Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Párizsi terror: jöhet az európai Nagy Testvér
A párizsi merénylet nyomán hirtelen megnõtt az Európai Parlamentre nehezedõ nyomás, hogy módosítson álláspontján és adjon szabad utat az európai légiutas-nyilvántartási rendszer (PNR) elfogadásának. A Néppárt (EPP) és a konzervatív frakció (ECR) támogatná, míg a szocialisták és demokraták (S&D) csoportja megosztott. Nélkülük továbbra sincs esély az áttörésre.
Az európai PNR-ra vonatkozó jogszabálytervezetet 2013 áprilisában vétózta meg az EP állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE), úgy ítélve meg, hogy a személyi adatok tömeges begyûjtése, átadása és tárolása aránytalan intézkedés, amely megengedhetetlen mértékben sértené a személyiségi jogokat.
A PNR a Passenger Name Record angol kifejezésbõl származó betûszó, amely magában foglal minden olyan adatot, amit az utasnak meg kell adnia ahhoz, hogy repülõjegyet vásárolhasson. Ennek megfelelõen a légitársaságok egy-egy foglalás után regisztrálják az utas nevét, lakcímét, elérhetõségét, bankkártya-számát, az utas által megadott információk alapján pedig adott esetben egy sor szokását. (Pl. étkezési szokások).
Kattintson és nézzen szét Brüsszelben!
A javaslat a tagállamok közötti együttmûködési mechanizmus megteremtése mellett bevezette volna azt a szabályt is, hogy a bûnüldözõ és bûnmegelõzõ hatóságok kérésre fel is használhatnák az adatokat, ha gyanújuk van arra, hogy az egyik utas valamilyen súlyos bûncselekményt készül elkövetni, vagy követett el.
A leszavazott európai parlamenti véleményben Timothy Kirkhope (ECR, brit) jelentéstevõ azt írta, számos bizonyíték létezik annak igazolására, hogy az utasadatok továbbítási kötelezettsége és a hozzáférés lehetõsége megakadályozott bûncselekményt, vagy utólag segített annak felgöngyölítésében.
Utóbb látszólag tovább nehezítette a PNR helyzetét, hogy tavaly áprilisban a luxemburgi Európai Bíróság a személyiségi jogok védelmére hivatkozva törölte az adatok megõrzésérõl szóló irányelvet. A luxemburgi bírák elõtt emellett a jelenleg a tervbe vett EU-kanadai PNR-megállapodás ügye is ott van, nem mellesleg az EP hivatalos megkeresésére.
A múlt heti párizsi merénylet után ugyanakkor láthatóan minden korábbinál jobban megnõtt a nyomás az Európai Parlamentre, hogy „engedjék el” a befagyasztott jogszabálytervezetet. (Az EP plenárisa ugyanis 2013-ban úgy döntött, hogy nem visszadobja a jogszabálytervezetet, hanem felhatalmazza a LIBE-bizottságot, hogy „folytassa a munkát” – azaz az egyeztetést a tagországokkal és a Bizottsággal - a kérdésen.)
Az említett nyomás voltaképpen már a párizsi merénylet elõtt érezhetõ volt: Donald Tusk, EiT elnöki hivatalát elfoglalva tavaly decemberben egyik elsõ kérését az EP felé intézve, kezedményezte, hogy tegyenek lépéseket a PNR reaktiválására. Tusk mindezt a Parlament keddi plenárisán most megismételte, hangsúlyozva, hogy egyfelõl nagyra értékeli azt a komolyságot, amivel a képviselõk éveken át a személyiségi jogok védelmét kezelték, de kéri, hogy most hasonló körültekintéssel legyen gondjuk a polgárok biztonságára is, ami nélkül egy sor egyéb dolgot is kockáztatnak, „beleértve a schengeni vívmányok megõrzését is”.
Tuskhoz hasonló kéréssel fordult az EU képviselõtestületéhez Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter – aki egyébként vasárnap tagállambeli kollégáit informális beszélgetésen látta vendégül Párizsban, és ez utóbbiak szintén támogatták kezdeményezését -, hangsúlyozva, hogy „felbecsülhetetlenül hasznos” volna egy összeurópai rendszer mûködése.
Hasonló szellemben nyilatkozott már múlt csütörtökön, a merénylet hírére Edgars Rinkevics, a soros EU-elnökséget ellátó litván kormány belügyminisztere is, aki szerint feltétlen szükség volna mielõbb a PNR-ra. (Utóbb európai bizottsági részrõl is megerõsítették, hogy a brüsszeli testület is „teljes súlyával támogatja” a lett felvetést, közölte a téma illetékes szóvivõje).
Kirkhope, úgyis, mint a téma eredetileg ezzel megbízott jelentéstevõje, azonnal reagált, üdvözölte a parlamentnek címzett megkereséseket, és úgy vélte, hogy érdemes és lehetséges is volna ezúttal haladást elérni. „Nem kért volna (minket) Tusk elnök, meg a soros elnökség, ha nem volna igazán fontos dologról szó” – jegyezte meg a brit konzervatív politikus, és ismét emlékeztetett, hogy egységes rendszer híján jelenleg máris 16 különféle nemzeti rendszer létezik az ügyben, ami hatékonyságában csakis gyengébb lehet.
Kirkhope ugyanakkor kész volt annyi engedményt tenni az eredeti irányelvtervezet bírálóinak, hogy elismerte: „azon még voltak bizonyos rések”, amelyek azonban úgymond könnyen kijavíthatók. Brüsszeli sajtójelentések ennek kapcsán tudni vélik, hogy egyebek között az elképzelések között van egy független ügynökség felállítása, amelyik az adatok megõrzésének szabályszerûségét felügyelné, miközben magát a megõrzés idejét négyrõl két évre csökkentenék.
A keddi plenáris vitájában viszonylag kevés derült ki várható EP-álláspontról. Manfred Weber néppárti frakcióvezetõ – a korábbi álláspontot követve – úgy fogalmazott, hogy az adatvédelem „nagyon fontos dolog”, „de a biztonság még inkább”. A S&D vezérszónoka ugyanakkor óvott attól, hogy a pillanatnyi pánikhangulat hatására elsietett intézkedéseket hozzanak, és meggondolatlanul meglévõ vívmányokat dobjanak ki az ablakon. Viszont kategorikusan el sem vetett semmit.
Kijelentése mögött bennfentesek szerint a baloldali pártcsoport megosztottsága áll. A francia képviselõkön például hatalmas az otthoni nyomás, hogy tegyenek meg mindent a PNR mielõbbi elfogadása érdekében, míg a személyi adatvédelemre különösen finnyás német szociáldemokraták finoman szólva is elutasítóak. A brüsszeli Europolitics ennek kapcsán idézte Birgit Sippelt (S&D, német), aki úgy vélte, hogy az egész mostani találgatás felesleges, a labda ugyanis szerinte nem az EP, hanem a Bizottság térfelén pattog: az EP ugyanis már eldöntötte, hogy nem kér az eredeti javaslatból, úgyhogy most a testületen áll, hogy új verzióval álljon elõ. (Még sarkosabban fogalmazott Jan Philipp Albrecht (Zöldek, német), aki szerint "azzal, hogy a tagállami belügyminiszterek készek volnának a Big Brother szerepére, voltaképpen belemennek a terroristák által diktált játékba.")
Ahhoz, hogy a téma formálisan is az EP napirendjére kerüljön megint, mindenekelõtt az kell, hogy a LIBE maga újból elõvegye a témát (erre elvben a szakbizottság január 21-22-én esedékes újabb ülése kínálhat alkalmat). És persze még akkor is kérdéses, vajon mennyiben módosultak a bizottságon belüli - eredetileg többségi elutasító - álláspontok. 2013 tavasza óta történt egy és más, és nem csupán a PNR megítélésében, de az EP összetételében is: tavaly június óta új összetételû az EP, köztük az LIBE is. Igaz, sok régi tag visszatért, de bõven akadnak újak is.
A jelenlegi politikai becslések azzal számolnak, hogy a zöld és szélsõbaloldali képviselõk esetében szinte biztosra vehetõ a PNR változatlan elvetése (ezt a zöldek társelnöke Rebecca Harms kedden meg is erõsítette). Sokak szerint hasonló lehet a liberálisok többségének az álláspontja is, bár õk nyitottságot jeleztek kedden, igaz hangsúlyozva, hogy a a Bizottság térfelén pattog a labda és új javaslatra várnak. A tervezet valószínû támogatója az EPP és az ECR (az elsõ és a harmadik legnagyobb frakciók), minekutána a döntés kulcsa láthatóan a második legnagyobb frakcióból érkezõ szocialista álláspontban van – ami tehát még nem végleges.
Link
Az európai PNR-ra vonatkozó jogszabálytervezetet 2013 áprilisában vétózta meg az EP állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE), úgy ítélve meg, hogy a személyi adatok tömeges begyûjtése, átadása és tárolása aránytalan intézkedés, amely megengedhetetlen mértékben sértené a személyiségi jogokat.
A PNR a Passenger Name Record angol kifejezésbõl származó betûszó, amely magában foglal minden olyan adatot, amit az utasnak meg kell adnia ahhoz, hogy repülõjegyet vásárolhasson. Ennek megfelelõen a légitársaságok egy-egy foglalás után regisztrálják az utas nevét, lakcímét, elérhetõségét, bankkártya-számát, az utas által megadott információk alapján pedig adott esetben egy sor szokását. (Pl. étkezési szokások).
Kattintson és nézzen szét Brüsszelben!
A javaslat a tagállamok közötti együttmûködési mechanizmus megteremtése mellett bevezette volna azt a szabályt is, hogy a bûnüldözõ és bûnmegelõzõ hatóságok kérésre fel is használhatnák az adatokat, ha gyanújuk van arra, hogy az egyik utas valamilyen súlyos bûncselekményt készül elkövetni, vagy követett el.
A leszavazott európai parlamenti véleményben Timothy Kirkhope (ECR, brit) jelentéstevõ azt írta, számos bizonyíték létezik annak igazolására, hogy az utasadatok továbbítási kötelezettsége és a hozzáférés lehetõsége megakadályozott bûncselekményt, vagy utólag segített annak felgöngyölítésében.
Utóbb látszólag tovább nehezítette a PNR helyzetét, hogy tavaly áprilisban a luxemburgi Európai Bíróság a személyiségi jogok védelmére hivatkozva törölte az adatok megõrzésérõl szóló irányelvet. A luxemburgi bírák elõtt emellett a jelenleg a tervbe vett EU-kanadai PNR-megállapodás ügye is ott van, nem mellesleg az EP hivatalos megkeresésére.
A múlt heti párizsi merénylet után ugyanakkor láthatóan minden korábbinál jobban megnõtt a nyomás az Európai Parlamentre, hogy „engedjék el” a befagyasztott jogszabálytervezetet. (Az EP plenárisa ugyanis 2013-ban úgy döntött, hogy nem visszadobja a jogszabálytervezetet, hanem felhatalmazza a LIBE-bizottságot, hogy „folytassa a munkát” – azaz az egyeztetést a tagországokkal és a Bizottsággal - a kérdésen.)
Az említett nyomás voltaképpen már a párizsi merénylet elõtt érezhetõ volt: Donald Tusk, EiT elnöki hivatalát elfoglalva tavaly decemberben egyik elsõ kérését az EP felé intézve, kezedményezte, hogy tegyenek lépéseket a PNR reaktiválására. Tusk mindezt a Parlament keddi plenárisán most megismételte, hangsúlyozva, hogy egyfelõl nagyra értékeli azt a komolyságot, amivel a képviselõk éveken át a személyiségi jogok védelmét kezelték, de kéri, hogy most hasonló körültekintéssel legyen gondjuk a polgárok biztonságára is, ami nélkül egy sor egyéb dolgot is kockáztatnak, „beleértve a schengeni vívmányok megõrzését is”.
Tuskhoz hasonló kéréssel fordult az EU képviselõtestületéhez Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter – aki egyébként vasárnap tagállambeli kollégáit informális beszélgetésen látta vendégül Párizsban, és ez utóbbiak szintén támogatták kezdeményezését -, hangsúlyozva, hogy „felbecsülhetetlenül hasznos” volna egy összeurópai rendszer mûködése.
Hasonló szellemben nyilatkozott már múlt csütörtökön, a merénylet hírére Edgars Rinkevics, a soros EU-elnökséget ellátó litván kormány belügyminisztere is, aki szerint feltétlen szükség volna mielõbb a PNR-ra. (Utóbb európai bizottsági részrõl is megerõsítették, hogy a brüsszeli testület is „teljes súlyával támogatja” a lett felvetést, közölte a téma illetékes szóvivõje).
Kirkhope, úgyis, mint a téma eredetileg ezzel megbízott jelentéstevõje, azonnal reagált, üdvözölte a parlamentnek címzett megkereséseket, és úgy vélte, hogy érdemes és lehetséges is volna ezúttal haladást elérni. „Nem kért volna (minket) Tusk elnök, meg a soros elnökség, ha nem volna igazán fontos dologról szó” – jegyezte meg a brit konzervatív politikus, és ismét emlékeztetett, hogy egységes rendszer híján jelenleg máris 16 különféle nemzeti rendszer létezik az ügyben, ami hatékonyságában csakis gyengébb lehet.
Kirkhope ugyanakkor kész volt annyi engedményt tenni az eredeti irányelvtervezet bírálóinak, hogy elismerte: „azon még voltak bizonyos rések”, amelyek azonban úgymond könnyen kijavíthatók. Brüsszeli sajtójelentések ennek kapcsán tudni vélik, hogy egyebek között az elképzelések között van egy független ügynökség felállítása, amelyik az adatok megõrzésének szabályszerûségét felügyelné, miközben magát a megõrzés idejét négyrõl két évre csökkentenék.
A keddi plenáris vitájában viszonylag kevés derült ki várható EP-álláspontról. Manfred Weber néppárti frakcióvezetõ – a korábbi álláspontot követve – úgy fogalmazott, hogy az adatvédelem „nagyon fontos dolog”, „de a biztonság még inkább”. A S&D vezérszónoka ugyanakkor óvott attól, hogy a pillanatnyi pánikhangulat hatására elsietett intézkedéseket hozzanak, és meggondolatlanul meglévõ vívmányokat dobjanak ki az ablakon. Viszont kategorikusan el sem vetett semmit.
Kijelentése mögött bennfentesek szerint a baloldali pártcsoport megosztottsága áll. A francia képviselõkön például hatalmas az otthoni nyomás, hogy tegyenek meg mindent a PNR mielõbbi elfogadása érdekében, míg a személyi adatvédelemre különösen finnyás német szociáldemokraták finoman szólva is elutasítóak. A brüsszeli Europolitics ennek kapcsán idézte Birgit Sippelt (S&D, német), aki úgy vélte, hogy az egész mostani találgatás felesleges, a labda ugyanis szerinte nem az EP, hanem a Bizottság térfelén pattog: az EP ugyanis már eldöntötte, hogy nem kér az eredeti javaslatból, úgyhogy most a testületen áll, hogy új verzióval álljon elõ. (Még sarkosabban fogalmazott Jan Philipp Albrecht (Zöldek, német), aki szerint "azzal, hogy a tagállami belügyminiszterek készek volnának a Big Brother szerepére, voltaképpen belemennek a terroristák által diktált játékba.")
Ahhoz, hogy a téma formálisan is az EP napirendjére kerüljön megint, mindenekelõtt az kell, hogy a LIBE maga újból elõvegye a témát (erre elvben a szakbizottság január 21-22-én esedékes újabb ülése kínálhat alkalmat). És persze még akkor is kérdéses, vajon mennyiben módosultak a bizottságon belüli - eredetileg többségi elutasító - álláspontok. 2013 tavasza óta történt egy és más, és nem csupán a PNR megítélésében, de az EP összetételében is: tavaly június óta új összetételû az EP, köztük az LIBE is. Igaz, sok régi tag visszatért, de bõven akadnak újak is.
A jelenlegi politikai becslések azzal számolnak, hogy a zöld és szélsõbaloldali képviselõk esetében szinte biztosra vehetõ a PNR változatlan elvetése (ezt a zöldek társelnöke Rebecca Harms kedden meg is erõsítette). Sokak szerint hasonló lehet a liberálisok többségének az álláspontja is, bár õk nyitottságot jeleztek kedden, igaz hangsúlyozva, hogy a a Bizottság térfelén pattog a labda és új javaslatra várnak. A tervezet valószínû támogatója az EPP és az ECR (az elsõ és a harmadik legnagyobb frakciók), minekutána a döntés kulcsa láthatóan a második legnagyobb frakcióból érkezõ szocialista álláspontban van – ami tehát még nem végleges.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Balu
- 2015. January 16. 08:06:14
#2 |
Ro-zsola
- 2015. January 16. 08:25:29
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.