Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A társadalmi feszültségek és a klímaváltozás dönthetik romba a világot
Azt a mindenit! Tyû! Ejha! Hinnye! Nahát! Ó! Eh! Hûha...! A következõ 10 évben az államok közötti konfliktusok jelenthetik a legvalószínûbb kockázatot a világra nézve, míg az ivóvízválság lehet a legsúlyosabb hatással – derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF) 2015-ös globális kockázati jelentésébõl. A közel 900 szakértõ véleményébõl összeállított dokumentum szerint míg a társadalmi stabilitással kapcsolatos kérdések felértékelõdtek, addig a gazdasági kockázatok kikerültek a reflektorfénybõl – noha közel sem tûntek el.
A jelentés szerint a következõ 10 évben a nemzetek közötti konfliktusok, a nemzeti kormányzatok sikertelensége, az államok összeomlása vagy válsága, illetve a magas strukturális munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság jelentik a legnagyobb valószínûséggel fellépõ kockázatokat. A tavalyi véleményekhez képest hatalmas eltérést jelent, hogy a 2015-ös jelentés elsõ 5 legvalószínûbb kockázati tényezõje közül 3 a geopolitika kategóriájába esik, míg tavaly egyetlen ilyen sem volt. Ráadásul utoljára 2011-ben került fel geopolitikai kockázat (a korrupció) az elsõ 5 helyezett közé, és 2007 és 2014 között összesen is csupán 5 ilyen volt.
A válaszokból az olvasható ki, hogy a megkérdezettek inkább rövidtávon aggódnak a geopolitikai konfliktusok miatt. A szakértõk 47,2 százaléka nyilatkozta, hogy a következõ 18 hónapban az államközi feszültségek jelentõs problémát okoznak majd, de 10 éves távlatban ez az arány jelentõsen csökken. Ezen intervallumban az államok összeomlása vagy válsága kapta a legtöbb szavazatot (19,2 százalék) a kategóriában.
A 10 legfontosabb globális kockázat valószínûség szerint
1. Államközi konfliktusok (geopolitika)
2. Extrém idõjárási események (környezet)
3. A nemzeti kormányzás sikertelensége (geopolitika)
4. Állami összeomlás és válság (geopolitika)
5. Munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság (gazdaság)
6. Természeti katasztrófák (környezet)
7. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás bukása (környezet)
8. Ivóvízválság (társadalom)
9. Adatcsalás és adatlopás (technológia)
10. Kibertámadások (technológia)
Megjegyzés: A jelentés összesen 28 globális kockázatot osztott fel 5 kategóriába: gazdaság, környezet, geopolitika, társadalom, technológia
Forrongó társadalmak
Számos válaszadó vélte úgy, hogy a világ hatalmai közötti stratégiai versengés egy új korszakába lépünk. A globalizációból való kiábrándultság ugyanis arra ösztönzi a nemzetállamok politikai vezetõit, hogy befelé forduljanak, ami jelentõsen felerõsíti a nacionalizmusot. Erre szolgáltat egyértelmû példát Oroszország, Kína, India és Európa is, ahol az euroszkeptikus pártok és mozgalmak folyamatos megerõsödése tapasztalható. A gyenge gazdasági növekedés és a számos helyen tapasztalható elégtelen mértékû foglalkoztatottság pedig továbbra is erõs hajtóerõként szolgálhatnak a nacionalizmus számára.
További konfliktusokat generálhat a növekvõ társadalmi és gazdasági egyenlõtlenség is. A WEF ennek kapcsán nemcsak a jól ismert tendenciákat emeli ki, hanem azt is, hogy míg 1990 és 2010 között jelentõsen csökkent az extrém szegények száma (akik kevesebb mint napi 1,25 dollárból élnek), sokkal kisebb mértékû zsugorodás tapasztalható azok létszámában, akik napi 3 dollárból élnek. Vagyis míg sokan kiszakadtak a statisztikailag extrém szegénységnek számító állapotból, továbbra is szegények maradtak. Eközben pedig az egyenlõtlenség szignifikáns emelkedése figyelhetõ meg a legnagyobb fejlõdõ gazdaságokban is. Kínában például a Gini-együttható az 1980-ban mért 30-as szintrõl 2010-re 50-re emelkedett.
gorogorszag_sztrajk_tuntetes 121017Hatásaikat tekintve az elsõ két helyen társadalmi kockázatok végeztek, nevezetesen az ivóvízválság és a fertõzõ betegségek gyors és masszív elterjedése. Ezeket két geopolitikai (tömegpusztító fegyverek és államközi konfliktusok regionális hatásokkal), valamint környezeti (a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás bukása) kockázat követi. A legmeglepõbb egyértelmûen az, hogy itt egyetlen gazdasági kockázat sem került be az elsõ 5 legfontosabb közé, és a két nagy kategória 10-es listáin is mindössze 4 szerepel összesen.
Munkanélküliség és elaltatott félelem
A gazdasági kockázatoknál jelentkezõ sajátosság azonban az, hogy a szakértõk rövid- és hosszútávon egyaránt a munkanélküliséget és az alulfoglalkoztatottságot jelölték meg a legfontosabb problémaként. Míg a következõ 18 hónapra 33,5 százalékuk szavazott erre, addig 10 évre elõre 21 százalékuk.
Mindazonáltal jól látszik, hogy a gazdasági kockázatok közül is egy olyan emelkedik ki, melynek igen komoly társadalmi összefüggései vannak. A globális munkanélküliségi ráta ugyanis a várakozások szerint 2018-ig a jelenlegi szinteken maradhat, ami azt tükrözi, hogy a gyenge növekedés és a technológiai változások együttese jelentõsen emeli a strukturális munkanélküliség kockázatát.
A 10 legfontosabb globális kockázat hatásfok szerint
1. Ivóvízválság (társadalom)
2. Fertõzõ betegségek elterjedése (társadalom)
3. Tömegpusztító fegyverek (geopolitika)
4. Államközi konfliktusok (geopolitika)
5. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás bukása (környezet)
6. Energiaár sokk (gazdaság)
7. Kritikusan fontos információs infrastruktúra összeomlása (technológia)
8. Fiskális válságok (gazdasági)
9. Munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság (gazdaság)
10. A biológiai sokféleség csökkenése és összeomlás az ökoszisztémában (környezet)
A jelentés hangsúlyozza, hogy a globális növekedés visszatérésével egyre többen látják úgy, hogy valószínûtlenné vált egy újabb pénzügyi válság kialakulása, vagyis a pénzügyi rendszerrel kapcsolatban nem érezhetõ komolyabb pesszimizmus. A Világgazdasági Fórum elemzõi szerint azonban lehetséges, hogy ez egy hamis magabiztosságot tükröz. A deflációs spirál kialakulásának jól ismert, és jelenleg leginkább Európát fenyegetõ veszélye mellett a WEF arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakértõk talán alábecsülik a pénzügyi intézményrendszerben és az eszközbuborékokban rejlõ kockázatokat.
Az árnyékból leselkedõ veszély
Arra ugyanis már az IMF is figyelmeztetett korábban, hogy az árnyékbankrendszer szabályozatlansága szignifikáns kockázati tényezõnek számít, de a WEF most kiemelten foglalkozott a jegybankok laza monetáris politikáinak következtében kialakuló buborékokkal is. Meglátásuk szerint ez a két kérdés összefügg, mivel a megfelelõ makroprudenciális szabályozások hiányában a központi bankok élénkítõ politikája olyan buborékokat képezhet, melyeket a jegybankok önmagukban nem tudnak elégségesen kezelni.
A gazdasági kockázatok azonban folyamatosan napirenden vannak, míg a környezeti problémákkal éppen az a gond, hogy bár gyakran felmerülnek, és történik is idõnként némi elõrelépés a megoldások irányába, a világ láthatóan még mindig nem veszi õket elég komolyan.
A globális vízigény 2030-ra 40 százalékkal haladhatja meg a fenntartható vízellátás mértékét, miközben a mezõgazdaság már átlagosan így is a vízhasználat 70 százalékáért felel, és a Világbank szerint 2030-ra 50 százalékos növekedésre lesz szükség a globális élelmiszertermelésben elsõsorban a népesség növekedése miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség ráadásul azzal számol, hogy a vízfogyasztásnak 85 százalékkal kellene emelkednie 2035-re, hogy megfeleljen az energia elõállítás és termelés szükségleteinek.
digitális_kockázatok_123rfTechnológiai kihívások
A „dolgok internete”, vagyis az a jelenség, amelyben egyre több hétköznapi eszköz kapcsolódik az interneten keresztül egymáshoz a kényelmi szempontok mellett komoly kockázatokkal is jár. A kiberbûnözés csak az Egyesült Államokban évente 100 milliárd dolláros költséggel jár. Emellett adatvédelmi szempontok is felmerülnek, miközben az emberek privát szférája egyre fontosabb kérdéssé válik.
Nem mellékes az sem, hogy a fejlõdõ technológiák fokozatosan nagyobb kihívás elé állítják a szabályozókat. A szintetikus biológia vagy a mesterséges intelligencia kritikus pontként állhat majd szembe a társadalmakkal és a szabályozó szervekkel jogi és etikai szempontból egyaránt.
Más szempontból is fejtörést okozhat a fejlõdés. Annak ellenére ugyanis, hogy az urbanizáció fokozta a társadalmi jólétet, a városok túlságosan gyors ütemû fejlõdése törékenységet okozhat a járványok, a társadalmi rend, a vízellátás és a közlekedés vagy a klímaváltozás terén.
Kockázatos területek
A WEF régiókra bontva a világot, megvizsgálta, az egyes területek mely kockázatokra vannak a legkevésbé felkészülve.
Úgy tûnik, a magas strukturális munkanélküliség az alulfoglalkoztatottság az a probléma, amelyre Európa a legkevésbé van felkészülve. Ezt a nagymértékû bevándorlás és a mély társadalmi instabilitás követi.
Észak-Amerikában a kritikus infrastruktúra elégtelensége és nem megfelelõ mûködése, a kibertámadások, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jelentik a legveszélyesebb kockázatot. Az infrastruktúra problémáit jól jelzi, hogy az USA-ban a szektor több mint 80 százalékát magánvállalatok birtokolják, melyek esetenként kevésbé figyelnek oda a mûködésükkel járó negatív externáliákra.
Forrás: Flickr
Forrás: Flickr
A magas munkanélküliség mellett a járványok okozhatják a legnagyobb problémát a szubszaharai Afrika országainak. A közelmúlt Ebola-járványa a növekvõ népességbõl fakadó erõsödõ munkanélküliség csak fokozza ezeket a kockázatokat annak ellenére is, hogy a régió gazdasága várhatóan növekedni fog.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika számára szintén a társadalmi feszültségek jelentik a legnagyobb kihívást, amely az Iszlám Állam jelenlegi fellépése mellett egyáltalán nem meglepetés.
Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség az államközi konfliktusokra és az urbanizáció, valamint az ezzel járó elégtelen várostervezés kockázataira van a legkevésbé felkészülve. Ráadásul komoly problémát okozhat ezen régióban az ember által okozott környezeti katasztrófák kezelése is.
Latin-Amerika, a Karib-térség és Dél-Ázsia van a leginkább kitéve a gyors ütemû urbanizációval járó kockázatoknak, különösen, ha a várostervezések nem tudják tartani az ütemet a népességnövekedéssel. Ez a probléma számos katasztrófa-forgatókönyvet hívhat elõ a társadalmi feszültségektõl a járványok kitöréséig.
Ember és környezet
Összefoglalásként az olvasható ki a jelentésbõl, hogy a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos – talán igen veszélyes – nyugalom mellett elõtérbe kerültek a gazdasági kockázatok hangsúlyosan társadalmi vonatkozásai. Ezzel párhuzamosan pedig felcsillant a remény, hogy a környezeti veszélyek talán megkapják a súlyuknak megfelelõ rangot a globális diskurzusban, mivel egyre kevesebb idõ maradt a megfelelõ intézkedések beindítására.
Miközben pedig a technológiai fejlõdés által felvetett kérdések a fentiek mellett akár marginálisnak tûnhetnek, valószínûsíthetõ hogy ez a terület nemcsak a közeljövõ nagy kérdéseinek megoldásait rejti, de néhány évtizeden belül egészen új dilemmák elé állítja majd az emberiséget.
Link
A jelentés szerint a következõ 10 évben a nemzetek közötti konfliktusok, a nemzeti kormányzatok sikertelensége, az államok összeomlása vagy válsága, illetve a magas strukturális munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság jelentik a legnagyobb valószínûséggel fellépõ kockázatokat. A tavalyi véleményekhez képest hatalmas eltérést jelent, hogy a 2015-ös jelentés elsõ 5 legvalószínûbb kockázati tényezõje közül 3 a geopolitika kategóriájába esik, míg tavaly egyetlen ilyen sem volt. Ráadásul utoljára 2011-ben került fel geopolitikai kockázat (a korrupció) az elsõ 5 helyezett közé, és 2007 és 2014 között összesen is csupán 5 ilyen volt.
A válaszokból az olvasható ki, hogy a megkérdezettek inkább rövidtávon aggódnak a geopolitikai konfliktusok miatt. A szakértõk 47,2 százaléka nyilatkozta, hogy a következõ 18 hónapban az államközi feszültségek jelentõs problémát okoznak majd, de 10 éves távlatban ez az arány jelentõsen csökken. Ezen intervallumban az államok összeomlása vagy válsága kapta a legtöbb szavazatot (19,2 százalék) a kategóriában.
A 10 legfontosabb globális kockázat valószínûség szerint
1. Államközi konfliktusok (geopolitika)
2. Extrém idõjárási események (környezet)
3. A nemzeti kormányzás sikertelensége (geopolitika)
4. Állami összeomlás és válság (geopolitika)
5. Munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság (gazdaság)
6. Természeti katasztrófák (környezet)
7. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás bukása (környezet)
8. Ivóvízválság (társadalom)
9. Adatcsalás és adatlopás (technológia)
10. Kibertámadások (technológia)
Megjegyzés: A jelentés összesen 28 globális kockázatot osztott fel 5 kategóriába: gazdaság, környezet, geopolitika, társadalom, technológia
Forrongó társadalmak
Számos válaszadó vélte úgy, hogy a világ hatalmai közötti stratégiai versengés egy új korszakába lépünk. A globalizációból való kiábrándultság ugyanis arra ösztönzi a nemzetállamok politikai vezetõit, hogy befelé forduljanak, ami jelentõsen felerõsíti a nacionalizmusot. Erre szolgáltat egyértelmû példát Oroszország, Kína, India és Európa is, ahol az euroszkeptikus pártok és mozgalmak folyamatos megerõsödése tapasztalható. A gyenge gazdasági növekedés és a számos helyen tapasztalható elégtelen mértékû foglalkoztatottság pedig továbbra is erõs hajtóerõként szolgálhatnak a nacionalizmus számára.
További konfliktusokat generálhat a növekvõ társadalmi és gazdasági egyenlõtlenség is. A WEF ennek kapcsán nemcsak a jól ismert tendenciákat emeli ki, hanem azt is, hogy míg 1990 és 2010 között jelentõsen csökkent az extrém szegények száma (akik kevesebb mint napi 1,25 dollárból élnek), sokkal kisebb mértékû zsugorodás tapasztalható azok létszámában, akik napi 3 dollárból élnek. Vagyis míg sokan kiszakadtak a statisztikailag extrém szegénységnek számító állapotból, továbbra is szegények maradtak. Eközben pedig az egyenlõtlenség szignifikáns emelkedése figyelhetõ meg a legnagyobb fejlõdõ gazdaságokban is. Kínában például a Gini-együttható az 1980-ban mért 30-as szintrõl 2010-re 50-re emelkedett.
gorogorszag_sztrajk_tuntetes 121017Hatásaikat tekintve az elsõ két helyen társadalmi kockázatok végeztek, nevezetesen az ivóvízválság és a fertõzõ betegségek gyors és masszív elterjedése. Ezeket két geopolitikai (tömegpusztító fegyverek és államközi konfliktusok regionális hatásokkal), valamint környezeti (a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás bukása) kockázat követi. A legmeglepõbb egyértelmûen az, hogy itt egyetlen gazdasági kockázat sem került be az elsõ 5 legfontosabb közé, és a két nagy kategória 10-es listáin is mindössze 4 szerepel összesen.
Munkanélküliség és elaltatott félelem
A gazdasági kockázatoknál jelentkezõ sajátosság azonban az, hogy a szakértõk rövid- és hosszútávon egyaránt a munkanélküliséget és az alulfoglalkoztatottságot jelölték meg a legfontosabb problémaként. Míg a következõ 18 hónapra 33,5 százalékuk szavazott erre, addig 10 évre elõre 21 százalékuk.
Mindazonáltal jól látszik, hogy a gazdasági kockázatok közül is egy olyan emelkedik ki, melynek igen komoly társadalmi összefüggései vannak. A globális munkanélküliségi ráta ugyanis a várakozások szerint 2018-ig a jelenlegi szinteken maradhat, ami azt tükrözi, hogy a gyenge növekedés és a technológiai változások együttese jelentõsen emeli a strukturális munkanélküliség kockázatát.
A 10 legfontosabb globális kockázat hatásfok szerint
1. Ivóvízválság (társadalom)
2. Fertõzõ betegségek elterjedése (társadalom)
3. Tömegpusztító fegyverek (geopolitika)
4. Államközi konfliktusok (geopolitika)
5. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás bukása (környezet)
6. Energiaár sokk (gazdaság)
7. Kritikusan fontos információs infrastruktúra összeomlása (technológia)
8. Fiskális válságok (gazdasági)
9. Munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság (gazdaság)
10. A biológiai sokféleség csökkenése és összeomlás az ökoszisztémában (környezet)
A jelentés hangsúlyozza, hogy a globális növekedés visszatérésével egyre többen látják úgy, hogy valószínûtlenné vált egy újabb pénzügyi válság kialakulása, vagyis a pénzügyi rendszerrel kapcsolatban nem érezhetõ komolyabb pesszimizmus. A Világgazdasági Fórum elemzõi szerint azonban lehetséges, hogy ez egy hamis magabiztosságot tükröz. A deflációs spirál kialakulásának jól ismert, és jelenleg leginkább Európát fenyegetõ veszélye mellett a WEF arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakértõk talán alábecsülik a pénzügyi intézményrendszerben és az eszközbuborékokban rejlõ kockázatokat.
Az árnyékból leselkedõ veszély
Arra ugyanis már az IMF is figyelmeztetett korábban, hogy az árnyékbankrendszer szabályozatlansága szignifikáns kockázati tényezõnek számít, de a WEF most kiemelten foglalkozott a jegybankok laza monetáris politikáinak következtében kialakuló buborékokkal is. Meglátásuk szerint ez a két kérdés összefügg, mivel a megfelelõ makroprudenciális szabályozások hiányában a központi bankok élénkítõ politikája olyan buborékokat képezhet, melyeket a jegybankok önmagukban nem tudnak elégségesen kezelni.
A gazdasági kockázatok azonban folyamatosan napirenden vannak, míg a környezeti problémákkal éppen az a gond, hogy bár gyakran felmerülnek, és történik is idõnként némi elõrelépés a megoldások irányába, a világ láthatóan még mindig nem veszi õket elég komolyan.
A globális vízigény 2030-ra 40 százalékkal haladhatja meg a fenntartható vízellátás mértékét, miközben a mezõgazdaság már átlagosan így is a vízhasználat 70 százalékáért felel, és a Világbank szerint 2030-ra 50 százalékos növekedésre lesz szükség a globális élelmiszertermelésben elsõsorban a népesség növekedése miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség ráadásul azzal számol, hogy a vízfogyasztásnak 85 százalékkal kellene emelkednie 2035-re, hogy megfeleljen az energia elõállítás és termelés szükségleteinek.
digitális_kockázatok_123rfTechnológiai kihívások
A „dolgok internete”, vagyis az a jelenség, amelyben egyre több hétköznapi eszköz kapcsolódik az interneten keresztül egymáshoz a kényelmi szempontok mellett komoly kockázatokkal is jár. A kiberbûnözés csak az Egyesült Államokban évente 100 milliárd dolláros költséggel jár. Emellett adatvédelmi szempontok is felmerülnek, miközben az emberek privát szférája egyre fontosabb kérdéssé válik.
Nem mellékes az sem, hogy a fejlõdõ technológiák fokozatosan nagyobb kihívás elé állítják a szabályozókat. A szintetikus biológia vagy a mesterséges intelligencia kritikus pontként állhat majd szembe a társadalmakkal és a szabályozó szervekkel jogi és etikai szempontból egyaránt.
Más szempontból is fejtörést okozhat a fejlõdés. Annak ellenére ugyanis, hogy az urbanizáció fokozta a társadalmi jólétet, a városok túlságosan gyors ütemû fejlõdése törékenységet okozhat a járványok, a társadalmi rend, a vízellátás és a közlekedés vagy a klímaváltozás terén.
Kockázatos területek
A WEF régiókra bontva a világot, megvizsgálta, az egyes területek mely kockázatokra vannak a legkevésbé felkészülve.
Úgy tûnik, a magas strukturális munkanélküliség az alulfoglalkoztatottság az a probléma, amelyre Európa a legkevésbé van felkészülve. Ezt a nagymértékû bevándorlás és a mély társadalmi instabilitás követi.
Észak-Amerikában a kritikus infrastruktúra elégtelensége és nem megfelelõ mûködése, a kibertámadások, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jelentik a legveszélyesebb kockázatot. Az infrastruktúra problémáit jól jelzi, hogy az USA-ban a szektor több mint 80 százalékát magánvállalatok birtokolják, melyek esetenként kevésbé figyelnek oda a mûködésükkel járó negatív externáliákra.
Forrás: Flickr
Forrás: Flickr
A magas munkanélküliség mellett a járványok okozhatják a legnagyobb problémát a szubszaharai Afrika országainak. A közelmúlt Ebola-járványa a növekvõ népességbõl fakadó erõsödõ munkanélküliség csak fokozza ezeket a kockázatokat annak ellenére is, hogy a régió gazdasága várhatóan növekedni fog.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika számára szintén a társadalmi feszültségek jelentik a legnagyobb kihívást, amely az Iszlám Állam jelenlegi fellépése mellett egyáltalán nem meglepetés.
Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség az államközi konfliktusokra és az urbanizáció, valamint az ezzel járó elégtelen várostervezés kockázataira van a legkevésbé felkészülve. Ráadásul komoly problémát okozhat ezen régióban az ember által okozott környezeti katasztrófák kezelése is.
Latin-Amerika, a Karib-térség és Dél-Ázsia van a leginkább kitéve a gyors ütemû urbanizációval járó kockázatoknak, különösen, ha a várostervezések nem tudják tartani az ütemet a népességnövekedéssel. Ez a probléma számos katasztrófa-forgatókönyvet hívhat elõ a társadalmi feszültségektõl a járványok kitöréséig.
Ember és környezet
Összefoglalásként az olvasható ki a jelentésbõl, hogy a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos – talán igen veszélyes – nyugalom mellett elõtérbe kerültek a gazdasági kockázatok hangsúlyosan társadalmi vonatkozásai. Ezzel párhuzamosan pedig felcsillant a remény, hogy a környezeti veszélyek talán megkapják a súlyuknak megfelelõ rangot a globális diskurzusban, mivel egyre kevesebb idõ maradt a megfelelõ intézkedések beindítására.
Miközben pedig a technológiai fejlõdés által felvetett kérdések a fentiek mellett akár marginálisnak tûnhetnek, valószínûsíthetõ hogy ez a terület nemcsak a közeljövõ nagy kérdéseinek megoldásait rejti, de néhány évtizeden belül egészen új dilemmák elé állítja majd az emberiséget.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2015. January 19. 09:27:57
#2 |
mormota1968
- 2015. January 19. 12:30:46
#3 |
mormota1968
- 2015. January 19. 12:44:09
#4 |
Perje
- 2015. January 19. 13:33:09
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.