Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Svájci frank ügy: minden idõk legnagyobb pénzügyi csalása?
Micsoda parajna ez? Fellegi Tamás jegyzi a cikket. Azonnal a gyogyóba vele! Ja nem! Krímbe, vagy Kremába, nem is tudom hirtelen. A múlt csütörtöki sokkoló esemény óta sokan elemezték már a az események hátterét, a lehetséges kiváltó okokat és a gazdasági, pénzügyi és morális következményeket. Csakhogy itt az események mintha túlmutatnának mindezen: felvetõdik a felelõsség kérdése is.
A világ még fel sem tudott ocsúdni a döbbenetbõl a svájci jegybank dilettánsan kivitelezett akciója óta, máris kezdenek jelentkezni az általa okozott gigantikus veszteségek. Múlt héten még csak az amerikai online forex platform, az FXCM dõlt be közel 300 millió dollárral, õket már meg is vette a konkurencia. A hétvégén egy 840 millió dolláros alap, az Everest Capital dobta be a törülközõt, most pedig már a nagybankok (Citigroup, Deutsche Bank, Barclays) is sorra jelentik be a méretes veszteségeiket.
A 2008-as subprime válság után azt hittük, tanult a pénzügyi rendszer az esetbõl, és nem követi el még egyszer a hibát. Szinte mindenki ügyelt is arra, hogy rendben legyenek a dolgok, küzdöttek a kormányok, a józan jegybankok, a felügyeletek. És akkor jön a mindenki közül leghitelesebbnek hitt svájci jegybank, és szétrombolja a 6 év alatt szép lassan felépített bizalmat.
Ám nem csak a bizalomvesztés a hasonlóság a 6 évvel ezelõtti eseményekkel. Akkor egy lassan kiépülõ, majd elharapózó bûncselekmény sorozat okozta végül a teljes összeomlást. A bankok elkezdték a rossz minõségû jelzálog fedezetû hiteleket összegyûjteni és értékpapírok mögé rejteni. Ezeket eladták másoknak, azt állítva, hogy jók a hitelek, de sok esetben még csak nem is tájékoztatták a vevõket, hogy mit tartalmaz a portfólió. Ez már kimerítette a megtévesztés, ill. csalás tényállását. A dolog lassan zajlott, és nehezen lehetett követni az eseményeket, ahogy azt is, hogy ki volt jóhiszemû, és ki nem. A bili akkor borult ki, amikor az ingatlanpiaci összedõlt, a rossz hitelek hirtelen nem értek semmit, értékpapírosított változatuk pedig hirtelen hatalmas lyukként jelentkezett mindenkinél (fõleg bankoknál), aki rendelkezett velük.
Miután nem lehetett tudni, kinek van, kinek nincs, a piac minden bankra úgy tekintett, mint lehetséges áldozatra, ezért nem hiteleztek egymásnak, leállt a pénzügyi forgalom. A bankok egy része bedõlt, s mikor látszott, hogy ez maga alá temetné a világgazdaságot, a kormányoknak kellett hirtelen fedezetlen pénzzel megmenteni a bankokat, hogy helyreálljon a bizalom. Az ár tudjuk, mi volt: óriási pénzügyi válság, hatalmas károkkal. És ezt egy kb. 500-1000 milliárd dollár értékû csalás sorozat váltotta ki.
Érdemes megemlíteni egy kisebb, de elhíresült bûnesetet is a 2008-ig tartó idõszakból: az úgynevezett Madoff pilótajátékot. Az ismert guru hosszú évekig építette a piramist, ami aztán a 2008-as válságban dõlt össze. Az okozott kár nagyjából 50 és 100 milliárd dollár közé tehetõ.
Nézzük ezek után, mit tett most Svájc. 3 éven át betartott egy ígéretet, melyet az utóbbi hetekben állandóan megerõsített, még 2 nappal az ominózus esemény elõtt. Vagyis mindenkit tévedésben tartott, és azt nem akárki tette, hanem a világ talán leginkább szavahihetõnek tartott intézménye. És miután a csütörtöki döntés feltehetõleg nem aznap reggel ébredve pattant ki a fejükbõl, ezért tudtak róla, hogy az egész világot becsapni készülnek, és ezzel elképesztõ méretû kárt okoznak. Vagyis megvalósult az eset, amikor a megtévesztés kárt okoz (mégpedig nem akármekkorát), ezzel vélelmezhetõ a csalás tényállása.
Ráadásul lehetõsége lett volna Thomas Jordan csapatának a kárenyhítésre: felhívja Draghit és a legnagyobb bankokat, kidolgoznak gyorsan egy szisztémát, ahol fokozatosan zárják le a kiépült rengeteg pozíciót, és ennek költségét ésszerûen megosztják. Ezt bevezethették volna úgy is, hogy átmenetileg extrém mély negatív kamatot alkalmaznak: ez kikényszeríti a rengeteg nyitott pozíció kis veszteséggel való zárását. Vagy akár bejelenti, hogy bármerre eltolhatja a sávot, el is törölheti, mindenki csukjon mindent, a brókercégek emeljék meg az alapletéteket, így ugyancsak a pozíciók nagy része bezárult volna idõben. A kárt tehát enyhíteni sem próbálta, sõt, a maximális kárt okozó metódust alkalmazta. Ahogy egy kiváló alapkezelõ írja: az afgán jegybank is jobban csinálta volna.
Hibáztatható, vagy akár vádolható-e még más is az események kapcsán? Úgy tûnik, hogy igen. Az árfolyamgát megszûnése után megszûnt a piac. Az árjegyzõk felfüggesztették a tevékenységüket, átadva valakinek-valakiknek, esetleg saját maguknak a megtisztelõ lehetõséget, hogy a piacinak nem nevezhetõ, teljesen önkényes és irreális, 20-30 százalékkal eltolt árfolyamon lemészárolják az összes pozíciót. Utána engedték a piacot kialakulni: immár csak 15 százalékkal az „esemény elõttihez” képest. A tetemes, számítások szerint ezermilliárd dolláros nagyságrendû nyerõt (mellyel ügyfeleiket megkárosították), vidáman zsebre tehették 1-2 óra alatt.
Az összegszerûség csak most fog kiderülni, de elõzetes számítások alapján feltételezhetõ a 2008-ast elérõ, vagy meghaladó nagyságrend. Ha utólag a világ pénzügyi vezetése nem alkalmaz valamilyen kárenyhítést, akkor könnyen lehet, hogy minden idõk legnagyobb pénzügyi bûncselekményével állunk szemben.
Link
A világ még fel sem tudott ocsúdni a döbbenetbõl a svájci jegybank dilettánsan kivitelezett akciója óta, máris kezdenek jelentkezni az általa okozott gigantikus veszteségek. Múlt héten még csak az amerikai online forex platform, az FXCM dõlt be közel 300 millió dollárral, õket már meg is vette a konkurencia. A hétvégén egy 840 millió dolláros alap, az Everest Capital dobta be a törülközõt, most pedig már a nagybankok (Citigroup, Deutsche Bank, Barclays) is sorra jelentik be a méretes veszteségeiket.
A 2008-as subprime válság után azt hittük, tanult a pénzügyi rendszer az esetbõl, és nem követi el még egyszer a hibát. Szinte mindenki ügyelt is arra, hogy rendben legyenek a dolgok, küzdöttek a kormányok, a józan jegybankok, a felügyeletek. És akkor jön a mindenki közül leghitelesebbnek hitt svájci jegybank, és szétrombolja a 6 év alatt szép lassan felépített bizalmat.
Ám nem csak a bizalomvesztés a hasonlóság a 6 évvel ezelõtti eseményekkel. Akkor egy lassan kiépülõ, majd elharapózó bûncselekmény sorozat okozta végül a teljes összeomlást. A bankok elkezdték a rossz minõségû jelzálog fedezetû hiteleket összegyûjteni és értékpapírok mögé rejteni. Ezeket eladták másoknak, azt állítva, hogy jók a hitelek, de sok esetben még csak nem is tájékoztatták a vevõket, hogy mit tartalmaz a portfólió. Ez már kimerítette a megtévesztés, ill. csalás tényállását. A dolog lassan zajlott, és nehezen lehetett követni az eseményeket, ahogy azt is, hogy ki volt jóhiszemû, és ki nem. A bili akkor borult ki, amikor az ingatlanpiaci összedõlt, a rossz hitelek hirtelen nem értek semmit, értékpapírosított változatuk pedig hirtelen hatalmas lyukként jelentkezett mindenkinél (fõleg bankoknál), aki rendelkezett velük.
Miután nem lehetett tudni, kinek van, kinek nincs, a piac minden bankra úgy tekintett, mint lehetséges áldozatra, ezért nem hiteleztek egymásnak, leállt a pénzügyi forgalom. A bankok egy része bedõlt, s mikor látszott, hogy ez maga alá temetné a világgazdaságot, a kormányoknak kellett hirtelen fedezetlen pénzzel megmenteni a bankokat, hogy helyreálljon a bizalom. Az ár tudjuk, mi volt: óriási pénzügyi válság, hatalmas károkkal. És ezt egy kb. 500-1000 milliárd dollár értékû csalás sorozat váltotta ki.
Érdemes megemlíteni egy kisebb, de elhíresült bûnesetet is a 2008-ig tartó idõszakból: az úgynevezett Madoff pilótajátékot. Az ismert guru hosszú évekig építette a piramist, ami aztán a 2008-as válságban dõlt össze. Az okozott kár nagyjából 50 és 100 milliárd dollár közé tehetõ.
Nézzük ezek után, mit tett most Svájc. 3 éven át betartott egy ígéretet, melyet az utóbbi hetekben állandóan megerõsített, még 2 nappal az ominózus esemény elõtt. Vagyis mindenkit tévedésben tartott, és azt nem akárki tette, hanem a világ talán leginkább szavahihetõnek tartott intézménye. És miután a csütörtöki döntés feltehetõleg nem aznap reggel ébredve pattant ki a fejükbõl, ezért tudtak róla, hogy az egész világot becsapni készülnek, és ezzel elképesztõ méretû kárt okoznak. Vagyis megvalósult az eset, amikor a megtévesztés kárt okoz (mégpedig nem akármekkorát), ezzel vélelmezhetõ a csalás tényállása.
Ráadásul lehetõsége lett volna Thomas Jordan csapatának a kárenyhítésre: felhívja Draghit és a legnagyobb bankokat, kidolgoznak gyorsan egy szisztémát, ahol fokozatosan zárják le a kiépült rengeteg pozíciót, és ennek költségét ésszerûen megosztják. Ezt bevezethették volna úgy is, hogy átmenetileg extrém mély negatív kamatot alkalmaznak: ez kikényszeríti a rengeteg nyitott pozíció kis veszteséggel való zárását. Vagy akár bejelenti, hogy bármerre eltolhatja a sávot, el is törölheti, mindenki csukjon mindent, a brókercégek emeljék meg az alapletéteket, így ugyancsak a pozíciók nagy része bezárult volna idõben. A kárt tehát enyhíteni sem próbálta, sõt, a maximális kárt okozó metódust alkalmazta. Ahogy egy kiváló alapkezelõ írja: az afgán jegybank is jobban csinálta volna.
Hibáztatható, vagy akár vádolható-e még más is az események kapcsán? Úgy tûnik, hogy igen. Az árfolyamgát megszûnése után megszûnt a piac. Az árjegyzõk felfüggesztették a tevékenységüket, átadva valakinek-valakiknek, esetleg saját maguknak a megtisztelõ lehetõséget, hogy a piacinak nem nevezhetõ, teljesen önkényes és irreális, 20-30 százalékkal eltolt árfolyamon lemészárolják az összes pozíciót. Utána engedték a piacot kialakulni: immár csak 15 százalékkal az „esemény elõttihez” képest. A tetemes, számítások szerint ezermilliárd dolláros nagyságrendû nyerõt (mellyel ügyfeleiket megkárosították), vidáman zsebre tehették 1-2 óra alatt.
Az összegszerûség csak most fog kiderülni, de elõzetes számítások alapján feltételezhetõ a 2008-ast elérõ, vagy meghaladó nagyságrend. Ha utólag a világ pénzügyi vezetése nem alkalmaz valamilyen kárenyhítést, akkor könnyen lehet, hogy minden idõk legnagyobb pénzügyi bûncselekményével állunk szemben.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Vizilo
- 2015. January 19. 13:52:32
#2 |
kukackac
- 2015. January 19. 14:27:11
#3 |
kukackac
- 2015. January 19. 14:56:28
#4 |
postaimre
- 2015. January 19. 15:20:24
#5 |
Alex-andros
- 2015. January 19. 17:17:24
#6 |
mindannyiunknak
- 2015. January 19. 18:53:08
#7 |
mindannyiunknak
- 2015. January 19. 19:13:12
#8 |
kincses
- 2015. January 19. 19:24:00
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.