Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Itt a friss jóslat: felfordulást hoz 2015
Ez egész meleg még, annyira friss! Nekik. Igen, lesznek akik felfordulnak, a többiek meg pánikolnak és egyre inkább elválik a sz@r a májtól. Gyökeres változásokat hoz Európa politikai életében 2015 - állítják egy neves tanácsadó intézet szakértõi. A hagyományos pártok és elitek olyan kihívás elõtt állnak, amelynek nem biztos, hogy meg tudnak felelni.
Politikai földrengések rengethetik meg Európát idén - derül ki abból a kutatásból, amelyet a BBC rendelt meg a londoni Economist Intelligence Unittól (EIU). A populista politikai erõk több országban megnyerhetik a parlamenti választásokat, a hagyományos pártok olyan szövetségek kötésére kényszerülhetnek, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna.
Kapcsolódó cikkek
Így is ki lehet ûzni a bevándorlókat egy országból
Változatlan szaúdi energiapolitikára számítanak szakértõk
Döbbenetes javaslatot tett Putyin embere
Elég lesz az ECB-program? - Így látják Londonban
Szárnyakat kapott Európa - a görög index elszállt
Óriási fordulatot hozhat a volt EU-biztos ötlete
Az európai demokrácia válságban van, ami azt jelenti, hogy szakadék alakult ki a politikai elitek és a választók között - értékeli a helyzetet az EIU, amely a BBC Democracy Day megemlékezésére készítette le jelentését. Óriási lyuk tátong az európai demokrácia szívében, ott ahol a kontinens jövõjével kapcsolatos nagy, vonzó elképzelésnek kellene lenniük. A gondok legjobban számszerûsíthetõ mutatója a hagyományos pártok létszámának csökkenése, illetve a választási részvételi arányok zuhanása.
Nagy-Britannia, Görögország
Nagy-Britannia olyasmi elõtt áll a májusban esedékes parlamenti választások elõtt, ami évszázadokon át elképzelhetetlen volt. Lehetséges, hogy a szavazás után tartós politikai instabilitás alakul ki az országban. A gyõztes mindent visz elvén alapuló választási rendszer miatt eddig kizárható volt, hogy billegõ kormány álljon fel, ám nagyon valószínû, hogy most egyik nagy párt sem szerez stabil parlamenti többséget, s így nem alakulhat egyszínû kormány. A populista, függetlenség párti Ukip elviheti mind a konzervatív, mind a munkáspárti szavazók egy részét.
A legnagyobb változást azonban a január 25-ei görögországi elõrehozott választások hozhatják. Kiderülhet, hogy egy európai uniós tagországban milyen messze képes eljutni egy néhány éve alakult, populista párt. Szemben a brit helyzettel ez esetben nem egy radikális jobboldali, hanem egy radikális baloldali politikai erõ, a Sziriza lehet a befutó, amely a szavazás napja elõtt a közvélemény-kutatások szerint 4-5 százalékkal stabilan vezetett a pártok versenyében.
Ha a Sziriza nyer, és képes lesz összehozni egy stabil kormányt, az sokkhullámot indíthat el az Európai Unióban, katalizátora lehet a politikai felfordulásnak más országban is - állítják az EIU szakértõi. A párt gyõzelme szinte biztosan válságot robbant ki az új athéni vezetés és a Görögországot finanszírozó donorok, az EU és az IMF viszonyában, miután a Sziriza fõ választási üzenete, hogy leíratja a hitelezõkkel a görög államadósság felét. Akár ez a követelés is tovagyûrûzhet európai többi országára.
Bevándorlás, megszorítások
Az elitellenes érzések gyorsan erõsödtek a közös európai valutát használó országokban és az EU egészében is az elmúlt években - folytatja elemzését az EIU. Ebbõl fakadónak nagy a veszélye a politikai felfordulásoknak és válságoknak. A populista mozgalmak lehetnek bal-, vagy jobboldaliak, vagy oldalaktól függetlenek is. Közös jellemzõjük, hogy elszívták a tradicionális pártok szavazóbázisának kisebb-nagyobb részét. Témáik: az EU-ellenesség - a brüsszeli bürokrácia ostorozása -, a bevándorlók elleni fellépés és a költségvetési megszorítások elutasítása.
Az új európai politikai erõk megjelenése egy világjelenség része. Az EIU becslése szerint az elmúlt öt évben a világ több mint 90 országában bontakoztak ki jelentõs tiltakozó mozgalmak. Ezek élén fiatal, jól képzett középosztálybeliek vannak, akik szemben állnak országuk politikai vezetõivel. Szervezõdésükhöz szívesebben használják az új kommunikációs fórumokat, a twittert vagy más internetes közösségi site-okat, mint a hagyományos lehetõségeket.
Érdekessége az új megmozdulásoknak, hogy céljaik igen eltérõek. Van, ahol egyszerûen a gazdasági lesújtó teljesítménye ellen tiltakoznak, van, ahol diktatúrák ellen lázadnak, van, ahol csak azt akarják elérni, hogy az elit végre figyeljen oda a nép hangjára, van, ahol az új középosztály próbálgatja erejét a politikai küzdõtéren.
Mi van a demokráciával?
A legnagyobb nyitott kérdés az új mozgalmakkal kapcsolatban az, hogy vajon veszélyeztetik-e a demokráciát vagy éppen ellenkezõleg: azt bizonyítják, hogy a él és virul a demokrácia. A legellentmondásosabb példa ezzel kapcsolatban az arab tavasz. A 2011 elején indult észak-afrikai és közel-keleti tömegtüntetések fõ célkitûzése a hiányzó demokrácia megteremtése volt, ám eredményük a legjobb esetben is csupán néhány, korlátozott demokratikus változás és elhúzódó, nagy zûrzavar lett.
A hongkongi mozgalmak, amelyek azért indultak, hogy ne a pekingi hatalom döntse el, kik indulhatnak a helyi kormányzóválasztáson, egyelõre nem értek célt, igaz, nem csendesültek el teljesen. A világ legnépesebb országában, Kínában még a láthatáron sincs valamiféle nyugati típusú demokráciához vezetõ politikai változás. A környezõ ázsiai folyamatok és a helyi középosztály bõvülésének tükrében azonban kérdés, hogy meddig tartható fenn a merev egypártrendszer.
Európa öreg demokráciáinak sorsa bizonytalan. Nem kétséges, hogy a világ politizáló közvéleménye, politikai aktivistái, politikusai és kormányai nagyon kíváncsian fogják figyelni, milyen változásokat hoz az új év ezek mûködésében.
Link
Politikai földrengések rengethetik meg Európát idén - derül ki abból a kutatásból, amelyet a BBC rendelt meg a londoni Economist Intelligence Unittól (EIU). A populista politikai erõk több országban megnyerhetik a parlamenti választásokat, a hagyományos pártok olyan szövetségek kötésére kényszerülhetnek, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna.
Kapcsolódó cikkek
Így is ki lehet ûzni a bevándorlókat egy országból
Változatlan szaúdi energiapolitikára számítanak szakértõk
Döbbenetes javaslatot tett Putyin embere
Elég lesz az ECB-program? - Így látják Londonban
Szárnyakat kapott Európa - a görög index elszállt
Óriási fordulatot hozhat a volt EU-biztos ötlete
Az európai demokrácia válságban van, ami azt jelenti, hogy szakadék alakult ki a politikai elitek és a választók között - értékeli a helyzetet az EIU, amely a BBC Democracy Day megemlékezésére készítette le jelentését. Óriási lyuk tátong az európai demokrácia szívében, ott ahol a kontinens jövõjével kapcsolatos nagy, vonzó elképzelésnek kellene lenniük. A gondok legjobban számszerûsíthetõ mutatója a hagyományos pártok létszámának csökkenése, illetve a választási részvételi arányok zuhanása.
Nagy-Britannia, Görögország
Nagy-Britannia olyasmi elõtt áll a májusban esedékes parlamenti választások elõtt, ami évszázadokon át elképzelhetetlen volt. Lehetséges, hogy a szavazás után tartós politikai instabilitás alakul ki az országban. A gyõztes mindent visz elvén alapuló választási rendszer miatt eddig kizárható volt, hogy billegõ kormány álljon fel, ám nagyon valószínû, hogy most egyik nagy párt sem szerez stabil parlamenti többséget, s így nem alakulhat egyszínû kormány. A populista, függetlenség párti Ukip elviheti mind a konzervatív, mind a munkáspárti szavazók egy részét.
A legnagyobb változást azonban a január 25-ei görögországi elõrehozott választások hozhatják. Kiderülhet, hogy egy európai uniós tagországban milyen messze képes eljutni egy néhány éve alakult, populista párt. Szemben a brit helyzettel ez esetben nem egy radikális jobboldali, hanem egy radikális baloldali politikai erõ, a Sziriza lehet a befutó, amely a szavazás napja elõtt a közvélemény-kutatások szerint 4-5 százalékkal stabilan vezetett a pártok versenyében.
Ha a Sziriza nyer, és képes lesz összehozni egy stabil kormányt, az sokkhullámot indíthat el az Európai Unióban, katalizátora lehet a politikai felfordulásnak más országban is - állítják az EIU szakértõi. A párt gyõzelme szinte biztosan válságot robbant ki az új athéni vezetés és a Görögországot finanszírozó donorok, az EU és az IMF viszonyában, miután a Sziriza fõ választási üzenete, hogy leíratja a hitelezõkkel a görög államadósság felét. Akár ez a követelés is tovagyûrûzhet európai többi országára.
Bevándorlás, megszorítások
Az elitellenes érzések gyorsan erõsödtek a közös európai valutát használó országokban és az EU egészében is az elmúlt években - folytatja elemzését az EIU. Ebbõl fakadónak nagy a veszélye a politikai felfordulásoknak és válságoknak. A populista mozgalmak lehetnek bal-, vagy jobboldaliak, vagy oldalaktól függetlenek is. Közös jellemzõjük, hogy elszívták a tradicionális pártok szavazóbázisának kisebb-nagyobb részét. Témáik: az EU-ellenesség - a brüsszeli bürokrácia ostorozása -, a bevándorlók elleni fellépés és a költségvetési megszorítások elutasítása.
Az új európai politikai erõk megjelenése egy világjelenség része. Az EIU becslése szerint az elmúlt öt évben a világ több mint 90 országában bontakoztak ki jelentõs tiltakozó mozgalmak. Ezek élén fiatal, jól képzett középosztálybeliek vannak, akik szemben állnak országuk politikai vezetõivel. Szervezõdésükhöz szívesebben használják az új kommunikációs fórumokat, a twittert vagy más internetes közösségi site-okat, mint a hagyományos lehetõségeket.
Érdekessége az új megmozdulásoknak, hogy céljaik igen eltérõek. Van, ahol egyszerûen a gazdasági lesújtó teljesítménye ellen tiltakoznak, van, ahol diktatúrák ellen lázadnak, van, ahol csak azt akarják elérni, hogy az elit végre figyeljen oda a nép hangjára, van, ahol az új középosztály próbálgatja erejét a politikai küzdõtéren.
Mi van a demokráciával?
A legnagyobb nyitott kérdés az új mozgalmakkal kapcsolatban az, hogy vajon veszélyeztetik-e a demokráciát vagy éppen ellenkezõleg: azt bizonyítják, hogy a él és virul a demokrácia. A legellentmondásosabb példa ezzel kapcsolatban az arab tavasz. A 2011 elején indult észak-afrikai és közel-keleti tömegtüntetések fõ célkitûzése a hiányzó demokrácia megteremtése volt, ám eredményük a legjobb esetben is csupán néhány, korlátozott demokratikus változás és elhúzódó, nagy zûrzavar lett.
A hongkongi mozgalmak, amelyek azért indultak, hogy ne a pekingi hatalom döntse el, kik indulhatnak a helyi kormányzóválasztáson, egyelõre nem értek célt, igaz, nem csendesültek el teljesen. A világ legnépesebb országában, Kínában még a láthatáron sincs valamiféle nyugati típusú demokráciához vezetõ politikai változás. A környezõ ázsiai folyamatok és a helyi középosztály bõvülésének tükrében azonban kérdés, hogy meddig tartható fenn a merev egypártrendszer.
Európa öreg demokráciáinak sorsa bizonytalan. Nem kétséges, hogy a világ politizáló közvéleménye, politikai aktivistái, politikusai és kormányai nagyon kíváncsian fogják figyelni, milyen változásokat hoz az új év ezek mûködésében.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
nyilas
- 2015. January 24. 18:43:55
#2 |
keepfargo
- 2015. January 24. 21:49:42
#3 |
Ro-zsola
- 2015. January 24. 22:04:20
#4 |
irredenta
- 2015. January 25. 07:52:08
#5 |
fsavanyu
- 2015. January 25. 12:07:48
#6 |
Gutai Zub
- 2015. January 25. 12:16:43
#7 |
BOTOND
- 2015. January 25. 16:26:10
#8 |
palinemszaz
- 2015. January 25. 22:46:25
#9 |
Gutai Zub
- 2015. January 26. 10:48:06
#10 |
palinemszaz
- 2015. January 26. 14:09:55
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.