Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A görög tavasz bedönti Európát?
Hamarosan kiderül, de felzárkózik az itteni zsidó pártos csürhe is. Figyeltem az ottani párvezetõk vitáját, melyet angolul sikerült levezényelni. Kétlem, hogy tudnának görögül, de a ratyikális ottani jóbik a "nyerõ". Az elmúlt hetekben megint Görögországról szólt az egyik legfontosabb vita az Európai Unión belül. Sokan az eurózóna jövõjét féltik a holnapi, elõre hozott parlamenti választásoktól. Jelen pillanatban a baloldali Sziriza a legesélyesebb Athén elfoglalására - aminek beláthatatlanok lehetnek a következményei.
A 2008-as globális válság legnagyobb vesztese kétség kívül a technikai államcsõdöt is megjárt Görögország. Egyetlen, beszédes adat: a válság kirobbanásától 2013-ig összesen 25 százaléknyit zuhant vissza a GDP, mára pedig éppen hogy elérték a gazdaság kibocsátásának 2001-es színvonalát. A 2012-es euróválság során Athén hitelezõi jelentõs mennyiségû görög államadósságot voltak kénytelenek veszteségként leírni - a lépés leginkább Németországot érintette érzékenyen, miként az EU eurómilliárdokat jelentõ mentõövét is legnagyobb részt Berlin dobta össze.
Az akkori segítség egyik feltétele az extrém szigorú monetáris politika volt. Ennek hatására hihetetlen szintre ugrott a munkanélküliség, csökkentek a fizetések - a brutális megszorítások hatására az egész országban radikális elégedetlenségi hullám söpört végig. Az állandó kormányválsággal terhelt idõszak a mai napig nem zárult le, ennek "köszönhetõ" a holnapi, elõrehozott választás.
A legutolsó felmérések szerint a 300 fõs görög törvényhozás legtöbb - de a többséghez egyedül kevés - helyét a radikális baloldali gyûjtõpárt, a Sziriza szerezeti meg, szemben a regnáló, konzervatív, Antonisz Szamarasz vezette Új Demokrácia kormánnyal. E két tömbön kívül még akár hat másik párti is képviselõt delegálhat a parlamentbe, köztük a Görög Kommunista Párt is.
A gyõzelemre esélyes Sziriza kampányában azt ígérte, hogy újabb adósság-csökkentést harcol ki a Görögországot pénzügyi lélegeztetõ gépen tartó EU/IMF tandemtõl, valamint a fennmaradó adósság törlesztési idõpontját is kijjebb tolnák - így pumpálva plusz forrásokat a vergõdõ gazdaságba. A bankszektorhoz is hozzányúlnának, ami az eurozóna tagjaként nem egyszerû kérdés. A baloldaliak azt szeretnék elérni, hogy a görög polgárok betéteit az Európai Központi Bank védje meg a válság bármely hatása ellen. Kifejezetten populista ígéretek számít egy új adórendszer bevezetése, melyben az adott évben megkeresett elsõ 12 ezer eurót adómentessé tennék, míg a minimálbért 580 euróról 751 euróra növelnék minden dolgozó számára. Helyreállítanák a kollektív munkaszerzõdéseket, szabályoznák a tömeges elbocsátásokat és 300 ezer álláshelyet hoznának létre a magán és az állami szektorban. A szegények és alacsony nyugdíjjal rendelkezõket számára pedig azonnal bevezetnének egy segélyprogramot, amely ingyen áramellátást, ételutalványokat, egészségügyi ellátást, utazási- és fûtésre vonatkozó adókedvezményeket biztosítana.
Velük szemben az uralkodó Új Demokrácia jelentõsen visszafogottabb ígéretekkel kecsegteti a szavazókat. Bár a hitelállományhoz õk is hozzányúlnának, de csak a visszafizetési határidõt módosítanák és kamatcsökkentést kérnének.
Természetesen a hitelezõk és nemzetközi befektetõk és a pénzpiacok számára a Sziriza-program radikalizmusa taszító, míg a kormánypárti ígéreteket jóval megfontoltabbnak és támogathatónak gondolják. Azonban holnap a görög polgárok járulnak az urnákhoz, akik az elmúlt évek válságkezelésének legnagyobb vesztesei - így minden jel arra mutat, hogy az õj, baloldali irányt támogatják majd.
Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter szerint "szóba sem jöhet" a görög adósság leírásának lehetõsége. Schaeuble azt üzente a görög politikusaknak, ne nagyon ígérjenek többet annál a választóiknak, mint amennyit valójában véghez tudnak vinni. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy Görögország se nem fog kilépni az eurózónából, se nem fogják kirúgni onnan.
Ugyanakkor hozzátette, bárki is alakít új kormányt, be kell tartaniuk a korábbi kormányok által tett ígéreteket. Ezzel Angela Merkel német kancellár is egyetért, aki egyébként a Ciprasz-kormány együttmûködésére számít. Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos szerint bárhogy is választanak a görög állampolgárok, az EU-nak mindenre van válasza. Úgy látja, Görögország eurózónából való kilépésérõl szó sincs, nincs ilyen veszély. Ugyanakkor hozzátette: a megállapodásokat teljesíteni kell.
Link
A 2008-as globális válság legnagyobb vesztese kétség kívül a technikai államcsõdöt is megjárt Görögország. Egyetlen, beszédes adat: a válság kirobbanásától 2013-ig összesen 25 százaléknyit zuhant vissza a GDP, mára pedig éppen hogy elérték a gazdaság kibocsátásának 2001-es színvonalát. A 2012-es euróválság során Athén hitelezõi jelentõs mennyiségû görög államadósságot voltak kénytelenek veszteségként leírni - a lépés leginkább Németországot érintette érzékenyen, miként az EU eurómilliárdokat jelentõ mentõövét is legnagyobb részt Berlin dobta össze.
Az akkori segítség egyik feltétele az extrém szigorú monetáris politika volt. Ennek hatására hihetetlen szintre ugrott a munkanélküliség, csökkentek a fizetések - a brutális megszorítások hatására az egész országban radikális elégedetlenségi hullám söpört végig. Az állandó kormányválsággal terhelt idõszak a mai napig nem zárult le, ennek "köszönhetõ" a holnapi, elõrehozott választás.
A legutolsó felmérések szerint a 300 fõs görög törvényhozás legtöbb - de a többséghez egyedül kevés - helyét a radikális baloldali gyûjtõpárt, a Sziriza szerezeti meg, szemben a regnáló, konzervatív, Antonisz Szamarasz vezette Új Demokrácia kormánnyal. E két tömbön kívül még akár hat másik párti is képviselõt delegálhat a parlamentbe, köztük a Görög Kommunista Párt is.
A gyõzelemre esélyes Sziriza kampányában azt ígérte, hogy újabb adósság-csökkentést harcol ki a Görögországot pénzügyi lélegeztetõ gépen tartó EU/IMF tandemtõl, valamint a fennmaradó adósság törlesztési idõpontját is kijjebb tolnák - így pumpálva plusz forrásokat a vergõdõ gazdaságba. A bankszektorhoz is hozzányúlnának, ami az eurozóna tagjaként nem egyszerû kérdés. A baloldaliak azt szeretnék elérni, hogy a görög polgárok betéteit az Európai Központi Bank védje meg a válság bármely hatása ellen. Kifejezetten populista ígéretek számít egy új adórendszer bevezetése, melyben az adott évben megkeresett elsõ 12 ezer eurót adómentessé tennék, míg a minimálbért 580 euróról 751 euróra növelnék minden dolgozó számára. Helyreállítanák a kollektív munkaszerzõdéseket, szabályoznák a tömeges elbocsátásokat és 300 ezer álláshelyet hoznának létre a magán és az állami szektorban. A szegények és alacsony nyugdíjjal rendelkezõket számára pedig azonnal bevezetnének egy segélyprogramot, amely ingyen áramellátást, ételutalványokat, egészségügyi ellátást, utazási- és fûtésre vonatkozó adókedvezményeket biztosítana.
Velük szemben az uralkodó Új Demokrácia jelentõsen visszafogottabb ígéretekkel kecsegteti a szavazókat. Bár a hitelállományhoz õk is hozzányúlnának, de csak a visszafizetési határidõt módosítanák és kamatcsökkentést kérnének.
Természetesen a hitelezõk és nemzetközi befektetõk és a pénzpiacok számára a Sziriza-program radikalizmusa taszító, míg a kormánypárti ígéreteket jóval megfontoltabbnak és támogathatónak gondolják. Azonban holnap a görög polgárok járulnak az urnákhoz, akik az elmúlt évek válságkezelésének legnagyobb vesztesei - így minden jel arra mutat, hogy az õj, baloldali irányt támogatják majd.
Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter szerint "szóba sem jöhet" a görög adósság leírásának lehetõsége. Schaeuble azt üzente a görög politikusaknak, ne nagyon ígérjenek többet annál a választóiknak, mint amennyit valójában véghez tudnak vinni. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy Görögország se nem fog kilépni az eurózónából, se nem fogják kirúgni onnan.
Ugyanakkor hozzátette, bárki is alakít új kormányt, be kell tartaniuk a korábbi kormányok által tett ígéreteket. Ezzel Angela Merkel német kancellár is egyetért, aki egyébként a Ciprasz-kormány együttmûködésére számít. Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos szerint bárhogy is választanak a görög állampolgárok, az EU-nak mindenre van válasza. Úgy látja, Görögország eurózónából való kilépésérõl szó sincs, nincs ilyen veszély. Ugyanakkor hozzátette: a megállapodásokat teljesíteni kell.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2015. January 26. 20:02:24
#12 |
Spectat0r
- 2015. January 26. 20:35:07
#13 |
Ro-zsola
- 2015. January 27. 11:05:40
#14 |
Detonator
- 2015. January 27. 11:32:15
#15 |
Spectat0r
- 2015. January 27. 14:27:55
#16 |
Perje
- 2015. January 27. 14:34:50
#17 |
GERRY
- 2015. January 27. 15:22:22
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.