Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Birodalom épül a Nyugattal szemben
Interjú Aleksandr Dugin professzorral, orosz filozófussal, szociológussal és politológussal, aki a Nemzetközi Eurázsiai Mozgalom vezetõje és az eurázsianizmus ideológiájának egyik alap gondolkodója.
- Január 1-jén kezdte meg hivatalosan mûködését az euro-atlanti gazdasági hatalom ellensúlyozására megalakult Eurázsiai Gazdasági Unió Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország részvételével. Sikeresebb jövõt lát-e Ön ennek a szövetségnek, mint az Európai Uniónak? Mennyire stabil és megbízható partnerei Vladimir Putyinnak Aleksandr Lukasenko fehérorosz államfõ és Nursultan Nazarbajev kazah elnök, nem lehetnek õk az Egyesült Államok következõ narancsos forradalmának a célpontjai?
- Az Eurázsiai Unió a többpólusú világ prototípusaként jött létre. Természetesen ez nem alternatívája az Európai Uniónak, hanem egy kísérlet arra, hogy a hasonló politikai és gazdasági rendszerû államok között létrejöhessen egy különleges gazdasági és stratégiai zóna. A Nyugat dominanciája és manipulációja teremtette feltételek mellett, fõleg a kiépített hálózati rendszerét tekintve, megbízható partnerek már nem léteznek senki számára sem. Az Eurázsiai Unió minden egyes országában, így Kazahsztánban és Fehéroroszországban is, de valószínûleg leginkább Oroszországban tevékenykednek olyan nagy befolyású hálózatrendszerek, amiknek pusztán annyi a feladatuk, hogy szabotálják ezt az új, eurázsiai kezdeményezést. Mindezt figyelembe véve ahhoz, hogy az Eurázsiai Unió jövõje sikeres legyen, komoly küzdelmeket kell megvívnia még. Ami a narancsos forradalmakat illeti, úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok most már magára Oroszországra fogja az erejét összpontosítani. A Nyugat egyszerûen már nem tudja nem észrevenni Moszkva kilengéseit Novorosszijával kapcsolatban, és azt egyszerûen gyengeségnek fogja fel. Így számukra éppen alkalmas az idõ arra, hogy csapást mérjenek Oroszországra. De természetesen ugyanilyen csapást a Nyugat részérõl Minszkre, vagy éppen Asztanára se zárnék ki.
- A Magyarországot is régóta sújtó "cordon sanitaire" nyugati koncepciójának kiiktatása kapcsán "A geopolitika alapjai" címû mûvében Ön "az új állami formációk teljes újrafelosztásáról" beszél "tisztán geopolitikai tényezõk alapján". Idézem: "Csak föderációk vagy néhány állam létrehozásáról lehet szó ezeknek az államoknak a helyén." A Trianonban területe és lakossága kétharmadától megfosztott Magyarországnak milyen szerepe lenne, vagy lehetne ebben az új geopolitikai stratégiában?
- Õszintén hiszem, hogy a nemzetállamok kora lejárt. Jóval több etnikum létezik, mint nemzet, és maguk a nemzeti határvonalak ebbõl kifolyólag mindig igazságtalanok. Ezért van újra itt az ideje a Birodalmak létrehozásának. Vagy egy Birodalom – egy nyugati, amerikai, vagy több Birodalom létrehozásáról lehet szó. Éppen ennek az eldöntésére kell megkeresni a választ. Ha több Birodalom jönne létre, akkor azokból az egyik az Eurázsiai lenne, egy másik pedig az Európai. A "cordon sanitaire" országai Európa és Eurázsia között maguk kell, hogy létrehozzanak egy közös területi egységet, mondjuk a Hatalmas Kelet-Európát, kihasználva azt a kettõsséggel jellemezhetõ szuperpozícióját, hogy részben eurázsiai, részben európai terület. De ebben az esetben sem látom helyét a nemzeti törekvéseknek. Ha mondjuk Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, meg talán a Volinyi terület és Ausztria is egy egységgé válna, akkor az magába gyûjtené az összes magyart, vagyis etnikailag minden visszaállna a Trianon elõtti idõkre, de mindez például nemzetállam keretében szerintem nem lenne lehetséges, éppen azért nem, mert maga a nemzetállam létezése is lehetetlen. Más ennél fontosabb tényezõk vannak, amiket figyelembe kell vennünk; így például, hogy milyen jövõképpel rendelkezünk? A globalizmusban az olyan értékek, mint az etnosz, vallás, kultúra, szakrális tudás teljesen elvesznek és maradnak csak az egyének tömegei, a hálózatok és a kozmopolita, mechanikus állományokba tömörült vándorló atomok. Itt már nemcsak Oroszországról, Magyarországról, vagy Ukrajnáról van szó, hanem arról, hogy ha az emberiség csak egy lépést tesz még a nyugati világ felé, az egynemû házasságok, a modernizáció és az elnyugatosítás irányába, vagyis egy szóval a tiszta nihilizmus irányába, egyszerûen el fog tûnni a föld felszínérõl. Vagy felnyitjuk végre a szemünket és közösen: oroszok, magyarok, szlávok, románok, szerbek, németek, franciák és spanyolok szembeszállunk a Nyugattal, vagy szép lassan, egyesével eltûnünk.
- Az antitradicionális háttérhatalmak régóta teljes világuralomra törekszenek. Mit tesz Oroszország az orosz-ukrán konfliktus kapcsán az eszkalálódás, egy esetleges III. világháború elkerülése érdekében? És Ön szerint reális veszély egy újabb egész világot érintõ háború kitörése?
- Véleményem szerint szinte egy már realizált totális világdiktatúra fenyegetettségével állunk szemben. Ez a diktatúra a háborút, mint eszközt bevetheti, de gyakorlatilag már e nélkül is létezik. Összeuszítja a népeket – így Oroszországot és Ukrajnát, mint ahogy a rendõrség beépített emberei uszítják egymásra a bûnbandákat belülrõl. Oroszország arra törekszik, hogy a világpolitika meghatározó tényezõje legyen, de egyelõre ez nem túl jól sikerül neki. Valami sikerül, valami nem. Ezért is olyan reaktív Oroszország politikai tevékenysége Ukrajnában: minden esély Ukrajna mi oldalunkra állítására ostobán el lett mulasztva. Ez a mi sajátos reaktív politikánk; akkor reagálunk, amikor már nem lehet nem reagálni. Ez nem jó így.
- Zbigniew Brzezinski, a posztszovjet terület szabadkõmûves stratégája arról beszélt, hogy a volt Szovjetunió területét minél több utódállamra kell felosztani, hogy ezek bármikor egymás ellen fordíthatók legyenek, s ezzel e terület, mint rivális hatalmi tényezõ kikapcsolható legyen a világhatalmi törekvések körébõl. Nem gondolja, hogy a mostani orosz-ukrán konfliktus is ennek a csapdahelyzetnek a része?
- De, valószínûleg így van. Brzezinski emberei, hálózatai és pártfogoltjai jelenleg is az orosz kormány vezetõségében jelen vannak. Az orosz politika sok területét õk irányítják, és õk azok, akik szabotálják azt a politikát is, amit Novorosszijával kapcsolatban kellene végezni, ezzel elõkészítve magának Oroszországnak a szétesését.
- A nyár végén a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem rektora Önt példátlan és méltatlan döntéssel elbocsátotta tanári pozíciójából. Hogyan ítéli meg ezt a döntést, Ön szerint kik állhatnak a háttérben? Ismeretes az Ön jó viszonya az orosz vezetéssel, vajon miért nem álltak ki Ön mellett? Gondolja, hogy ez még megtörténhet?
- Az, hogy még mi történhet, azt nem tudom, de úgy látszik, már csak egy dolog maradt hátra számukra, engem megölni. Az tény, hogy ellenem és minden hazafi ellen szörnyû támadások sora zajlik. Krím után megijedtek, hogy a hatalom fejet hajt az eseményekhez való hazafias hozzáállásunk elõtt, és pokoli üldöztetés kezdõdött meg az eurázsianizmus ellen az egész világon, így Oroszországon belül is. Nem olyan régen az Egyesült Államokban az összes televíziós csatornán megjelent egy videó felvétel Glenn Beck-kel, amiben azt állította, hogy én vagyok az emberiség elsõ számú ellensége. Oroszországban az atlantista elkötelezettségû hálózatokhoz tartozó személyek mindent megtesznek, hogy hiteltelenítsék az eurázsianizmust az orosz vezetõség szemében, erre hatalmas erõket fordítanak. Az internet tele van több százezer hamis anyaggal, ez példátlan támadásnak minõsíthetõ. Jelenleg egyébként Oroszországban minden befagyott, a tanácsadók próbálják meggyõzni a Kremlt, hogy adja fel Novorossziját Krímért cserébe. De ez csapda, hiszen ha feladjuk Novorossziját, elveszítjük nemcsak Krímet, hanem egész Oroszországot. Ezt én mindig nyíltan ki mertem mondani, ezért is lett ennyi ellenségem. Az MGIMO rektorának ehhez semmi köze. Ahhoz, hogy olyan döntés szülessen, amely minden szabályt áthág, kellett egy politikai utasítás felülrõl. Mindenesetre, ez nagyon rossz jel: azt az üzenetet közvetíti, hogy Oroszországot nem azok irányítják, akiknek fontosak a mi nemzeti érdekeink.
- Hogyan ítéli meg Vladimir Putyin orosz elnök politikáját? Ön szerint milyen kormányzati stratégiai döntések várhatóak a jövõben az ukrán válság megoldásával kapcsolatban? Ön miben lát esélyt a konfliktus rendezésére?
- Én úgy látom, hogy a Krímmel és Novorosszija támogatásával kapcsolatos politika helyes, viszont az ezt követõ lassuló folyamatok helytelenek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország Ukrajnával mostanáig úgy viselkedett, mint mindenki mással, elengedte a kezét és csak a gázvezetékeken és magánmegbeszéléseken keresztül tárgyalt vele. Semmi rendszer nem volt a kapcsolattartásban. Ukrajnával kapcsolatban egyébként semmilyen döntés nem születik, ebben a kérdésben teljes a kábulat, így értékelni sincs benne mit. A minszki megbeszélések a teljes lebõgésünk volt, hogy mi lesz a továbbiakban, nem tudnám megmondani. Úgy tûnik, az idõzítés folyamata most az amerikaiak kezében van, hiszen amint Kijevet sikerül a végsõ támadás felé lökniük, akkor el is dõl minden. De ehhez biztosaknak kell lenniük abban, hogy a Kreml nem fog reagálni. E nélkül túl nagy lenne a kockázat, de amint megérzik, hogy kontrollálják Moszkvát a beépített hálózataikon keresztül, azonnal döntõ csapást fognak mérni rá.
- Ön már többször is személyesen találkozott a Jobbik elnökével. Hogyan értékeli a párt tevékenységét? A Jobbik a nagy európai pártok közül talán a legszívélyesebb viszonyt ápolja Oroszországgal és Törökországgal. Ön szerint mik a perspektívái egy ilyen külpolitikának?
- Úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül ígéretes párt a jövõre nézve. A mai világban a politika nem más, mint egy szemétdomb. Ezzel szemben a Jobbiknak és vezetõjének reális filozófiai és geopolitikai horizontjai vannak. Jelenleg elengedhetetlen, hogy egy pártnak értékei legyenek, és nekik ezek megvannak. Ráadásul ezek olyan helyes értékek, mint a tradíció, a szakrális tudás, az igazságosság, az etnosz, kultúra, vagy a nem bekorlátolt geopolitika, tagadva a nihilista liberalizmust és az amerikai hegemónia pénzügyi diktatúráját. A párt elnöke, Vona Gábor egy fiatal és intellektuális vezetõ, illetve a párt vezetõsége is erõsen ideológiailag motivált emberekbõl áll. Senkitõl és semmitõl sem szabad félni, csak menni elõre!
- Az utóbbi idõben egyre erõsödnek az Európai Unióval szembeni kritikus hangok. Az integráció jövõjével kapcsolatos kétségeket immár a legutóbbi EP-választások is alátámasztani látszanak. Ön hogyan látja az EU jövõjét?
- Valóban egyértelmûen nõ például az euroszkeptikusok száma. Én úgy látom, hogy az Európai Unió teljes összeomlása nagyon közel van és elkerülhetetlen, hiszen a mai Európának nincsenek elképzelései a jövõt illetõen, nincsenek céljai, összességében nincsen stratégiája. Az Európai Unió az USA értelmetlen és hanyatló perifériája. Egy ilyesfajta Európa nem tud létezni és nem is fog. Másfajta Európára van szükség, egy európai Európára, amely folytatja az igaz európai tradíciók mûvelését, ezen belül is a legfontosabbat: a kereszténységet, amelybõl jóformán semmi sem maradt a nagy modern világ kezdete óta. Európa jelenleg egy temetõ, melybõl minden, ami élõ, igyekszik elmenekülni. Alapvetõen a teljes „Új idõ” egy kudarc, az ígéretek nem teljesültek, hiszen a szabadság rabszolgasággá vált, a demokrácia diktatúrává, a többségi hatalom a legundorítóbb és leghitványabb kisebbség szuverenitásává, a felvirágzás kizsákmányolássá, a lélek pedig elveszett a materializmus szakadékában. Az „Új idõ” egyben ítélet is. Európa a legszerencsétlenebb és legpusztítóbb álmának terhe alatt hal meg, és ez az álom nem más, mint a Felvilágosodás. Itt az ideje beismerni, hogy ez egy nagy hiba volt. A középkorban semmilyen körülmények között nem szabadott volna feladni a kereszténységet, a lovagiasságot és a népi, etnikai kultúrát, e mellett viszont nem lett volna szabad eltörölni az uzsoraság tiltását. Ezzel Európa megnyitotta a pokol kapuit, az eredmény pedig egyáltalán nem meglepõ, sõt logikusnak mondható.
Szaniszló Adrienn, Magvasi Adrián
http://alfahir.hu...al_szemben
- Január 1-jén kezdte meg hivatalosan mûködését az euro-atlanti gazdasági hatalom ellensúlyozására megalakult Eurázsiai Gazdasági Unió Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország részvételével. Sikeresebb jövõt lát-e Ön ennek a szövetségnek, mint az Európai Uniónak? Mennyire stabil és megbízható partnerei Vladimir Putyinnak Aleksandr Lukasenko fehérorosz államfõ és Nursultan Nazarbajev kazah elnök, nem lehetnek õk az Egyesült Államok következõ narancsos forradalmának a célpontjai?
- Az Eurázsiai Unió a többpólusú világ prototípusaként jött létre. Természetesen ez nem alternatívája az Európai Uniónak, hanem egy kísérlet arra, hogy a hasonló politikai és gazdasági rendszerû államok között létrejöhessen egy különleges gazdasági és stratégiai zóna. A Nyugat dominanciája és manipulációja teremtette feltételek mellett, fõleg a kiépített hálózati rendszerét tekintve, megbízható partnerek már nem léteznek senki számára sem. Az Eurázsiai Unió minden egyes országában, így Kazahsztánban és Fehéroroszországban is, de valószínûleg leginkább Oroszországban tevékenykednek olyan nagy befolyású hálózatrendszerek, amiknek pusztán annyi a feladatuk, hogy szabotálják ezt az új, eurázsiai kezdeményezést. Mindezt figyelembe véve ahhoz, hogy az Eurázsiai Unió jövõje sikeres legyen, komoly küzdelmeket kell megvívnia még. Ami a narancsos forradalmakat illeti, úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok most már magára Oroszországra fogja az erejét összpontosítani. A Nyugat egyszerûen már nem tudja nem észrevenni Moszkva kilengéseit Novorosszijával kapcsolatban, és azt egyszerûen gyengeségnek fogja fel. Így számukra éppen alkalmas az idõ arra, hogy csapást mérjenek Oroszországra. De természetesen ugyanilyen csapást a Nyugat részérõl Minszkre, vagy éppen Asztanára se zárnék ki.
- A Magyarországot is régóta sújtó "cordon sanitaire" nyugati koncepciójának kiiktatása kapcsán "A geopolitika alapjai" címû mûvében Ön "az új állami formációk teljes újrafelosztásáról" beszél "tisztán geopolitikai tényezõk alapján". Idézem: "Csak föderációk vagy néhány állam létrehozásáról lehet szó ezeknek az államoknak a helyén." A Trianonban területe és lakossága kétharmadától megfosztott Magyarországnak milyen szerepe lenne, vagy lehetne ebben az új geopolitikai stratégiában?
- Õszintén hiszem, hogy a nemzetállamok kora lejárt. Jóval több etnikum létezik, mint nemzet, és maguk a nemzeti határvonalak ebbõl kifolyólag mindig igazságtalanok. Ezért van újra itt az ideje a Birodalmak létrehozásának. Vagy egy Birodalom – egy nyugati, amerikai, vagy több Birodalom létrehozásáról lehet szó. Éppen ennek az eldöntésére kell megkeresni a választ. Ha több Birodalom jönne létre, akkor azokból az egyik az Eurázsiai lenne, egy másik pedig az Európai. A "cordon sanitaire" országai Európa és Eurázsia között maguk kell, hogy létrehozzanak egy közös területi egységet, mondjuk a Hatalmas Kelet-Európát, kihasználva azt a kettõsséggel jellemezhetõ szuperpozícióját, hogy részben eurázsiai, részben európai terület. De ebben az esetben sem látom helyét a nemzeti törekvéseknek. Ha mondjuk Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, meg talán a Volinyi terület és Ausztria is egy egységgé válna, akkor az magába gyûjtené az összes magyart, vagyis etnikailag minden visszaállna a Trianon elõtti idõkre, de mindez például nemzetállam keretében szerintem nem lenne lehetséges, éppen azért nem, mert maga a nemzetállam létezése is lehetetlen. Más ennél fontosabb tényezõk vannak, amiket figyelembe kell vennünk; így például, hogy milyen jövõképpel rendelkezünk? A globalizmusban az olyan értékek, mint az etnosz, vallás, kultúra, szakrális tudás teljesen elvesznek és maradnak csak az egyének tömegei, a hálózatok és a kozmopolita, mechanikus állományokba tömörült vándorló atomok. Itt már nemcsak Oroszországról, Magyarországról, vagy Ukrajnáról van szó, hanem arról, hogy ha az emberiség csak egy lépést tesz még a nyugati világ felé, az egynemû házasságok, a modernizáció és az elnyugatosítás irányába, vagyis egy szóval a tiszta nihilizmus irányába, egyszerûen el fog tûnni a föld felszínérõl. Vagy felnyitjuk végre a szemünket és közösen: oroszok, magyarok, szlávok, románok, szerbek, németek, franciák és spanyolok szembeszállunk a Nyugattal, vagy szép lassan, egyesével eltûnünk.
- Az antitradicionális háttérhatalmak régóta teljes világuralomra törekszenek. Mit tesz Oroszország az orosz-ukrán konfliktus kapcsán az eszkalálódás, egy esetleges III. világháború elkerülése érdekében? És Ön szerint reális veszély egy újabb egész világot érintõ háború kitörése?
- Véleményem szerint szinte egy már realizált totális világdiktatúra fenyegetettségével állunk szemben. Ez a diktatúra a háborút, mint eszközt bevetheti, de gyakorlatilag már e nélkül is létezik. Összeuszítja a népeket – így Oroszországot és Ukrajnát, mint ahogy a rendõrség beépített emberei uszítják egymásra a bûnbandákat belülrõl. Oroszország arra törekszik, hogy a világpolitika meghatározó tényezõje legyen, de egyelõre ez nem túl jól sikerül neki. Valami sikerül, valami nem. Ezért is olyan reaktív Oroszország politikai tevékenysége Ukrajnában: minden esély Ukrajna mi oldalunkra állítására ostobán el lett mulasztva. Ez a mi sajátos reaktív politikánk; akkor reagálunk, amikor már nem lehet nem reagálni. Ez nem jó így.
- Zbigniew Brzezinski, a posztszovjet terület szabadkõmûves stratégája arról beszélt, hogy a volt Szovjetunió területét minél több utódállamra kell felosztani, hogy ezek bármikor egymás ellen fordíthatók legyenek, s ezzel e terület, mint rivális hatalmi tényezõ kikapcsolható legyen a világhatalmi törekvések körébõl. Nem gondolja, hogy a mostani orosz-ukrán konfliktus is ennek a csapdahelyzetnek a része?
- De, valószínûleg így van. Brzezinski emberei, hálózatai és pártfogoltjai jelenleg is az orosz kormány vezetõségében jelen vannak. Az orosz politika sok területét õk irányítják, és õk azok, akik szabotálják azt a politikát is, amit Novorosszijával kapcsolatban kellene végezni, ezzel elõkészítve magának Oroszországnak a szétesését.
- A nyár végén a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem rektora Önt példátlan és méltatlan döntéssel elbocsátotta tanári pozíciójából. Hogyan ítéli meg ezt a döntést, Ön szerint kik állhatnak a háttérben? Ismeretes az Ön jó viszonya az orosz vezetéssel, vajon miért nem álltak ki Ön mellett? Gondolja, hogy ez még megtörténhet?
- Az, hogy még mi történhet, azt nem tudom, de úgy látszik, már csak egy dolog maradt hátra számukra, engem megölni. Az tény, hogy ellenem és minden hazafi ellen szörnyû támadások sora zajlik. Krím után megijedtek, hogy a hatalom fejet hajt az eseményekhez való hazafias hozzáállásunk elõtt, és pokoli üldöztetés kezdõdött meg az eurázsianizmus ellen az egész világon, így Oroszországon belül is. Nem olyan régen az Egyesült Államokban az összes televíziós csatornán megjelent egy videó felvétel Glenn Beck-kel, amiben azt állította, hogy én vagyok az emberiség elsõ számú ellensége. Oroszországban az atlantista elkötelezettségû hálózatokhoz tartozó személyek mindent megtesznek, hogy hiteltelenítsék az eurázsianizmust az orosz vezetõség szemében, erre hatalmas erõket fordítanak. Az internet tele van több százezer hamis anyaggal, ez példátlan támadásnak minõsíthetõ. Jelenleg egyébként Oroszországban minden befagyott, a tanácsadók próbálják meggyõzni a Kremlt, hogy adja fel Novorossziját Krímért cserébe. De ez csapda, hiszen ha feladjuk Novorossziját, elveszítjük nemcsak Krímet, hanem egész Oroszországot. Ezt én mindig nyíltan ki mertem mondani, ezért is lett ennyi ellenségem. Az MGIMO rektorának ehhez semmi köze. Ahhoz, hogy olyan döntés szülessen, amely minden szabályt áthág, kellett egy politikai utasítás felülrõl. Mindenesetre, ez nagyon rossz jel: azt az üzenetet közvetíti, hogy Oroszországot nem azok irányítják, akiknek fontosak a mi nemzeti érdekeink.
- Hogyan ítéli meg Vladimir Putyin orosz elnök politikáját? Ön szerint milyen kormányzati stratégiai döntések várhatóak a jövõben az ukrán válság megoldásával kapcsolatban? Ön miben lát esélyt a konfliktus rendezésére?
- Én úgy látom, hogy a Krímmel és Novorosszija támogatásával kapcsolatos politika helyes, viszont az ezt követõ lassuló folyamatok helytelenek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország Ukrajnával mostanáig úgy viselkedett, mint mindenki mással, elengedte a kezét és csak a gázvezetékeken és magánmegbeszéléseken keresztül tárgyalt vele. Semmi rendszer nem volt a kapcsolattartásban. Ukrajnával kapcsolatban egyébként semmilyen döntés nem születik, ebben a kérdésben teljes a kábulat, így értékelni sincs benne mit. A minszki megbeszélések a teljes lebõgésünk volt, hogy mi lesz a továbbiakban, nem tudnám megmondani. Úgy tûnik, az idõzítés folyamata most az amerikaiak kezében van, hiszen amint Kijevet sikerül a végsõ támadás felé lökniük, akkor el is dõl minden. De ehhez biztosaknak kell lenniük abban, hogy a Kreml nem fog reagálni. E nélkül túl nagy lenne a kockázat, de amint megérzik, hogy kontrollálják Moszkvát a beépített hálózataikon keresztül, azonnal döntõ csapást fognak mérni rá.
- Ön már többször is személyesen találkozott a Jobbik elnökével. Hogyan értékeli a párt tevékenységét? A Jobbik a nagy európai pártok közül talán a legszívélyesebb viszonyt ápolja Oroszországgal és Törökországgal. Ön szerint mik a perspektívái egy ilyen külpolitikának?
- Úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül ígéretes párt a jövõre nézve. A mai világban a politika nem más, mint egy szemétdomb. Ezzel szemben a Jobbiknak és vezetõjének reális filozófiai és geopolitikai horizontjai vannak. Jelenleg elengedhetetlen, hogy egy pártnak értékei legyenek, és nekik ezek megvannak. Ráadásul ezek olyan helyes értékek, mint a tradíció, a szakrális tudás, az igazságosság, az etnosz, kultúra, vagy a nem bekorlátolt geopolitika, tagadva a nihilista liberalizmust és az amerikai hegemónia pénzügyi diktatúráját. A párt elnöke, Vona Gábor egy fiatal és intellektuális vezetõ, illetve a párt vezetõsége is erõsen ideológiailag motivált emberekbõl áll. Senkitõl és semmitõl sem szabad félni, csak menni elõre!
- Az utóbbi idõben egyre erõsödnek az Európai Unióval szembeni kritikus hangok. Az integráció jövõjével kapcsolatos kétségeket immár a legutóbbi EP-választások is alátámasztani látszanak. Ön hogyan látja az EU jövõjét?
- Valóban egyértelmûen nõ például az euroszkeptikusok száma. Én úgy látom, hogy az Európai Unió teljes összeomlása nagyon közel van és elkerülhetetlen, hiszen a mai Európának nincsenek elképzelései a jövõt illetõen, nincsenek céljai, összességében nincsen stratégiája. Az Európai Unió az USA értelmetlen és hanyatló perifériája. Egy ilyesfajta Európa nem tud létezni és nem is fog. Másfajta Európára van szükség, egy európai Európára, amely folytatja az igaz európai tradíciók mûvelését, ezen belül is a legfontosabbat: a kereszténységet, amelybõl jóformán semmi sem maradt a nagy modern világ kezdete óta. Európa jelenleg egy temetõ, melybõl minden, ami élõ, igyekszik elmenekülni. Alapvetõen a teljes „Új idõ” egy kudarc, az ígéretek nem teljesültek, hiszen a szabadság rabszolgasággá vált, a demokrácia diktatúrává, a többségi hatalom a legundorítóbb és leghitványabb kisebbség szuverenitásává, a felvirágzás kizsákmányolássá, a lélek pedig elveszett a materializmus szakadékában. Az „Új idõ” egyben ítélet is. Európa a legszerencsétlenebb és legpusztítóbb álmának terhe alatt hal meg, és ez az álom nem más, mint a Felvilágosodás. Itt az ideje beismerni, hogy ez egy nagy hiba volt. A középkorban semmilyen körülmények között nem szabadott volna feladni a kereszténységet, a lovagiasságot és a népi, etnikai kultúrát, e mellett viszont nem lett volna szabad eltörölni az uzsoraság tiltását. Ezzel Európa megnyitotta a pokol kapuit, az eredmény pedig egyáltalán nem meglepõ, sõt logikusnak mondható.
Szaniszló Adrienn, Magvasi Adrián
http://alfahir.hu...al_szemben
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2015. January 27. 16:54:23
#2 |
Bulcsu
- 2015. January 27. 17:13:58
#3 |
postaimre
- 2015. January 27. 17:37:06
#4 |
Gutai Zub
- 2015. January 27. 17:41:10
#5 |
Detonator
- 2015. January 27. 21:14:33
#6 |
Kedvesi
- 2015. January 28. 09:48:01
#7 |
baktria
- 2015. January 28. 15:48:48
#8 |
Gutai Zub
- 2015. January 28. 16:30:37
#9 |
Kedvesi
- 2015. January 28. 18:36:24
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.