Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Akik merényletet terveztek Vitray Tamás és Horn Gyula ellen…
Akik merényletet terveztek Vitray Tamás és Horn Gyula ellen…
Folytatva a népi felhatalmazást mellõzõ Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP árulói által 1989-ben kezdeményezett tárgyalások – a paktum – után kialakult helyzet ismertetését, a Központi Nyomozó Fõügyészség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága eddig a nyilvánosság elé nem került iratanyagai felhasználásával teszem közzé Szemenyei-Kiss Tamás oknyomozó-tényfeltáró újságíró azon jegyzeteit és dokumentumait, melyet a Nemzeti Könyvtár – a Bibliotheca Nationalis Hungariae – Kézirattára õríz, és amelynek közzétételére a szerzõtõl engedélyt kaptam.
/Kollár Erzsébet, 1989 januárjában a Fidesz Országos Választmánya által feloszlatott Fidesz Munkáscsoport tagja/
Horváth Józsefet (az UD ZRt késõbbi elnökét), a pártállam egykori BM III/III-as tisztjét (!) még Kövér László, az Orbán-kormány polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélkül minisztere nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgató-helyettesévé – az egykori rendõrszázadost dandártábornoki rangra emelve. 2002-ben, az Orbán-kormány bukását követõen, a Kövér, majd Demeter vezette titkosszolgálatok szakembereibõl 2003-ban alapították meg az UD ZRt-nek nevezett informatikai vállalkozást, amely 2010-ig de facto a Fidesz MPSZ alternatív titkosszolgálataként tevékenykedett, együttmûködve többek között a stratégiai fontosságú OTP vezérigazgatójával, Csányi Sándorral. Bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor, a „polgári kormány” egykori miniszterelnöke nemcsak tudott Kövér László és Demeter Ervin UD-kapcsolatáról, hanem kézben is tartotta azt. – Arra a kérdésre, hogy miként beszélhetett a rendõrség fõkapitányával Demeter Ervin a Fidesz MPSZ országgyûlési képviselõje olyan államtitkokat képezõ információkról, melyekrõl a nyílvánosság csak másnap szerezhetett tudomást, Orbán Viktor a közelmúltban így felelt: „Demeter Ervin… az információkat a sajtó egyes képviselõitõl hallotta és a legsûrgõsebben jelentett nekem minden ilyesmit. Én azt tanácsoltam neki: Ervin, ha tudsz valamit, kifelé vele! Állj ki a sajtó elé!” – Egy másik kérdésre, miszerint belefér-e a törvényességbe, hogy egykori minisztere arról érdeklõdött Horváth Józsefnél, az UD ZRt. elnökénél, ki tudják-e deríteni, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatója járt-e Moszkvában, Orbán ezt válaszolta: „Az enyémbe belefér…”
Az alábbiakban – az egykor volt polgári kormány miniszterelnöke felhívásának is eleget téve – néhány olyan fejezetet ismertetek a deklaráltan pártsemleges Nemzetbiztonsági Hivatal esetleírásaiból, melyekkel Boross Péter, Gálszécsy András, Nikolits István, Katona Béla, Kövér László, Demeter Ervin, Szilvásy György, stb. annak idején nem álltak ki a sajtó elé.
Ekrem Kemál György: „Ezeket mind agyon kell lõni!”
1997 elsõ hónapjaiban, amikor a Független Kisgazdapárttal, a Fidesz Magyar Polgári Párttal, a Kereszténydemokrata Néppárttal és a MIÉP-pel szövetséges METÉSZ vezetõi tettenérhetõ államellenes szervezkedés résztvevõiként kerültek a Nemzetbiztonsági Hivatal látókörébe, Nikolits István akkori titokügyi miniszter illetve a kormány sokmindent tehettek volna a késõbbi szélsõjobboldali vagy a demokráciával összeegyeztethetetlen tevékenységek megakadályozására. – Bár Horn Gyula miniszterei, hasonlóan az Antall-kormány illetékes hatóságaihoz, mindvégig rendelkeztek információkkal a nemzetiszocialista akciócsoportok létezésérõl és jónéhány parlamenti politikus a demokráciával összeegyeztethetetlen tevékenységérõl, gyakorlatilag semmiféle komolyabb intézkedést nem foganatosítottak a demokratikus állam védelmében.
A Nemzetbiztonsági Hivatal 1997. január 16-án 18 óra 51 perckor (a Központi Bûnüldözési Igazgatóság Különleges Ügyek Osztálya 36-bü/1997 jelzésû dokumentuma szerint) az alábbi beszélgetést rögzítette a Hungarista Mozgalom egyik vezetõje, Ekrem Kemál György lakásán:
„Pallós György: Figyelj!… Egy 7,65-ös 200 lõszerrel 45-ért!… Kétszáz darab lõszer! – Ekrem Kemál György: És összesen negyvenöt? – Pallós: Negyvenötért! – Ekrem: És az a parabellum még megvan?… Pallós: Hát persze, még megvan. De ez tutti, én ezt már most lebeszéltem. – Ekrem: Én ma már mondtam, csak most nincs pénz… Idenézz! Meghozták a salgótarjáni ÁVH-s gyílkosok listáját. Egy csomó megvan már, de a többi…- Pallós: És melyik él? – Ekrem: Ahol nincs kereszt, az mind él. És az is ott van, hogy hol laknak. Ott van Salgó, Forgács…, ezek kis falvak. – Pallós: Milyen messze van az ide? – Ekrem: Az elég messze van, 130 km. Csináljuk meg!… – Pallós: De várj, te ismered a házat? – Ekrem: Csak sejtem. A Szirmaiék ismerik, õk biztosan segítenek…”
A következõ hangrögzítés 1997. január 23-án történt – Pallós György és egy, az NBH számára ismeretlen férfi (X) beszélgetésérõl:
„Pallós: Hát ahol tudnánk szerezni valami komoly dolgot, az Jugoszlávia. Habár most nagyon figyelik ezeket… Érted? Ami onnan átjön. Egy hely van, ahonnan esetleg tudnék szerezni anyagot, tehát ilyen komolyabbat… Kellene egy páncélököl, azt messzirõl… X: A gépkocsi ellen is jó, meg a házak ellen. Abból a legkisebb méretû kellene…”
Az Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai – ahogy a KBI Különleges Ügyek Osztályának átadott dokumentumaiban olvasható – 1997. március 6-án 18 óra 58 perckor rögzítették a harmadik, egyben utolsó, beszélgetést a nemzetiszocialista akciócsoportok két aktivistája között:
„Pallós: Igen… és 5000 forintért tud szerezni lõszert, 9 mm-est. – Ekrem: Tehát ötezerért. Ennyi az ára? – Pallós: Milyen messze van az a blokád? – Ekrem: Holnap kell lemenni. Le kellene menni Kiskõrösre, és arra kérni õket, hogy kerítsék be Budapestet 15-én. Már 14-én el kell kezdeni. – Pallós: Már most kezdõdik a piszkálódás, a kormányszóvívõ kijelentette, hogy demonstrálni lehet, de utat lezárni azt nem! – Ekrem: Persze, persze… Majd mi megpiszkáljuk õket úgy, hogy egy se megy ki innen! – Pallós: Mit gondolsz, én miért kértem a Sárosdytól még százat?… – Ekrem: Bereczet azonnal meg kell fogni! De meg kell fogni Petõt is, meg a Horn Gyulát és a Vitrayt… Ezeket mind agyon kell lõni!”
A korabeli sajtó, részben azért is, mert nem rendelkeztek megfelelõ információkkal, jelentéktelenné zsugorította a történteket. A rejtélyes Sárosdy Mihály nyugállományú rendõrezredes szerepérõl szó sem esett az MTI és az egyéb orgánumok hasábjain… Az 1997 tavaszán lejátszódott eseményeket egy-két „forrófejû, elégedetlen fiatalember meggondolatlanságának” minõsítették, holott (amint azt a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata Magyarországon és külföldön közzétett jelentéseibõl a nyilvánosság egy része megtudhatta) Budapest belvárosában 1997. március 10-re virradó hajnalán tûzharc alakult ki, ennek során vesztette életét a neonáci szervezkedõk egyike, Rácz János, a IX. kerületi Üllõi út 14. számú ház elõtt.
Az államellenes összeesküvõket bíróság elé állították. – Az ügyben eljáró Fõvárosi Bíróság tanácselnöke sokáig vívódott, hogy elvállja-e a kifejezetten politikai pert („Ha elítélem õket az is baj, ha nem ítélem el a csoport tagjait, az is baj…” – jegyezte meg a hungaristák jogi képviseletét ellátó egyik ügyvédnek.) Katona Béla, Nikolits elõdje, ebben az idõszakban jelentette ki, hogy megtörtént a hídverés az alvilág és a politika között. – A következõ évek, 1998-tól 2002-ig, a szocialista politikust igazolták: a politikai alvilág egyetlen prominensét sem zárták a rácsok mögé.
Titkosszolgálati információk a postaládában (Apám az ügynököm)
A politikai alvilág átszervezése gyakorlatilag a Fidesz MPP hivatalba lépésével elkezdõdött. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter mellé 1998 augusztusában a meglehetõsen kétes (nemzetbiztonsági szempontból nem kellõleg átvilágított) kapcsolatokkal rendelkezõ Demeter Ervin került államtitkári beosztásba. – Apját, „Hajdú” Demeter Dénest, az egyértelmûen szélsõjobboldali MIÉP pártigazgatóját, akinek még az Antall-kormány idején (Wass Albert, Lezsák Sándor, Ekrem Kemál György, dr.Torgyán József, stb. mellett) „nemzeti ellenálló” igazolást kreáltak, kiváló kapcsolatok fûzték a nemzetiszocialista akciócsoportok magyarországi és külföldi vezetõihez is – mindez magyarázatot adhat arra, hogy miért tûnt el (névlegesen…) néhány hónap leforgása alatt az addig aktív tevékenységet kifejtett Hungarista Mozgalom.
A 48 mandátummal és 12.44%-kos képviseleti aránnyal az Országgyûlésbe került FKGP – ha a szélsõjobboldaliak összességét nem is tudta mozgósítani szövetségese, a Fidesz MPP támogatására – jelentõs támogatást kapott a nemzetiszocialistáktól. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, továbbá a honvédelmi tárca megszerzésével (a 48 képviselõi mandátumához képest) igazolhatatlanul nagy mértékû politikai-gazdasági koncentrációhoz jutott az FKGP és ezzel együtt a szélsõjobboldal. A „nemzetben gondolkodó jobboldali emberek” – ti. a nemzetiszocialista mozgalmakat támogató, az ukrán és az orosz maffiákkal is együttmûködött amerikai, kanadai tõkések – magyarországi tevékenysége Kövér László, majd Demeter Ervin nemzetbiztonsági hivatalában nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot…
Az Orbán-kormány titkosszolgálata piszkos munkájának kezdete egyértelmûen Demeter Ervin kinevezéséhez köthetõ. – A hírszerzés történetében is párját ritkító módon a 2000. május 3-án hivatalába lépett új titkoszolgálati miniszter még a családtagjait is bevonta a mûveleti munkákba. Amíg a Csurka István vezette MIÉP felett apja, „Hajdú” (Demeter Dénes) segítségével gyakorolta az ellenõrzést, addig a legmegbízhatóbb ügynök- édesapa a szélsõjobboldali sajtóban „Zöldhegyi Ernõ” fedõnéven tevékenykedett. – A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal 140/2003. és 240/2004. számú, a Legfõbb Ügyészség KF.588/2003. számú, a Pest Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal 86/2004. számú és a Budaörsi Városi Bíróság 7.P.22.28/2001. illetve a 13.P.22.280/2001. számú iratkötegei tartalmazák azokat a vallomásokat és megállapításokat melyek bizonyítják, hogy az Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere – íly’ módon a mûveleti fõigazgató-helyettese, Horváth József (az UD ZRt jelenlegi elnöke) – „Zöldhegyi Ernõ” néven is ismerhette az apját. Sõt, amint azt az ügyészségi iratok tartalmazzák, egy alkalommal még anyja (Beiszer Gizella nyugdíjas titkárnõ) is részt vett a hungarista hírfõnökkel megbeszélt találkozón. –
Az úgynevezett Keller-ügyben tanúvallomást tett Bencsik András, a Magyar Demokrata fõszerkesztõje – aki egyik fõ közremûködõje volt a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata vezetõje és az amerikai, kanadai munkatársak közötti (minden bizonnyal titkoszolgálati úton megszerzett) levelek közzétételének – tagadta, hogy személyesen ismerte volna „Zöldhegyi Ernõt”. Amint azt a bíróságnak elküldött nyilatkozatában közölte: „ezeket a dokumentumokat a szerkesztõség postaládájába tette valaki…, feladóként Zöldhegyi Ernõ volt feltüntetve.” Bencsik András felelõsségre vonása – hamis tanúvallomás megtétele miatt – mindazonáltal elmaradt.Volt egyéb hozadéka is a Keller László szocialista képviselõ és a Demeter Ervin közötti bírósági eljárásoknak: az ex-titkosszolgálati miniszternek (aki mint tudott, egy nappal korábban ismeri a másnapi híreket, mint a maradék tíz millió magyar) minden életrajzában szerepel az a mondat, hogy apja az 56-os ellenállásban történt részvétele miatt 11 hónap büntetést (internálást) szenvedett. – Nos, ezt az önéletrajzi mondjuk úgy tévedést a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Fõosztálya nem igazolta. A vizsgálatot végzõ ügyészségeknek elküldött, dr. Sárdi Miklós bv. ezredes aláírásával ellátott I. Gy. 78/2004. sz. irat szerint: Demeter Ervin apja, Demeter Dénes („Hajdú”, „Zöldhegyi Ernõ”) neve nem szerepel azokban a kimutatásokban, melyek az 1945 utáni internálások, elõzetes letartóztatások, börtönbüntetések részeseit tünteti fel… Ez a tény – a politikai üldözöttségrõl szóló konfabulálás – kétségbe vonja a MIÉP elnöke, a volt országgyûlési képviselõ Csurka István azon történeteit is, melyekben az író-politikus „egy szalmazsákon aludtam a börtönben Hajdú Demeter Dénes újságíróval, aki 1956-ban a csepeli szabadságharcosok köreiben volt ismert” és ehhez hasonló leírásokat tartalmazzák.
A jobboldali-szélsõjobboldali politikusok hazudtak választóiknak: az önkényuralom évtizedeiben elszenvedett üldöztetéseiket saját maguk kreálták, és egymásnak igazolták.
(Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy az idõközben, 2005-ben, elhunyt Hajdú Demeter Dénest az 1956-os hõsök parcellájában temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben… több olyan „56-os hõssel” egyetemben, akiknek semmi közük sem volt az 1956 õszén kirobbant népfelkeléshez vagy annak elõkészítéséhez.)
A polip
A Kövér László, majd Demeter Ervin irányítása alatt állt Nemzetbiztonsági Hivatal vezetõibõl, szakembereibõl létrehozott UD ZRt a bukásáig különlegesen jól konspiráltan szervezõdött, ami ennek megfelelõen milliárdos nagyságrendû mûködési költséget igényelt.
A két ex-miniszter felügyelte árnyék titkosszolgálat emberei az eddig feltártak szerint ott voltak a Nemzetbiztonsági Hivatalban, ellenõrzésük alá vonták az OTP, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) által rögzített adatokat, ugyanakkor a VPOP, a Rendõrség és a stratégiai fontosságú MOL sem volt közömbös számukra – az UD Zrt polipszerû hálózatot épített ki a „polgári kormány”, az Orbán-adminisztráció 2002-es bukása után.
Politikai ellenfeleik – Keller László államtitkár, Laborc Sándor NBH-fõigazgató, Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter, Dávid Ibolya pártvezetõ és Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke – az elsõ helyeken szerepeltek a célszemélyek listáján. (Keller László különösképpen…, hiszen vele Demeter Ervinnek személyes elszámolnivalója is volt.)
„Demeter a legsürgõsebben jelentett nekem minden ilyesmit…” – jelentette ki Orbán Viktor a félresikerült akciósorozat végén, ugyanakkor felháborodottan közölte azt is, hogy az eset kapcsán „a Szilvásy felügyelete alatt álló NBH törvénytelenül hallgatta le a Fidesz politikusait…” –
Törvénytelenül?
Az UD Zrt-nél tartott házkutatásokon nem csupán szuperprogramokkal ellátott számítógépeket, adatrögzítõket, hanem rejtett kamerákat és más különleges eszközöket is lefoglaltak. A különleges titkosszolgálati eszközök szakértõi vizsgálatát nehezíti, hogy még a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala sem rendelkezik olyan mûszerekkel, melyek képesek elvégezni ezt a munkát. Egy már lefoglalt szerveren lévõ anyagot idõközben távirányítással igyekeztek megsemmisíteni, ezt azonban a magyar titkosszolgálat megakadályozta.
A Fidesz MPSZ („koncepciós vád a legnagyobb ellenzéki párt ellen” – „kágébés módszerek” – „Veszélyben a demokrácia!”) természetesen ellenoffenzívát nyitott. Tagad, dezinformál, viszontvádol minden lehetséges fórumon. – Mikor 2000-ben nyílvánosságra került (fotodokumentumokkal is bizonyítottan) a kormányzó párt és az FKGP együttmûködése a nemzetiszocialisták kül- és belföldi szervezeteivel, Orbán, Demeter, Kövér, Répássy és társaik a rendelkezésükre álló hírközlõ szervek segítségével hasonló módon akarták növelni a homályt a kipattant botrány körül. – A nevezett politikusok akkor kihúzták fejüket a hurokból…
Szemenyei-Kiss Tamás
/Jegyzetem a Központi Nyomozó Fõügyészség 140/2003., a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 78/2004., továbbá a KBI Különleges Ügyek Osztálya 140/2003. számú iratanyagainak felhasználásával készült./
Folytatva a népi felhatalmazást mellõzõ Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP árulói által 1989-ben kezdeményezett tárgyalások – a paktum – után kialakult helyzet ismertetését, a Központi Nyomozó Fõügyészség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága eddig a nyilvánosság elé nem került iratanyagai felhasználásával teszem közzé Szemenyei-Kiss Tamás oknyomozó-tényfeltáró újságíró azon jegyzeteit és dokumentumait, melyet a Nemzeti Könyvtár – a Bibliotheca Nationalis Hungariae – Kézirattára õríz, és amelynek közzétételére a szerzõtõl engedélyt kaptam.
/Kollár Erzsébet, 1989 januárjában a Fidesz Országos Választmánya által feloszlatott Fidesz Munkáscsoport tagja/
Horváth Józsefet (az UD ZRt késõbbi elnökét), a pártállam egykori BM III/III-as tisztjét (!) még Kövér László, az Orbán-kormány polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélkül minisztere nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgató-helyettesévé – az egykori rendõrszázadost dandártábornoki rangra emelve. 2002-ben, az Orbán-kormány bukását követõen, a Kövér, majd Demeter vezette titkosszolgálatok szakembereibõl 2003-ban alapították meg az UD ZRt-nek nevezett informatikai vállalkozást, amely 2010-ig de facto a Fidesz MPSZ alternatív titkosszolgálataként tevékenykedett, együttmûködve többek között a stratégiai fontosságú OTP vezérigazgatójával, Csányi Sándorral. Bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor, a „polgári kormány” egykori miniszterelnöke nemcsak tudott Kövér László és Demeter Ervin UD-kapcsolatáról, hanem kézben is tartotta azt. – Arra a kérdésre, hogy miként beszélhetett a rendõrség fõkapitányával Demeter Ervin a Fidesz MPSZ országgyûlési képviselõje olyan államtitkokat képezõ információkról, melyekrõl a nyílvánosság csak másnap szerezhetett tudomást, Orbán Viktor a közelmúltban így felelt: „Demeter Ervin… az információkat a sajtó egyes képviselõitõl hallotta és a legsûrgõsebben jelentett nekem minden ilyesmit. Én azt tanácsoltam neki: Ervin, ha tudsz valamit, kifelé vele! Állj ki a sajtó elé!” – Egy másik kérdésre, miszerint belefér-e a törvényességbe, hogy egykori minisztere arról érdeklõdött Horváth Józsefnél, az UD ZRt. elnökénél, ki tudják-e deríteni, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatója járt-e Moszkvában, Orbán ezt válaszolta: „Az enyémbe belefér…”
Az alábbiakban – az egykor volt polgári kormány miniszterelnöke felhívásának is eleget téve – néhány olyan fejezetet ismertetek a deklaráltan pártsemleges Nemzetbiztonsági Hivatal esetleírásaiból, melyekkel Boross Péter, Gálszécsy András, Nikolits István, Katona Béla, Kövér László, Demeter Ervin, Szilvásy György, stb. annak idején nem álltak ki a sajtó elé.
Ekrem Kemál György: „Ezeket mind agyon kell lõni!”
1997 elsõ hónapjaiban, amikor a Független Kisgazdapárttal, a Fidesz Magyar Polgári Párttal, a Kereszténydemokrata Néppárttal és a MIÉP-pel szövetséges METÉSZ vezetõi tettenérhetõ államellenes szervezkedés résztvevõiként kerültek a Nemzetbiztonsági Hivatal látókörébe, Nikolits István akkori titokügyi miniszter illetve a kormány sokmindent tehettek volna a késõbbi szélsõjobboldali vagy a demokráciával összeegyeztethetetlen tevékenységek megakadályozására. – Bár Horn Gyula miniszterei, hasonlóan az Antall-kormány illetékes hatóságaihoz, mindvégig rendelkeztek információkkal a nemzetiszocialista akciócsoportok létezésérõl és jónéhány parlamenti politikus a demokráciával összeegyeztethetetlen tevékenységérõl, gyakorlatilag semmiféle komolyabb intézkedést nem foganatosítottak a demokratikus állam védelmében.
A Nemzetbiztonsági Hivatal 1997. január 16-án 18 óra 51 perckor (a Központi Bûnüldözési Igazgatóság Különleges Ügyek Osztálya 36-bü/1997 jelzésû dokumentuma szerint) az alábbi beszélgetést rögzítette a Hungarista Mozgalom egyik vezetõje, Ekrem Kemál György lakásán:
„Pallós György: Figyelj!… Egy 7,65-ös 200 lõszerrel 45-ért!… Kétszáz darab lõszer! – Ekrem Kemál György: És összesen negyvenöt? – Pallós: Negyvenötért! – Ekrem: És az a parabellum még megvan?… Pallós: Hát persze, még megvan. De ez tutti, én ezt már most lebeszéltem. – Ekrem: Én ma már mondtam, csak most nincs pénz… Idenézz! Meghozták a salgótarjáni ÁVH-s gyílkosok listáját. Egy csomó megvan már, de a többi…- Pallós: És melyik él? – Ekrem: Ahol nincs kereszt, az mind él. És az is ott van, hogy hol laknak. Ott van Salgó, Forgács…, ezek kis falvak. – Pallós: Milyen messze van az ide? – Ekrem: Az elég messze van, 130 km. Csináljuk meg!… – Pallós: De várj, te ismered a házat? – Ekrem: Csak sejtem. A Szirmaiék ismerik, õk biztosan segítenek…”
A következõ hangrögzítés 1997. január 23-án történt – Pallós György és egy, az NBH számára ismeretlen férfi (X) beszélgetésérõl:
„Pallós: Hát ahol tudnánk szerezni valami komoly dolgot, az Jugoszlávia. Habár most nagyon figyelik ezeket… Érted? Ami onnan átjön. Egy hely van, ahonnan esetleg tudnék szerezni anyagot, tehát ilyen komolyabbat… Kellene egy páncélököl, azt messzirõl… X: A gépkocsi ellen is jó, meg a házak ellen. Abból a legkisebb méretû kellene…”
Az Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai – ahogy a KBI Különleges Ügyek Osztályának átadott dokumentumaiban olvasható – 1997. március 6-án 18 óra 58 perckor rögzítették a harmadik, egyben utolsó, beszélgetést a nemzetiszocialista akciócsoportok két aktivistája között:
„Pallós: Igen… és 5000 forintért tud szerezni lõszert, 9 mm-est. – Ekrem: Tehát ötezerért. Ennyi az ára? – Pallós: Milyen messze van az a blokád? – Ekrem: Holnap kell lemenni. Le kellene menni Kiskõrösre, és arra kérni õket, hogy kerítsék be Budapestet 15-én. Már 14-én el kell kezdeni. – Pallós: Már most kezdõdik a piszkálódás, a kormányszóvívõ kijelentette, hogy demonstrálni lehet, de utat lezárni azt nem! – Ekrem: Persze, persze… Majd mi megpiszkáljuk õket úgy, hogy egy se megy ki innen! – Pallós: Mit gondolsz, én miért kértem a Sárosdytól még százat?… – Ekrem: Bereczet azonnal meg kell fogni! De meg kell fogni Petõt is, meg a Horn Gyulát és a Vitrayt… Ezeket mind agyon kell lõni!”
A korabeli sajtó, részben azért is, mert nem rendelkeztek megfelelõ információkkal, jelentéktelenné zsugorította a történteket. A rejtélyes Sárosdy Mihály nyugállományú rendõrezredes szerepérõl szó sem esett az MTI és az egyéb orgánumok hasábjain… Az 1997 tavaszán lejátszódott eseményeket egy-két „forrófejû, elégedetlen fiatalember meggondolatlanságának” minõsítették, holott (amint azt a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata Magyarországon és külföldön közzétett jelentéseibõl a nyilvánosság egy része megtudhatta) Budapest belvárosában 1997. március 10-re virradó hajnalán tûzharc alakult ki, ennek során vesztette életét a neonáci szervezkedõk egyike, Rácz János, a IX. kerületi Üllõi út 14. számú ház elõtt.
Az államellenes összeesküvõket bíróság elé állították. – Az ügyben eljáró Fõvárosi Bíróság tanácselnöke sokáig vívódott, hogy elvállja-e a kifejezetten politikai pert („Ha elítélem õket az is baj, ha nem ítélem el a csoport tagjait, az is baj…” – jegyezte meg a hungaristák jogi képviseletét ellátó egyik ügyvédnek.) Katona Béla, Nikolits elõdje, ebben az idõszakban jelentette ki, hogy megtörtént a hídverés az alvilág és a politika között. – A következõ évek, 1998-tól 2002-ig, a szocialista politikust igazolták: a politikai alvilág egyetlen prominensét sem zárták a rácsok mögé.
Titkosszolgálati információk a postaládában (Apám az ügynököm)
A politikai alvilág átszervezése gyakorlatilag a Fidesz MPP hivatalba lépésével elkezdõdött. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter mellé 1998 augusztusában a meglehetõsen kétes (nemzetbiztonsági szempontból nem kellõleg átvilágított) kapcsolatokkal rendelkezõ Demeter Ervin került államtitkári beosztásba. – Apját, „Hajdú” Demeter Dénest, az egyértelmûen szélsõjobboldali MIÉP pártigazgatóját, akinek még az Antall-kormány idején (Wass Albert, Lezsák Sándor, Ekrem Kemál György, dr.Torgyán József, stb. mellett) „nemzeti ellenálló” igazolást kreáltak, kiváló kapcsolatok fûzték a nemzetiszocialista akciócsoportok magyarországi és külföldi vezetõihez is – mindez magyarázatot adhat arra, hogy miért tûnt el (névlegesen…) néhány hónap leforgása alatt az addig aktív tevékenységet kifejtett Hungarista Mozgalom.
A 48 mandátummal és 12.44%-kos képviseleti aránnyal az Országgyûlésbe került FKGP – ha a szélsõjobboldaliak összességét nem is tudta mozgósítani szövetségese, a Fidesz MPP támogatására – jelentõs támogatást kapott a nemzetiszocialistáktól. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, továbbá a honvédelmi tárca megszerzésével (a 48 képviselõi mandátumához képest) igazolhatatlanul nagy mértékû politikai-gazdasági koncentrációhoz jutott az FKGP és ezzel együtt a szélsõjobboldal. A „nemzetben gondolkodó jobboldali emberek” – ti. a nemzetiszocialista mozgalmakat támogató, az ukrán és az orosz maffiákkal is együttmûködött amerikai, kanadai tõkések – magyarországi tevékenysége Kövér László, majd Demeter Ervin nemzetbiztonsági hivatalában nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot…
Az Orbán-kormány titkosszolgálata piszkos munkájának kezdete egyértelmûen Demeter Ervin kinevezéséhez köthetõ. – A hírszerzés történetében is párját ritkító módon a 2000. május 3-án hivatalába lépett új titkoszolgálati miniszter még a családtagjait is bevonta a mûveleti munkákba. Amíg a Csurka István vezette MIÉP felett apja, „Hajdú” (Demeter Dénes) segítségével gyakorolta az ellenõrzést, addig a legmegbízhatóbb ügynök- édesapa a szélsõjobboldali sajtóban „Zöldhegyi Ernõ” fedõnéven tevékenykedett. – A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal 140/2003. és 240/2004. számú, a Legfõbb Ügyészség KF.588/2003. számú, a Pest Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal 86/2004. számú és a Budaörsi Városi Bíróság 7.P.22.28/2001. illetve a 13.P.22.280/2001. számú iratkötegei tartalmazák azokat a vallomásokat és megállapításokat melyek bizonyítják, hogy az Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere – íly’ módon a mûveleti fõigazgató-helyettese, Horváth József (az UD ZRt jelenlegi elnöke) – „Zöldhegyi Ernõ” néven is ismerhette az apját. Sõt, amint azt az ügyészségi iratok tartalmazzák, egy alkalommal még anyja (Beiszer Gizella nyugdíjas titkárnõ) is részt vett a hungarista hírfõnökkel megbeszélt találkozón. –
Az úgynevezett Keller-ügyben tanúvallomást tett Bencsik András, a Magyar Demokrata fõszerkesztõje – aki egyik fõ közremûködõje volt a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata vezetõje és az amerikai, kanadai munkatársak közötti (minden bizonnyal titkoszolgálati úton megszerzett) levelek közzétételének – tagadta, hogy személyesen ismerte volna „Zöldhegyi Ernõt”. Amint azt a bíróságnak elküldött nyilatkozatában közölte: „ezeket a dokumentumokat a szerkesztõség postaládájába tette valaki…, feladóként Zöldhegyi Ernõ volt feltüntetve.” Bencsik András felelõsségre vonása – hamis tanúvallomás megtétele miatt – mindazonáltal elmaradt.Volt egyéb hozadéka is a Keller László szocialista képviselõ és a Demeter Ervin közötti bírósági eljárásoknak: az ex-titkosszolgálati miniszternek (aki mint tudott, egy nappal korábban ismeri a másnapi híreket, mint a maradék tíz millió magyar) minden életrajzában szerepel az a mondat, hogy apja az 56-os ellenállásban történt részvétele miatt 11 hónap büntetést (internálást) szenvedett. – Nos, ezt az önéletrajzi mondjuk úgy tévedést a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Fõosztálya nem igazolta. A vizsgálatot végzõ ügyészségeknek elküldött, dr. Sárdi Miklós bv. ezredes aláírásával ellátott I. Gy. 78/2004. sz. irat szerint: Demeter Ervin apja, Demeter Dénes („Hajdú”, „Zöldhegyi Ernõ”) neve nem szerepel azokban a kimutatásokban, melyek az 1945 utáni internálások, elõzetes letartóztatások, börtönbüntetések részeseit tünteti fel… Ez a tény – a politikai üldözöttségrõl szóló konfabulálás – kétségbe vonja a MIÉP elnöke, a volt országgyûlési képviselõ Csurka István azon történeteit is, melyekben az író-politikus „egy szalmazsákon aludtam a börtönben Hajdú Demeter Dénes újságíróval, aki 1956-ban a csepeli szabadságharcosok köreiben volt ismert” és ehhez hasonló leírásokat tartalmazzák.
A jobboldali-szélsõjobboldali politikusok hazudtak választóiknak: az önkényuralom évtizedeiben elszenvedett üldöztetéseiket saját maguk kreálták, és egymásnak igazolták.
(Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy az idõközben, 2005-ben, elhunyt Hajdú Demeter Dénest az 1956-os hõsök parcellájában temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben… több olyan „56-os hõssel” egyetemben, akiknek semmi közük sem volt az 1956 õszén kirobbant népfelkeléshez vagy annak elõkészítéséhez.)
A polip
A Kövér László, majd Demeter Ervin irányítása alatt állt Nemzetbiztonsági Hivatal vezetõibõl, szakembereibõl létrehozott UD ZRt a bukásáig különlegesen jól konspiráltan szervezõdött, ami ennek megfelelõen milliárdos nagyságrendû mûködési költséget igényelt.
A két ex-miniszter felügyelte árnyék titkosszolgálat emberei az eddig feltártak szerint ott voltak a Nemzetbiztonsági Hivatalban, ellenõrzésük alá vonták az OTP, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) által rögzített adatokat, ugyanakkor a VPOP, a Rendõrség és a stratégiai fontosságú MOL sem volt közömbös számukra – az UD Zrt polipszerû hálózatot épített ki a „polgári kormány”, az Orbán-adminisztráció 2002-es bukása után.
Politikai ellenfeleik – Keller László államtitkár, Laborc Sándor NBH-fõigazgató, Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter, Dávid Ibolya pártvezetõ és Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke – az elsõ helyeken szerepeltek a célszemélyek listáján. (Keller László különösképpen…, hiszen vele Demeter Ervinnek személyes elszámolnivalója is volt.)
„Demeter a legsürgõsebben jelentett nekem minden ilyesmit…” – jelentette ki Orbán Viktor a félresikerült akciósorozat végén, ugyanakkor felháborodottan közölte azt is, hogy az eset kapcsán „a Szilvásy felügyelete alatt álló NBH törvénytelenül hallgatta le a Fidesz politikusait…” –
Törvénytelenül?
Az UD Zrt-nél tartott házkutatásokon nem csupán szuperprogramokkal ellátott számítógépeket, adatrögzítõket, hanem rejtett kamerákat és más különleges eszközöket is lefoglaltak. A különleges titkosszolgálati eszközök szakértõi vizsgálatát nehezíti, hogy még a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala sem rendelkezik olyan mûszerekkel, melyek képesek elvégezni ezt a munkát. Egy már lefoglalt szerveren lévõ anyagot idõközben távirányítással igyekeztek megsemmisíteni, ezt azonban a magyar titkosszolgálat megakadályozta.
A Fidesz MPSZ („koncepciós vád a legnagyobb ellenzéki párt ellen” – „kágébés módszerek” – „Veszélyben a demokrácia!”) természetesen ellenoffenzívát nyitott. Tagad, dezinformál, viszontvádol minden lehetséges fórumon. – Mikor 2000-ben nyílvánosságra került (fotodokumentumokkal is bizonyítottan) a kormányzó párt és az FKGP együttmûködése a nemzetiszocialisták kül- és belföldi szervezeteivel, Orbán, Demeter, Kövér, Répássy és társaik a rendelkezésükre álló hírközlõ szervek segítségével hasonló módon akarták növelni a homályt a kipattant botrány körül. – A nevezett politikusok akkor kihúzták fejüket a hurokból…
Szemenyei-Kiss Tamás
/Jegyzetem a Központi Nyomozó Fõügyészség 140/2003., a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 78/2004., továbbá a KBI Különleges Ügyek Osztálya 140/2003. számú iratanyagainak felhasználásával készült./
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.