AzĂŠrt ugye tudjĂĄtok, hogy Lieberman egy "moldĂĄv" zsidĂł ĂŠs most ez nagyon kampĂłra jĂśn. A legmocskosabb fajta a legmocskosabb fajtĂĄbĂłl. A Super Bowlt is elĂŠrte a Netanjahu-Obama pĂĄrbaj, amely azt kĂśvetĂľen vett Ăşjabb fordulatot, hogy az izraeli miniszterelnĂśk elfogadta a washingtoni kongresszus meghĂ­vĂĄsĂĄt. A FehĂŠr HĂĄz csak a kĂŠsz tĂŠnyekrĂľl ĂŠrtesĂźlt, mire Obama stĂĄbja gyorsan kĂśzĂślte, hogy az elnĂśk nem kĂ­vĂĄn talĂĄlkozni Netanjahuval. A sĂŠrelem mĂŠly nyomokat hagyott, Obama „arcul kĂśpĂŠsnek” ĂŠlte meg a helyzetet, mondta a The Washington Postnak az elnĂśki stĂĄb egyik tagja. A politikai vendetta sem maradt el: a demokratĂĄk egyik kampĂĄny-guruja mĂĄr Izraelbe ĂŠrkezett, hogy segĂ­tse a „BĂĄrkit, csak ne Bibit” mozgalmat. A Hetek cikke.
Hogyan akarja Obama megbuktatni Netanjahut?
Itt mĂŠg minden rendben.

Netanjahu volt pĂŠnzĂźgyminisztere, Jair Lapid az izraeli–amerikai kettĂľs ĂĄllampolgĂĄrokat vette cĂŠlba a Tel Aviv-i Super Bowl partin. A bĂľrdzsekit viselĂľ Lapid olyanokat mondott a trendi night clubban csirkeszĂĄrnyakat rĂĄgcsĂĄlĂł kĂśzĂśnsĂŠgnek, hogy „Netanjahu elveszĂ­tette a kapcsolatot AmerikĂĄval”, ĂŠs „olyan, mint egy nyolcvanas ĂŠvekbĂľl itt maradt republikĂĄnus, aki nem ĂŠrti, hogy Amerika sokkal plurĂĄlisabb, multikulturĂĄlis ĂĄllam lett”.

Az elĂľrehozott vĂĄlasztĂĄsokat formĂĄlisan Lapid menesztĂŠse vĂĄltotta ki, ĂĄm az izraeli vĂĄlasztĂłk, Ăşgy tĂťnik, nem sĂ­rjĂĄk Ăľt vissza a politikĂĄba. Lapid pĂĄrtja, a Jes AtĂ­d 7-9 mandĂĄtumra szĂĄmĂ­that a kĂśvetkezĂľ parlamentben. Nem is Ăľt, hanem Netanjahu legerĂľsebb ellenfelĂŠt, az Iszak Hercog ĂŠs Cipi Livni alkotta balkĂśzĂŠp blokkot igyekszik megtĂĄmogatni Washington, annak ĂŠrdekĂŠben, hogy Obama megszabadulhasson NetanjahutĂłl.

Az amerikai elnĂśknek a szemĂŠlyes ellenszenv mellett az a fĂľ problĂŠmĂĄja az izraeli miniszterelnĂśkkel, hogy „vĂĄlsĂĄgba sodorta” kĂśzel-keleti politikĂĄjĂĄnak fĂľ elemeit: a palesztinokkal folytatott „bĂŠkefolyamatot” ĂŠs az IrĂĄnnal kĂŠszĂźlĂľ nukleĂĄris paktumot.

Netanjahu pont ez utĂłbbirĂłl kĂŠszĂźl beszĂŠlni a kongresszus kĂŠt hĂĄza elĂľtt. A szenĂĄtus pĂŠnzĂźgyi bizottsĂĄga a mĂşlt hĂŠten szavazott arrĂłl, hogy Ăşj szankciĂłkat kell ĂŠletbe lĂŠptetni IrĂĄn ellen, amennyiben jĂşnius vĂŠgĂŠig nem szĂźletik megegyezĂŠs a perzsa ĂĄllammal.

Az izraeli zsidĂłk a Bloomberg felmĂŠrĂŠse szerint szkeptikusak Obama szĂĄndĂŠkai felĂľl: 61 szĂĄzalĂŠkuk Ăşgy gondolja, hogy az amerikai elnĂśk beĂĄldozza Izrael biztonsĂĄgĂĄt a TeherĂĄnnal tervezett paktum ĂŠrdekĂŠben.

Obama egyik embere segĂ­theti a kampĂĄnyt?

A The Washington Post szerint Obama 2012-es kampĂĄnyĂĄnak orszĂĄgos igazgatĂłjĂĄt, Jeremy BirdĂśt kĂźldte – termĂŠszetesen nem hivatalosan –Izraelbe. Bird feladata, hogy megszervezze a Netanjahuval szembeni „nĂŠpi ellenĂĄllĂĄst”. A lap azt is kiderĂ­tette, hogy a Bird ĂĄltal irĂĄnyĂ­tott kampĂĄnymenedzsment cĂŠg 2014 ĂľszĂŠn a washingtoni kĂźlĂźgyminisztĂŠriumtĂłl 200 ezer dollĂĄros tĂĄmogatĂĄst kapott. SĂľt a Victory15 (V-15) elnevezĂŠsĂť cĂŠget a State Department (az amerikai kĂźlĂźgyminisztĂŠrium) honlapjĂĄn a „partnerek” kĂśzĂśtt sorolja fel.

Bird a 2012-es elnĂśkvĂĄlasztĂĄsi kampĂĄnyban az amerikai tĂśrtĂŠnelem legnagyobb aktivistahĂĄlĂłzatĂĄt ĂŠpĂ­tette fel. Az Obama-kampĂĄny 631 irodĂĄt mĂťkĂśdtetett, szemben Mitt Romney 282 irodĂĄjĂĄval. A demokrata kampĂĄnyt 10 ezer regionĂĄlis vezetĂľ, 30 ezer kampĂĄnycsapat ĂŠs 2 milliĂł aktivista tĂĄmogatta. A lĂŠtszĂĄmbeli elĂľnynĂŠl is tĂśbbet hozhatott Bird digitĂĄlis adatgyĂťjtĂľ ĂŠs elemzĂľ mĂłdszere. A szavazĂłkrĂłl 500 (!) szempont szerinti adatbĂĄzist ĂĄllĂ­tott fel, az olvasĂĄsi szokĂĄsaiktĂłl kezdve a gazdasĂĄgi kĂŠrdĂŠsekrĂľl alkotott vĂŠlemĂŠnyĂźkig. Az „Airwolf” program egy tĂŠvĂŠsorozatrĂłl kapta a nevĂŠt, amelyben high-tech drĂłnokkal gyĂťjtĂśttek hĂ­rszerzĂŠsi adatokat a cĂŠlszemĂŠlyekrĂľl. A program mĂťkĂśdĂŠsĂŠrĂľl a Bloomberg ezt a pĂŠldĂĄt emlĂ­ti: „Ha egy szavazĂłrĂłl kiderĂźlt, hogy tĂĄmogatja a csapataink hazahĂ­vĂĄsĂĄt AfganisztĂĄnbĂłl, ĂŠs emellett aggĂłdik a gazdasĂĄg ĂĄllapota miatt, akkor az Obama-kampĂĄny kivĂĄlasztott egy aktivistĂĄt az illetĂľ ismerĂľsei kĂśzĂźl, aki megkereste a szavazĂłt, ĂŠs a szĂĄmĂĄra fontos szempontokra Obama vĂĄlaszait hangsĂşlyozta.” A rendszer olyan algoritmust hasznĂĄlt, amely automatikusan kĂśtĂśtte Ăśssze a meggyĂľzhetĂľnek Ă­tĂŠlt vĂĄlasztĂłkat a profiljĂĄnak megfelelĂľ kampĂĄnyaktivistĂĄkkal.

Bird a Harvardon vĂŠgzett, ahol Marshall Ganz professzor volt a mentora. Forradalmi kampĂĄnystratĂŠgiĂĄjĂĄhoz az alapokat Ganz egyetemi kurzusa adta, amelynek cĂ­me „A szervezĂŠs mĂťvĂŠszete: Emberek, hatalom ĂŠs a vĂĄltozĂĄs” volt. Az Obama-stĂĄb 2007-ben felkĂŠrte a professzort a csapat vezetĂľ munkatĂĄrsainak felkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠre. Ganz talĂĄlkozott Barack ObamĂĄval is, akire nagy benyomĂĄst tett, amikor elmondta, hogyan kell felkĂŠszĂ­teni a fiatalokat, hogy az Obama-sztorit szemĂŠlyes vĂŠlemĂŠnyĂźkkĂŠnt adjĂĄk tovĂĄbb ismerĂľseiknek. „Igaz nĂŠpi mozgalom indult el a Ganz-mĂłdszerrel, ami lelkesedĂŠsĂŠben felĂźlmĂşlta a hivatalos kampĂĄny hatĂŠkonysĂĄgĂĄt” – Ă­rta a The Nation magazin a Marshall GanzrĂłl kĂŠszĂ­tett portrĂŠcikkĂŠben.

TermĂŠszetesen nem ez az elsĂľ alkalom, hogy amerikai stratĂŠgĂĄk dolgoznak az izraeli vĂĄlasztĂĄsi kampĂĄnyban, de most elĂľszĂśr fordul elĂľ, hogy egy gyĂľztes elnĂśkvĂĄlasztĂĄs utĂĄn kĂŠt ĂŠvvel a kampĂĄny fĂľ stratĂŠgĂĄja beszĂĄll az egyik oldalon. Ez a tĂŠny ĂśnmagĂĄban jelzi, hogy milyen fontos (lenne) Obama szĂĄmĂĄra Netanjahu megbuktatĂĄsa.
Link