Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

B'nai B'rith Budapest


Na itt az egyik legveszélyesebb mocskos bandájuk. A B'nai B'rith (héber nyelven: a Szövetség Fiai) ma az egyik legbefolyásosabb nemzetközi zsidó szervezet. Az õs-B'nai B'rith 1843-ban alakult az Egyesült Államokban 12 New York-i zsidó alapította a szekuláris szervezetet, a kor szabadkõmûves hagyományainak szellemében, ekképp próbálván közös platformot teremteni a New York-i zsidóság számára. A szervezet célja „egyesíteni az izraelitákat azon munkában, mely elõmozdítja mind a maguk mind az egész emberiség legnemesebb érdekeit.” A kezdetektõl – szabadkõmûves mintára – páholyokba szervezõdõ B'nai B'rith sikerrel hidalta át a hitközségek közti szakadékokat és növelte jelentõségét. Link
-> postaimre - 2015. February 07. 13:45 · 5 hozzaszolas · 1822 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2015. February 07. 14:00:41
A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején

2015. február 6. 14:01 Bagi Zoltán
Grandiózus fonthamisítás a lágerben

Vae victis! Jaj a legyõzötteknek! A latin szállóigével szemléletesen és tömören lehet kifejezni mindazt, ami 1686. szeptember 2-án történt Buda török õrségével és lakóival. A várba benyomult keresztény katonaság ugyanis hatalmas pusztítást vitt végbe. Bár Ali Abdurrahmán pasa halála után megszûnt az õrség szervezett ellenállása, a gyõzelemtõl megrészegedett, bosszúra – és, ne feledjük, zsákmányra – éhes ostromlók oktalan öldöklésbe és gyújtogatásba kezdtek.
Zsidóság
Korábban

A Horthy-Hitler-találkozók históriája
Meghökkentõ múltbéli fogások
A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének

A vesztesek sorsában osztozott a budai zsidó közösség is, amely ekkor már több mint négy évszázados múltra tekintett vissza. Budára az ehhez a valláshoz és etnikumhoz tartozókat elsõként IV. Béla király hívta be Ausztria területérõl. A XV. század közepére az itteni Zsidó utcában (ma Táncsics Mihály utca) élõ közösség vált a magyarországi zsidóság vezetõjévé, hiszen itt találjuk nyomát 1436-ban az elsõ magyarországi rabbi, József mûködésének. Bertrandon de la Brocquière, III. (Jó) Fülöp burgundi herceg megbízásából keletre utazott lovag beszámolója szerint ekkor már jelentõs számú (becslések szerint mintegy háromszázötven fõ), javarészt a Francia Királyságból elüldözött zsidó élt a városban.

A mohácsi csatavesztés jelentõs változást hozott a budai zsidók számára is. Mivel a várost és a várat mind a katonaság, mind pedig a magyar és német polgárság elhagyta, így a szegényeken és az itteni közösség tagjain kívül senki sem maradt. A zsidó közösség az önkéntes behódolás mellett döntött. Elöljáróik ezért Dunaföldvárnál jelképesen átnyújtották a város kulcsait Szulejmán szultánnak. A padisah ugyan privilégiumokkal jutalmazta a behódolt budaiak némelyikét, de áttelepítette õket az Oszmán Birodalom más városaiba.

A Zsidó utca egy ideig lakatlan maradt, ám lassan újra benépesült. Buda 1541. évi oszmán megszállását követõen a Porta a birodalom más városaiból telepített ide zsidókat, azonban õk 1559-re a folyamatosan dúló végvári harcok miatt szinte egytõl egyig elszöktek. A közösség a XVI. század folyamán csak lassan gyarapodott, valószínûleg ekkor települt vissza néhány, 1526-ban elköltöztetett zsidó család is, mint ahogyan a Bambergben 1686. november 25-én kihallgatott Jakab budai zsidó vallomásából kiderül. Eszerint „õsei igen régen, már a törökök bejövetele elõtt is budai lakosok voltak. Jakab egyik leszármazottja azon zsidóknak, akiket Szulejmán török császár utódaikkal egyetemben minden adófizetés alól felmentett”. Kis létszáma ellenére a budai zsidó közösség gazdaságilag jelentõs erõvel rendelkezett, másrészt önkéntesen és öntudatosan állt a törökök mellett. Ennek magyarázatát Samuel Usque Consolação ás tribulações de Israel címû mûvének egyik fejezetében találhatjuk meg. Eszerint a zsidók nagy vigasza volt az Oszmán Birodalom, ahol nyitva álltak a szabadság kapui, és a judaizmust szabadon gyakorolhatták, vagy visszatérhettek õseik hitéhez, nem úgy, mint a keresztény Európában, ahol gyanús betolakodónak tekintették, illetve megalázó helyzetbe kényszerítették õket. Persze a Porta számára is jól jövedelmezett a türelmesség, hiszen a zsidók mind adóalanyként, mind pénzkölcsönzõként hatalmas hasznot hajtottak a szultánoknak.

A budai zsidók említett önkéntes és öntudatos közösségvállalása a törökökkel már a tizenöt éves háború idején is megmutatkozott. Henrik Ottendorf 1663-ban kiadott útleírásában beszámolt arról, hogy az 1598. évi ostrom alkalmával egy zsidó asszony a Bécsi kapunál rohamozó keresztényekre egy, a Zsidó utcában álló ágyút elsütött, ami miatt a támadók végül elmenekültek. Evlia Cselebi egy hasonló esetet örökített meg mûvében Buda 1602. évi vívásának idejébõl. Emellett útleírásában még a következõket jegyezte le ugyanerrõl az ostromról: „A harmadik ostromnál, mikor az ellenség e (Bécsi) kapun berohant, s a várat elfoglalandó volt, a zsidók egy-egy darab patkánymérget vettek a kezükbe, és zsidó nyelven azt mondogatták egymásnak: »Ha az ellenség bejön a várba, a mérget megnyaljuk; meghaljunk vagy megmeneküljünk.« A budai zsidók között manapság is közmondás ez: »Nyaljunk-e?«”

http://mult-kor.hu/a-budai-zsidosag-a...n-20150206
#2 | Detonator - 2015. February 07. 14:35:30
Micsoda véletlen !

Most láttam vendégségben lévén a Film csatornán az Egri Csillagok -at. Közben elgondolkodtam, hogy nekünk "Hegedûs hadnagy" van millió szám, de Sárközink kevés. A franciásan Szarközi, meg csak elfajzott génmanipulált, mint tudjuk. Abból is van pár millió. De Dobó, meg Varsányi, és Mekcsey igen kevés. Évánk, Vicuskánk meg szinte egyáltalán.
#3 | Gutai Zub - 2015. February 07. 15:45:10
1686 szeptemberében, röviddel az utolsó török katonák lemészárlása után, a jezsuiták "harcos" csapata özönlötte el a romos királyi várat. Magyarokat kitessékelték, a szorgos harcias kis gazember papok átkutattak mindent, és elvittek mindent, ami Mátyás híres könyvtárából esetleg még megmaradt.

Ezzel olyan károkat okoztak, hogy mára már gyakorlatilag eredeti történelmi könyvünk alig maradt.

vedd el a magyaroktól a múltjukat, aztán könnyû prédák - mondta volt valamikor egy francia gazember
#4 | spartakusz - 2015. February 07. 17:42:53
https://www.youtube.com/watch?v=XL92m...L92mH1Pl8A

egy kis kikapcsolódás...
#5 | postaimre - 2015. February 07. 18:52:20
[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=wN1FJEn6e8k[/youtube]

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték