Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Európa a háború küszöbén: kétségbeesett versenyfutás az idõvel
Amilyen mamlaszok, még elcseszik nekem a háborút, pedig nagyon égõ lesz, ha a világ vége elmaradása után ez se jön be. Marci is unja már, hogy az apját mindenki idiótának nézi! Léci, legyen már egyszer legalább egy kicsit igazam! Naaaa! Csak egy picikét! Ha hamarosan nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetrõl, háború lesz Európában. A kétségbeesett nyugat-európai vezetõk a washingtoni héjákat megelõzve próbálnak egy politikai rendezést elérni. Az orosz taktikai és stratégiai nukleáris rakétákat készültségbe helyezték. A harcias orosz külügyminiszter a kárpátaljai magyar kisebbség sorsát is kiemelte egy elõadásában.
Van 10 millió forintja? Tegye befektetési alapjainkba és mi 1% extra hozamot adunk 2015-re!
www.aegonalapkezelo.hu
Hirdetés
A német kormányszóvivõ és a francia elnöki hivatal közölte, német-francia-orosz-ukrán csúcstalálkozót rendeznek szerdán Minszkben a négy ország vezetõinek - az úgynevezett Normandiai Négyes - részvételével a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére. A két nyugat-európai vezetõ már túl van egy sikertelen kijevi és moszkvai tárgyaláson és kétségbeesetten futnak versenyt az idõvel. Sokat elárul a nemzetközi politikai dinamikáról és Washington egyes körei iránt táplált európai fenntartásokról, hogy egy párizsi kormányzati forrás szerint a francia és a német vezetõ moszkvai útjuk elõtt elõzetesen nem konzultált Washingtonnal!
Bár a legnagyobb európai NATO-tagállamok – Londont is beleértve - elutasítják az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások gondolatát, a washingtoni hatalom bugyraiban a kijevi fegyverszállítások elindítása felé dõlnek el az erõviszonyok. Ez teljes joggal tölti el rémülettel a nyugat európai vezetõket. Mai látogatásán az amerikai fõvárosban Merkel is kifejtheti a fegyverszállítással kapcsolatos véleményét és fenntartásait.
Pro és kontra: miért nem lesz háború?
A Merkel-Hollande-Putyin csúcs után a német kancellár egyértelmûen háborúellenesen nyilatkozott. Azóta több európai kollégája is csatlakozott hozzá. Belátták, hogy nem lehet az orosz medvét leteríteni. Részletek >>
A Le Monde múlt pénteki szerkesztõségi állásfoglalásában már kiemelte, hogy „a történelem most dülöngél egy helyi konfliktus és egy nagyobb, jóval aggasztóbb összecsapás között… benne vagyunk egy láncreakcióban, amelyet Európa sajnos túl jól ismer.” Hollande francia elnök Moszkvából hazatérve szombaton azt mondta: ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetrõl, pontosan lehet tudni, mi következik. „Neve is van, mégpedig háború. A kancellár asszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában”, tette hozzá.
Steinmeier német külügyminiszter szerint is egész Európa került egy útelágazáshoz, „a több évtized alatt fölépített európai békerendszert fenyegeti veszély.”
A NATO már lépéseket tesz
A katonai helyzet pedig gyorsan eszkalálódik. Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár múlt csütörtökön a szövetség védelmi miniszteri ülését követõen jelentette be, hogy a Huszonnyolcak döntöttek kelet-európai katonai jelenlétük megerõsítésérõl, s jóváhagyták az új dandár felállítását, s Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország vállalta, hogy katonákat küld a gyorsreagálású erõbe. Egyelõre hat koordinációs parancsnokság felállítását tervezik Kelet-Európában, a három balti állam, illetve Lengyelország, Románia és Bulgária területén. Bár Hende Csaba védelmi miniszter indítványozta az ülésen, hogy Magyarországon is jöjjön létre egy 40 fõs parancsnoki koordinációs központ, ez egyelõre süket fülekre talált a szövetségeseknél.
Az új gyorsreagálású erõ 2016-tól lesz bevethetõ, szárazföldi csapatokból áll, de a tagállamoktól légi és haditengerészeti támogatásra is számíthat, s különleges egységek is bevethetõk lesznek. Az új dandár elõörsei 48 órán belül, a többi része egy héten belül mozgósítható lesz. London 2015 májustól augusztusig négy Tájfun harci géppel vesz részt a NATO balti légtérvédelmi mûveletében. Moszkva elítélte a lépést, és szerinte így a Baltikum egy „fegyveres konfrontáció” színhelye lehet.
Orosz kirohanás, gesztus Budapest felé
A szombati Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) Oroszország képviselõje harcias szónoklatot tartott és kitért a kárpátaljai magyar kisebbség gondjaira is. Lavrov külügyminiszter szerint a válság gyökerét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve „globális dominanciára” törekszik.
Kijev továbbra is lábbal tiporja a demokratikus elveket és a kisebbségi jogokat – mondta az orosz politikus. Szerinte nem biztosítják például a gyülekezési jogokat, a magyar kisebbség hiába kérte az ukrán kormányt, hogy a választókerületi határokat úgy módosítsák, hogy a nemzetiségnek legalább egy képviselõje lehessen a törvényhozásban.
Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy „Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttmûködve” alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert – mondta a külügyi tárca vezetõje. A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tûnik, hogy a Nyugat az együttmûködést választja, hiszen a nemzetközi jog elõírásain átlépve minden lehetõséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közremûködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni puccs megszervezésében és végrehajtásában – fejtette ki Lavrov.
Moszkva katonai téren is jelzi, hogy a legvégsõkig hajlandó elmenni érdekei védelmében. Az Euromaidanpress értesülései szerint az orosz elnök már összerakatta a Krímben és a Kalinyingrádban azokat a taktikai ballisztikus rakétarendszereket, melyek segítségével nukleáris robbanófejjel ellátott, Iszkander típusú rakétákat indíthatnak adott esetben Varsó, vagy Bukarest ellen. Moszkva ugyanakkor bejelentette, hogy a mobil interkontinentális nukleáris rakétákat is hat orosz térségben készültségbe helyezte.
Link
Van 10 millió forintja? Tegye befektetési alapjainkba és mi 1% extra hozamot adunk 2015-re!
www.aegonalapkezelo.hu
Hirdetés
A német kormányszóvivõ és a francia elnöki hivatal közölte, német-francia-orosz-ukrán csúcstalálkozót rendeznek szerdán Minszkben a négy ország vezetõinek - az úgynevezett Normandiai Négyes - részvételével a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére. A két nyugat-európai vezetõ már túl van egy sikertelen kijevi és moszkvai tárgyaláson és kétségbeesetten futnak versenyt az idõvel. Sokat elárul a nemzetközi politikai dinamikáról és Washington egyes körei iránt táplált európai fenntartásokról, hogy egy párizsi kormányzati forrás szerint a francia és a német vezetõ moszkvai útjuk elõtt elõzetesen nem konzultált Washingtonnal!
Bár a legnagyobb európai NATO-tagállamok – Londont is beleértve - elutasítják az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások gondolatát, a washingtoni hatalom bugyraiban a kijevi fegyverszállítások elindítása felé dõlnek el az erõviszonyok. Ez teljes joggal tölti el rémülettel a nyugat európai vezetõket. Mai látogatásán az amerikai fõvárosban Merkel is kifejtheti a fegyverszállítással kapcsolatos véleményét és fenntartásait.
Pro és kontra: miért nem lesz háború?
A Merkel-Hollande-Putyin csúcs után a német kancellár egyértelmûen háborúellenesen nyilatkozott. Azóta több európai kollégája is csatlakozott hozzá. Belátták, hogy nem lehet az orosz medvét leteríteni. Részletek >>
A Le Monde múlt pénteki szerkesztõségi állásfoglalásában már kiemelte, hogy „a történelem most dülöngél egy helyi konfliktus és egy nagyobb, jóval aggasztóbb összecsapás között… benne vagyunk egy láncreakcióban, amelyet Európa sajnos túl jól ismer.” Hollande francia elnök Moszkvából hazatérve szombaton azt mondta: ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetrõl, pontosan lehet tudni, mi következik. „Neve is van, mégpedig háború. A kancellár asszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában”, tette hozzá.
Steinmeier német külügyminiszter szerint is egész Európa került egy útelágazáshoz, „a több évtized alatt fölépített európai békerendszert fenyegeti veszély.”
A NATO már lépéseket tesz
A katonai helyzet pedig gyorsan eszkalálódik. Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár múlt csütörtökön a szövetség védelmi miniszteri ülését követõen jelentette be, hogy a Huszonnyolcak döntöttek kelet-európai katonai jelenlétük megerõsítésérõl, s jóváhagyták az új dandár felállítását, s Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország vállalta, hogy katonákat küld a gyorsreagálású erõbe. Egyelõre hat koordinációs parancsnokság felállítását tervezik Kelet-Európában, a három balti állam, illetve Lengyelország, Románia és Bulgária területén. Bár Hende Csaba védelmi miniszter indítványozta az ülésen, hogy Magyarországon is jöjjön létre egy 40 fõs parancsnoki koordinációs központ, ez egyelõre süket fülekre talált a szövetségeseknél.
Az új gyorsreagálású erõ 2016-tól lesz bevethetõ, szárazföldi csapatokból áll, de a tagállamoktól légi és haditengerészeti támogatásra is számíthat, s különleges egységek is bevethetõk lesznek. Az új dandár elõörsei 48 órán belül, a többi része egy héten belül mozgósítható lesz. London 2015 májustól augusztusig négy Tájfun harci géppel vesz részt a NATO balti légtérvédelmi mûveletében. Moszkva elítélte a lépést, és szerinte így a Baltikum egy „fegyveres konfrontáció” színhelye lehet.
Orosz kirohanás, gesztus Budapest felé
A szombati Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) Oroszország képviselõje harcias szónoklatot tartott és kitért a kárpátaljai magyar kisebbség gondjaira is. Lavrov külügyminiszter szerint a válság gyökerét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve „globális dominanciára” törekszik.
Kijev továbbra is lábbal tiporja a demokratikus elveket és a kisebbségi jogokat – mondta az orosz politikus. Szerinte nem biztosítják például a gyülekezési jogokat, a magyar kisebbség hiába kérte az ukrán kormányt, hogy a választókerületi határokat úgy módosítsák, hogy a nemzetiségnek legalább egy képviselõje lehessen a törvényhozásban.
Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy „Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttmûködve” alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert – mondta a külügyi tárca vezetõje. A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tûnik, hogy a Nyugat az együttmûködést választja, hiszen a nemzetközi jog elõírásain átlépve minden lehetõséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közremûködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni puccs megszervezésében és végrehajtásában – fejtette ki Lavrov.
Moszkva katonai téren is jelzi, hogy a legvégsõkig hajlandó elmenni érdekei védelmében. Az Euromaidanpress értesülései szerint az orosz elnök már összerakatta a Krímben és a Kalinyingrádban azokat a taktikai ballisztikus rakétarendszereket, melyek segítségével nukleáris robbanófejjel ellátott, Iszkander típusú rakétákat indíthatnak adott esetben Varsó, vagy Bukarest ellen. Moszkva ugyanakkor bejelentette, hogy a mobil interkontinentális nukleáris rakétákat is hat orosz térségben készültségbe helyezte.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2015. February 09. 17:53:15
#2 |
kakas
- 2015. February 09. 17:54:18
#3 |
postaimre
- 2015. February 09. 19:15:58
#4 |
Ro-zsola
- 2015. February 10. 08:18:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.