Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orosz propagandisták között bukkantunk Szabó Albert nyomára
Orosz propagandisták között bukkantunk Szabó Albert nyomára
A Putyin budapesti látogatásának napjára idõzített oroszbarát megmozdulás szervezõinek kapcsolati hálójában bukkantunk a nyomára Szabó Albert egykori hungarista vezérnek. Amikor a szervezõket ezzel szembesítettük, tagadták, hogy kapcsolatban állnának vele, elhatárolódtak tõle, a hozzá vezetõ szálakat törölték, majd magát az eseményt is lemondták. A kilencvenes években sokak által provokátornak és „izraeli ügynöknek” tartott Szabó Albert mostani és közel húsz évvel ezelõtti ténykedése között van egy közös pont. Ez pedig Oroszország.
Talán az orosz–ukrán háború körüli információs hadviselés adja meg a választ arra a kérdésre, hogy kicsoda is valójában Szabó Albert. Ha valaki nem tudná, õ volt a kilencvenes évek szélsõjobboldali szcénájának legharsányabb és egyben legellentmondásosabb figurája. Több mint tizenöt évvel azután, hogy a hungarista vezér abbahagyta magyarországi ténykedését, és 1999-ben külföldre költözött, újból színre lépett. De ezúttal csak a háttérben.
A messzirõl jött ember
A debreceni születésû Szabó Albert a nyolcvanas években költözött ki Ausztráliába, ahol a fáma szerint emigráns nyilasokkal került kapcsolatba. Magyarországra 1993-ban tért vissza, nem titkoltan azért, hogy „ausztrál emigráns körök” megbízásából hungarista szervezetet hozzon létre.
Nem mellékes, hogy Szabó egy évvel a parlamenti választások elõtt tért haza. Nem tétlenkedett, villámgyorsan megalapította a Világnemzeti Népuralmista Pártot (VNP). A fõleg fiatal bõrfejûekbõl álló VNP az akkor Gyõrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA) és az azóta elhunyt Ekrem-Kemál György elnökölte Kommunizmus Üldözötteinek Szövetségével együtt Magyar Hungarista Mozgalom néven egyesült 1994. április 20-án, Hitler születésnapján.
Aztán a pártot és a mozgalmat is betiltották, így Szabó kénytelen volt egy újabb szervezetet gründolni magának, ez volt a szintén hungarista Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ). Akkori ténykedésérõl a Fekete Doboz dokumentumfilmet készített, ez a neten is elérhetõ.
Néhány évvel késõbb Szabó körül egyre inkább fogyni kezdett a levegõ. Ebben erõsen szerepet játszott, hogy a szélsõjobboldalon összekülönbözött a riválisaival. Csurka István, a MIÉP akkor elnöke azt kezdte el terjeszteni róla, hogy zsidó származású és izraeli ügynök, amirõl persze kiderült, hogy nem igaz. De addigi szövetségesével, Gyõrkössel is összerúgta a port. A helyzetét súlyosbította, hogy uszítás miatt elítélte a bíróság, felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Miután elterjedt róla az izraeli ügynökvád, követõi szép lassan kihátráltak mögüle. Az ezredforduló végén aztán eltûnt a színrõl, visszament Ausztráliába.
Szaboa.gif
Szabó Albert
Fotó: Metapedia
Bár helyettese, Sárosi Viktor 1999-ben még azt hangoztatta, hogy Szabó „politikai és gazdasági kapcsolatépítés végett” hagyta el az országot, a tényen, hogy a hungarista vezér lelépett, ez mit sem változtatott. Emiatt a szélsõjobboldalon
sokakban élt az a kép, hogy Szabó fizetett ügynök, provokátor volt,
akit azzal bíztak meg, hogy a radikális jobboldalt lejárassa. Orosz kapcsolataira és arra, hogy az általa kiadott lapban, a Magyartudatban Oroszországgal szimpatizáló írások jelentek, akkor még kevesen figyeltek fel.
Miután visszament Ausztráliába, csak annyit lehetett hallani róla, hogy egy ausztrál export-import cég igazgatójaként dolgozik. 2006-ban ugyan híre ment, hogy visszatért Magyarországra, de ha így is volt, a szélsõjobboldal nyilvánosságában nem jelent meg, bár 2010-ben a Jobbikhoz több szálon kötõdõ Kuruc.infón közzétettek olyan írásokat, amelyek megpróbálták „rehabilitálni”.
Albert, nyugatbarát
Önkéntes számûzetése után mintha kicserélték volna a volt hungarista vezért. Szabó Albert 2011-ben létrehozott egy Facebook-oldalt Külföldi Munka néven, azért, hogy egy ausztrál céghez toborozzon munkatársakat Magyarországról. (Azt, hogy õ hozta létre ezt az oldalt, az e-mail címe árulta el, valamint az, hogy kezdetben egy-egy bejegyzés után a nevét is odaírta.) Ami feltûnõ volt, hogy Szabó ekkor azt állította: a cég olyan ipari projektben érdekelt, amit – kiemelt uniós projektként – az Európai Unió is támogat.
„Ausztráliai bejegyzésû szponzor cégünk ebben az évben egy olyan zöldenergiás klíma- és talajvédelmi ipari projektet épít Ausztráliában, amelyet az Európai Unió és az ausztrál kormány is támogat. A projekt 2002 óta az EU Brüsszeli Bizottságainak prioritás projektje, amely most Ausztráliában is megvalósul" – írta még akkor a Facebook-oldalon, magyarokat toborozva a projekthez.
kulfoldi munka 1 1
Fotó: Facebook
A Szabó által kínált üzlet leginkább egy MLM-rendszerre emlékeztetett. Arra biztatta az embereket, hogy ha nincs pénzük, szerezzenek jutalékért részvényeseket a cégbe, így elõbb-utóbb õk is részvényesekké válhatnak. Az oldalon ekkor még nyoma sem volt unióellenes orosz propagandának, sõt, Szabó arról írt, hogy a cégnek Magyarországon „EU-s próbaüzeme” lesz, és elõbb-utóbb a „globális marketinget" végzõ munkatársak Ausztráliában köthetnek ki.
Ráadásul Szabó Ausztráliáról mint „a világ legdinamikusabban fejlõdõ gazdaságáról” írt, ahol „több tízezer, már letelepedett, sikeres és boldog életet élõ magyar” a bizonyíték arra, hogy „sohasem késõ változtatni, új életet kezdeni egy másik országban”.
Ilyen kecsegtetõ ajánlat sokak szemét felkeltette, idõvel több ezer követõje lett az oldalnak. Fõleg azon magyarok körében, akiket csábított, hogy idõvel esetleg egy fejlett nyugati országban telepedhetnek le. (Az FB-oldalon ugyanis utalásokat tett arra, hogy aki a cégnek dolgozik, késõbb könnyebben kaphat majd Ausztráliában letelepedési engedélyt.)
Szabó e-mail címét egy kiszivárgott wikileakses anyag is megörökítette, miután a Stratfor nevû elemzõcégen keresztül levelet írt Barack Obama elnöknek, felvetve azt a fura ötletet, hogy az Egyesült Államok fogadja tagjai közé az európai államokat. (Ezt is saját néven írta alá, de itt és itt is nyomokat hagyott maga után.)
Albert, a nyugatellenes
Az orosz–ukrán konfliktus tavaly márciusban véres fordulatot vett. Ezzel pontosan egy idõben beindult az orosz–ukrán információs hadviselés is. Sorra alakultak meg olyan, nem orosz nyelvû weboldalak és Facebook-oldalak, amelyeket Moszkva abból a célból hozott létre, hogy az orosz propagandát terjesszék. Ezeket az oldalakat szakértõk szerint az orosz hírszerzés úgynevezett aktív intézkedésekkel foglalkozó részlege koordinálja, a propaganda terjesztõi között szép számmal találunk magyar nyelvû tartalmakat is. Az ilyen oldalak többsége anonim, szerzõirõl, szerkesztõirõl semmit nem lehet tudni.
Szabó Facebook-oldala is ebben az idõben, tavaly tavasszal vett 180 fokos fordulatot. A Külföldi Munkán március végén jelent meg az elsõ olyan bejegyzés, amely az eurázsiai uniót éltette.
Az oldal mára egyike azon oldalaknak, amelyeken szisztematikusan jelennek meg az EU-ellenes, a „keleti nyitást” és az eurázsiai uniót és a putyini rendszert éltetõ tartalmak.
A Külföldi Munka az orosz propagandagépezet egyik láncszeme lett.
A váltás azért is szembetûnõ, mert korábban Szabó (azaz a Külföldi Munka) egyebek mellett azzal csábította a magyarokat Ausztráliába, hogy az egy „befogadó és toleráns társadalmat”, „szilárd és mûködõ demokráciát”, „szellemi függetlenséget és szabadságot” és „politikai stabilitást” biztosító ország. Márpedig ezek a jelzõk, különösen a szilárd és mûködõ demokrácia, a befogadó és toleráns társadalom, kevéssé jellemzõk Oroszországra.
Az Anti-Maidan szervezõi tagadják, hogy ismernék
Önmagában az, hogy Szabó mit oszt meg az FB-oldalán, voltaképpen nem fontos. Csakhogy az egykori hungarista vezér nemcsak az orosz propaganda egyik láncszemévé vált, de a budapesti, Anti-Maidan néven szervezett oroszbarát tüntetés egyik legaktívabb propagálója volt az elmúlt idõszakban.
Az Anti-Maidan demonstrációt Putyin február 17-i látogatására idõzítették. Magát az eseményt az Orientalista.hu és a Kiállunk Oroszországért nevû Facebook-csoport szervezi. Az orientalista.hu domaint Kassab Adonis, a Jobbik korábbi ferencvárosi elnöke jegyezte be, míg a Kiállunk Oroszország mellett Facebook-oldal adminisztrátorai ismeretlenek.
karoly kovacs 2
Fotó: Facebook
Amikor az Index a csoportnál arról érdeklõdött, hogy miért titkolják kilétüket, nem válaszoltak a kérdésre érdemben. Így megpróbáltuk mi magunk kideríteni, kik is lehetnek a szervezõk. Volt egy nyom, ez viszont Szabóhoz vezetett.
Az Anti-Maidan facebookos eseményét ugyanis egy Kovács Károly nevû Facebook-profil hozta létre. Kovácsról kiderítettük, hogy egy nem létezõ személy. A kamuprofil ismerõse és profilfotójának elsõ lájkolója viszont a Szabó Albert által létrehozott Külföldi Munka Facebook-oldal volt. Természetesen Szabót is megkerestük e-mailben, arról érdeklõdve, hogy van-e köze a tüntetés szervezéséhez, de nem válaszolt.
karoly kovacs 1
Fotó: Facebook
Az Anti-Maidan tüntetéshez csatlakozott a Szabad Nemzet Egyesület. A szervezetet képviselõ Elszaszer T. Csörsz az Index megkeresésére tagadta, hogy a szervezõk kapcsolatban állnának Szabó Alberttel, bár az továbbra sem derült ki, hogy valójában kik is a szervezõk.
Nagy a ködösítés
Nagy a ködösítés a budapesti Anti-Maidan tüntetés szervezõivel kapcsolatban. Amikor az Átlátszó megkérdezte Kassabb Adonist, az orientalista.hu domain bejegyzõjét, hogy az Orientalista-e a tüntetés szervezõje, Kassabb azt válaszolta: nem egészen. Arra, hogy magát az eseményt ki jelentette be, mindössze annyit árult el: egy magánszemély. Amikor pedig az újságíró azt kérdezte tõle, hogy mi az az érték, amit leginkább rokonszenvesnek találnak Oroszországban, azt felelte, hogy a „földgáz például fontos érték".
A Szabad Nemzet Egyesületet képviselõ Elszaszer T. Csörszöt 2009-ben szavazatszámláláson kapták rajta: egy videofelvétel szerint helyieket utaztatott az urnákhoz a pécsi polgármester-választáson.
„Én a magyar–orosz kapcsolattartás mellett állok ki. Nem vagyok hajlandó olyan eseményben részt venni, ami akármilyen kisebbség ellen békétlenséget kelt" – közölte Elszaszer T. Csörsz. A szervezõ elmondta: értesülése szerint az „említett álkarakter” (azaz Szabó) utólag bukkant fel, az esemény szervezéséhez semmilyen jogkört nem kapott, abban nem vesz részt, azon nem jelenhet meg. „Tevékenységét nem tudjuk befolyásolni, félrevezetõ elnevezése miatt kilétét sem tudjuk beazonosítani. Az álkaraktert azonban mindenhonnan letiltjuk, ahol adminisztrátori jogkörünk ezt megengedi” – közölte Elszaszer.
Miután Elszaszerrel beszéltünk, a Kovács Károly nevû kamu Facebook-profil megváltoztatta a profilképét (azt, amit elsõként korábban Külföldi Munka lájkolt), majd törölte ismerõsei közül Külföldi Munkát.
Egy nappal késõbb pedig úgy döntöttek a szervezõk, az egész megmozdulást lemondják.
Ezt azzal indokolták, hogy „ellenérdekelt szereplõk a magyar–orosz kapcsolattartás fontos napját rossz színben készülnek feltüntetni, eseteként együttmûködve szélsõséges elemekkel”.
Egykori harcostársa is Moszkvához húz
Az, hogy Szabóra ebben a körben bukkantunk rá, azért is érdekes, mert nem is olyan régen egykori harcostársa, Gyõrkös István is orosz vonalon tûnt fel. A Gyõrkös vezette Magyar Nemzeti Arcvonal néhány éve részben azért szakadt szét, mert Gyõrkös az oroszbarát, Thürmer Gyula vezette Munkáspárthoz kezdett közeledni, ezt viszont a hungarista és kommunistaellenes tagok nem nézték jó szemmel. Az MNA nemcsak szétszakadt, de két külön „portálja” is lett: a Jövõnk.infó maradt a hungaristáké, míg a Hídfõ.net nevû oldalt Gyõrkösék hozták létre.
Nagyon úgy tûnik azonban, hogy a Hídfõ.net csak egy ideig volt Gyõrkösék irányítása alatt, és ma már bizonyosan az orosz hírszerzés egyik magyar nyelvû kommunikációs csatornája. Az elsõ gyanús jele ennek az volt, amikor tavaly augusztusban az orosz külügyminisztérium a Hídfõ egyik cikkére és az oldalon közölt fényképre hivatkozva írta azt, hogy Magyarország megsérti az uniós fegyverexport szabályait azzal, hogy egy közvetítõn keresztül T–72-es tankokat szállít Ukrajnának.
Az ügy nemcsak diplomáciai feszültséget okozott Moszkva és Budapest között, de még a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén is téma volt. Azóta sem teljesen világos, hogy pontosan mi is történt azokkal a bizonyos tankokkal, az viszont valószínû, hogy az ügy alapjául szolgáló információk az orosz hírszerzés magyarországi embereitõl származhattak.
Már a tankbotrány kirobbanásakor nyilvánvaló volt, hogy a Kremlben csak úgy nem figyelnének fel egy olyan marginális, még a szélsõjobboldali szcénában sem túlzottan ismert magyar weboldalra, hacsak nem lenne hozzá köze Moszkvának. Késõbb ez a kapcsolat még egyértelmûbbé vált: a Hídfõ.net nemrég orosz domaint kapott, és a portálon már nyoma sincs olyan tartalomnak, ami az oldalt vagy annak szerkesztõit a szélsõjobboldalhoz, az MNA-hoz, a hungarizmushoz kötné. Kizárólag csak az orosz propagandának adnak teret. Az oldal anonim, a cikkekrõl viszont ordít, hogy szerzõinek az átlagnál mélyebb belpolitikai, külpolitikai és gazdasági ismeretei vannak.
A február 17-i Putyin-párti tüntetést ráadásul a Hídfõ is népszerûsíti. Egy olyan oldal, ami minden bizonnyal az orosz hírszerzés irányítása vagy felügyelete alatt áll, csak úgy támogathat rizikómentesen egy rendezvényt, ha tudja, hogy az nem provokáció. Tehát valamilyen módon ismernie kell az esemény szervezõit, esetleg a szervezõk között lehetnek megbízható kapcsolatai. Nem tudni, Szabó ilyen kapcsolat-e, de az biztos, hogy az egykori hungarista vezetõ, aki anno Gyõrkös szövetségese volt, most a budapesti Anti-Maidan egyik legnagyobb promotere.
Újratöltve
Szabó ténykedésében nem is az az igazán érdekes, hogy az általa mûködtetett Facebook-oldalon tavaly márciusban hirtelen szakmányban jelentek meg nyíltan oroszpárti bejegyzések. Sokkal inkább az, hogy a köztes, meglehetõsen hosszú idõben nyoma sem volt annak, hogy az 1999-ben a hungarista színrõl eltûnt vezér ennyire utálná a nyugati világot.
A Szovjetunió szétbomlása után és a NATO-bõvítés elõtt Moszkva aktívan kereste a kapcsolatot az európai szélsõségesekkel, azokkal az erõkkel, amelyek szembeállíthatóak voltak az atlantista érdekekkel. A helyzet tehát valamennyire hasonlított a mostanihoz, amikor Moszkvának érdeke, hogy az EU-n belül partnerekre találjon, elsõsorban az unióval mindig is elégedetlen szélsõjobboldalon és a szélsõbaloldalon. Szerencsére akadnak ilyen partnerek, nemcsak a Magyar Nemzeti Arcvonalnál és a Munkáspártnál, hanem magasabb szinten is, elég csak a Jobbikra vagy éppen az oroszok által finanszírozott francia szélsõjobboldalra, a Front Nationalra gondolni.
Az, hogy a magyar szélsõjobboldal már a kilencvenes években NATO-ellenes volt (és a mai napig is az), önmagában még egyáltalán nem meglepõ. Csakhogy a NATO-ellenesség Szabónál már a kilencvenes években orosz propagandával párosult, nem pedig a semlegesség iránti vággyal.
A kilencvenes években Szabó volt az elsõ olyan szélsõjobboldali vezetõ, aki a hungarista vezetõ szerepébe bújva nyíltan Oroszország felé kacsintgatott és kiterjedt orosz kapcsolatai voltak. Szabó akkori kiadványában, a Magyartudatban már akkor jelentek meg orosz propaganda anyagok, amikor az oroszbarátság még egyáltalán nem volt a szélsõjobboldal kedvelt toposza. Fõleg olyan írások utaltak az Szabó lapjában az oroszbarátságra, amelyek párhuzamot vontak az akkori orosz és magyar viszonyok között. Az amerikai kultúráról a Magyartudatban mint nemzetellenes, kitervelt összeesküvésként írtak.
De nem csak az írások árulkodtak errõl a különös szimpátiáról. A Szabó vezette Népjóléti Szövetség 1997-ben az orosz nagykövetség elõtt demonstrált a Horn–Kuncze-kormány gazdaságpolitikája ellen, amelytõl a „fehér árja testvérnemzetet” féltették. És Szabó gondoskodott arról is, hogy a NATO-csatlakozás ellen a bõrfejûek felemeljék a szavukat. 1997. július 4-én és november 14-én az amerikai nagykövetség elõtt, október 25-én pedig a Parlament elõtt tüntettek a NATO ellen.
Azon kívül, hogy a Magyar Népjóléti Szövetség ellenségként tekintett az Egyesült Államokra, külsõségekben a szintén szélsõjobboldali Orosz Nemzeti Egység (ONE) nevû szervezethez hasonlított. Ahogy a Political Capital egyik elemzésében írta: Szabó szervezete a szkinhedekhez „orosz mintára nyílt, militáns hangvételû toborzással” közelített. „Állj be sorainkba és a fogaskerekes zászlók alatt küzdj az életben maradásért és a Szebb Jövõért!” – hirdették.
Ahogy a NATO-csatlakozás elõtt, az orosz–ukrán konfliktus kiélezõdésekor is fontos Oroszországnak, hogy a Nyugat ellen hangolja a kelet-európai közvéleményt. Ehhez a céljához akkor is és most is felhasználta a szélsõséges erõket. Szabó Albert tizenöt évvel ezelõtti és mostani ténykedése, valamint a Gyõrkös-féle Hídfõ portál aktivitása tökéletes példái ennek.
(Cikkünk megjelenése után a Külföldi Munka nevû Facebook-profilt is törölhették. Már nem elérhetõ.)
forrás :index.hu
A Putyin budapesti látogatásának napjára idõzített oroszbarát megmozdulás szervezõinek kapcsolati hálójában bukkantunk a nyomára Szabó Albert egykori hungarista vezérnek. Amikor a szervezõket ezzel szembesítettük, tagadták, hogy kapcsolatban állnának vele, elhatárolódtak tõle, a hozzá vezetõ szálakat törölték, majd magát az eseményt is lemondták. A kilencvenes években sokak által provokátornak és „izraeli ügynöknek” tartott Szabó Albert mostani és közel húsz évvel ezelõtti ténykedése között van egy közös pont. Ez pedig Oroszország.
Talán az orosz–ukrán háború körüli információs hadviselés adja meg a választ arra a kérdésre, hogy kicsoda is valójában Szabó Albert. Ha valaki nem tudná, õ volt a kilencvenes évek szélsõjobboldali szcénájának legharsányabb és egyben legellentmondásosabb figurája. Több mint tizenöt évvel azután, hogy a hungarista vezér abbahagyta magyarországi ténykedését, és 1999-ben külföldre költözött, újból színre lépett. De ezúttal csak a háttérben.
A messzirõl jött ember
A debreceni születésû Szabó Albert a nyolcvanas években költözött ki Ausztráliába, ahol a fáma szerint emigráns nyilasokkal került kapcsolatba. Magyarországra 1993-ban tért vissza, nem titkoltan azért, hogy „ausztrál emigráns körök” megbízásából hungarista szervezetet hozzon létre.
Nem mellékes, hogy Szabó egy évvel a parlamenti választások elõtt tért haza. Nem tétlenkedett, villámgyorsan megalapította a Világnemzeti Népuralmista Pártot (VNP). A fõleg fiatal bõrfejûekbõl álló VNP az akkor Gyõrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA) és az azóta elhunyt Ekrem-Kemál György elnökölte Kommunizmus Üldözötteinek Szövetségével együtt Magyar Hungarista Mozgalom néven egyesült 1994. április 20-án, Hitler születésnapján.
Aztán a pártot és a mozgalmat is betiltották, így Szabó kénytelen volt egy újabb szervezetet gründolni magának, ez volt a szintén hungarista Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ). Akkori ténykedésérõl a Fekete Doboz dokumentumfilmet készített, ez a neten is elérhetõ.
Néhány évvel késõbb Szabó körül egyre inkább fogyni kezdett a levegõ. Ebben erõsen szerepet játszott, hogy a szélsõjobboldalon összekülönbözött a riválisaival. Csurka István, a MIÉP akkor elnöke azt kezdte el terjeszteni róla, hogy zsidó származású és izraeli ügynök, amirõl persze kiderült, hogy nem igaz. De addigi szövetségesével, Gyõrkössel is összerúgta a port. A helyzetét súlyosbította, hogy uszítás miatt elítélte a bíróság, felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Miután elterjedt róla az izraeli ügynökvád, követõi szép lassan kihátráltak mögüle. Az ezredforduló végén aztán eltûnt a színrõl, visszament Ausztráliába.
Szaboa.gif
Szabó Albert
Fotó: Metapedia
Bár helyettese, Sárosi Viktor 1999-ben még azt hangoztatta, hogy Szabó „politikai és gazdasági kapcsolatépítés végett” hagyta el az országot, a tényen, hogy a hungarista vezér lelépett, ez mit sem változtatott. Emiatt a szélsõjobboldalon
sokakban élt az a kép, hogy Szabó fizetett ügynök, provokátor volt,
akit azzal bíztak meg, hogy a radikális jobboldalt lejárassa. Orosz kapcsolataira és arra, hogy az általa kiadott lapban, a Magyartudatban Oroszországgal szimpatizáló írások jelentek, akkor még kevesen figyeltek fel.
Miután visszament Ausztráliába, csak annyit lehetett hallani róla, hogy egy ausztrál export-import cég igazgatójaként dolgozik. 2006-ban ugyan híre ment, hogy visszatért Magyarországra, de ha így is volt, a szélsõjobboldal nyilvánosságában nem jelent meg, bár 2010-ben a Jobbikhoz több szálon kötõdõ Kuruc.infón közzétettek olyan írásokat, amelyek megpróbálták „rehabilitálni”.
Albert, nyugatbarát
Önkéntes számûzetése után mintha kicserélték volna a volt hungarista vezért. Szabó Albert 2011-ben létrehozott egy Facebook-oldalt Külföldi Munka néven, azért, hogy egy ausztrál céghez toborozzon munkatársakat Magyarországról. (Azt, hogy õ hozta létre ezt az oldalt, az e-mail címe árulta el, valamint az, hogy kezdetben egy-egy bejegyzés után a nevét is odaírta.) Ami feltûnõ volt, hogy Szabó ekkor azt állította: a cég olyan ipari projektben érdekelt, amit – kiemelt uniós projektként – az Európai Unió is támogat.
„Ausztráliai bejegyzésû szponzor cégünk ebben az évben egy olyan zöldenergiás klíma- és talajvédelmi ipari projektet épít Ausztráliában, amelyet az Európai Unió és az ausztrál kormány is támogat. A projekt 2002 óta az EU Brüsszeli Bizottságainak prioritás projektje, amely most Ausztráliában is megvalósul" – írta még akkor a Facebook-oldalon, magyarokat toborozva a projekthez.
kulfoldi munka 1 1
Fotó: Facebook
A Szabó által kínált üzlet leginkább egy MLM-rendszerre emlékeztetett. Arra biztatta az embereket, hogy ha nincs pénzük, szerezzenek jutalékért részvényeseket a cégbe, így elõbb-utóbb õk is részvényesekké válhatnak. Az oldalon ekkor még nyoma sem volt unióellenes orosz propagandának, sõt, Szabó arról írt, hogy a cégnek Magyarországon „EU-s próbaüzeme” lesz, és elõbb-utóbb a „globális marketinget" végzõ munkatársak Ausztráliában köthetnek ki.
Ráadásul Szabó Ausztráliáról mint „a világ legdinamikusabban fejlõdõ gazdaságáról” írt, ahol „több tízezer, már letelepedett, sikeres és boldog életet élõ magyar” a bizonyíték arra, hogy „sohasem késõ változtatni, új életet kezdeni egy másik országban”.
Ilyen kecsegtetõ ajánlat sokak szemét felkeltette, idõvel több ezer követõje lett az oldalnak. Fõleg azon magyarok körében, akiket csábított, hogy idõvel esetleg egy fejlett nyugati országban telepedhetnek le. (Az FB-oldalon ugyanis utalásokat tett arra, hogy aki a cégnek dolgozik, késõbb könnyebben kaphat majd Ausztráliában letelepedési engedélyt.)
Szabó e-mail címét egy kiszivárgott wikileakses anyag is megörökítette, miután a Stratfor nevû elemzõcégen keresztül levelet írt Barack Obama elnöknek, felvetve azt a fura ötletet, hogy az Egyesült Államok fogadja tagjai közé az európai államokat. (Ezt is saját néven írta alá, de itt és itt is nyomokat hagyott maga után.)
Albert, a nyugatellenes
Az orosz–ukrán konfliktus tavaly márciusban véres fordulatot vett. Ezzel pontosan egy idõben beindult az orosz–ukrán információs hadviselés is. Sorra alakultak meg olyan, nem orosz nyelvû weboldalak és Facebook-oldalak, amelyeket Moszkva abból a célból hozott létre, hogy az orosz propagandát terjesszék. Ezeket az oldalakat szakértõk szerint az orosz hírszerzés úgynevezett aktív intézkedésekkel foglalkozó részlege koordinálja, a propaganda terjesztõi között szép számmal találunk magyar nyelvû tartalmakat is. Az ilyen oldalak többsége anonim, szerzõirõl, szerkesztõirõl semmit nem lehet tudni.
Szabó Facebook-oldala is ebben az idõben, tavaly tavasszal vett 180 fokos fordulatot. A Külföldi Munkán március végén jelent meg az elsõ olyan bejegyzés, amely az eurázsiai uniót éltette.
Az oldal mára egyike azon oldalaknak, amelyeken szisztematikusan jelennek meg az EU-ellenes, a „keleti nyitást” és az eurázsiai uniót és a putyini rendszert éltetõ tartalmak.
A Külföldi Munka az orosz propagandagépezet egyik láncszeme lett.
A váltás azért is szembetûnõ, mert korábban Szabó (azaz a Külföldi Munka) egyebek mellett azzal csábította a magyarokat Ausztráliába, hogy az egy „befogadó és toleráns társadalmat”, „szilárd és mûködõ demokráciát”, „szellemi függetlenséget és szabadságot” és „politikai stabilitást” biztosító ország. Márpedig ezek a jelzõk, különösen a szilárd és mûködõ demokrácia, a befogadó és toleráns társadalom, kevéssé jellemzõk Oroszországra.
Az Anti-Maidan szervezõi tagadják, hogy ismernék
Önmagában az, hogy Szabó mit oszt meg az FB-oldalán, voltaképpen nem fontos. Csakhogy az egykori hungarista vezér nemcsak az orosz propaganda egyik láncszemévé vált, de a budapesti, Anti-Maidan néven szervezett oroszbarát tüntetés egyik legaktívabb propagálója volt az elmúlt idõszakban.
Az Anti-Maidan demonstrációt Putyin február 17-i látogatására idõzítették. Magát az eseményt az Orientalista.hu és a Kiállunk Oroszországért nevû Facebook-csoport szervezi. Az orientalista.hu domaint Kassab Adonis, a Jobbik korábbi ferencvárosi elnöke jegyezte be, míg a Kiállunk Oroszország mellett Facebook-oldal adminisztrátorai ismeretlenek.
karoly kovacs 2
Fotó: Facebook
Amikor az Index a csoportnál arról érdeklõdött, hogy miért titkolják kilétüket, nem válaszoltak a kérdésre érdemben. Így megpróbáltuk mi magunk kideríteni, kik is lehetnek a szervezõk. Volt egy nyom, ez viszont Szabóhoz vezetett.
Az Anti-Maidan facebookos eseményét ugyanis egy Kovács Károly nevû Facebook-profil hozta létre. Kovácsról kiderítettük, hogy egy nem létezõ személy. A kamuprofil ismerõse és profilfotójának elsõ lájkolója viszont a Szabó Albert által létrehozott Külföldi Munka Facebook-oldal volt. Természetesen Szabót is megkerestük e-mailben, arról érdeklõdve, hogy van-e köze a tüntetés szervezéséhez, de nem válaszolt.
karoly kovacs 1
Fotó: Facebook
Az Anti-Maidan tüntetéshez csatlakozott a Szabad Nemzet Egyesület. A szervezetet képviselõ Elszaszer T. Csörsz az Index megkeresésére tagadta, hogy a szervezõk kapcsolatban állnának Szabó Alberttel, bár az továbbra sem derült ki, hogy valójában kik is a szervezõk.
Nagy a ködösítés
Nagy a ködösítés a budapesti Anti-Maidan tüntetés szervezõivel kapcsolatban. Amikor az Átlátszó megkérdezte Kassabb Adonist, az orientalista.hu domain bejegyzõjét, hogy az Orientalista-e a tüntetés szervezõje, Kassabb azt válaszolta: nem egészen. Arra, hogy magát az eseményt ki jelentette be, mindössze annyit árult el: egy magánszemély. Amikor pedig az újságíró azt kérdezte tõle, hogy mi az az érték, amit leginkább rokonszenvesnek találnak Oroszországban, azt felelte, hogy a „földgáz például fontos érték".
A Szabad Nemzet Egyesületet képviselõ Elszaszer T. Csörszöt 2009-ben szavazatszámláláson kapták rajta: egy videofelvétel szerint helyieket utaztatott az urnákhoz a pécsi polgármester-választáson.
„Én a magyar–orosz kapcsolattartás mellett állok ki. Nem vagyok hajlandó olyan eseményben részt venni, ami akármilyen kisebbség ellen békétlenséget kelt" – közölte Elszaszer T. Csörsz. A szervezõ elmondta: értesülése szerint az „említett álkarakter” (azaz Szabó) utólag bukkant fel, az esemény szervezéséhez semmilyen jogkört nem kapott, abban nem vesz részt, azon nem jelenhet meg. „Tevékenységét nem tudjuk befolyásolni, félrevezetõ elnevezése miatt kilétét sem tudjuk beazonosítani. Az álkaraktert azonban mindenhonnan letiltjuk, ahol adminisztrátori jogkörünk ezt megengedi” – közölte Elszaszer.
Miután Elszaszerrel beszéltünk, a Kovács Károly nevû kamu Facebook-profil megváltoztatta a profilképét (azt, amit elsõként korábban Külföldi Munka lájkolt), majd törölte ismerõsei közül Külföldi Munkát.
Egy nappal késõbb pedig úgy döntöttek a szervezõk, az egész megmozdulást lemondják.
Ezt azzal indokolták, hogy „ellenérdekelt szereplõk a magyar–orosz kapcsolattartás fontos napját rossz színben készülnek feltüntetni, eseteként együttmûködve szélsõséges elemekkel”.
Egykori harcostársa is Moszkvához húz
Az, hogy Szabóra ebben a körben bukkantunk rá, azért is érdekes, mert nem is olyan régen egykori harcostársa, Gyõrkös István is orosz vonalon tûnt fel. A Gyõrkös vezette Magyar Nemzeti Arcvonal néhány éve részben azért szakadt szét, mert Gyõrkös az oroszbarát, Thürmer Gyula vezette Munkáspárthoz kezdett közeledni, ezt viszont a hungarista és kommunistaellenes tagok nem nézték jó szemmel. Az MNA nemcsak szétszakadt, de két külön „portálja” is lett: a Jövõnk.infó maradt a hungaristáké, míg a Hídfõ.net nevû oldalt Gyõrkösék hozták létre.
Nagyon úgy tûnik azonban, hogy a Hídfõ.net csak egy ideig volt Gyõrkösék irányítása alatt, és ma már bizonyosan az orosz hírszerzés egyik magyar nyelvû kommunikációs csatornája. Az elsõ gyanús jele ennek az volt, amikor tavaly augusztusban az orosz külügyminisztérium a Hídfõ egyik cikkére és az oldalon közölt fényképre hivatkozva írta azt, hogy Magyarország megsérti az uniós fegyverexport szabályait azzal, hogy egy közvetítõn keresztül T–72-es tankokat szállít Ukrajnának.
Az ügy nemcsak diplomáciai feszültséget okozott Moszkva és Budapest között, de még a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén is téma volt. Azóta sem teljesen világos, hogy pontosan mi is történt azokkal a bizonyos tankokkal, az viszont valószínû, hogy az ügy alapjául szolgáló információk az orosz hírszerzés magyarországi embereitõl származhattak.
Már a tankbotrány kirobbanásakor nyilvánvaló volt, hogy a Kremlben csak úgy nem figyelnének fel egy olyan marginális, még a szélsõjobboldali szcénában sem túlzottan ismert magyar weboldalra, hacsak nem lenne hozzá köze Moszkvának. Késõbb ez a kapcsolat még egyértelmûbbé vált: a Hídfõ.net nemrég orosz domaint kapott, és a portálon már nyoma sincs olyan tartalomnak, ami az oldalt vagy annak szerkesztõit a szélsõjobboldalhoz, az MNA-hoz, a hungarizmushoz kötné. Kizárólag csak az orosz propagandának adnak teret. Az oldal anonim, a cikkekrõl viszont ordít, hogy szerzõinek az átlagnál mélyebb belpolitikai, külpolitikai és gazdasági ismeretei vannak.
A február 17-i Putyin-párti tüntetést ráadásul a Hídfõ is népszerûsíti. Egy olyan oldal, ami minden bizonnyal az orosz hírszerzés irányítása vagy felügyelete alatt áll, csak úgy támogathat rizikómentesen egy rendezvényt, ha tudja, hogy az nem provokáció. Tehát valamilyen módon ismernie kell az esemény szervezõit, esetleg a szervezõk között lehetnek megbízható kapcsolatai. Nem tudni, Szabó ilyen kapcsolat-e, de az biztos, hogy az egykori hungarista vezetõ, aki anno Gyõrkös szövetségese volt, most a budapesti Anti-Maidan egyik legnagyobb promotere.
Újratöltve
Szabó ténykedésében nem is az az igazán érdekes, hogy az általa mûködtetett Facebook-oldalon tavaly márciusban hirtelen szakmányban jelentek meg nyíltan oroszpárti bejegyzések. Sokkal inkább az, hogy a köztes, meglehetõsen hosszú idõben nyoma sem volt annak, hogy az 1999-ben a hungarista színrõl eltûnt vezér ennyire utálná a nyugati világot.
A Szovjetunió szétbomlása után és a NATO-bõvítés elõtt Moszkva aktívan kereste a kapcsolatot az európai szélsõségesekkel, azokkal az erõkkel, amelyek szembeállíthatóak voltak az atlantista érdekekkel. A helyzet tehát valamennyire hasonlított a mostanihoz, amikor Moszkvának érdeke, hogy az EU-n belül partnerekre találjon, elsõsorban az unióval mindig is elégedetlen szélsõjobboldalon és a szélsõbaloldalon. Szerencsére akadnak ilyen partnerek, nemcsak a Magyar Nemzeti Arcvonalnál és a Munkáspártnál, hanem magasabb szinten is, elég csak a Jobbikra vagy éppen az oroszok által finanszírozott francia szélsõjobboldalra, a Front Nationalra gondolni.
Az, hogy a magyar szélsõjobboldal már a kilencvenes években NATO-ellenes volt (és a mai napig is az), önmagában még egyáltalán nem meglepõ. Csakhogy a NATO-ellenesség Szabónál már a kilencvenes években orosz propagandával párosult, nem pedig a semlegesség iránti vággyal.
A kilencvenes években Szabó volt az elsõ olyan szélsõjobboldali vezetõ, aki a hungarista vezetõ szerepébe bújva nyíltan Oroszország felé kacsintgatott és kiterjedt orosz kapcsolatai voltak. Szabó akkori kiadványában, a Magyartudatban már akkor jelentek meg orosz propaganda anyagok, amikor az oroszbarátság még egyáltalán nem volt a szélsõjobboldal kedvelt toposza. Fõleg olyan írások utaltak az Szabó lapjában az oroszbarátságra, amelyek párhuzamot vontak az akkori orosz és magyar viszonyok között. Az amerikai kultúráról a Magyartudatban mint nemzetellenes, kitervelt összeesküvésként írtak.
De nem csak az írások árulkodtak errõl a különös szimpátiáról. A Szabó vezette Népjóléti Szövetség 1997-ben az orosz nagykövetség elõtt demonstrált a Horn–Kuncze-kormány gazdaságpolitikája ellen, amelytõl a „fehér árja testvérnemzetet” féltették. És Szabó gondoskodott arról is, hogy a NATO-csatlakozás ellen a bõrfejûek felemeljék a szavukat. 1997. július 4-én és november 14-én az amerikai nagykövetség elõtt, október 25-én pedig a Parlament elõtt tüntettek a NATO ellen.
Azon kívül, hogy a Magyar Népjóléti Szövetség ellenségként tekintett az Egyesült Államokra, külsõségekben a szintén szélsõjobboldali Orosz Nemzeti Egység (ONE) nevû szervezethez hasonlított. Ahogy a Political Capital egyik elemzésében írta: Szabó szervezete a szkinhedekhez „orosz mintára nyílt, militáns hangvételû toborzással” közelített. „Állj be sorainkba és a fogaskerekes zászlók alatt küzdj az életben maradásért és a Szebb Jövõért!” – hirdették.
Ahogy a NATO-csatlakozás elõtt, az orosz–ukrán konfliktus kiélezõdésekor is fontos Oroszországnak, hogy a Nyugat ellen hangolja a kelet-európai közvéleményt. Ehhez a céljához akkor is és most is felhasználta a szélsõséges erõket. Szabó Albert tizenöt évvel ezelõtti és mostani ténykedése, valamint a Gyõrkös-féle Hídfõ portál aktivitása tökéletes példái ennek.
(Cikkünk megjelenése után a Külföldi Munka nevû Facebook-profilt is törölhették. Már nem elérhetõ.)
forrás :index.hu
Hozzaszolasok
#1 |
Balu
- 2015. February 17. 10:24:52
#2 |
kakas
- 2015. February 17. 10:50:16
#3 |
Balu
- 2015. February 17. 11:45:50
#4 |
Detonator
- 2015. February 17. 13:36:07
#5 |
kontroll88
- 2015. February 17. 14:46:55
#6 |
Gutai Zub
- 2015. February 17. 15:33:04
#7 |
postaimre
- 2015. February 17. 16:18:19
#8 |
Gutai Zub
- 2015. February 17. 16:34:29
#9 |
Perje
- 2015. February 19. 12:14:36
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.