Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok
Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok
Tegnap (2015.02.18.), 13:45
Turzó Ádám Pál
"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az errõl szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfõn az Országgyûlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtõl való dolog ez? Mutatjuk.
Mondd, miért vagy ennyire negatív?
Az európai állampapírok között már nem egy olyan akad, amelynek hozama a negatív tartományba esett a rendkívül magas kereslet miatt.
Egy kötvény negatív hozama gyakorlatilag azt jelenti, hogy az azt megvásárló befektetõ fizet azért, hogy hitelezhessen egy adott országnak vagy vállalatnak.
A svájci, német, dán és svéd állampapíroknak például közel a 10 éves lejáratig negatív a hozama, de már a Nestlének is van olyan kötvénye, amely negatív hozammal forog a piacon.
Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok
A vállalati kötvények, különösen a magas minõsítésû kötvények iránti kereslet (a Nestlé kötvényeinek besorolása a legmagasabbak között van Európában) is érezhetõen megnõtt azt követõen, hogy az EKB meghirdette a régóta várt állampapír vásárlási programját. Ez ugyanis masszív keresletet támaszt az államkötvények iránt, ami jó eséllyel még lejjebb nyomja majd a hozamokat, ez pedig a kötvénypiaci kamatfelárak változatlansága mellett a vállalati kötvénypiacokra is begyûrûzhet, a hozamok itt is lejjebb tolódhatnak. Minderrõl bõvebben alábbi elemzésünkben írtunk:
2015.02.11 11:00 Õrület a javából! - http://www.portfo...10035.html
Már negatív betéti kamatokra is van példa
A negatív kötvényhozamok is extrémnek számítanak, de az, hogy banki betéti kamatok is mínuszba forduljanak, talán még ennél is elképesztõbb fejlemény. Pedig erre már több példa is akad, igaz, egyelõre szinte kizárólag nagyvállalati, vagy nagy összegû látra szóló betéteknél.
Az EKB még tavaly júniusban döntött úgy, hogy az 1 napos (overnight típusú) banki betétekre negatív kamatlábat hirdet meg. Az EKB mellett a svájci, a dán és legutóbb a svéd jegybank is mínuszba vágta egyes irányadó kamatlábait.
Az elsõ bank, amely az euróövezetben negatív kamatot hirdetett meg látra szóló - akár lakossági, akár vállalati - betétekre, a német Deutsche Skatbank volt tavaly november elején. A dél-német szövetkezeti hitelintézet -0,25 százalékos (éves) kamatot vetett ki az 500 ezer euró feletti látra szóló betétekre. A bejelentéskor kezdetben csak a 3 millió euró felettiekre vonatkozott az új feltétel, feltehetõen azért, hogy az ügyfeleknek legyen idejük a pénzük átcsoportosítására. A bank így kommentálta a lépést:
"Nem áll módunkban tovább fizetni a jelenlegi kamatkörnyezet miatt felmerülõ költségeket"
Nem sokkal késõbb, november végén a Commerzbank is negatív látra szóló betéti kamat bevezetését jelentette be nagyvállalati ügyfelek számára, hangsúlyozva, hogy a kisvállalkozásokat és a lakossági ügyfeleket ez nem érinti. A bank közleményében azzal indokolta a lépést, hogy ezzel ösztönözni kívánja a nagybefektetõket arra, hogy a pluszpénzüket ne a banki számlájukon tartsák, hanem fektessék alternatív befektetési lehetõségekbe.
Hogy a bankoknak miért okoz gondot az alacsony, sõt, negatív kamatkörnyezet, azt jól leírja az alábbi ábra, amely a német bankok esetét mutatja be. A forrásköltségek szintje nem csökkent olyan mértékben és olyan gyorsan, mint ahogyan a hitelkamatok visszaestek, a kamatmarzs csökkenése különösen az újonnan kihelyezett hiteleknél szembetûnõ. A 2003-ban látott 2,2 százalékos kamatmarzs 2014 végére 0,5 százalékra, vagyis kevesebb, mint negyedére szûkült az új hiteleknél, ez jelentõsen rontja a bankok profitabilitását, ami miatt lépéskényszerbe kerültek.
Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok
Magyarországon is készülhetünk a negatív betéti kamatokra
A jelenleg hatályos jogszabályok sem a lakossági, sem a vállalati betéteknél nem teszik lehetõvé negatív kamat alkalmazását, de ez a jelek szerint nem sokáig lesz így.
A hazai bankok is szembesültek azzal, hogy a külföldi pénzpiacokon elhelyezett devizabetéteik után esetleg már csak negatív kamatot érvényesíthetnek. Ezért vált szükségessé a kapcsolódó jogszabályok módosítása. Az errõl szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfõn az Országgyûlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult.
Az MNB statisztikája szerint az euróban vezetett számlákon a látra szóló betétekre már most is minimális, jelképes összegû kamatot fizetnek a bankok. Néhány éve ez még nem így volt, a válság idején, amikor likviditáshiányban szenvedtek a bankok, 2 százalék feletti látra szóló kamatot is hajlandóak voltak kifizetni a bankok a vállalatoknak, és 1 százalék felettit a lakosságnak. Egyes bankoknál a rövid távra lekötött euró és svájci frank betétekre is csak 0,01 százalékos kamat jár. Azért azt fontos kihangsúlyozni, hogy ezeket a betéteket nem megtakarítási céllal helyezik el az ügyfelek, hanem a vállalat vagy háztartás fizetési forgalma lebonyolítása céljából.
Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok
Banki forrásunk rámutatott, hogy a zárószavazás elõtt álló törvényjavaslat a Ptké.-be (a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggõ átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrõl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény) illeszt be egy új rendelkezést a pénztartozások után fizetendõ kamatról szóló rendelkezések értelmezéséhez. Eszerint a bankoknak 0,01%-os kamatot lehet alkalmazni, ha a pénztartozás a kamatfeltételek változása esetén kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna.(Itt rendszerint valamilyen referenciakamat alkalmazásáról van szó, amely átmenne negatív tartományba.) Ezt az 1 bázispontos kamatot kell alkalmazni mindaddig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja.
Ez egyszerûbben azt jelenti, hogy a lakossági betéteknél a jogszabályváltozás után sem lehet majd negatív kamatot felszámítani.
Ugyanakkor a törvényjavaslat a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt is módosítja, oly módon, hogy megengedi a nem természetes személyekkel kötött betétszerzõdésben a Ptk. 6:390.§-ától eltérõen 0%-os vagy negatív kamat kikötését. Ez értelemszerûen azt eredményezi, hogy a betét visszafizetendõ összege csökkenhet negatív kamat esetén.
Vagyis a vállalati betétekre a törvényjavaslat elfogadása után a bankoknak jogában állhat negatív kamatot hirdetni. Ezzel a vállalat gyakorlatilag fizetne a banknak azért, hogy betétet helyezhessen el nála.
Ezzel indokolják a törvényjavaslatot
A Ptk. szerinti betétszerzõdés lényegi eleme az, hogy a bank köteles az elhelyezett betét után kamatot fizetni, majd egy késõbbi idõpontban ugyanakkora összeget a betétesnek visszafizetni. Fontos társadalmi, gazdasági érdek fûzõdik azonban ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer a nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatához igazodjon és a hazai pénzügyi intézmények ne szenvedjenek hátrányt más országok hasonló intézményeihez képest. Ezért szükségessé vált, hogy a bankok a hazai szabályok szerint is kiköthessenek, illetve érvényesíthessenek negatív elõjelû kamatot, de kizárólag abban az esetben, ha a betétes nem természetes személy.
Deflációs környezetben a negatív kamat alkalmazása nem tekinthetõ "ördögtõl való dolognak", hiszen a betétben elhelyezett pénz jövõbeni értéke alacsonyabb nominális érték esetében is magasabb lehet a defláció miatt, mint az elhelyezéskori érték. Vagyis pozitív reálkamatot könyvelhetnek el a vállalkozások az elhelyezett betéten akkor is, ha valójában kevesebb pénzt kapnak vissza a banktól a betét felvételekor, mint amennyit eredetileg elhelyeztek a banknál. Ez nekünk persze szokatlan, mivel inflációs környezetben szocializálódtunk, de elképzelhetõ, hogy a devizabetéttel rendelkezõ vállalkozásoknak idõvel együtt kell élnie ezzel az elsõ ránézésre meghökkentõ jelenséggel.
http://www.portfo...10330.html
Tegnap (2015.02.18.), 13:45
Turzó Ádám Pál
"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az errõl szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfõn az Országgyûlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtõl való dolog ez? Mutatjuk.
Mondd, miért vagy ennyire negatív?
Az európai állampapírok között már nem egy olyan akad, amelynek hozama a negatív tartományba esett a rendkívül magas kereslet miatt.
Egy kötvény negatív hozama gyakorlatilag azt jelenti, hogy az azt megvásárló befektetõ fizet azért, hogy hitelezhessen egy adott országnak vagy vállalatnak.
A svájci, német, dán és svéd állampapíroknak például közel a 10 éves lejáratig negatív a hozama, de már a Nestlének is van olyan kötvénye, amely negatív hozammal forog a piacon.
Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok
A vállalati kötvények, különösen a magas minõsítésû kötvények iránti kereslet (a Nestlé kötvényeinek besorolása a legmagasabbak között van Európában) is érezhetõen megnõtt azt követõen, hogy az EKB meghirdette a régóta várt állampapír vásárlási programját. Ez ugyanis masszív keresletet támaszt az államkötvények iránt, ami jó eséllyel még lejjebb nyomja majd a hozamokat, ez pedig a kötvénypiaci kamatfelárak változatlansága mellett a vállalati kötvénypiacokra is begyûrûzhet, a hozamok itt is lejjebb tolódhatnak. Minderrõl bõvebben alábbi elemzésünkben írtunk:
2015.02.11 11:00 Õrület a javából! - http://www.portfo...10035.html
Már negatív betéti kamatokra is van példa
A negatív kötvényhozamok is extrémnek számítanak, de az, hogy banki betéti kamatok is mínuszba forduljanak, talán még ennél is elképesztõbb fejlemény. Pedig erre már több példa is akad, igaz, egyelõre szinte kizárólag nagyvállalati, vagy nagy összegû látra szóló betéteknél.
Az EKB még tavaly júniusban döntött úgy, hogy az 1 napos (overnight típusú) banki betétekre negatív kamatlábat hirdet meg. Az EKB mellett a svájci, a dán és legutóbb a svéd jegybank is mínuszba vágta egyes irányadó kamatlábait.
Az elsõ bank, amely az euróövezetben negatív kamatot hirdetett meg látra szóló - akár lakossági, akár vállalati - betétekre, a német Deutsche Skatbank volt tavaly november elején. A dél-német szövetkezeti hitelintézet -0,25 százalékos (éves) kamatot vetett ki az 500 ezer euró feletti látra szóló betétekre. A bejelentéskor kezdetben csak a 3 millió euró felettiekre vonatkozott az új feltétel, feltehetõen azért, hogy az ügyfeleknek legyen idejük a pénzük átcsoportosítására. A bank így kommentálta a lépést:
"Nem áll módunkban tovább fizetni a jelenlegi kamatkörnyezet miatt felmerülõ költségeket"
Nem sokkal késõbb, november végén a Commerzbank is negatív látra szóló betéti kamat bevezetését jelentette be nagyvállalati ügyfelek számára, hangsúlyozva, hogy a kisvállalkozásokat és a lakossági ügyfeleket ez nem érinti. A bank közleményében azzal indokolta a lépést, hogy ezzel ösztönözni kívánja a nagybefektetõket arra, hogy a pluszpénzüket ne a banki számlájukon tartsák, hanem fektessék alternatív befektetési lehetõségekbe.
Hogy a bankoknak miért okoz gondot az alacsony, sõt, negatív kamatkörnyezet, azt jól leírja az alábbi ábra, amely a német bankok esetét mutatja be. A forrásköltségek szintje nem csökkent olyan mértékben és olyan gyorsan, mint ahogyan a hitelkamatok visszaestek, a kamatmarzs csökkenése különösen az újonnan kihelyezett hiteleknél szembetûnõ. A 2003-ban látott 2,2 százalékos kamatmarzs 2014 végére 0,5 százalékra, vagyis kevesebb, mint negyedére szûkült az új hiteleknél, ez jelentõsen rontja a bankok profitabilitását, ami miatt lépéskényszerbe kerültek.
Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok
Magyarországon is készülhetünk a negatív betéti kamatokra
A jelenleg hatályos jogszabályok sem a lakossági, sem a vállalati betéteknél nem teszik lehetõvé negatív kamat alkalmazását, de ez a jelek szerint nem sokáig lesz így.
A hazai bankok is szembesültek azzal, hogy a külföldi pénzpiacokon elhelyezett devizabetéteik után esetleg már csak negatív kamatot érvényesíthetnek. Ezért vált szükségessé a kapcsolódó jogszabályok módosítása. Az errõl szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfõn az Országgyûlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult.
Az MNB statisztikája szerint az euróban vezetett számlákon a látra szóló betétekre már most is minimális, jelképes összegû kamatot fizetnek a bankok. Néhány éve ez még nem így volt, a válság idején, amikor likviditáshiányban szenvedtek a bankok, 2 százalék feletti látra szóló kamatot is hajlandóak voltak kifizetni a bankok a vállalatoknak, és 1 százalék felettit a lakosságnak. Egyes bankoknál a rövid távra lekötött euró és svájci frank betétekre is csak 0,01 százalékos kamat jár. Azért azt fontos kihangsúlyozni, hogy ezeket a betéteket nem megtakarítási céllal helyezik el az ügyfelek, hanem a vállalat vagy háztartás fizetési forgalma lebonyolítása céljából.
Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok
Banki forrásunk rámutatott, hogy a zárószavazás elõtt álló törvényjavaslat a Ptké.-be (a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggõ átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrõl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény) illeszt be egy új rendelkezést a pénztartozások után fizetendõ kamatról szóló rendelkezések értelmezéséhez. Eszerint a bankoknak 0,01%-os kamatot lehet alkalmazni, ha a pénztartozás a kamatfeltételek változása esetén kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna.(Itt rendszerint valamilyen referenciakamat alkalmazásáról van szó, amely átmenne negatív tartományba.) Ezt az 1 bázispontos kamatot kell alkalmazni mindaddig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja.
Ez egyszerûbben azt jelenti, hogy a lakossági betéteknél a jogszabályváltozás után sem lehet majd negatív kamatot felszámítani.
Ugyanakkor a törvényjavaslat a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt is módosítja, oly módon, hogy megengedi a nem természetes személyekkel kötött betétszerzõdésben a Ptk. 6:390.§-ától eltérõen 0%-os vagy negatív kamat kikötését. Ez értelemszerûen azt eredményezi, hogy a betét visszafizetendõ összege csökkenhet negatív kamat esetén.
Vagyis a vállalati betétekre a törvényjavaslat elfogadása után a bankoknak jogában állhat negatív kamatot hirdetni. Ezzel a vállalat gyakorlatilag fizetne a banknak azért, hogy betétet helyezhessen el nála.
Ezzel indokolják a törvényjavaslatot
A Ptk. szerinti betétszerzõdés lényegi eleme az, hogy a bank köteles az elhelyezett betét után kamatot fizetni, majd egy késõbbi idõpontban ugyanakkora összeget a betétesnek visszafizetni. Fontos társadalmi, gazdasági érdek fûzõdik azonban ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer a nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatához igazodjon és a hazai pénzügyi intézmények ne szenvedjenek hátrányt más országok hasonló intézményeihez képest. Ezért szükségessé vált, hogy a bankok a hazai szabályok szerint is kiköthessenek, illetve érvényesíthessenek negatív elõjelû kamatot, de kizárólag abban az esetben, ha a betétes nem természetes személy.
Deflációs környezetben a negatív kamat alkalmazása nem tekinthetõ "ördögtõl való dolognak", hiszen a betétben elhelyezett pénz jövõbeni értéke alacsonyabb nominális érték esetében is magasabb lehet a defláció miatt, mint az elhelyezéskori érték. Vagyis pozitív reálkamatot könyvelhetnek el a vállalkozások az elhelyezett betéten akkor is, ha valójában kevesebb pénzt kapnak vissza a banktól a betét felvételekor, mint amennyit eredetileg elhelyeztek a banknál. Ez nekünk persze szokatlan, mivel inflációs környezetben szocializálódtunk, de elképzelhetõ, hogy a devizabetéttel rendelkezõ vállalkozásoknak idõvel együtt kell élnie ezzel az elsõ ránézésre meghökkentõ jelenséggel.
http://www.portfo...10330.html
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
palinemszaz
- 2015. February 21. 04:07:14
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.