Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Már az atomháború lehetõségét mérlegelik az orosz médiában
De már pár éve, csak most osont a szolgálati levél a cikkezõkhöz, hogy mirõ szabad és hogyan "írni"? Egyes orosz rádiómûsorokban és tévéshow-kban úgy beszélnek a résztvevõk az atomháború lehetõségérõl, mintha azt vitatnák meg, hogy emelkedtek a parkolási díjak. A hozzászólók egy része úgy véli, nem is lenne olyan szörnyû egy ilyen összecsapás, mint azt gondoljuk.
Ismételjük el a nyilvánvaló tényt: az atomháború maga a végzetes, visszacsinálhatatlan, elképzelhetetlen méretû emberi katasztrófa - kezdi oroszországi beszámolóját a BBC. Erre azért van szükség, hogy lássuk az abszurditását annak a diskurzusnak, amely az orosz médiában kibontakozott. Egyes rádió- és tévémûsorokban úgy beszélnek az emberek az atomháborúról, mintha az valamiféle reális jövõbeni forgatókönyv lenne, amitõl nem kell nagyon megijedni.
Az eszement társalgást az ukrán válság kirobbanása, illetve a Nyugat és Oroszország között ezt követõen kialakult súlyos konfliktus indította el. Ahogy Jurij Szaprikin liberális újságíró megjegyezte: már-már közhelyszerûvé vált ez a téma a médiában. Szaprikint meglepte, hogy az Ekho Moszkovi független rádióállomás mûsorvezetõi és betelefonálói lényegében úgy beszélnek a nukleáris hóborúról, mintha a parkolási díjak emelésérõl társalognának.
Jöhet az atom, no problem
És ez még a legenyhébb formája az ügynek. Más rádióállomásokon még riasztóbb módon kerül szóba ez a téma. Miért félünk az atomháborútól? - tette fel a kérdés a Kreml-párti Gavarit Moszkva egyik mûsorvezetõje, Alekszej Gudosnyikov a múlt hónapban. Ezt követõen arról kezdett értekezni, hogy az emberek egy része túlélte a Hirosima és Nagaszaki elleni 1945-ös atomtámadásokat, amelyek nem voltak olyan súlyosak, mint Drezda lebombázása fél évvel korábban.
A nukleáris háborúval kapcsolatos félelmek szerintem eltúlzottak - jutott el végkövetkeztetéséhez a 26 éves mûsorvezetõ.
Drága elnökünk lõhet
A "magas színvonalú" szellemi hadjárat kezdõlövése tavaly március 16-án, a Krím Oroszországhoz csatolásáról tartott népszavazási színjáték napján dördült el, amikor Dmitrij Kiszeljev orosz tévészemélyiség kijelentette, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, amelyekkel radioaktív hamuvá teheti az Egyesült Államokat.
Késõbb egy dán újságnak adott interjújában azzal védekezett, hogy ez csak "technikai jellegû" megjegyzés volt a részérõl, nem a vágyait fejezte ki. A téma azonban láthatóan izgatja, hiszen az állami tulajdonú Rosszija 1 tévécsatornán futó heti show mûsorában többször is visszatért rá.
Legutóbb február elején hozta szóba nukleáris fegyverek ügyét, amikor az orosz katonai doktrínából idézett. Ebbõl kiderül, mik a feltételei az atomfegyverek bevetésének. Kiszeljev kiemelte, hogy nem csupán egy atomcsapás utáni megtorlás eszközeként vethetõk be, hanem akkor is, ha bármilyen katonai agresszió az orosz állam fennmaradását, létét fenyegetné. Emellett megjegyezte, hogy az elsütõgombon Vlagyimir Putyin államfõ ujja van, õt pedig, mint az köztudott, feltétel nélkül támogatják az orosz emberek.
Inkább szakadjon szét minden
A diskurzusban tehát úgy tálalják a nukleáris összecsapás lehetõségét, mint amire szükség lehet a nemzet megóvásához. Az orosz katonai doktrína legutóbbi, múlt év végi felülvizsgálata elõtt felmerült, hogy vegyék bele a megelõzõ nukleáris csapás indításának lehetõségét. Végül ezt nem tették meg, amit igen bölcs döntésnek tart Alekszandr Golc katonai elemzõ, a moszkvai vezetés egyik bírálója.
A Kreml-párti média azonban imádja azt a képet sugározni fogyasztói felé, hogy Oroszország anyácskát létében fenyegetik, oly nagy veszélyben van, hogy a végsõ pusztulás megelõzése érdekében szükség lehet egy atomháború kirobbantására is. Ez ugyan elpusztítaná a földi életet, de tudomásul kell venni, hogy ahol fát vágnak, ott hullik a forgács. A tévéhíradók tele vannak arról szóló hírekkel, hogy a NATO katonai erõket csoportosít körbe-körbe az orosz határok mellé. A kommentátorok úgy beszélnek a Nyugatról, mint amely elszánta magát Oroszország elpusztítására.
Még a szovjetek is jobbak voltak
A Gazprom-Mediához tartozó NTV-n január végén Szergej Markov politológus, Putyin egyik ismert híve és ideológusa azt mondta, hogy a Nyugat arra készül, hogy eltörölje az orosz embereket a föld színérõl, kiradírozza Oroszországot emberi történelembõl. Néhány nappal késõbb Kiszeljev heti show-jában kijelentette: Oroszország létezése nem része Amerika tervének.
A szovjet idõkkel összehasonlítva meglepõ, milyen léhán kezeli az orosz média a nukleáris háború kérdését. A szovjetek is büszkék voltak nukleáris arzenáljukra, de utálták volna bevetni atomfegyvereiket, minden áron igyekeztek elkerülni az atomháborút. Az orosz média egy részében azonban már nem tartozik az elképzelhetetlen szörnyûségek közé a nukleáris világégés.
Link
Ismételjük el a nyilvánvaló tényt: az atomháború maga a végzetes, visszacsinálhatatlan, elképzelhetetlen méretû emberi katasztrófa - kezdi oroszországi beszámolóját a BBC. Erre azért van szükség, hogy lássuk az abszurditását annak a diskurzusnak, amely az orosz médiában kibontakozott. Egyes rádió- és tévémûsorokban úgy beszélnek az emberek az atomháborúról, mintha az valamiféle reális jövõbeni forgatókönyv lenne, amitõl nem kell nagyon megijedni.
Az eszement társalgást az ukrán válság kirobbanása, illetve a Nyugat és Oroszország között ezt követõen kialakult súlyos konfliktus indította el. Ahogy Jurij Szaprikin liberális újságíró megjegyezte: már-már közhelyszerûvé vált ez a téma a médiában. Szaprikint meglepte, hogy az Ekho Moszkovi független rádióállomás mûsorvezetõi és betelefonálói lényegében úgy beszélnek a nukleáris hóborúról, mintha a parkolási díjak emelésérõl társalognának.
Jöhet az atom, no problem
És ez még a legenyhébb formája az ügynek. Más rádióállomásokon még riasztóbb módon kerül szóba ez a téma. Miért félünk az atomháborútól? - tette fel a kérdés a Kreml-párti Gavarit Moszkva egyik mûsorvezetõje, Alekszej Gudosnyikov a múlt hónapban. Ezt követõen arról kezdett értekezni, hogy az emberek egy része túlélte a Hirosima és Nagaszaki elleni 1945-ös atomtámadásokat, amelyek nem voltak olyan súlyosak, mint Drezda lebombázása fél évvel korábban.
A nukleáris háborúval kapcsolatos félelmek szerintem eltúlzottak - jutott el végkövetkeztetéséhez a 26 éves mûsorvezetõ.
Drága elnökünk lõhet
A "magas színvonalú" szellemi hadjárat kezdõlövése tavaly március 16-án, a Krím Oroszországhoz csatolásáról tartott népszavazási színjáték napján dördült el, amikor Dmitrij Kiszeljev orosz tévészemélyiség kijelentette, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, amelyekkel radioaktív hamuvá teheti az Egyesült Államokat.
Késõbb egy dán újságnak adott interjújában azzal védekezett, hogy ez csak "technikai jellegû" megjegyzés volt a részérõl, nem a vágyait fejezte ki. A téma azonban láthatóan izgatja, hiszen az állami tulajdonú Rosszija 1 tévécsatornán futó heti show mûsorában többször is visszatért rá.
Legutóbb február elején hozta szóba nukleáris fegyverek ügyét, amikor az orosz katonai doktrínából idézett. Ebbõl kiderül, mik a feltételei az atomfegyverek bevetésének. Kiszeljev kiemelte, hogy nem csupán egy atomcsapás utáni megtorlás eszközeként vethetõk be, hanem akkor is, ha bármilyen katonai agresszió az orosz állam fennmaradását, létét fenyegetné. Emellett megjegyezte, hogy az elsütõgombon Vlagyimir Putyin államfõ ujja van, õt pedig, mint az köztudott, feltétel nélkül támogatják az orosz emberek.
Inkább szakadjon szét minden
A diskurzusban tehát úgy tálalják a nukleáris összecsapás lehetõségét, mint amire szükség lehet a nemzet megóvásához. Az orosz katonai doktrína legutóbbi, múlt év végi felülvizsgálata elõtt felmerült, hogy vegyék bele a megelõzõ nukleáris csapás indításának lehetõségét. Végül ezt nem tették meg, amit igen bölcs döntésnek tart Alekszandr Golc katonai elemzõ, a moszkvai vezetés egyik bírálója.
A Kreml-párti média azonban imádja azt a képet sugározni fogyasztói felé, hogy Oroszország anyácskát létében fenyegetik, oly nagy veszélyben van, hogy a végsõ pusztulás megelõzése érdekében szükség lehet egy atomháború kirobbantására is. Ez ugyan elpusztítaná a földi életet, de tudomásul kell venni, hogy ahol fát vágnak, ott hullik a forgács. A tévéhíradók tele vannak arról szóló hírekkel, hogy a NATO katonai erõket csoportosít körbe-körbe az orosz határok mellé. A kommentátorok úgy beszélnek a Nyugatról, mint amely elszánta magát Oroszország elpusztítására.
Még a szovjetek is jobbak voltak
A Gazprom-Mediához tartozó NTV-n január végén Szergej Markov politológus, Putyin egyik ismert híve és ideológusa azt mondta, hogy a Nyugat arra készül, hogy eltörölje az orosz embereket a föld színérõl, kiradírozza Oroszországot emberi történelembõl. Néhány nappal késõbb Kiszeljev heti show-jában kijelentette: Oroszország létezése nem része Amerika tervének.
A szovjet idõkkel összehasonlítva meglepõ, milyen léhán kezeli az orosz média a nukleáris háború kérdését. A szovjetek is büszkék voltak nukleáris arzenáljukra, de utálták volna bevetni atomfegyvereiket, minden áron igyekeztek elkerülni az atomháborút. Az orosz média egy részében azonban már nem tartozik az elképzelhetetlen szörnyûségek közé a nukleáris világégés.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
kakas
- 2015. February 25. 10:51:32
#12 |
Perje
- 2015. February 25. 13:27:28
#13 |
Perje
- 2015. February 27. 15:50:26
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.