Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Elõször kimosta volna az állam a nyelvvizsgabotrányból a saját e
Tavaly december vége felé a többség valószínûleg már a karácsonyra készült az ügyészségen. Sínen volt a nyelvvizsgás történet: a monstre, 1000 fõt érintõ eljárásból egy szelídebb, 30-40 vádlottas ügy lett. A közokirat-hamisítások ügyében a többségnél nem kellett vádat emelni, és a gyanúsítottak legnagyobb részének vádhalasztást ajánlottak.
Ezért is volt nagy a meglepetés, amikor kiderült, hogy minden vádlottként érintett állami alkalmazott munkaadóját külön tájékoztatni kell az eljárásról, errõl 2015 elején meg is kapták a levelet a címzettek. Valami megváltozott, kiderült, hogy a dolog még nincsen lejátszva.
Az állam meggondolta magát, és mintha mégsem akarná kimosni az embereit a nyelvvizsgamaffiából.
Oklevelek nagyüzemben
A nyelvvizsgamaffia nem volt egy borzasztóan bonyolult bûnszervezet.
Aki oklevelet akart szerezni, az kifizetett pár százezer forintot, cserébe leggyakrabban elõre, emailben megkapta, hogy milyen kérdések lesznek, és azokra mit kell válaszolni. Olyan is elõfordult, hogy a fizetõs vizsgázókat külön terembe ültették, és lediktálták nekik a válaszokat. A szóbelin beszervezett tanár tette fel az elõre megbeszélt kérdéseket, a diáknak pedig ebben az esetben is elküldték, hogy mit kell majd válaszolnia. Elõfordult olyan is, hogy a vizsgázónak el sem kellett mennie, valaki más végezte el helyette a feladatokat, de ez ritkán történt csak meg.
A csúcson kb. havi 30 ember szerzett így nyelvvizsgát.
A megbundázott vizsga híre elõször szájról-szájra terjedt, így érkeztek a kuncsaftok, késõbb az interneten kezdték el hirdetni, aztán a végén már forgalmas csomópontoknál szórólapoztak is. Így is buktak le, a HVG szerint, a Keleti pályaudvar környékén osztogatott reklámanyag került rossz kézbe, és ezután indult el a nyomozás. A bûnszervezetben állítólag nagyon precíz nyilvántartást vezettek arról, hogy kik, mennyit, milyen nyelvvizsgáért fizettek, a vásárlók neve mellett még a telefonszámuk is szerepelt, sõt a közvetítõ neve is, aki behozta õket. Így derült ki viszonylag hamar, hogy rendõrök, börtönõrök és más állami alkalmazottak is érintettek az ügyben. Ezért nyomozott a rendõrségi korrupció megfékezésére létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat, és ezért került a dolog a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez.
A gyanúsítottak száma a kezdeti 150-rõl kevesebb mint egy év alatt 1000 fölé nõtt.
Mégiscsak a mi kutyánk kölykei
Már 2013 végétõl utaltak rá jelek, hogy az állam megpróbálja kimenteni saját embereit az ügybõl.
Egy ilyen ügyben vesztegetés, közokirat hamisítás, és csalás miatt lehet vádat emelni.
Valaki fizetett azért, hogy tudás nélkül átengedjék (ez a vesztegetés), és errõl olyan bizonyítvány készült, ami valótlanságot tartalmaz, hiszen nincs a vizsgának megfelelõ nyelvtudás (ez a közokirat-hamisítás). A hamis nyelvvizsga alapján az állami alkalmazott nyelvvizsgapótlékot kaphatott, akár évekig megtéveszthette munkaadóját a nyelvtudásáról (ez a csalás).
Az ügyészségen viszont vitatható módon úgy döntöttek, hogy az esetek döntõ többségében a hamisítás miatt nem emelnek vádat.
Úgy okoskodtak, hogy csak akkor hamis a nyelvvizsga, ha olyan szerezte, aki meg sem jelent a vizsgán. Ez volt ugye a ritkább eset. Abban az esetben viszont, amikor a diák megjelent a vizsgán, és mondjuk ott helyben lediktálták neki a válaszokat, vagy azokat egy kinyomtatott lapról másolta át, esetleg az elõzõ este elõre megkapott listáról memorizálta õket, szóval ezekben az estekben az illetõ nyelvvizsgája nem hamis. Ilyenkor a jellemzõen nehezebben bizonyítható vesztegetés miatt emeltek vádat. Ha a vesztegetéssel szerzett nyelvvizsga nem számít egyben hamis közokiratnak is, akkor rögtön ugrott a csalás is, hiszen a dolgozók papíron érvényes nyelvvizsga birtokában igényelték és vették fel a nyelvpótlékot.
Az ügyészség az írásbeli, a szóbeli és laborfeladatok ügyében is ugyanarra a következtetésre jutott:
aki a helyszínen csalt, az nem vádolható hamisítással, akkor sem, ha egyértelmûen megbundázta a vizsgát.
Nem ez volt egyetlen kimentésre utaló jel.
Bár a nyomozás során több mint 1000 embert gyanúsítottak meg, közülük 2014 szeptemberében csak 40-nel szemben emeltek vádat, és 900-nál is több esetben vádhalasztást alkalmazott az ügyészség.
A vádelhalasztást leggyakrabban drogos ügyekben szokták alkalmazni, a törvény szerint ezt olyankor lehet csinálni, amikor valamilyen rendkívüli enyhítõ körülmény van, és a halasztás nyomán
a gyanúsított jövõbeni magatartásában mutatkozó kedvezõ hatása feltételezhetõ.
Ilyenkor egy vagy két év után, ha a gyanúsított betart bizonyos viselkedési szabályokat, akkor megszüntetik ellene az eljárást. A mostani botrány számai alapján az látszik, hogy az esetek nagyon nagy többségében (1009-bõl 914) talált az ügyészség rendkívüli enyhítõ körülményt.
A gyanúsítottak között 110 rendõr, 27 pénzügyõr, 28 bv-s, 48 tûzoltó is volt, és minisztériumi dolgozók is érintettek. A vádelhalasztás miatt a legtöbb gyanúsítottnak közvetlen büntetõjogi következménytõl, például börtönbüntetéstõl semmiképpen sem kellett tartania.
Sõt, egy darabig úgy nézett ki, hogy mástól sem nagyon.
A fegyveres testületek dolgozóival szemben 2011-tól megkövetelt kifogástalan életvitel például a vádelhalasztás esetén megmaradhat, így nem kellene automatikusan kirúgni az illetõt.
Az, hogy a hamisítást ilyen lazán kezelték, az önmagában még lehetett volna egy szakmai döntés, még ha vitatható is. A tömeges vádelhalasztás is magyarázható lenne azzal, hogy egy 1009 vádlottas bírósági ügy pertechnikailag nagyon nehezen kezelhetõ, de
ezeknek a körülményeknek egybeesése miatt inkább az a valószínû, hogy egy darabig volt szándék az állami alkalmazottak kimentésére, ezt pedig kormányzati és ügyészségi forrásaink sem cáfolták.
Lázár János rendet csinál?
Ez a Kormány, ahogy most is, a jövõben is mindent megtesz az ilyen botrányos ügyek visszaszorítására és felderítésére, ennek érdekében elrendeltem az irányításom alá tartozó közigazgatási szerveknél a nyelvvizsga-bizonyítványok teljes körû felülvizsgálatát.
Ezt Lázár János mondta tavaly októberben a parlamentben, amikor Szelényi Zsuzsa a nyelvvizsgabotrányról érdeklõdött, egészen pontosan arról, hogy következmények nélkül akarják-e hagyni az ügyet. Ez önmagában még simán lehetett volna szimpla kommunikációs fogás Lázártól, de utalnak rá jelek, hogy most többrõl van szó.
Úgy tudjuk, hogy 2014 vége felé több értekezlet is volt az ügyben a Miniszterelnökségen, az üzenet pedig úgy szólt, hogy az érintett állami alkalmazottakat ki kell rúgni. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) kapta a feladatot, hogy találja meg a módját annak, hogy ne kelljen a jogerõs ítéletig várni, nem sokkal késõbb pedig mentek a levelek a munkaadóknak az ügyészségtõl.
Az IM és a Miniszterelnökség ugyanis azt sütötte ki, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kaszálja el az érintetteket. A legtöbb állami alkalmazottnak ugyanis azonnal szólnia kell, ha a rendõrség mondjuk gyanúsítottként kihallgatja, vagy bármilyen formában érintett lesz egy ilyen ügyben. Aki ezt a bejelentést elmulasztja, azt csak ennek alapján el lehet küldeni, függetlenül attól, hogy egy eljárás végén bûnösnek találják-e vagy sem. Az ügyre rálátó kormányzati emberek szerint az érintettek 90 százaléka nem szólt az eljárás miatt, így tõlük simán meg tudnak majd válni.
Egyértelmûen erre a törekvésre, a kormány új nyelvvizsgaügyi stratégiájára utal a február elején, a kormany.hu-n megjelent hír, amiben a jogállási törvény módosítását jelentették be. A nyelvvizsgaügy említése nélkül az szerepel benne, hogy
a törvénymódosítással egyértelmûvé válik, hogy a közigazgatási szerv munkáltatóként az alkalmazottaival szemben közvádra üldözendõ bûntett miatt indult büntetõeljárásról amennyiben a foglalkoztatottal a megalapozott gyanút közölték, azonnal tudomást kell, hogy szerezzen. A foglalkoztatottat terhelõ bejelentési kötelezettség már most levezethetõ a jelenlegi szolgálati jogviszonyt rendezõ szabályozásokból, a módosítással ugyanakkor egyértelmûvé válik e kötelezettség tartalma, valamint a nem teljesítéséhez szankciót is kapcsol a jogalkotó. A módosítás egyértelmû jogi környezetet teremt a munkáltató és a foglalkoztatott közötti tájékoztatási kötelezettségnek, ezáltal biztosítva a kölcsönös bizalmat.”
Még nem tudja mindenki, hogy merre van elõre
Van pár körülmény, ami arra utal, hogy az ügyben nincs, vagy még nincs egy platformon minden érintett állami szereplõ.
Az elmúlt hetekben valamennyi érintett intézményt megkerestük a rendõrségtõl az adóhatóságig, és arról érdeklõdtünk, hogy mi lesz a meggyanúsított munkatársaik sorsa. A rendõrség és az ügyészség például egyáltalán nem válaszolt, az adóhatósánál pedig azt mondták, hogy a jogerõs ítéletig nem lesz fegyelmi eljárás és munkajogi következmény. Nem látszik, hogy õk ugyanolyan vehemenciával mennének rá a csalókra, mint a Miniszterelnökség.
Decemberben az is kiderült, hogy a vádelhalasztást 76 ember, köztük sok rendõr, nem fogadja el, õk inkább a bizonyítanák ártatlanságukat a bíróság elõtt.
De hát ezek csak piti nyelvvizsgák, nem?
Az egész nyelvvizsga-ügy kifutása két szempontból lesz érdekes.
Lehet, hogy Lázár János csak azért állt bele a dologba, hogy ilyen, nagyobb halakat nem igazán érintõ ügyekben mutathasson fel keménységet a korrupció ellen, de most már politikai szempontból is izgalmas, hogy keresztül tudja-e vinni a beígért kirúgásokat. Az is látszani fog, ha például az érintett rendõrökig nem ér el a keze, ha az ügyészség nagyon más úton indul el, mint amit õ mutat.
Másrészt a politikai játszmáktól teljesen függetlenül is fontos, hogy mi lesz az ügyben érintett állami alkalmazottak sorsa, hogy megússzák-e, ami történt. Errõl Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója beszélt.
Itt nem egyszerûen arról van szó, hogy egy rendõr korrupcióval szerzett nyelvvizsgát, bár az is elég nagy baj. Az is fontos, hogy ezután a papír után valaki nyelvvizsgapótlékot kapott, ez a hazugság, hogy õ jól tud valamilyen nyelven, alapja lehetett az õ szolgálati elõmenetelének, vezetõi kinevezésének. Mit várhatunk egy olyan rendõrtõl vagy adóellenõrtõl, aki egy hazugságra építette a karrierjét? Mit fog csinálni, ha politikai nyomással találja szembe magát? Mit fog akkor, ha megpróbálják megvesztegetni? Miért ne nézné akkor is inkább a saját érdekét a közérdek helyett? Ezért kell a lehetõ legszigorúbban eljárni egy ilyen ügyben.
http://444.hu/2015/02/26/eloszor-kimosta-volna-az-allam-a-nyelvviszgabotranybol-sajat-embereit/
Ezért is volt nagy a meglepetés, amikor kiderült, hogy minden vádlottként érintett állami alkalmazott munkaadóját külön tájékoztatni kell az eljárásról, errõl 2015 elején meg is kapták a levelet a címzettek. Valami megváltozott, kiderült, hogy a dolog még nincsen lejátszva.
Az állam meggondolta magát, és mintha mégsem akarná kimosni az embereit a nyelvvizsgamaffiából.
Oklevelek nagyüzemben
A nyelvvizsgamaffia nem volt egy borzasztóan bonyolult bûnszervezet.
Aki oklevelet akart szerezni, az kifizetett pár százezer forintot, cserébe leggyakrabban elõre, emailben megkapta, hogy milyen kérdések lesznek, és azokra mit kell válaszolni. Olyan is elõfordult, hogy a fizetõs vizsgázókat külön terembe ültették, és lediktálták nekik a válaszokat. A szóbelin beszervezett tanár tette fel az elõre megbeszélt kérdéseket, a diáknak pedig ebben az esetben is elküldték, hogy mit kell majd válaszolnia. Elõfordult olyan is, hogy a vizsgázónak el sem kellett mennie, valaki más végezte el helyette a feladatokat, de ez ritkán történt csak meg.
A csúcson kb. havi 30 ember szerzett így nyelvvizsgát.
A megbundázott vizsga híre elõször szájról-szájra terjedt, így érkeztek a kuncsaftok, késõbb az interneten kezdték el hirdetni, aztán a végén már forgalmas csomópontoknál szórólapoztak is. Így is buktak le, a HVG szerint, a Keleti pályaudvar környékén osztogatott reklámanyag került rossz kézbe, és ezután indult el a nyomozás. A bûnszervezetben állítólag nagyon precíz nyilvántartást vezettek arról, hogy kik, mennyit, milyen nyelvvizsgáért fizettek, a vásárlók neve mellett még a telefonszámuk is szerepelt, sõt a közvetítõ neve is, aki behozta õket. Így derült ki viszonylag hamar, hogy rendõrök, börtönõrök és más állami alkalmazottak is érintettek az ügyben. Ezért nyomozott a rendõrségi korrupció megfékezésére létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat, és ezért került a dolog a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez.
A gyanúsítottak száma a kezdeti 150-rõl kevesebb mint egy év alatt 1000 fölé nõtt.
Mégiscsak a mi kutyánk kölykei
Már 2013 végétõl utaltak rá jelek, hogy az állam megpróbálja kimenteni saját embereit az ügybõl.
Egy ilyen ügyben vesztegetés, közokirat hamisítás, és csalás miatt lehet vádat emelni.
Valaki fizetett azért, hogy tudás nélkül átengedjék (ez a vesztegetés), és errõl olyan bizonyítvány készült, ami valótlanságot tartalmaz, hiszen nincs a vizsgának megfelelõ nyelvtudás (ez a közokirat-hamisítás). A hamis nyelvvizsga alapján az állami alkalmazott nyelvvizsgapótlékot kaphatott, akár évekig megtéveszthette munkaadóját a nyelvtudásáról (ez a csalás).
Az ügyészségen viszont vitatható módon úgy döntöttek, hogy az esetek döntõ többségében a hamisítás miatt nem emelnek vádat.
Úgy okoskodtak, hogy csak akkor hamis a nyelvvizsga, ha olyan szerezte, aki meg sem jelent a vizsgán. Ez volt ugye a ritkább eset. Abban az esetben viszont, amikor a diák megjelent a vizsgán, és mondjuk ott helyben lediktálták neki a válaszokat, vagy azokat egy kinyomtatott lapról másolta át, esetleg az elõzõ este elõre megkapott listáról memorizálta õket, szóval ezekben az estekben az illetõ nyelvvizsgája nem hamis. Ilyenkor a jellemzõen nehezebben bizonyítható vesztegetés miatt emeltek vádat. Ha a vesztegetéssel szerzett nyelvvizsga nem számít egyben hamis közokiratnak is, akkor rögtön ugrott a csalás is, hiszen a dolgozók papíron érvényes nyelvvizsga birtokában igényelték és vették fel a nyelvpótlékot.
Az ügyészség az írásbeli, a szóbeli és laborfeladatok ügyében is ugyanarra a következtetésre jutott:
aki a helyszínen csalt, az nem vádolható hamisítással, akkor sem, ha egyértelmûen megbundázta a vizsgát.
Nem ez volt egyetlen kimentésre utaló jel.
Bár a nyomozás során több mint 1000 embert gyanúsítottak meg, közülük 2014 szeptemberében csak 40-nel szemben emeltek vádat, és 900-nál is több esetben vádhalasztást alkalmazott az ügyészség.
A vádelhalasztást leggyakrabban drogos ügyekben szokták alkalmazni, a törvény szerint ezt olyankor lehet csinálni, amikor valamilyen rendkívüli enyhítõ körülmény van, és a halasztás nyomán
a gyanúsított jövõbeni magatartásában mutatkozó kedvezõ hatása feltételezhetõ.
Ilyenkor egy vagy két év után, ha a gyanúsított betart bizonyos viselkedési szabályokat, akkor megszüntetik ellene az eljárást. A mostani botrány számai alapján az látszik, hogy az esetek nagyon nagy többségében (1009-bõl 914) talált az ügyészség rendkívüli enyhítõ körülményt.
A gyanúsítottak között 110 rendõr, 27 pénzügyõr, 28 bv-s, 48 tûzoltó is volt, és minisztériumi dolgozók is érintettek. A vádelhalasztás miatt a legtöbb gyanúsítottnak közvetlen büntetõjogi következménytõl, például börtönbüntetéstõl semmiképpen sem kellett tartania.
Sõt, egy darabig úgy nézett ki, hogy mástól sem nagyon.
A fegyveres testületek dolgozóival szemben 2011-tól megkövetelt kifogástalan életvitel például a vádelhalasztás esetén megmaradhat, így nem kellene automatikusan kirúgni az illetõt.
Az, hogy a hamisítást ilyen lazán kezelték, az önmagában még lehetett volna egy szakmai döntés, még ha vitatható is. A tömeges vádelhalasztás is magyarázható lenne azzal, hogy egy 1009 vádlottas bírósági ügy pertechnikailag nagyon nehezen kezelhetõ, de
ezeknek a körülményeknek egybeesése miatt inkább az a valószínû, hogy egy darabig volt szándék az állami alkalmazottak kimentésére, ezt pedig kormányzati és ügyészségi forrásaink sem cáfolták.
Lázár János rendet csinál?
Ez a Kormány, ahogy most is, a jövõben is mindent megtesz az ilyen botrányos ügyek visszaszorítására és felderítésére, ennek érdekében elrendeltem az irányításom alá tartozó közigazgatási szerveknél a nyelvvizsga-bizonyítványok teljes körû felülvizsgálatát.
Ezt Lázár János mondta tavaly októberben a parlamentben, amikor Szelényi Zsuzsa a nyelvvizsgabotrányról érdeklõdött, egészen pontosan arról, hogy következmények nélkül akarják-e hagyni az ügyet. Ez önmagában még simán lehetett volna szimpla kommunikációs fogás Lázártól, de utalnak rá jelek, hogy most többrõl van szó.
Úgy tudjuk, hogy 2014 vége felé több értekezlet is volt az ügyben a Miniszterelnökségen, az üzenet pedig úgy szólt, hogy az érintett állami alkalmazottakat ki kell rúgni. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) kapta a feladatot, hogy találja meg a módját annak, hogy ne kelljen a jogerõs ítéletig várni, nem sokkal késõbb pedig mentek a levelek a munkaadóknak az ügyészségtõl.
Az IM és a Miniszterelnökség ugyanis azt sütötte ki, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kaszálja el az érintetteket. A legtöbb állami alkalmazottnak ugyanis azonnal szólnia kell, ha a rendõrség mondjuk gyanúsítottként kihallgatja, vagy bármilyen formában érintett lesz egy ilyen ügyben. Aki ezt a bejelentést elmulasztja, azt csak ennek alapján el lehet küldeni, függetlenül attól, hogy egy eljárás végén bûnösnek találják-e vagy sem. Az ügyre rálátó kormányzati emberek szerint az érintettek 90 százaléka nem szólt az eljárás miatt, így tõlük simán meg tudnak majd válni.
Egyértelmûen erre a törekvésre, a kormány új nyelvvizsgaügyi stratégiájára utal a február elején, a kormany.hu-n megjelent hír, amiben a jogállási törvény módosítását jelentették be. A nyelvvizsgaügy említése nélkül az szerepel benne, hogy
a törvénymódosítással egyértelmûvé válik, hogy a közigazgatási szerv munkáltatóként az alkalmazottaival szemben közvádra üldözendõ bûntett miatt indult büntetõeljárásról amennyiben a foglalkoztatottal a megalapozott gyanút közölték, azonnal tudomást kell, hogy szerezzen. A foglalkoztatottat terhelõ bejelentési kötelezettség már most levezethetõ a jelenlegi szolgálati jogviszonyt rendezõ szabályozásokból, a módosítással ugyanakkor egyértelmûvé válik e kötelezettség tartalma, valamint a nem teljesítéséhez szankciót is kapcsol a jogalkotó. A módosítás egyértelmû jogi környezetet teremt a munkáltató és a foglalkoztatott közötti tájékoztatási kötelezettségnek, ezáltal biztosítva a kölcsönös bizalmat.”
Még nem tudja mindenki, hogy merre van elõre
Van pár körülmény, ami arra utal, hogy az ügyben nincs, vagy még nincs egy platformon minden érintett állami szereplõ.
Az elmúlt hetekben valamennyi érintett intézményt megkerestük a rendõrségtõl az adóhatóságig, és arról érdeklõdtünk, hogy mi lesz a meggyanúsított munkatársaik sorsa. A rendõrség és az ügyészség például egyáltalán nem válaszolt, az adóhatósánál pedig azt mondták, hogy a jogerõs ítéletig nem lesz fegyelmi eljárás és munkajogi következmény. Nem látszik, hogy õk ugyanolyan vehemenciával mennének rá a csalókra, mint a Miniszterelnökség.
Decemberben az is kiderült, hogy a vádelhalasztást 76 ember, köztük sok rendõr, nem fogadja el, õk inkább a bizonyítanák ártatlanságukat a bíróság elõtt.
De hát ezek csak piti nyelvvizsgák, nem?
Az egész nyelvvizsga-ügy kifutása két szempontból lesz érdekes.
Lehet, hogy Lázár János csak azért állt bele a dologba, hogy ilyen, nagyobb halakat nem igazán érintõ ügyekben mutathasson fel keménységet a korrupció ellen, de most már politikai szempontból is izgalmas, hogy keresztül tudja-e vinni a beígért kirúgásokat. Az is látszani fog, ha például az érintett rendõrökig nem ér el a keze, ha az ügyészség nagyon más úton indul el, mint amit õ mutat.
Másrészt a politikai játszmáktól teljesen függetlenül is fontos, hogy mi lesz az ügyben érintett állami alkalmazottak sorsa, hogy megússzák-e, ami történt. Errõl Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója beszélt.
Itt nem egyszerûen arról van szó, hogy egy rendõr korrupcióval szerzett nyelvvizsgát, bár az is elég nagy baj. Az is fontos, hogy ezután a papír után valaki nyelvvizsgapótlékot kapott, ez a hazugság, hogy õ jól tud valamilyen nyelven, alapja lehetett az õ szolgálati elõmenetelének, vezetõi kinevezésének. Mit várhatunk egy olyan rendõrtõl vagy adóellenõrtõl, aki egy hazugságra építette a karrierjét? Mit fog csinálni, ha politikai nyomással találja szembe magát? Mit fog akkor, ha megpróbálják megvesztegetni? Miért ne nézné akkor is inkább a saját érdekét a közérdek helyett? Ezért kell a lehetõ legszigorúbban eljárni egy ilyen ügyben.
http://444.hu/2015/02/26/eloszor-kimosta-volna-az-allam-a-nyelvviszgabotranybol-sajat-embereit/
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.