Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A NATO szörnyetegei
Na mi van má' itt! Hiába "pofázok" évek óta, hogy a rohadt zsidó összeesküvõk háborúra készülnek, erre a buzi zsidó nato háborúra készül. A qva anyjukba a vasvellát! A részben Mihail Gorbacsov érdekeltségi körébe tartozó Nyezaviszimaja Gazeta cÃmû független orosz lap terjedelmes cikkben elemzi, hogy a Nyugat a Tu-95 MC stratégiai bombázók nemzetközi vizek felett végrehajtott gyakorló repüléseit Oroszország részérõl katonai fenyegetésnek tekinti.
Adrian Bradshaw tábornok, a NATO európai erõinek helyettes parancsnoka a napokban, a védelmi kutatások egyesÃtett királyi intézetében járva kijelentette, hogy az Észak-atlanti Szövetségnek késznek kell lennie egy, a szövetség valamelyik kelet-európai tagállamát érõ "erõs és gyors orosz támadásra". A tábornok szavai szerint az orosz kormányzat nem csak nyomásgyakorlásra és védekezésre képes a reguláris katonai erejét felhasználni, hanem a NATO területének megtámadására is.
Bradshow megjegyezte, hogy ilyen gyors hadmozdulatok megfigyelhetõk voltak Oroszország részérõl a KrÃm elfoglalását megelõzõen is. A tábornok megfogalmazása szerint az orosz érdekszféra olyan kiterjesztésérõl van szó, amilyet Moszkva a Szovjetunió idején alkalmazott. Bradshaw nem részletezte, hogy az érdekszféra kiterjesztése hogyan megy végbe...Láthatóan az volt a célja, hogy a hallgatóságban bizonytalanság érzését keltse, a pontosabban körül nem határolt megfogalmazásával riadalmat keltsen, szavainak mélyebb értelmét adni másodrendû kérdés volt a számára.
A tábornok aláhúzta, hogy "az Oroszországgal való folyamatos szembenállás idõszakában" a szövetségnek fokoznia kell az egységét, a keleti határait meg kell erõsÃtenie, és alkalmazkodnia kell az Ukrajna és Oroszország között zajló hibrid háború viszonyaihoz.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a közelmúltban a Daily Telegraph hasábjain Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi fõtitkára. "Nagy a valószÃnûsége annak, hogy az orosz elnök beavatkozik a Baltikumban, hogy tesztelje a szövetség reagáló képességét." Nagy-Britannia védelmi minisztere, Michael Fallon az elmúlt héten ugyancsak kinyilvánÃtotta azon véleményét, hogy "reális" annak az esélye, hogy Oroszország behatoljon Litvániába, Lettországba és Észtországba.
"Hogy miért vonulna be Oroszország a Baltikumba, és ezáltal a NATO területére: a nyugati politikusok nem magyarázzák meg. Azt, hogy mi keresni valónk lenne ott, ugyancsak nem." - fogalmaz a Nyezaviszimaja Gazeta. Pedig ha leásnak ezekig az argumentumokig, akkor a balti országok oroszajkú lakosságához jutnak, akiket saját véleményük szerint a helyi nacionalista hatalom elnyom, ezért a krÃmiekhez hasonlóan Moszkvához fordulnak védelemért.
Az, hogy az Európai Unióban, ahova a Baltikum is tartozik, az oroszajkú kisebbséget meg kellene védeni, a helyi hatalom fejében nem fordul meg. Az elmúlt 25 évben az EU vezetõi teljes közömbösséggel viseltetnek az iránt, hogy Tallinban és Rigában az orosz lakossággal hogy bánnak. Jogaikban jelentõsen korlátozzák õket, nem kaphatnak állampolgárságot, kizárják õket a helyi és a parlamenti választások lehetõségébõl, korlátozzák a választható foglalkozásokat. Bruxelles számára ezek a tények semmit sem jelentenek, ugyanakkor végigjátsszák az oroszellenes játékot a baltikumiakról, akik elégedetlenek a saját sorsukkal.
A Nyezaviszimaja Gazeta újságÃrója, Viktor Litovkin cikkének további részében egyrészt azokat az érveket veszi sorra, amelyeket a nyugati tábornokok és védelmi politikusok annak indoklására sorakoztatnak fel, miért nélkülözhetetlen az Észak-Atlanti Szövetség védelmi kiadásainak növelése. Másfelõl az orosz stratégák nyilatkozataiban tallóz, akik azt bizonygatják, hogy miért nem valós az orosz katonai fenyegetés.
A stratégiai légierõ altábornagya, Anatolij Zsiharjov a közelmúltban nyilvánosságra hozta, hogy az orosz repülõgépek olyan gyakorisággal vesznek részt fegyverzet nélküli gyakorlaton, mint az elmúlt évben. Közölte továbbá, hogy a stratégiai légiflotta az elmúlt évben hat darab modernizált Tu-160-as géppel gazdagodott, Ãgy a teljes flotta a Tu-95 MC tÃpusúakkal együtt 43 egységbõl áll.
"Mi senkit nem fenyegetünk és senkivel nem háborúzunk" - idézte a szerzõ Vlagyimir Putyint - "de Moszkva mindig megtalálja az adekvát választ a külsõ nyomásra." "A NATO hadd szórakozzon kedvére a régi és új szörnyetegeivel!"
Link
Adrian Bradshaw tábornok, a NATO európai erõinek helyettes parancsnoka a napokban, a védelmi kutatások egyesÃtett királyi intézetében járva kijelentette, hogy az Észak-atlanti Szövetségnek késznek kell lennie egy, a szövetség valamelyik kelet-európai tagállamát érõ "erõs és gyors orosz támadásra". A tábornok szavai szerint az orosz kormányzat nem csak nyomásgyakorlásra és védekezésre képes a reguláris katonai erejét felhasználni, hanem a NATO területének megtámadására is.
Bradshow megjegyezte, hogy ilyen gyors hadmozdulatok megfigyelhetõk voltak Oroszország részérõl a KrÃm elfoglalását megelõzõen is. A tábornok megfogalmazása szerint az orosz érdekszféra olyan kiterjesztésérõl van szó, amilyet Moszkva a Szovjetunió idején alkalmazott. Bradshaw nem részletezte, hogy az érdekszféra kiterjesztése hogyan megy végbe...Láthatóan az volt a célja, hogy a hallgatóságban bizonytalanság érzését keltse, a pontosabban körül nem határolt megfogalmazásával riadalmat keltsen, szavainak mélyebb értelmét adni másodrendû kérdés volt a számára.
A tábornok aláhúzta, hogy "az Oroszországgal való folyamatos szembenállás idõszakában" a szövetségnek fokoznia kell az egységét, a keleti határait meg kell erõsÃtenie, és alkalmazkodnia kell az Ukrajna és Oroszország között zajló hibrid háború viszonyaihoz.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a közelmúltban a Daily Telegraph hasábjain Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi fõtitkára. "Nagy a valószÃnûsége annak, hogy az orosz elnök beavatkozik a Baltikumban, hogy tesztelje a szövetség reagáló képességét." Nagy-Britannia védelmi minisztere, Michael Fallon az elmúlt héten ugyancsak kinyilvánÃtotta azon véleményét, hogy "reális" annak az esélye, hogy Oroszország behatoljon Litvániába, Lettországba és Észtországba.
"Hogy miért vonulna be Oroszország a Baltikumba, és ezáltal a NATO területére: a nyugati politikusok nem magyarázzák meg. Azt, hogy mi keresni valónk lenne ott, ugyancsak nem." - fogalmaz a Nyezaviszimaja Gazeta. Pedig ha leásnak ezekig az argumentumokig, akkor a balti országok oroszajkú lakosságához jutnak, akiket saját véleményük szerint a helyi nacionalista hatalom elnyom, ezért a krÃmiekhez hasonlóan Moszkvához fordulnak védelemért.
Az, hogy az Európai Unióban, ahova a Baltikum is tartozik, az oroszajkú kisebbséget meg kellene védeni, a helyi hatalom fejében nem fordul meg. Az elmúlt 25 évben az EU vezetõi teljes közömbösséggel viseltetnek az iránt, hogy Tallinban és Rigában az orosz lakossággal hogy bánnak. Jogaikban jelentõsen korlátozzák õket, nem kaphatnak állampolgárságot, kizárják õket a helyi és a parlamenti választások lehetõségébõl, korlátozzák a választható foglalkozásokat. Bruxelles számára ezek a tények semmit sem jelentenek, ugyanakkor végigjátsszák az oroszellenes játékot a baltikumiakról, akik elégedetlenek a saját sorsukkal.
A Nyezaviszimaja Gazeta újságÃrója, Viktor Litovkin cikkének további részében egyrészt azokat az érveket veszi sorra, amelyeket a nyugati tábornokok és védelmi politikusok annak indoklására sorakoztatnak fel, miért nélkülözhetetlen az Észak-Atlanti Szövetség védelmi kiadásainak növelése. Másfelõl az orosz stratégák nyilatkozataiban tallóz, akik azt bizonygatják, hogy miért nem valós az orosz katonai fenyegetés.
A stratégiai légierõ altábornagya, Anatolij Zsiharjov a közelmúltban nyilvánosságra hozta, hogy az orosz repülõgépek olyan gyakorisággal vesznek részt fegyverzet nélküli gyakorlaton, mint az elmúlt évben. Közölte továbbá, hogy a stratégiai légiflotta az elmúlt évben hat darab modernizált Tu-160-as géppel gazdagodott, Ãgy a teljes flotta a Tu-95 MC tÃpusúakkal együtt 43 egységbõl áll.
"Mi senkit nem fenyegetünk és senkivel nem háborúzunk" - idézte a szerzõ Vlagyimir Putyint - "de Moszkva mindig megtalálja az adekvát választ a külsõ nyomásra." "A NATO hadd szórakozzon kedvére a régi és új szörnyetegeivel!"
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kakas
- 2015. March 07. 18:20:14
#2 |
kukackac
- 2015. March 07. 18:33:27
#3 |
Perje
- 2015. March 08. 21:02:53
#4 |
Balu
- 2015. March 09. 19:40:13
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték