Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az emberi genom idegen eredetû géneket is tartalmaz
Számos állat és az ember is fontos "idegen génekre tett szert" az õsi idõkben a környezetében vele együtt élõ mikroorganizmusoktól - állapÃtották meg a Cambridge-i Egyetem szakemberei a Genome Biology tudományos folyóiratban ismertetett kutatásukban.
A tanulmány megkérdõjelezi azokat az általános nézeteket, amelyek szerint az állatevolúció kizárólag azokon a géneken alapul, amelyek a reprodukció során másolással továbbadódnak a következõ nemzedékekbe, és azt sugallja, hogy a folyamat még mindig tart.
Az azonos környezetben élõ organizmusok közötti génátadást horizontális géntranszfernek (HGT) nevezi a tudomány. Ezt az egysejtûeknél ismeretes folyamatot a szakemberek fontosnak tartják, mert magyarázatot ad arra, milyen gyorsan fejlõdik egy baktérium például antibiotikum-ellenállóvá.
A HGT-rõl úgy tartják, hogy fontos szerepet játszik bizonyos állatok evolúciójában, például a fonalférgeknél, amelynek génjei mikroorganizmusoktól és növényektõl származnak, vagy egyes bogarak, amelyek bakteriális eredetû génekkel bÃrnak, hogy képesek legyenek olyan enzimek elõállÃtására, melyek például a kávébab megemésztéséhez szükségesek.
Széles körben vitatják és kétségbe vonják azt az elméletet, mely szerint a HGT-folyamat fellelhetõ a sokkal fejlettebb állatoknál és az az embernél is - Ãrták a kutatók tanulmányukban.
""Ez az elsõ tanulmány, amely rávilágÃt, hogy milyen széles körû a horizontális géntranszfer az állatoknál, köztük az embereknél, több tÃz vagy több száz ilyen aktÃv, idegen eredetû gént mutatva ki. Meglepõ, hogy nem ritka ez a jelenség, úgy tûnik, hogy a HGT hozzájárult sok, talán az összes állat evolúciójához, és ez a folyamat még jelenleg is tart. Ez azt jelenti, hogy szükség lehet átértékelni, ahogyan az evolúcióról gondolkodunk" - idézte az egyetem honlapja Alastair Crispet, a kutatás vezetõ szerzõjét.
A szakemberek a bormuslica (drosophila) 12 fajának, a fonalférgek négy fajának és 10 fõemlõs - köztük az ember - genomját vizsgálták. ÖsszehasonlÃtották génjeiket több száz más faj génjeivel, és megállapÃtották, melyik idegen eredetû, és azokra mikor "tettek szert".
Az ember esetében megerõsÃtették azt, hogy 17 már korábban ismert gén HGT-folyamatból származik, és azonosÃtottak 128 további idegen eredetû gént a humán genomban, amelyeket korábban nem ismertek. Ezek egy része a zsÃrsavak lebontásában, más részük az immunválasz, többek közt a gyulladásokra adott válasz kialakÃtásában mûködik közre, vagy az antioxidáns tevékenységekben játszik szerepet.
A kutatócsoport meghatározta, milyen organizmusoktól származnak ezek a gének. Baktériumok és egysejtûek voltak a "legáltalánosabb donorok" a tanulmányozott valamennyi fajnál, és azonosÃtottak vÃruseredetû HGT-folyamatot, ami legalább 50 idegen génért felelõs a fõemlõsök körében. Néhány gén gombától származik. A fõemlõsöknél a HGT-folyamat nagy része az õsi idõkben ment végbe, valamikor a gerinchúrosok (Chordata) közös õse és a fõemlõsök közös õse közötti idõkben.
A tanulmánynak nagy jelentõsége van a genom szekvenálásában. (A szekvenálás a DNS épÃtõköveit alkotó nukleotid-bázisok sorrendjének a meghatározása.)
"Az ilyen projektek eredményeikben rendszeresen nem veszik figyelembe a bakteriális szekvenciákat azt feltételezve, hogy azok szennyezõdés következményei. A szennyezõdés kizárására szükség van, de a bakteriális szekvenciák az állati genom valós, HGT-folyamatból származó részei, amelyeket nem szabad ignorálni - Ãrták a kutatók.
Forrás:
MTI / http://www.ma.hu/...place=srss
A tanulmány megkérdõjelezi azokat az általános nézeteket, amelyek szerint az állatevolúció kizárólag azokon a géneken alapul, amelyek a reprodukció során másolással továbbadódnak a következõ nemzedékekbe, és azt sugallja, hogy a folyamat még mindig tart.
Az azonos környezetben élõ organizmusok közötti génátadást horizontális géntranszfernek (HGT) nevezi a tudomány. Ezt az egysejtûeknél ismeretes folyamatot a szakemberek fontosnak tartják, mert magyarázatot ad arra, milyen gyorsan fejlõdik egy baktérium például antibiotikum-ellenállóvá.
A HGT-rõl úgy tartják, hogy fontos szerepet játszik bizonyos állatok evolúciójában, például a fonalférgeknél, amelynek génjei mikroorganizmusoktól és növényektõl származnak, vagy egyes bogarak, amelyek bakteriális eredetû génekkel bÃrnak, hogy képesek legyenek olyan enzimek elõállÃtására, melyek például a kávébab megemésztéséhez szükségesek.
Széles körben vitatják és kétségbe vonják azt az elméletet, mely szerint a HGT-folyamat fellelhetõ a sokkal fejlettebb állatoknál és az az embernél is - Ãrták a kutatók tanulmányukban.
""Ez az elsõ tanulmány, amely rávilágÃt, hogy milyen széles körû a horizontális géntranszfer az állatoknál, köztük az embereknél, több tÃz vagy több száz ilyen aktÃv, idegen eredetû gént mutatva ki. Meglepõ, hogy nem ritka ez a jelenség, úgy tûnik, hogy a HGT hozzájárult sok, talán az összes állat evolúciójához, és ez a folyamat még jelenleg is tart. Ez azt jelenti, hogy szükség lehet átértékelni, ahogyan az evolúcióról gondolkodunk" - idézte az egyetem honlapja Alastair Crispet, a kutatás vezetõ szerzõjét.
A szakemberek a bormuslica (drosophila) 12 fajának, a fonalférgek négy fajának és 10 fõemlõs - köztük az ember - genomját vizsgálták. ÖsszehasonlÃtották génjeiket több száz más faj génjeivel, és megállapÃtották, melyik idegen eredetû, és azokra mikor "tettek szert".
Az ember esetében megerõsÃtették azt, hogy 17 már korábban ismert gén HGT-folyamatból származik, és azonosÃtottak 128 további idegen eredetû gént a humán genomban, amelyeket korábban nem ismertek. Ezek egy része a zsÃrsavak lebontásában, más részük az immunválasz, többek közt a gyulladásokra adott válasz kialakÃtásában mûködik közre, vagy az antioxidáns tevékenységekben játszik szerepet.
A kutatócsoport meghatározta, milyen organizmusoktól származnak ezek a gének. Baktériumok és egysejtûek voltak a "legáltalánosabb donorok" a tanulmányozott valamennyi fajnál, és azonosÃtottak vÃruseredetû HGT-folyamatot, ami legalább 50 idegen génért felelõs a fõemlõsök körében. Néhány gén gombától származik. A fõemlõsöknél a HGT-folyamat nagy része az õsi idõkben ment végbe, valamikor a gerinchúrosok (Chordata) közös õse és a fõemlõsök közös õse közötti idõkben.
A tanulmánynak nagy jelentõsége van a genom szekvenálásában. (A szekvenálás a DNS épÃtõköveit alkotó nukleotid-bázisok sorrendjének a meghatározása.)
"Az ilyen projektek eredményeikben rendszeresen nem veszik figyelembe a bakteriális szekvenciákat azt feltételezve, hogy azok szennyezõdés következményei. A szennyezõdés kizárására szükség van, de a bakteriális szekvenciák az állati genom valós, HGT-folyamatból származó részei, amelyeket nem szabad ignorálni - Ãrták a kutatók.
Forrás:
MTI / http://www.ma.hu/...place=srss
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2015. March 14. 04:08:11
#2 |
BOTOND
- 2015. March 14. 11:41:57
#3 |
BOTOND
- 2015. March 14. 12:11:31
#4 |
Perje
- 2015. March 14. 21:45:04
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték