Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Sima ügy, a hülyeség fokozható! A TMRSZ elhatárolódik tõlem, brühühü!
Fõtitkári tájékoztató
Dátum: 2012/07/20 | Nincs komment | 20 olvasás Cikk nyomtatása Cikk nyomtatása
Tisztelt TMRSZ Tagok és Szimpatizánsaink!
Az elmúlt napokban felgyorsultak az események, azt követõen, hogy fõtitkári köszönõ levelemben tömören felvázoltam TMRSZ-nél kialakult viszonyokat, az elmúlt 8 hónap történéseit. Még ma sem látom az összes történést, de lényegét tekintve elmondható, hogy távollétemben a TMRSZ anyagi és morális amortizálódása ténykérdés.
A fogságba vetésemet követõen információt csak azt kaphattam, amelyet Rádi Attila „engedélyezett” kapcsolattartó ügyvédemnek. Más személytõl szóló üzenetet nem kaphattam. Köztük azokat a lényeges és más szemszögbõl bemutatott véleményeket sem kaptam meg, amelynek segítségével tisztán láthattam volna a vezetõségen belül kialakult, stratégiai jellegû kérdésekben felmerült ellentmondásokat.
Az egyik ilyen lényeges ellentmondás, hogy a Vezetõség felfüggesztett tagjai több esetben olyan ténykedést fejtettek ki, amelyek mögöttes szándékait egyértelmû véleményként lehet kikövetkeztetni.
Ennek a következtetésnek a lényege, hogy minél tovább benn tart az ügyészség, annál jobb a hatáskörömet gyakorló személyeknek. Okiratokkal bizonyítható, hogy elõzetes letartóztatásom idején akadálytalanul juttathattam ki a szakszervezet irányításával kapcsolatban azokat a döntéseket, amelyeket szükségesnek tartottam.
Ezek nagy része meg sem valósult, nemhogy reagáltak volna rá valamit. A hatáskörömben eljáró személy ténykedésének egyik markáns és félre nem érthetõ megnyilvánulás volt az az ügyészségnek küldött levél 2012. június közepe felé, mikor görcsös igyekezettel azt kívánták elérni, hogy az ügyészség mondja ki, hogy az Alapszabály szerinti akadályoztatásom fennáll, ennél fogva nem adhatok semmilyen utasítást, nem fogalmazhatok meg semmilyen kérést irányukban a szakszervezet mûködését illetõen.
Ennek a feltételezett ügyészi együttmûködésnek köszönhetõen már lépéseket is tettek egy kongresszus összehívására és gyõzködték a megmaradt tagságot, a küldötteket, hogy õk milyen áldozatkész és hatásos ténykedést fejtettek ki letartóztatásom idején.
A tények és a számok azonban önmagukért beszélnek. Az elmúlt napokban információkhoz jutottam, hogy szakszervezet bizonyos vagyontárgyait (elsõsorban nagy értékû és újszerû informatikai eszközöket) értékesítettek. Az értékesítéssel kapcsolatos információk, dokumentumok beszerzése folyamatban van.
Ami viszont tény, hogy a szakszervezet két bejáratott objektumát lényegében felszámolták, az ott lévõ értékek sorsának és helyének felkutatása pedig gyakorlatilag mint egy nyomozás úgy zajlik.
Ezzel kapcsolatban érdekes körülmény az egyik felfüggesztett vezetõségi tag reakciója arra mikor felszólítást kapott a nála lévõ szakszervezeti vagyontárgyak visszaszolgáltatására. Ennek lényege, hogy majd õ visszaadja azt amit a szakszervezet ki tud mutatni, hogy nála van. Ez az ember jelenleg is a rendõrség hivatásos állományának a tagja és hónapokig ellátta a szakszervezet vezetését, így akadálytalanul juthatott hozzá bármely szakszervezeti vagyontárgyhoz.
A két bejáratott objektum egyike a Szekszárd, Tanya u. 4. szám alatti ingatlan, amely egyben saját tulajdonú családi házam is. A szakszervezet megalakulásától kezdve bejegyzett székhely és olyan objektum, ahol nehézségeket okoz bármely ott tárolt irat megszerzése, rejtett megfigyelõ eszközök elhelyezése, és így minden egyes alkalommal házkutatást kellett mímelni, ha valami bizalmas információt meg szerettek volna tudni a szakszervezet mûködésével, vagy magánéletemmel kapcsolatban.
Ezt az ingatlant a szakszervezet Vezetõsége, Küldöttértekezlete és Kongresszusi döntése értelmében beruházás útján olyan állagúvá és állapotúvá fejlesztette a szakszervezet, amely kulturált és színvonalas munkavégzést tett lehetõvé az ott évekig dolgozó 13-15 munkavállaló számára, és bármikor nyitva állt bármely tisztségviselõ, de akármelyik tag elõtt is a kilencezerbõl.
Ezt az ingatlant a szakszervezet a beruházás fejében 237 négyzetméter terjedelemben, havi 80.000 ezer forint leírásával bérelte,-azaz bérleti díjat nem fizetett- illetve fizette a rezsi arányos részét.
Ez az ingatlan – tehát a rezsi szakszervezetre esõ arányos részét fizette bérleti díj effektív fizetése nélkül – „túl drágának” bizonyult és került sor a székhely kipakolására és egy 60 négyzetméteres bérleménybe költöztetésére m2-ként bruttó 1270 Ft-ért.
Intézkedések kerültek kiadásra a székhely ezen bérleménybe átírására a bíróságnál is, amelyre csak a Kongresszusnak lett volna hatásköre. Mindezekrõl semmit nem tudtam, tájékoztatást nem kaptam.
A csatolt anonimizált felfüggesztési határozat indokolása részébõl kiderül az okok egy része, hogy bizonyos vezetõségi tagokat miért voltam kénytelen tisztségükbõl felfüggeszteni. Ezek az okok bizonyosan nem teljes körûek, megismerésük folyamatban van.
A másik bejáratott objektum a Budapest, Pozsonyi úton lévõ és a munkáltató által biztosított objektum. Itt a kiköltözés ténye elkerülhetetlen volt, a munkáltató ezt felmondta. Ezzel nincs is probléma. Az viszont aggályos, hogy az ott elhelyezett, szintén a szakszervezet tulajdonát képezõ nagyértékû vagyontárgyak felkutatása szintén energiákat emészt fel, a számítógépek, a százezres nagyságrendbe kerülõ multifunkciós nyomtatók felkutatása szintén kvázi nyomozati ismereteket igényel.
A szakszervezet kasszája lényegében üres, míg a vezetõség tagjainak jelentõs része a szakszervezet tulajdonát képezõ személygépkocsikat személyes használatra kapta meg (utalta ki magának) akkor, amikor a tagság felé azt sulykolták, hogy a rezsi költség magas díja indokolja a Tanya utcai központból kiköltözést. Ehhez nem szükséges kommentárt fûzni azt gondolom.
A szakszervezet honlapjára szánt köszöntõmet csak azt követõen volt hajlandó kitenni az azért felelõs vezetõségi tag, miután a felfüggesztett elnök elkészítette saját – megszokottan önfényezõ – stílusban megírt levelét. Hitelességére egy adalék. Ezt írta: „Bocsánatot szeretnék kérni azoktól akiket jelenleg is képviseltem, de emiatt a döntés miatt tovább nem tudom ellátni a védelmüket.” Ezt a tájékoztatót az elõtt tette fel a TMRSZ honlapjára az azért felelõs személy, mielõtt órákkal korábban a köszöntõm felrakását kértem tõle. Hangsúlyozom, hogy a fõtitkár joga a honlapra felrakatni és onnan leszedetni bármit. A vendégkönyv abban kivétel, hogy oda bárki regisztrált írhat bármit, de természetesen az utólagos kontroll – amint tudomásomra jut valami oda nem tetszõ – itt is fennáll.
A TMRSZ honlapjával kapcsolatban is intézkednünk kellett, ugyanis az azt kezelõ vezetõségi tag is hozzájárult az elmúlt 8 hónap történéseihez, mára ez nyilvánvalóvá vált elõttem. Tehát ezt az „elköszönõ” levelet a felfüggesztett elnök úgy is írta alá, mint „felfüggesztett elnök”, július 17-én.
Ehhez képest felfüggesztett elnökként megjelent egy pár nappal késõbbi bírósági tárgyaláson Tatabányán és képviselni kívánta a TMRSZ által képviselt perben a tagot. Ehhez hozzá kell tenni azt a körülményt is, hogy jogi végzettséggel az illetõ nem rendelkezik, hivatali munkarendben dolgozik, de úgy látszik, hogy a perképviselethez a munkáltató megadta neki a munkából távolmaradás jogát.
Mivel nem ebben az egy perben járt el az említett személy, feltételezem, hogy nem az éves szabadsága terhére „képviselõsködött”. Ezzel az egy momentummal csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy „könnyes búcsúja” után, saját szavai szerint is, mint felfüggesztett elnök, mindenféle gátlás, fenntartás, vagy lelkifurdalás nélkül odaállt a bíróság elé és szemrebbenés nélkül képviselni akart a TMRSZ tisztségviselõjeként.
Elõször jött a morális bezsarolás az általa képviseltek felé („bocsánatot” kért tõlük) , majd mint ha mi sem történt volna az elbúcsúzott elnök TMRSZ kontóra (gondolja õ) odaállt a bírói pulpitus elé, mint ha nem vette volna be az aznapi gondolat serkentõjét, vagy pedig akkor vett be valamit amikor a könnyes búcsúját írta.
Napestig lehetne sorolni az ehhez hasonló „furcsaságokat”, amelyre ha a szükség úgy hozza, sort is kerítek, de jelen tájékoztató célja és terjedelme ezt nem teszi célszerûvé.
Hozzáteszem, hogy a TMRSZ 6-9 fõ alkalmazott jogásszal és jogtanácsossal (aki egyben vezetõségi tag is volt) végezte a tagok érdekvédelmét. A felfüggesztett vezetõségi tagok hatáskörömben eljárva a tudtom nélkül munkáltatói utasításba adták – a kirúgásukat kilátásba helyezve - Pozsonyi úti jogászoknak, hogy jogi ügyekben csak „tõlük” fogadhatnak el utasítást, a TMRSZ jogtanácsosától, vezetõségi tagjától pedig semmit.
Hangsúlyozom, hogy jogi képzettség nélküli vezetõségi tag tett ilyen – egyébként jogszabályellenesnek is minõsülõ – nyilatkozatot, adott ilyen jellegû utasítást. Ezt követõen pedig lényegében jogszerûtlenül el is lehetetlenítették a jogtanácsos munkatársam további ténykedését, a Hszt. 2011. decemberi módosításával kapcsolatos és a tagság egészének szóló tájékoztató kiküldését megakadályozták, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy a 2012. január 1-jei változásoknak a TMRSZ elébe menjen és a taglétszám megtartására, a tagdíjak minél hatékonyabb megfizetésére irányuló erõfeszítések léket kapjanak. Ez mérhetetlen erkölcsi és anyagi veszteséget okozzon a szakszervezetnek.
A megmaradt alkalmazottak folyamatos kirúgással fenyegetése mellett, a folyamatos kirúgások folytatódtak (ahogy nem jött be a tagdíj és apadt kasszában lévõ pénz), a megmaradt alkalmazottak megfélemlítése még kijövetelem után is érezhetõen fennállt.
A felfüggesztett vezetõségi tagok Alapszabály ellenesen gyakorlatilag gyámság alá kívántak helyezni már a börtönben, illetve kijövetelem után, mondván, hogy csak azokat az intézkedéseket hagyhatom jóvá amelyet õk elõzetesen jóváhagynak.
Ez a napi mûködést lehetetlenítené el egyébként is.
Nem beszélve arról, hogy az õ napi mûködésük során a velük nagyon sok lényegi kérdésben egyet nem értõ jogtanácsost kihagyták a döntéshozatalok jelentõs részébõl, és amikor ezt õ – mint a vezetõségi tagok közül legrégebben mellettem lévõ tisztségviselõ, a „rangidõs” jogán – sérelmezte, azt válaszolta neki Bárány Zoltán egy emailben, hogy majd 30 napon belül válaszolnak a feltett kérdéseire akkor, amikor az õ nevében is eljárva hoztak meg a számára ismeretlen döntéseket.
Ezt követõen rövid idõn belül a jogtanácsos levelezési rendszeréhez az õ kifejezett tiltakozása ellenére megszüntették a hozzáférését, telefonját átirányították és a perképviselet miatt õt keresõ tagoknak letagadták a történteket, azt mondták, hogy a jogtanácsos elment, és a privát elérhetõségét sajnos nem tudják megadni, ami természetesen nem fedte a valóságot. Ennyit a lelkiismeretes perképviseleti hozzáállásáról a felfüggesztett vezetõségi tagoknak.
Summa summárum, jelen helyzetben több vezetõségi tagot függesztettem fel. Érzékeltetni kívánom jelen tájékoztatómmal, a fentiek szerint, hogy ezek önmagukban is olyan jelenségek, amelyeket nem engedhet meg magának egy hiteles szakszervezet sem, összességükben pedig gyors és hatékony intézkedésekért kiáltanak.
A pénzügyekben még most sem látok tisztán, mire ment el a szakszervezet pénze az elmúlt 8 hónapban. Könyvelõi és könyvvizsgálói megbízások alapján és saját belsõ revíziónk alapján tudok ebben nyilatkozni, a gyanú és a megérzések még nem testesültek meg konkrétumokban, de azon vagyunk, hogy e körben is tiszta viszonyok teremtõdjenek mielõbb és pontos tájékoztatást adjunk immár saját TMRSZ honlapunkon.
Csatoltan tehát a már postázott felfüggesztési határozat indokolási része az alábbiakban olvasható.
Kérem kísérjék, kísérjétek figyelemmel a TMRSZ belsõ megtisztálása folyamatának a tájékoztatóit, és kérem, hogy ne adjanak hitelt az önsajnáltató, öntömjénezõ, és megrendeltség-szagú kommenteknek a netes oldalak bármelyikén. Köszönöm figyelmeteket.
Szekszárd, 2012. július 20.
Szima Judit
fõtitkár
Melléklet:
H A T Á R O Z A T
méltatlansági eljárás elrendelésérõ
……………….. (születési hely, idõ: ………………….; anyja neve: ) ……………utca …….. szám alatti lakos (országos hatáskörû tisztségviselõ, Vezetõségi Testületi tag) a továbbiakban eljárás alá vont- ellen, a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezetének (a továbbiakban TMRSZ) Alapszabályának 35. pontjában biztosított jogkörömnél fogva –a kizárásra okot adó körülményrõl való tudomásszerzéstõl számított 60 napon belül- az ASZ 38. pontjában szabályozott érdemtelenség, a szakszervezetnek okozott károkozás elkövetésének megalapozott gyanúja, továbbá bizalomvesztés miatt a méltatlansági eljárást
e l r e n d e l e m
e g y b e n az Alapszabály 80. pontja alapján tisztségébõl a méltatlansági eljárás lezárásáig
f e l f ü g g e s z t e m.
Errõl az eljárás alá vontat az elrendelésrõl készült határozat megküldésével értesítem.
Felhívom az eljárás alá vont figyelmét, hogy az eljárás lefolytatása alatt jogi képviselõt vehet igénybe.
A méltatlansági eljárás lefolytatásának határidejét az elrendeléstõl számított 30 napban állapítom meg, amely egy alkalommal –legfeljebb 30 nappal- meghosszabbítható.
Tájékoztatom, hogy –az Alapszabály 35. pontja alapján- távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya, továbbá távolmaradása esetére igazolásnak helye nincs.
I N D O K O L Á S
A TMRSZ Alapszabályának (a továbbiakban: ASZ) 38. pontja kimondja, hogy bármely választott tisztségviselõ felmenthetõ, illetve visszahívható, ha a vállalt kötelezettségének nem tud megfelelni, vagy annak nem tesz eleget, illetve ha a tisztsége ellátására érdemtelenné válik.
Az ASZ 38. pont a. alpontja szerint a tisztségviselõ akkor válik érdemtelenné, ha megszegi az Alapszabályt vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakszervezeti tisztségviselõi minõségével nem egyeztethetõ össze.
Az eljárás alá vont elnöki feladatai ellátása során, az eddig rendelkezésre álló okiratok, illetve egyéb bizonyítékok alapján az ASZ és az SZMSZ rendelkezéseit, illetve a TMRSZ Fõtitkárának utasításait nem tartotta be, a szakszervezet céljaival ellentétes tevékenységet végzett, továbbá rosszhiszemû magatartásával a szakszervezet céljainak elérését veszélyeztette, mellyel a TMRSZ-nek jelentõs hátrányt okozott az alábbiak szerint:
1.)
Az ASZ 88. pontja alapján felügyeli a TMRSZ Alapszabályának és Programjának megfelelõ mûködését.
Az ASZ pontja 98. szerint Alapszabály- és Program-ellenes tevékenység, illetõleg feladatai ismétlõdõ, hanyag ellátásának észlelése esetén az érintett tisztségviselõt:
-figyelmezteti,
-felhívja,
- felfüggeszti.
TMRSZ Fõtitkárának akadályoztatásának fennállta alatt, a 2012. március hó 12. napjától 2012. július hó 12. napjáig tartó idõszakban a VT, illetve az ügyvivõ fõtitkárok ASZ, illetve SZMSZ ellenesen mûködtek, továbbá a Btk.-ba, illetve a Ptk.-ba ütközõ tevékenységet gyakoroltak.
Az ASZ fent hivatkozott 88. illetve 98. pontja alapján az Elnöknek érzékelnie kellett volna az ASZ, illetve jogszabályellenes mûködést, és intézkednie kellett volna annak megszüntetésére.
Az eljárás alá vont a VT tagjait a Fõtitkár utasításainak be nem tartására, az azokkal történõ nyílt szembeszállásra bíztatta, a TMRSZ Alapszabályának és Programjának megfelelõ mûködést pedig nem tartotta, és nem tartatta be.
A VT 66. számú (2011.12.01.) határozatában Szima Judit fõtitkár akadályoztatása idejére Rádi Attila és Zarándok Tamás vezetõségi tagokat hatalmazta meg azzal, hogy a TMRSZ alapszabályának 72-87. pontjaiban foglalt fõtitkári hatásköröket együttesen gyakorolják ideiglenes ügyvivõkként.
A határozat harmadik bekezdése kimondja, hogy a fõtitkár hatáskörébe tartozó ügyekben döntést a két ideiglenes ügyvivõ csak és kizárólag egyhangú akaratnyilatkozata, vagy egyezõ írásbeli nyilatkozata alapján lehet hozni, és csak az alapján lehet határozatot végrehajtani.
2012. március hó 12. napján Zarándok Tamás ügyvivõ fõtitkári tisztségérõl lemondott. Ettõl az idõponttól kezdve Rádi Attila a 66. számú VT határozattal ellentétben egy személyben gyakorolta a fõtitkári hatásköröket. Tudomással bírt arról, hogy erre felhatalmazása nem volt, ezért rosszhiszemû álképviselõként (falsus procurator) járt el a szakszervezeti érdekképviseleti fórumokon, és hatóságok elõtt.
Erre a tényre az eljárás alá vontnak, mint a TMRSZ elnökének az ügyvivõ fõtitkárok figyelmét fel kellett volna hívni. A kialakult helyzetrõl köteles lett volna a TMRSZ Fõtitkárát haladéktalanul tájékoztatni, és a Fõtitkár utasításának megfelelõ lépéseket megtenni.
Ezzel elháríthatta volna a Rádi Attila álképviselõi tevékenysége során a szakszervezetnek okozott erkölcsi, vagyoni, és nem vagyoni kárt .
2.)
Szima Judit fõtitkár az eljárás alá vontat 2012. július 1.-jei hatállyal felmentette ügyvivõ fõtitkári pozíciójából. Közölte a Vezetõségi Testülettel, hogy 2012. július 1. napjától ismételten gyakorolja fõtitkári jogköreit.
A Fõtitkár intézkedését az eljárás alá vont figyelmen kívül hagyta, és nem tett semmit akkor, mikor Rádi Attila a továbbiakban is ellátta az ügyvivõ fõtitkári tisztet, gyakorolta a Fõtitkár jogköreit.
Támogatta Rádi Attilát abban is, hogy levélben azzal a kéréssel forduljon az ügyészséghez, hogy állapítsa meg, hogy Szima Judit fõtitkár nem láthatja el jogköreit, ezért továbbra is Rádi Attila tekinthetõ a TMRSZ ügyvivõ fõtitkárának.
3.)
Az eljárás alá vont érzékelte, hogy az ügyvivõ fõtitkárok nem teljesítik a Fõtitkár felé fennálló, az ASZ-on illetve a TMRSZ Szervezeti és Mûködési Szabályzatán (a továbbiakban: SZMSZ) alapuló egyeztetési kötelezettségüket. ASZ-t sértõ gyakorlatára azonban Rádi Attilát nem figyelmeztette.
Az ASZ 79. pontja alapján a Fõtitkár joga a Vezetõi Testület üléseinek összehívása, illetve a napirendi pontok meghatározása.
Az ASZ 59. pontja, illetve az SZMSZ 14. pontja alapján a VT üléseinek összehívására a napirendi pontok kitûzésével a fõtitkár jogosult. A fõtitkár által megjelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet.
Az SZMSZ 17. pontja alapján a naprendhez tartozó írásos anyagokat legalább 3 nappal a VT ülése elõtt minden állandó résztvevõnek el kell juttatni.
Az eljárás alá vont nem hívta fel Rádi Attila figyelmét arra, hogy elõzetesen egyeztetnie kell a Fõtitkárral a napirendi pontokat, és nem hívta fel õt arra, hogy a tervezett határozatok tartalmáról értesítették õt. A Fõtitkár a VT által meghozott határozatokat csupán 7 hónap múlva kapta meg.
A Fõtitkár VT tagsága nem került felfüggesztésre, csupán akadályoztatása idejéig fõtitkári jogköreit ruházta át másra. A Fõtitkár nem tudott arról, hogy a VT milyen napirendi pontokat tûzött ki, mint ahogyan arról sem, hogy milyen határozatok kerültek elfogadásra. Nem szavazott, nem szavazhatott az elfogadott határozatokról, ezért a VT által meghozott határozatok eleve érvénytelenek.
4.)
Az eljárás alá vont úgy fogadta el Hermann József illetve Klement Tibor VT taggá történõ jelölését, illetve fogadta el az errõl szóló határozatot, hogy tudta, az ügyvivõ fõtitkár elõzetesen nem egyeztetett személyükrõl a Fõtitkárral. Tudomással kellett bírnia arról is, hogy ezen okból a fent említett két tisztségviselõ VT taggá választása ASZ és SZMSZ megsértésével történt, így érvénytelen.
5.)
A Fõtitkár 2012. július hó 1. napján kelt átiratában utasította a VT minden tagját, hogy készítsen írásos beszámolót 2012. július 15. napjáig végzett munkájáról. Ennek az eljárás alá vont vonakodva tett eleget, nem kellõ mélységben tárta föl a Fõtitkár akadályoztatása alatt történt intézkedéseket.
Az ASZ 29. a tisztségviselõ az önként vállalt és a rábízott feladatokat a TMRSZ, illetve annak képviselõje által meghatározottak szerint végezze el.
Az ASZ 27. pontja szerint a tag köteles az ASZ-ban foglaltakat betartani.
6.)
Az ASZ 65. pontja rendelkezik arról, hogy a VT döntéseit határozatokban rögzíti.
A VT 2012. április hónapban olyan tartalmú döntést hozott, mely szerint a TMRSZ Központi Koordinációs Irodát a természetben 7100 Szekszárd, Tanya utca 4. szám alatti ingatlanból –a TMRSZ székhelyérõl- átteszik egy, a természetben 7100 Szekszárd, Páskom utcai bérelt ingatlanba. Errõl azonban határozatot nem hoztak, a Fõtitkárt a döntésrõl nem értesítették.
Az eljárás alá vont az ASZ 91. pontja alapján gondoskodik az üléseken hozott határozatok egységes szerkezetbe foglalásáról (Határozatok tára), melynek tartalmát valamennyi tagszervezet, csoport részére 30 napon belül köteles megküldeni.
Az elnök felelõs tehát azért, hogy a VT minden döntése megfelelõ formában, határozatba legyen foglalva. Érzékelnie kellett, hogy a fenti intézkedés, tekintettel arra, hogy azt határozatba nem foglalták eleve ASZ ellenes. Ennek ellenére nem szorgalmazta annak határozatba történõ foglalását, illetve nem hívta fel arra a VT jelen lévõ tagjait.
Az Alapszabályban rögzített legfontosabb cél a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységének sikeres mûködtetése. Azzal, hogy a VT a TMRSZ székhelyérõl egy bérleménybe költöztette a KKI Irodát, jelentõs többletköltséget okozott a szakszervezetnek akkor, amikor a tagdíjak egyébként sem folytak be. Ezzel veszélyeztette a TMRSZ mûködését.
7.)
A VT 10/2012. (V.17.) számon olyan tartalmú határozatot fogadott el, mely szerint a fõtitkár akadályoztatásának megszûnését követõen minden a szakszervezettel kapcsolatos döntését, kiemelten a munkajogi, pénzügyi, beruházási, nyilatkozattételi, sajtónyilvánosságot érintõ tárgykörökben, elõzetesen egyeztetnie kell az ügyvivõ fõtitkári feladatokat ellátóval, és az elnökkel.
A fõtitkár hatásköreinek ilyen módon történõ korlátozása az ASZ illetve az SZMSZ rendelkezéseibe ütközik.
Az eljárás alá vont az ASZ alapján köteles az ASZ-re, az SZMSZ-re figyelemmel, a tagság, a kongresszus megbízása alapján ellátni feladatait, nem mûködhet azzal ellentétesen.
A Fõtitkárt a TMRSZ Kongresszusa választotta meg. A tagság kinyilvánította, hogy Szima Juditot hatalmazza meg a Fõtitkári feladatok ellátásával. Azzal, hogy hatásköreit a VT a fenti módon korlátozta, a kongresszus döntését figyelmen kívül hagyta, megváltoztatta, melyre nem volt jogosultsága.
Eljárás alá vontnak a VT tagjait fel kellett volna hívnia a jogszerû mûködésre. Ennek a kötelezettségének nem tett eleget, a nyilvánvaló jogszabályellenes mûködést nem érzékelte, illetve annak megszüntetésére erõfeszítéseket, intézkedéseket nem tett.
8.)
Rádi Attila –az eljárás alá vont tudtával és belegyezésével- 2012. július 5. napján a Tolna Megyei Fõügyészséghez fordult, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Kérelméhez a TMRSZ-el, illetve a Fõtitkár személyével kapcsolatos, a szakszervezet belsõ mûködését érintõ, bizalmas jellegû iratokat csatolt.
Rádi Attila mindezt a szakszervezet, illetve a Fõtitkár lejáratásának szándékával, a TMRSZ bomlasztásának céljával tette. A szakszervezet belügyeinek kiteregetésével egyedüli célja az volt, hogy jogellenes cselekmények elkövetését sugallja, mellyel a TMRSZ-t, illetve a Fõtitkárt tudja majd vádolni, vagy rosszabb esetben ismételten elõzetes letartóztatásba helyezni.
Ennek érdekében valótlan tényállításokat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a rendelkezésére álló tényeket, adatokat olyan módon rendszerezve adta át az ügyészségnek, mely alkalmas az Ügyészség értékelésének hátrányos befolyásolására a TMRSZ-el, illetve Szima Judit Fõtitkár személyével kapcsolatosan.
Eljárás alá vont errõl a Fõtitkárt nem tájékoztatta, illetve Rádi Attilát nem figyelmeztette eljárása jogellenességére.
9.)
Szima Judit fõtitkár eljárás alá vontat 2012. július hó 17. napján telefonon tájékoztatta döntésérõl, mely szerint a TMRSZ jogi képviseletét munkaügyi perekben, illetve fegyelmi eljárásokban a továbbiakban nem láthatja el, illetve köteles az általa vitt peres eljárásokat szabály szerûen átadni.
Ezt követõen a TMRSZ tag alábbi ügyeit a TMRSZ KKi fõtitkári utasításra jogi ügyvivõre szignálta:
A jogi ügyvivõ 2012. július 18. napján az Fe/53/2011. saját lajstromszám alatt jelzett, a Tatabányai Munkaügyi Bíróság elõtt folyamatban lévõ tárgyaláson, fõtitkári utasításra el kívánta látni a jogi képviseletet. Az eljárás alá vont a fõtitkári utasítás ellenére a tárgyaláson megjelent, és a TMRSZ jogi képviselõnek adta ki magát.
A TMRSZ jogi képviselõ a tárgyalás elõtt megkérdezte az eljárás alá vontat, hogy miért jelent meg a tárgyaláson, mikor fõtitkári utasításra minden folyamatban lévõ peres ügyét vissza kellett adnia.
Az eljárás alá vont akként nyilatkozott, hogy nem tud errõl. Ezt követõen a TMRSZ jogi ügyvivõ kérte, hogy tekintettel arra, hogy képviseleti jogosultsága megszûnt, ne jelenjen meg a tárgyalóteremben. Erre az eljárás alá vont azt válaszolta, hogy „majd meglátjuk”.
Ezzel a magatartásával olyan helyzetet kreált, hogy a TMRSZ jogi ügyvivõnek a megjelent TMRSZ tag felperes, illetve két fõ, hivatásos állományú rendõr, továbbá a Bíróság elõtt elõ kellett adnia, hogy eljárás alá vont megbízatása a jogi képviseletre megszûnt.
Eljárás alá vont ezen magatartása alkalmas volt arra, hogy a szakszervezetet a hatóságok elõtt lejárassa.
TMRSZ tagunkat, továbbá a bíróságot félrevezette azzal, hogy képviseleti joga fennáll.
Eljárásának eredményeként TMRSZ tagunk a tárgyaláson jogi képviselet nélkül maradt.
10.)
A Fõtitkár akadályoztatásának megszûnését követõen az eljárás alá vont ellenségesen lépett fel a Fõtitkárral szemben, és utasításait nem hajtotta végre. Ezzel bizonyította, hogy nem szolidáris a TMRSZ-el, annak tagságával, illetve hogy célja a szakszervezet, illetve annak vezetõi ellen irányul.
2012. július 12. napján, éppen azon a napon, amikor a TMRSZ Fõtitkárának akadályoztatása megszûnt, a 10/2012. számú, a Fõtitkár beszámoltatási kötelezettségérõl rendelkezõ határozatot a VT tagjai elé terjesztette. Felhívta õket, hogy erõsítsék azt meg, ismételten elektronikus úton.
Elõterjesztésének indokolásában elõadta, hogy a Fõtitkár nem rendelkezik- álláspontja szerint- önálló munkáltatói jogkörrel a TMRSZ KKI dolgozói, továbbá a jogászok fölött.
Felszólította a TMRSZ KKI munkavállalóit, és a jogi irodát, hogy a Fõtitkári utasításoknak ne engedelmeskedjenek. Ezzel aláásták a szakszervezet mûködését, ellehetetlenítették a munkavégzést.
11.)
Szima Judit fõtitkár több ízben utasítást adott arra, hogy tekintettel a Hszt. változására, a szakszervezeti tagdíj beszedésére alternatívákat kell kidolgozni, és meg kell teremteni a zökkenõmentes átalakuláshoz a feltételeket. Már 2011. novemberében egyértelmûvé vált, hogy a kormány szakszervezet ellenes politikát folytat, és ennek részeként az új Hszt. olyan rendelkezést fog tartalmazni, mely szerint a tagdíjak munkáltató általi levonására korábban kialakított rendszer felszámolásra kerül.
Dr. Baracz Vilmos vezetõségi tag, a Fõtitkár akadályoztatását követõen szintén szorgalmazta a probléma megoldását, az eljárás alá vont azonban az átállásra való felkészülést minden eszközzel akadályozta.
Ennek eredményeként a TMRSZ –hez 2012. január illetve február hónapban egyáltalán nem folytak be tagdíjak.
12.)
A VT 2012. június 22. napján kelt, 13. számú határozatában a 7/2012 (2012.02.03.) VT határozatot hatályon kívül helyezte, és azt a döntést hozta, hogy a leltárt csak 2012. év augusztus hó 30. napjáig kell elvégezni.
A VT-nek megalapozottan biztosítania kell a készletek és a változásukra ható tényezõk (beszerzés, értékesítés, árváltozás, selejtezés stb.) zárt, pontos, naprakész, ellenõrizhetõ, egységenként elhatárolt nyilvántartási rendszerét, (könyv szerinti készlet vezetése) a leltározás és leltárelszámoltatás rendszerét, személyi és tárgyi feltételeit, a hiány kiszámításának módszertani, számszaki megoldását rögzítõ szabályzatot.
Ezt a VT, nem tette meg. Az eljárás alá vont, mint elnök köteles lett volna a jogsértõ helyzetre a VT tagok figyelmét felhívni, ezt azonban elmulasztotta.
13.)
A VT 16. számú, 2012. június 22. napján kelt határozatában 2012. október hónapban rendkívüli kongresszus összehívásáról döntött.
Az ASZ 44. e. pontja alapján a Rendkívüli Kongresszus összehívására – kizárólag a megjelölt ok és cél megtárgyalása és megszavazása céljából – a fõtitkár jogosult. Az eljárás alá vontnak, illetve a VT-nek nem volt arra felhatalmazása, hogy ebben a kérdésben döntsön. Erre a VT tagok figyelmét fel kellett volna hívnia, ezt azonban ne tette meg.
14.)
A VT 2012. június 22. napján kelt, székhely áthelyezésrõl szóló döntést megszavazta. Nem jelezte a VT tagok felé, hogy a határozat ellentétes az ASZ-el, tekintettel arra, hogy a szakszervezet székhelyének megváltoztatásáról, áttételérõl egyedül a Fõtitkárnak van hatásköre dönteni.
15.)
A VT 2012. június 22. napján kelt döntésével a VT egyértelmûen szembehelyezkedett a fõtitkár utasításával. A Fõtitkár olyan tartalmú döntést hozott, mely szerint dr. Baracz Vilmosnak a szakszervezet biztosítson laptopot. Ezt az utasítást a VT a fenti számú döntésében nem tartotta be.
16.)
Az Eurocop-al folytatott kapcsolattartást, a TMRSZ-nek a nemzetközi szervezet elõtt történõ képviseletét nem a fõtitkári utasításoknak megfelelõen látta el.
A VT a 4. számú, 2012. február hó 3. napján kelt határozatával eljárás alá vontat hatalmazta meg azzal, hogy képviselje a TMRSZ érdekeit az Eurocop küldöttértekezletén.
A szakszervezet Fõtitkára többször írásbeli utasítást adott, hogy az ellene folyó jogalap nélküli büntetõeljárásról, annak politikai színezetérõl részletesen tájékoztassák az Eurocop-ot. A VT 4. számú, 2012. február hó 3. napján kelt határozatával Bárány Zoltánt bízta meg a szakszervezet képviseletének ellátásával az Eurocop küldöttértekezletén.
Az ASZ 75. pontja alapján a Fõtitkár képviseli a TMRSZ-t más szervek és szervezetek elõtt, valamint nyilvános fórumokon és rendezvényeken. A Fõtitkár egyértelmû utasítást adott az Eurocop-al történõ kapcsolattartásra, illetve a nyilatkozatok tartalmára vonatkozóan.
Az utasítás az volt, hogy tájékoztatni kell az Eurocop-ot a Fõtitkár helyzetérõl, az ellene indult eljárásról, elõzetes letartóztatásáról. A megküldésre került átiratok egyikében sem szerepelt utalás arra, hogy a Fõtitkárt törvénytelenül tartják elõzetes letartóztatásban.
2011. november hó 29. napján kelt átiratban az eljárás alá vont, illetve Rádi Attila valótlan tényállításokat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a rendelkezésére álló tényeket, adatokat olyan módon rendszerezve adta át az Eurocop-nak, mely alkalmas a nemzetközi szervezet félrevezetésére, a Fõtitkárról kialakult értékelésének hátrányos befolyásolására, jó hírnevének megsértésére.
A Fõtitkár utasítása alapján a szakszervezet által megküldött minden megkeresés, és egyéb beadvány expediálását kizárólag a TMRSZ KKI végzi. Az Eurocop-al történt levelezést a TMRSZ KKI tudta nélkül, egy személyben az eljárás alá vont az ASZ-el ellentétesen végezte.
17.)
Eljárás alá vont 2012. július hó 17. napján levélben tájékoztatta a tagokat arról, hogy a Fõtitkár õt elnöki tisztségébõl felfüggesztette. Erre semmiféle felhatalmazással nem rendelkezett.
Ugyanezen a napon a Posta Imre által kezelt Link internet címen található weblapján is publikálásra került eljárás alá vont levele.
A TMRSZ belsõ ügyeinek –a Fõtitkár felhatalmazása nélkül- történõ nyilvánossá tétele az ASZ-ba ütközik. Az ASZ 77. pontja alapján ugyanis a Fõtitkár jogosult a TMRSZ nevében nyilatkozatokat tenni.
A szakszervezet a korábbiakban elhatárolódott Posta Imre tevékenységétõl, melyrõl az eljárás alá vontnak is tudomása volt. Ennek ellenére levele mégis megjelent az érintet weboldalán
Összességében megállapítható, hogy az eljárás alá vont az ASZ-el, illetve az SZMSZ-el ellentétes tevékenységet végzett, nem követte a rá bízott feladatok során a Fõtitkár utasítását, megtévesztette a Fõtitkárt és kollégáit, õket emberi tisztességükben, illetve szakszervezeti tisztségviselõi minõségükben lejáratni szándékozott.
A fenti intézkedések együttesen vezettek bizalomvesztéshez az eljárás alá vont személyével kapcsolatosan.
Ezért az ASZ 35. pontja alapján a rendelkezõ részben foglaltak szerint határoztam.
Amennyiben a méltatlansági eljárás során egyéb bizonyítékok kerülnek elõ, illetve egyéb, a hatályos törvényekkel, illetve az ASZ-el, és az SZMSZ-el ellentétes cselekmények kerülnek felderítésre, az indokolási részben foglaltak kiegészítésre kerülnek, és ezen új tényekkel, bizonyítékokkal kapcsolatosan az eljárás alá vont meghallgatásra kerül.
Kelt: Szekszárd, 2012. július 23.
Szima Judit
Fõtitkár
Link
Dátum: 2012/07/20 | Nincs komment | 20 olvasás Cikk nyomtatása Cikk nyomtatása
Tisztelt TMRSZ Tagok és Szimpatizánsaink!
Az elmúlt napokban felgyorsultak az események, azt követõen, hogy fõtitkári köszönõ levelemben tömören felvázoltam TMRSZ-nél kialakult viszonyokat, az elmúlt 8 hónap történéseit. Még ma sem látom az összes történést, de lényegét tekintve elmondható, hogy távollétemben a TMRSZ anyagi és morális amortizálódása ténykérdés.
A fogságba vetésemet követõen információt csak azt kaphattam, amelyet Rádi Attila „engedélyezett” kapcsolattartó ügyvédemnek. Más személytõl szóló üzenetet nem kaphattam. Köztük azokat a lényeges és más szemszögbõl bemutatott véleményeket sem kaptam meg, amelynek segítségével tisztán láthattam volna a vezetõségen belül kialakult, stratégiai jellegû kérdésekben felmerült ellentmondásokat.
Az egyik ilyen lényeges ellentmondás, hogy a Vezetõség felfüggesztett tagjai több esetben olyan ténykedést fejtettek ki, amelyek mögöttes szándékait egyértelmû véleményként lehet kikövetkeztetni.
Ennek a következtetésnek a lényege, hogy minél tovább benn tart az ügyészség, annál jobb a hatáskörömet gyakorló személyeknek. Okiratokkal bizonyítható, hogy elõzetes letartóztatásom idején akadálytalanul juttathattam ki a szakszervezet irányításával kapcsolatban azokat a döntéseket, amelyeket szükségesnek tartottam.
Ezek nagy része meg sem valósult, nemhogy reagáltak volna rá valamit. A hatáskörömben eljáró személy ténykedésének egyik markáns és félre nem érthetõ megnyilvánulás volt az az ügyészségnek küldött levél 2012. június közepe felé, mikor görcsös igyekezettel azt kívánták elérni, hogy az ügyészség mondja ki, hogy az Alapszabály szerinti akadályoztatásom fennáll, ennél fogva nem adhatok semmilyen utasítást, nem fogalmazhatok meg semmilyen kérést irányukban a szakszervezet mûködését illetõen.
Ennek a feltételezett ügyészi együttmûködésnek köszönhetõen már lépéseket is tettek egy kongresszus összehívására és gyõzködték a megmaradt tagságot, a küldötteket, hogy õk milyen áldozatkész és hatásos ténykedést fejtettek ki letartóztatásom idején.
A tények és a számok azonban önmagukért beszélnek. Az elmúlt napokban információkhoz jutottam, hogy szakszervezet bizonyos vagyontárgyait (elsõsorban nagy értékû és újszerû informatikai eszközöket) értékesítettek. Az értékesítéssel kapcsolatos információk, dokumentumok beszerzése folyamatban van.
Ami viszont tény, hogy a szakszervezet két bejáratott objektumát lényegében felszámolták, az ott lévõ értékek sorsának és helyének felkutatása pedig gyakorlatilag mint egy nyomozás úgy zajlik.
Ezzel kapcsolatban érdekes körülmény az egyik felfüggesztett vezetõségi tag reakciója arra mikor felszólítást kapott a nála lévõ szakszervezeti vagyontárgyak visszaszolgáltatására. Ennek lényege, hogy majd õ visszaadja azt amit a szakszervezet ki tud mutatni, hogy nála van. Ez az ember jelenleg is a rendõrség hivatásos állományának a tagja és hónapokig ellátta a szakszervezet vezetését, így akadálytalanul juthatott hozzá bármely szakszervezeti vagyontárgyhoz.
A két bejáratott objektum egyike a Szekszárd, Tanya u. 4. szám alatti ingatlan, amely egyben saját tulajdonú családi házam is. A szakszervezet megalakulásától kezdve bejegyzett székhely és olyan objektum, ahol nehézségeket okoz bármely ott tárolt irat megszerzése, rejtett megfigyelõ eszközök elhelyezése, és így minden egyes alkalommal házkutatást kellett mímelni, ha valami bizalmas információt meg szerettek volna tudni a szakszervezet mûködésével, vagy magánéletemmel kapcsolatban.
Ezt az ingatlant a szakszervezet Vezetõsége, Küldöttértekezlete és Kongresszusi döntése értelmében beruházás útján olyan állagúvá és állapotúvá fejlesztette a szakszervezet, amely kulturált és színvonalas munkavégzést tett lehetõvé az ott évekig dolgozó 13-15 munkavállaló számára, és bármikor nyitva állt bármely tisztségviselõ, de akármelyik tag elõtt is a kilencezerbõl.
Ezt az ingatlant a szakszervezet a beruházás fejében 237 négyzetméter terjedelemben, havi 80.000 ezer forint leírásával bérelte,-azaz bérleti díjat nem fizetett- illetve fizette a rezsi arányos részét.
Ez az ingatlan – tehát a rezsi szakszervezetre esõ arányos részét fizette bérleti díj effektív fizetése nélkül – „túl drágának” bizonyult és került sor a székhely kipakolására és egy 60 négyzetméteres bérleménybe költöztetésére m2-ként bruttó 1270 Ft-ért.
Intézkedések kerültek kiadásra a székhely ezen bérleménybe átírására a bíróságnál is, amelyre csak a Kongresszusnak lett volna hatásköre. Mindezekrõl semmit nem tudtam, tájékoztatást nem kaptam.
A csatolt anonimizált felfüggesztési határozat indokolása részébõl kiderül az okok egy része, hogy bizonyos vezetõségi tagokat miért voltam kénytelen tisztségükbõl felfüggeszteni. Ezek az okok bizonyosan nem teljes körûek, megismerésük folyamatban van.
A másik bejáratott objektum a Budapest, Pozsonyi úton lévõ és a munkáltató által biztosított objektum. Itt a kiköltözés ténye elkerülhetetlen volt, a munkáltató ezt felmondta. Ezzel nincs is probléma. Az viszont aggályos, hogy az ott elhelyezett, szintén a szakszervezet tulajdonát képezõ nagyértékû vagyontárgyak felkutatása szintén energiákat emészt fel, a számítógépek, a százezres nagyságrendbe kerülõ multifunkciós nyomtatók felkutatása szintén kvázi nyomozati ismereteket igényel.
A szakszervezet kasszája lényegében üres, míg a vezetõség tagjainak jelentõs része a szakszervezet tulajdonát képezõ személygépkocsikat személyes használatra kapta meg (utalta ki magának) akkor, amikor a tagság felé azt sulykolták, hogy a rezsi költség magas díja indokolja a Tanya utcai központból kiköltözést. Ehhez nem szükséges kommentárt fûzni azt gondolom.
A szakszervezet honlapjára szánt köszöntõmet csak azt követõen volt hajlandó kitenni az azért felelõs vezetõségi tag, miután a felfüggesztett elnök elkészítette saját – megszokottan önfényezõ – stílusban megírt levelét. Hitelességére egy adalék. Ezt írta: „Bocsánatot szeretnék kérni azoktól akiket jelenleg is képviseltem, de emiatt a döntés miatt tovább nem tudom ellátni a védelmüket.” Ezt a tájékoztatót az elõtt tette fel a TMRSZ honlapjára az azért felelõs személy, mielõtt órákkal korábban a köszöntõm felrakását kértem tõle. Hangsúlyozom, hogy a fõtitkár joga a honlapra felrakatni és onnan leszedetni bármit. A vendégkönyv abban kivétel, hogy oda bárki regisztrált írhat bármit, de természetesen az utólagos kontroll – amint tudomásomra jut valami oda nem tetszõ – itt is fennáll.
A TMRSZ honlapjával kapcsolatban is intézkednünk kellett, ugyanis az azt kezelõ vezetõségi tag is hozzájárult az elmúlt 8 hónap történéseihez, mára ez nyilvánvalóvá vált elõttem. Tehát ezt az „elköszönõ” levelet a felfüggesztett elnök úgy is írta alá, mint „felfüggesztett elnök”, július 17-én.
Ehhez képest felfüggesztett elnökként megjelent egy pár nappal késõbbi bírósági tárgyaláson Tatabányán és képviselni kívánta a TMRSZ által képviselt perben a tagot. Ehhez hozzá kell tenni azt a körülményt is, hogy jogi végzettséggel az illetõ nem rendelkezik, hivatali munkarendben dolgozik, de úgy látszik, hogy a perképviselethez a munkáltató megadta neki a munkából távolmaradás jogát.
Mivel nem ebben az egy perben járt el az említett személy, feltételezem, hogy nem az éves szabadsága terhére „képviselõsködött”. Ezzel az egy momentummal csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy „könnyes búcsúja” után, saját szavai szerint is, mint felfüggesztett elnök, mindenféle gátlás, fenntartás, vagy lelkifurdalás nélkül odaállt a bíróság elé és szemrebbenés nélkül képviselni akart a TMRSZ tisztségviselõjeként.
Elõször jött a morális bezsarolás az általa képviseltek felé („bocsánatot” kért tõlük) , majd mint ha mi sem történt volna az elbúcsúzott elnök TMRSZ kontóra (gondolja õ) odaállt a bírói pulpitus elé, mint ha nem vette volna be az aznapi gondolat serkentõjét, vagy pedig akkor vett be valamit amikor a könnyes búcsúját írta.
Napestig lehetne sorolni az ehhez hasonló „furcsaságokat”, amelyre ha a szükség úgy hozza, sort is kerítek, de jelen tájékoztató célja és terjedelme ezt nem teszi célszerûvé.
Hozzáteszem, hogy a TMRSZ 6-9 fõ alkalmazott jogásszal és jogtanácsossal (aki egyben vezetõségi tag is volt) végezte a tagok érdekvédelmét. A felfüggesztett vezetõségi tagok hatáskörömben eljárva a tudtom nélkül munkáltatói utasításba adták – a kirúgásukat kilátásba helyezve - Pozsonyi úti jogászoknak, hogy jogi ügyekben csak „tõlük” fogadhatnak el utasítást, a TMRSZ jogtanácsosától, vezetõségi tagjától pedig semmit.
Hangsúlyozom, hogy jogi képzettség nélküli vezetõségi tag tett ilyen – egyébként jogszabályellenesnek is minõsülõ – nyilatkozatot, adott ilyen jellegû utasítást. Ezt követõen pedig lényegében jogszerûtlenül el is lehetetlenítették a jogtanácsos munkatársam további ténykedését, a Hszt. 2011. decemberi módosításával kapcsolatos és a tagság egészének szóló tájékoztató kiküldését megakadályozták, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy a 2012. január 1-jei változásoknak a TMRSZ elébe menjen és a taglétszám megtartására, a tagdíjak minél hatékonyabb megfizetésére irányuló erõfeszítések léket kapjanak. Ez mérhetetlen erkölcsi és anyagi veszteséget okozzon a szakszervezetnek.
A megmaradt alkalmazottak folyamatos kirúgással fenyegetése mellett, a folyamatos kirúgások folytatódtak (ahogy nem jött be a tagdíj és apadt kasszában lévõ pénz), a megmaradt alkalmazottak megfélemlítése még kijövetelem után is érezhetõen fennállt.
A felfüggesztett vezetõségi tagok Alapszabály ellenesen gyakorlatilag gyámság alá kívántak helyezni már a börtönben, illetve kijövetelem után, mondván, hogy csak azokat az intézkedéseket hagyhatom jóvá amelyet õk elõzetesen jóváhagynak.
Ez a napi mûködést lehetetlenítené el egyébként is.
Nem beszélve arról, hogy az õ napi mûködésük során a velük nagyon sok lényegi kérdésben egyet nem értõ jogtanácsost kihagyták a döntéshozatalok jelentõs részébõl, és amikor ezt õ – mint a vezetõségi tagok közül legrégebben mellettem lévõ tisztségviselõ, a „rangidõs” jogán – sérelmezte, azt válaszolta neki Bárány Zoltán egy emailben, hogy majd 30 napon belül válaszolnak a feltett kérdéseire akkor, amikor az õ nevében is eljárva hoztak meg a számára ismeretlen döntéseket.
Ezt követõen rövid idõn belül a jogtanácsos levelezési rendszeréhez az õ kifejezett tiltakozása ellenére megszüntették a hozzáférését, telefonját átirányították és a perképviselet miatt õt keresõ tagoknak letagadták a történteket, azt mondták, hogy a jogtanácsos elment, és a privát elérhetõségét sajnos nem tudják megadni, ami természetesen nem fedte a valóságot. Ennyit a lelkiismeretes perképviseleti hozzáállásáról a felfüggesztett vezetõségi tagoknak.
Summa summárum, jelen helyzetben több vezetõségi tagot függesztettem fel. Érzékeltetni kívánom jelen tájékoztatómmal, a fentiek szerint, hogy ezek önmagukban is olyan jelenségek, amelyeket nem engedhet meg magának egy hiteles szakszervezet sem, összességükben pedig gyors és hatékony intézkedésekért kiáltanak.
A pénzügyekben még most sem látok tisztán, mire ment el a szakszervezet pénze az elmúlt 8 hónapban. Könyvelõi és könyvvizsgálói megbízások alapján és saját belsõ revíziónk alapján tudok ebben nyilatkozni, a gyanú és a megérzések még nem testesültek meg konkrétumokban, de azon vagyunk, hogy e körben is tiszta viszonyok teremtõdjenek mielõbb és pontos tájékoztatást adjunk immár saját TMRSZ honlapunkon.
Csatoltan tehát a már postázott felfüggesztési határozat indokolási része az alábbiakban olvasható.
Kérem kísérjék, kísérjétek figyelemmel a TMRSZ belsõ megtisztálása folyamatának a tájékoztatóit, és kérem, hogy ne adjanak hitelt az önsajnáltató, öntömjénezõ, és megrendeltség-szagú kommenteknek a netes oldalak bármelyikén. Köszönöm figyelmeteket.
Szekszárd, 2012. július 20.
Szima Judit
fõtitkár
Melléklet:
H A T Á R O Z A T
méltatlansági eljárás elrendelésérõ
……………….. (születési hely, idõ: ………………….; anyja neve: ) ……………utca …….. szám alatti lakos (országos hatáskörû tisztségviselõ, Vezetõségi Testületi tag) a továbbiakban eljárás alá vont- ellen, a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezetének (a továbbiakban TMRSZ) Alapszabályának 35. pontjában biztosított jogkörömnél fogva –a kizárásra okot adó körülményrõl való tudomásszerzéstõl számított 60 napon belül- az ASZ 38. pontjában szabályozott érdemtelenség, a szakszervezetnek okozott károkozás elkövetésének megalapozott gyanúja, továbbá bizalomvesztés miatt a méltatlansági eljárást
e l r e n d e l e m
e g y b e n az Alapszabály 80. pontja alapján tisztségébõl a méltatlansági eljárás lezárásáig
f e l f ü g g e s z t e m.
Errõl az eljárás alá vontat az elrendelésrõl készült határozat megküldésével értesítem.
Felhívom az eljárás alá vont figyelmét, hogy az eljárás lefolytatása alatt jogi képviselõt vehet igénybe.
A méltatlansági eljárás lefolytatásának határidejét az elrendeléstõl számított 30 napban állapítom meg, amely egy alkalommal –legfeljebb 30 nappal- meghosszabbítható.
Tájékoztatom, hogy –az Alapszabály 35. pontja alapján- távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya, továbbá távolmaradása esetére igazolásnak helye nincs.
I N D O K O L Á S
A TMRSZ Alapszabályának (a továbbiakban: ASZ) 38. pontja kimondja, hogy bármely választott tisztségviselõ felmenthetõ, illetve visszahívható, ha a vállalt kötelezettségének nem tud megfelelni, vagy annak nem tesz eleget, illetve ha a tisztsége ellátására érdemtelenné válik.
Az ASZ 38. pont a. alpontja szerint a tisztségviselõ akkor válik érdemtelenné, ha megszegi az Alapszabályt vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakszervezeti tisztségviselõi minõségével nem egyeztethetõ össze.
Az eljárás alá vont elnöki feladatai ellátása során, az eddig rendelkezésre álló okiratok, illetve egyéb bizonyítékok alapján az ASZ és az SZMSZ rendelkezéseit, illetve a TMRSZ Fõtitkárának utasításait nem tartotta be, a szakszervezet céljaival ellentétes tevékenységet végzett, továbbá rosszhiszemû magatartásával a szakszervezet céljainak elérését veszélyeztette, mellyel a TMRSZ-nek jelentõs hátrányt okozott az alábbiak szerint:
1.)
Az ASZ 88. pontja alapján felügyeli a TMRSZ Alapszabályának és Programjának megfelelõ mûködését.
Az ASZ pontja 98. szerint Alapszabály- és Program-ellenes tevékenység, illetõleg feladatai ismétlõdõ, hanyag ellátásának észlelése esetén az érintett tisztségviselõt:
-figyelmezteti,
-felhívja,
- felfüggeszti.
TMRSZ Fõtitkárának akadályoztatásának fennállta alatt, a 2012. március hó 12. napjától 2012. július hó 12. napjáig tartó idõszakban a VT, illetve az ügyvivõ fõtitkárok ASZ, illetve SZMSZ ellenesen mûködtek, továbbá a Btk.-ba, illetve a Ptk.-ba ütközõ tevékenységet gyakoroltak.
Az ASZ fent hivatkozott 88. illetve 98. pontja alapján az Elnöknek érzékelnie kellett volna az ASZ, illetve jogszabályellenes mûködést, és intézkednie kellett volna annak megszüntetésére.
Az eljárás alá vont a VT tagjait a Fõtitkár utasításainak be nem tartására, az azokkal történõ nyílt szembeszállásra bíztatta, a TMRSZ Alapszabályának és Programjának megfelelõ mûködést pedig nem tartotta, és nem tartatta be.
A VT 66. számú (2011.12.01.) határozatában Szima Judit fõtitkár akadályoztatása idejére Rádi Attila és Zarándok Tamás vezetõségi tagokat hatalmazta meg azzal, hogy a TMRSZ alapszabályának 72-87. pontjaiban foglalt fõtitkári hatásköröket együttesen gyakorolják ideiglenes ügyvivõkként.
A határozat harmadik bekezdése kimondja, hogy a fõtitkár hatáskörébe tartozó ügyekben döntést a két ideiglenes ügyvivõ csak és kizárólag egyhangú akaratnyilatkozata, vagy egyezõ írásbeli nyilatkozata alapján lehet hozni, és csak az alapján lehet határozatot végrehajtani.
2012. március hó 12. napján Zarándok Tamás ügyvivõ fõtitkári tisztségérõl lemondott. Ettõl az idõponttól kezdve Rádi Attila a 66. számú VT határozattal ellentétben egy személyben gyakorolta a fõtitkári hatásköröket. Tudomással bírt arról, hogy erre felhatalmazása nem volt, ezért rosszhiszemû álképviselõként (falsus procurator) járt el a szakszervezeti érdekképviseleti fórumokon, és hatóságok elõtt.
Erre a tényre az eljárás alá vontnak, mint a TMRSZ elnökének az ügyvivõ fõtitkárok figyelmét fel kellett volna hívni. A kialakult helyzetrõl köteles lett volna a TMRSZ Fõtitkárát haladéktalanul tájékoztatni, és a Fõtitkár utasításának megfelelõ lépéseket megtenni.
Ezzel elháríthatta volna a Rádi Attila álképviselõi tevékenysége során a szakszervezetnek okozott erkölcsi, vagyoni, és nem vagyoni kárt .
2.)
Szima Judit fõtitkár az eljárás alá vontat 2012. július 1.-jei hatállyal felmentette ügyvivõ fõtitkári pozíciójából. Közölte a Vezetõségi Testülettel, hogy 2012. július 1. napjától ismételten gyakorolja fõtitkári jogköreit.
A Fõtitkár intézkedését az eljárás alá vont figyelmen kívül hagyta, és nem tett semmit akkor, mikor Rádi Attila a továbbiakban is ellátta az ügyvivõ fõtitkári tisztet, gyakorolta a Fõtitkár jogköreit.
Támogatta Rádi Attilát abban is, hogy levélben azzal a kéréssel forduljon az ügyészséghez, hogy állapítsa meg, hogy Szima Judit fõtitkár nem láthatja el jogköreit, ezért továbbra is Rádi Attila tekinthetõ a TMRSZ ügyvivõ fõtitkárának.
3.)
Az eljárás alá vont érzékelte, hogy az ügyvivõ fõtitkárok nem teljesítik a Fõtitkár felé fennálló, az ASZ-on illetve a TMRSZ Szervezeti és Mûködési Szabályzatán (a továbbiakban: SZMSZ) alapuló egyeztetési kötelezettségüket. ASZ-t sértõ gyakorlatára azonban Rádi Attilát nem figyelmeztette.
Az ASZ 79. pontja alapján a Fõtitkár joga a Vezetõi Testület üléseinek összehívása, illetve a napirendi pontok meghatározása.
Az ASZ 59. pontja, illetve az SZMSZ 14. pontja alapján a VT üléseinek összehívására a napirendi pontok kitûzésével a fõtitkár jogosult. A fõtitkár által megjelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet.
Az SZMSZ 17. pontja alapján a naprendhez tartozó írásos anyagokat legalább 3 nappal a VT ülése elõtt minden állandó résztvevõnek el kell juttatni.
Az eljárás alá vont nem hívta fel Rádi Attila figyelmét arra, hogy elõzetesen egyeztetnie kell a Fõtitkárral a napirendi pontokat, és nem hívta fel õt arra, hogy a tervezett határozatok tartalmáról értesítették õt. A Fõtitkár a VT által meghozott határozatokat csupán 7 hónap múlva kapta meg.
A Fõtitkár VT tagsága nem került felfüggesztésre, csupán akadályoztatása idejéig fõtitkári jogköreit ruházta át másra. A Fõtitkár nem tudott arról, hogy a VT milyen napirendi pontokat tûzött ki, mint ahogyan arról sem, hogy milyen határozatok kerültek elfogadásra. Nem szavazott, nem szavazhatott az elfogadott határozatokról, ezért a VT által meghozott határozatok eleve érvénytelenek.
4.)
Az eljárás alá vont úgy fogadta el Hermann József illetve Klement Tibor VT taggá történõ jelölését, illetve fogadta el az errõl szóló határozatot, hogy tudta, az ügyvivõ fõtitkár elõzetesen nem egyeztetett személyükrõl a Fõtitkárral. Tudomással kellett bírnia arról is, hogy ezen okból a fent említett két tisztségviselõ VT taggá választása ASZ és SZMSZ megsértésével történt, így érvénytelen.
5.)
A Fõtitkár 2012. július hó 1. napján kelt átiratában utasította a VT minden tagját, hogy készítsen írásos beszámolót 2012. július 15. napjáig végzett munkájáról. Ennek az eljárás alá vont vonakodva tett eleget, nem kellõ mélységben tárta föl a Fõtitkár akadályoztatása alatt történt intézkedéseket.
Az ASZ 29. a tisztségviselõ az önként vállalt és a rábízott feladatokat a TMRSZ, illetve annak képviselõje által meghatározottak szerint végezze el.
Az ASZ 27. pontja szerint a tag köteles az ASZ-ban foglaltakat betartani.
6.)
Az ASZ 65. pontja rendelkezik arról, hogy a VT döntéseit határozatokban rögzíti.
A VT 2012. április hónapban olyan tartalmú döntést hozott, mely szerint a TMRSZ Központi Koordinációs Irodát a természetben 7100 Szekszárd, Tanya utca 4. szám alatti ingatlanból –a TMRSZ székhelyérõl- átteszik egy, a természetben 7100 Szekszárd, Páskom utcai bérelt ingatlanba. Errõl azonban határozatot nem hoztak, a Fõtitkárt a döntésrõl nem értesítették.
Az eljárás alá vont az ASZ 91. pontja alapján gondoskodik az üléseken hozott határozatok egységes szerkezetbe foglalásáról (Határozatok tára), melynek tartalmát valamennyi tagszervezet, csoport részére 30 napon belül köteles megküldeni.
Az elnök felelõs tehát azért, hogy a VT minden döntése megfelelõ formában, határozatba legyen foglalva. Érzékelnie kellett, hogy a fenti intézkedés, tekintettel arra, hogy azt határozatba nem foglalták eleve ASZ ellenes. Ennek ellenére nem szorgalmazta annak határozatba történõ foglalását, illetve nem hívta fel arra a VT jelen lévõ tagjait.
Az Alapszabályban rögzített legfontosabb cél a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységének sikeres mûködtetése. Azzal, hogy a VT a TMRSZ székhelyérõl egy bérleménybe költöztette a KKI Irodát, jelentõs többletköltséget okozott a szakszervezetnek akkor, amikor a tagdíjak egyébként sem folytak be. Ezzel veszélyeztette a TMRSZ mûködését.
7.)
A VT 10/2012. (V.17.) számon olyan tartalmú határozatot fogadott el, mely szerint a fõtitkár akadályoztatásának megszûnését követõen minden a szakszervezettel kapcsolatos döntését, kiemelten a munkajogi, pénzügyi, beruházási, nyilatkozattételi, sajtónyilvánosságot érintõ tárgykörökben, elõzetesen egyeztetnie kell az ügyvivõ fõtitkári feladatokat ellátóval, és az elnökkel.
A fõtitkár hatásköreinek ilyen módon történõ korlátozása az ASZ illetve az SZMSZ rendelkezéseibe ütközik.
Az eljárás alá vont az ASZ alapján köteles az ASZ-re, az SZMSZ-re figyelemmel, a tagság, a kongresszus megbízása alapján ellátni feladatait, nem mûködhet azzal ellentétesen.
A Fõtitkárt a TMRSZ Kongresszusa választotta meg. A tagság kinyilvánította, hogy Szima Juditot hatalmazza meg a Fõtitkári feladatok ellátásával. Azzal, hogy hatásköreit a VT a fenti módon korlátozta, a kongresszus döntését figyelmen kívül hagyta, megváltoztatta, melyre nem volt jogosultsága.
Eljárás alá vontnak a VT tagjait fel kellett volna hívnia a jogszerû mûködésre. Ennek a kötelezettségének nem tett eleget, a nyilvánvaló jogszabályellenes mûködést nem érzékelte, illetve annak megszüntetésére erõfeszítéseket, intézkedéseket nem tett.
8.)
Rádi Attila –az eljárás alá vont tudtával és belegyezésével- 2012. július 5. napján a Tolna Megyei Fõügyészséghez fordult, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Kérelméhez a TMRSZ-el, illetve a Fõtitkár személyével kapcsolatos, a szakszervezet belsõ mûködését érintõ, bizalmas jellegû iratokat csatolt.
Rádi Attila mindezt a szakszervezet, illetve a Fõtitkár lejáratásának szándékával, a TMRSZ bomlasztásának céljával tette. A szakszervezet belügyeinek kiteregetésével egyedüli célja az volt, hogy jogellenes cselekmények elkövetését sugallja, mellyel a TMRSZ-t, illetve a Fõtitkárt tudja majd vádolni, vagy rosszabb esetben ismételten elõzetes letartóztatásba helyezni.
Ennek érdekében valótlan tényállításokat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a rendelkezésére álló tényeket, adatokat olyan módon rendszerezve adta át az ügyészségnek, mely alkalmas az Ügyészség értékelésének hátrányos befolyásolására a TMRSZ-el, illetve Szima Judit Fõtitkár személyével kapcsolatosan.
Eljárás alá vont errõl a Fõtitkárt nem tájékoztatta, illetve Rádi Attilát nem figyelmeztette eljárása jogellenességére.
9.)
Szima Judit fõtitkár eljárás alá vontat 2012. július hó 17. napján telefonon tájékoztatta döntésérõl, mely szerint a TMRSZ jogi képviseletét munkaügyi perekben, illetve fegyelmi eljárásokban a továbbiakban nem láthatja el, illetve köteles az általa vitt peres eljárásokat szabály szerûen átadni.
Ezt követõen a TMRSZ tag alábbi ügyeit a TMRSZ KKi fõtitkári utasításra jogi ügyvivõre szignálta:
A jogi ügyvivõ 2012. július 18. napján az Fe/53/2011. saját lajstromszám alatt jelzett, a Tatabányai Munkaügyi Bíróság elõtt folyamatban lévõ tárgyaláson, fõtitkári utasításra el kívánta látni a jogi képviseletet. Az eljárás alá vont a fõtitkári utasítás ellenére a tárgyaláson megjelent, és a TMRSZ jogi képviselõnek adta ki magát.
A TMRSZ jogi képviselõ a tárgyalás elõtt megkérdezte az eljárás alá vontat, hogy miért jelent meg a tárgyaláson, mikor fõtitkári utasításra minden folyamatban lévõ peres ügyét vissza kellett adnia.
Az eljárás alá vont akként nyilatkozott, hogy nem tud errõl. Ezt követõen a TMRSZ jogi ügyvivõ kérte, hogy tekintettel arra, hogy képviseleti jogosultsága megszûnt, ne jelenjen meg a tárgyalóteremben. Erre az eljárás alá vont azt válaszolta, hogy „majd meglátjuk”.
Ezzel a magatartásával olyan helyzetet kreált, hogy a TMRSZ jogi ügyvivõnek a megjelent TMRSZ tag felperes, illetve két fõ, hivatásos állományú rendõr, továbbá a Bíróság elõtt elõ kellett adnia, hogy eljárás alá vont megbízatása a jogi képviseletre megszûnt.
Eljárás alá vont ezen magatartása alkalmas volt arra, hogy a szakszervezetet a hatóságok elõtt lejárassa.
TMRSZ tagunkat, továbbá a bíróságot félrevezette azzal, hogy képviseleti joga fennáll.
Eljárásának eredményeként TMRSZ tagunk a tárgyaláson jogi képviselet nélkül maradt.
10.)
A Fõtitkár akadályoztatásának megszûnését követõen az eljárás alá vont ellenségesen lépett fel a Fõtitkárral szemben, és utasításait nem hajtotta végre. Ezzel bizonyította, hogy nem szolidáris a TMRSZ-el, annak tagságával, illetve hogy célja a szakszervezet, illetve annak vezetõi ellen irányul.
2012. július 12. napján, éppen azon a napon, amikor a TMRSZ Fõtitkárának akadályoztatása megszûnt, a 10/2012. számú, a Fõtitkár beszámoltatási kötelezettségérõl rendelkezõ határozatot a VT tagjai elé terjesztette. Felhívta õket, hogy erõsítsék azt meg, ismételten elektronikus úton.
Elõterjesztésének indokolásában elõadta, hogy a Fõtitkár nem rendelkezik- álláspontja szerint- önálló munkáltatói jogkörrel a TMRSZ KKI dolgozói, továbbá a jogászok fölött.
Felszólította a TMRSZ KKI munkavállalóit, és a jogi irodát, hogy a Fõtitkári utasításoknak ne engedelmeskedjenek. Ezzel aláásták a szakszervezet mûködését, ellehetetlenítették a munkavégzést.
11.)
Szima Judit fõtitkár több ízben utasítást adott arra, hogy tekintettel a Hszt. változására, a szakszervezeti tagdíj beszedésére alternatívákat kell kidolgozni, és meg kell teremteni a zökkenõmentes átalakuláshoz a feltételeket. Már 2011. novemberében egyértelmûvé vált, hogy a kormány szakszervezet ellenes politikát folytat, és ennek részeként az új Hszt. olyan rendelkezést fog tartalmazni, mely szerint a tagdíjak munkáltató általi levonására korábban kialakított rendszer felszámolásra kerül.
Dr. Baracz Vilmos vezetõségi tag, a Fõtitkár akadályoztatását követõen szintén szorgalmazta a probléma megoldását, az eljárás alá vont azonban az átállásra való felkészülést minden eszközzel akadályozta.
Ennek eredményeként a TMRSZ –hez 2012. január illetve február hónapban egyáltalán nem folytak be tagdíjak.
12.)
A VT 2012. június 22. napján kelt, 13. számú határozatában a 7/2012 (2012.02.03.) VT határozatot hatályon kívül helyezte, és azt a döntést hozta, hogy a leltárt csak 2012. év augusztus hó 30. napjáig kell elvégezni.
A VT-nek megalapozottan biztosítania kell a készletek és a változásukra ható tényezõk (beszerzés, értékesítés, árváltozás, selejtezés stb.) zárt, pontos, naprakész, ellenõrizhetõ, egységenként elhatárolt nyilvántartási rendszerét, (könyv szerinti készlet vezetése) a leltározás és leltárelszámoltatás rendszerét, személyi és tárgyi feltételeit, a hiány kiszámításának módszertani, számszaki megoldását rögzítõ szabályzatot.
Ezt a VT, nem tette meg. Az eljárás alá vont, mint elnök köteles lett volna a jogsértõ helyzetre a VT tagok figyelmét felhívni, ezt azonban elmulasztotta.
13.)
A VT 16. számú, 2012. június 22. napján kelt határozatában 2012. október hónapban rendkívüli kongresszus összehívásáról döntött.
Az ASZ 44. e. pontja alapján a Rendkívüli Kongresszus összehívására – kizárólag a megjelölt ok és cél megtárgyalása és megszavazása céljából – a fõtitkár jogosult. Az eljárás alá vontnak, illetve a VT-nek nem volt arra felhatalmazása, hogy ebben a kérdésben döntsön. Erre a VT tagok figyelmét fel kellett volna hívnia, ezt azonban ne tette meg.
14.)
A VT 2012. június 22. napján kelt, székhely áthelyezésrõl szóló döntést megszavazta. Nem jelezte a VT tagok felé, hogy a határozat ellentétes az ASZ-el, tekintettel arra, hogy a szakszervezet székhelyének megváltoztatásáról, áttételérõl egyedül a Fõtitkárnak van hatásköre dönteni.
15.)
A VT 2012. június 22. napján kelt döntésével a VT egyértelmûen szembehelyezkedett a fõtitkár utasításával. A Fõtitkár olyan tartalmú döntést hozott, mely szerint dr. Baracz Vilmosnak a szakszervezet biztosítson laptopot. Ezt az utasítást a VT a fenti számú döntésében nem tartotta be.
16.)
Az Eurocop-al folytatott kapcsolattartást, a TMRSZ-nek a nemzetközi szervezet elõtt történõ képviseletét nem a fõtitkári utasításoknak megfelelõen látta el.
A VT a 4. számú, 2012. február hó 3. napján kelt határozatával eljárás alá vontat hatalmazta meg azzal, hogy képviselje a TMRSZ érdekeit az Eurocop küldöttértekezletén.
A szakszervezet Fõtitkára többször írásbeli utasítást adott, hogy az ellene folyó jogalap nélküli büntetõeljárásról, annak politikai színezetérõl részletesen tájékoztassák az Eurocop-ot. A VT 4. számú, 2012. február hó 3. napján kelt határozatával Bárány Zoltánt bízta meg a szakszervezet képviseletének ellátásával az Eurocop küldöttértekezletén.
Az ASZ 75. pontja alapján a Fõtitkár képviseli a TMRSZ-t más szervek és szervezetek elõtt, valamint nyilvános fórumokon és rendezvényeken. A Fõtitkár egyértelmû utasítást adott az Eurocop-al történõ kapcsolattartásra, illetve a nyilatkozatok tartalmára vonatkozóan.
Az utasítás az volt, hogy tájékoztatni kell az Eurocop-ot a Fõtitkár helyzetérõl, az ellene indult eljárásról, elõzetes letartóztatásáról. A megküldésre került átiratok egyikében sem szerepelt utalás arra, hogy a Fõtitkárt törvénytelenül tartják elõzetes letartóztatásban.
2011. november hó 29. napján kelt átiratban az eljárás alá vont, illetve Rádi Attila valótlan tényállításokat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a rendelkezésére álló tényeket, adatokat olyan módon rendszerezve adta át az Eurocop-nak, mely alkalmas a nemzetközi szervezet félrevezetésére, a Fõtitkárról kialakult értékelésének hátrányos befolyásolására, jó hírnevének megsértésére.
A Fõtitkár utasítása alapján a szakszervezet által megküldött minden megkeresés, és egyéb beadvány expediálását kizárólag a TMRSZ KKI végzi. Az Eurocop-al történt levelezést a TMRSZ KKI tudta nélkül, egy személyben az eljárás alá vont az ASZ-el ellentétesen végezte.
17.)
Eljárás alá vont 2012. július hó 17. napján levélben tájékoztatta a tagokat arról, hogy a Fõtitkár õt elnöki tisztségébõl felfüggesztette. Erre semmiféle felhatalmazással nem rendelkezett.
Ugyanezen a napon a Posta Imre által kezelt Link internet címen található weblapján is publikálásra került eljárás alá vont levele.
A TMRSZ belsõ ügyeinek –a Fõtitkár felhatalmazása nélkül- történõ nyilvánossá tétele az ASZ-ba ütközik. Az ASZ 77. pontja alapján ugyanis a Fõtitkár jogosult a TMRSZ nevében nyilatkozatokat tenni.
A szakszervezet a korábbiakban elhatárolódott Posta Imre tevékenységétõl, melyrõl az eljárás alá vontnak is tudomása volt. Ennek ellenére levele mégis megjelent az érintet weboldalán
Összességében megállapítható, hogy az eljárás alá vont az ASZ-el, illetve az SZMSZ-el ellentétes tevékenységet végzett, nem követte a rá bízott feladatok során a Fõtitkár utasítását, megtévesztette a Fõtitkárt és kollégáit, õket emberi tisztességükben, illetve szakszervezeti tisztségviselõi minõségükben lejáratni szándékozott.
A fenti intézkedések együttesen vezettek bizalomvesztéshez az eljárás alá vont személyével kapcsolatosan.
Ezért az ASZ 35. pontja alapján a rendelkezõ részben foglaltak szerint határoztam.
Amennyiben a méltatlansági eljárás során egyéb bizonyítékok kerülnek elõ, illetve egyéb, a hatályos törvényekkel, illetve az ASZ-el, és az SZMSZ-el ellentétes cselekmények kerülnek felderítésre, az indokolási részben foglaltak kiegészítésre kerülnek, és ezen új tényekkel, bizonyítékokkal kapcsolatosan az eljárás alá vont meghallgatásra kerül.
Kelt: Szekszárd, 2012. július 23.
Szima Judit
Fõtitkár
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
kincses
- 2012. July 21. 20:45:42
#22 |
ssman
- 2012. July 21. 20:57:26
#23 |
kincses
- 2012. July 21. 21:18:59
#24 |
spartakusz
- 2012. July 22. 04:56:12
#25 |
postaimre
- 2012. July 22. 06:01:34
#26 |
kincses
- 2012. July 22. 07:31:44
#27 |
fapipa
- 2012. July 22. 07:48:28
#28 |
tillati
- 2012. July 22. 08:02:22
#29 |
fapipa
- 2012. July 22. 11:39:21
#30 |
postaimre
- 2012. July 22. 15:05:32
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.