Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
"Robogarak": jönnek a távirányított csótányok
Ezek a bogarak képesek nagyon kis helyeken is mozogni, ezért azt remélik, hogy a technológia alkalmazható lesz felderítõ- és mentõakcióknál is.
A texasi A&M egyetem egyik kutatócsoportja egy 3 grammnál is kisebb súlyú hátizsákot alkotott a bogarak számára. Ez az eszköz tartalmaz egy apró computer-chipet is, valamint minden egyéb felszerelést, ami a csótányok irányításához szükséges.
EZ A CHIP AZOKAT AZ IDEGEKET STIMULÁLJA, AMIK A BOGARAK MOZGÁSÁÉRT FELELÕSEK
állítja a Journal of the Royal Society Interface által publikált beszámoló.
A rovarok a rendszer segítségével képesek lesznek mini videokamerákat és mikrofonokat szállítani, ami nagyon megkönnyítheti információk begyûjtését az olyan nehezen megközelíthetõ helyekrõl, mint például összeomlott vagy megrongálódott épületek.
A távirányítás a következõ módon valósul meg: A csótányoknak hat lábuk van, mindkét oldalon három-három. Amikor járnak, az összes lábuk szinkronban mozog egymással. Ha azonban egy impulzust küldünk valamelyik oldal középsõ lábának, az a láb ki fog esni a ritmusból, nem a többivel harmóniában fog mozogni. Ha tehát a csapat küld a baloldali középsõ lábnak egy ilyen impulzust, akkor a csótány balra fog fordulni, ha pedig a jobb oldalnak küldik a jelet, akkor jobbra fog menni.
A kutatás még sok munkát igényel; a csapat ideje 70 %-át azzal tölti, hogy a csótányok irányításra adott reakcióit vizsgálja. A kutatók egyike úgy gondolja, hogy a technológia nagy jövõ elõtt áll, amennyiben sikerül tökéletesíteni.
A rovarok el tudnak végezni olyan dolgokat, amikre a robotok nem képesek. Be tudnak jutni nagyon kicsi helyekre, érzékelik a környezetüket, és sokkal jobban képesek reagálni a változásokra, mint valamilyen ember által tervezett rendszer.
SZERETNÉNK MEGTALÁLNI A MÓDJÁT ANNAK, HOGY EGYÜTT DOLGOZHASSUNK VELÜK.
- nyilatkozta Hong Liang, a kutatás vezetõje a Guardiannak.
Habár a csótányoknak megvan a képességük arra, hogy testsúlyuk ötszörösét cipeljék, viszonylag fáradékonyak. Liang szerint ez megakadályozhatja azt, hogy a felszerelést hordozzák, ami pedig kulcsfontosságú a kutatás szempontjából. Egy futófelületre tesszük õket, és hagyjuk pihenni. Ha a hátizsák könnyebb, több ideig tudják vinni- tette hozzá.
Nem a texasi A&M kutatócsoportja az elsõ, amely csótányok távirányításával próbálkozik. 2012-ben Észak-Carolina állami egyetemén az Elektrotechnika és Számítógépes tervezés szak kutatói megalkottak egy rendszert, amelynek a segítségével elektromos impulzusokat tudtak továbbítani vezeték nélkül egy csótány hátán elhelyezett készülékbe, és ez által stimulálni tudták a mozgását.
Amit csinálunk, azt leginkább a lovagláshoz tudnám hasonlítani - mondta Alper Bozkurt egyetemi professzor. A csótány, miközben megy, a csápjait érzékelõ szenzorokként használja. A csápokba küldött impulzusok segítségével akadályokat szimulálunk, így tudjuk elérni azt, hogy a bogár az ellenkezõ irányba forduljon, és arra menjen, amerre mi szeretnénk - közölte a Nature.
Forrás:
http://vigyazo.bl...k_akcioban
A texasi A&M egyetem egyik kutatócsoportja egy 3 grammnál is kisebb súlyú hátizsákot alkotott a bogarak számára. Ez az eszköz tartalmaz egy apró computer-chipet is, valamint minden egyéb felszerelést, ami a csótányok irányításához szükséges.
EZ A CHIP AZOKAT AZ IDEGEKET STIMULÁLJA, AMIK A BOGARAK MOZGÁSÁÉRT FELELÕSEK
állítja a Journal of the Royal Society Interface által publikált beszámoló.
A rovarok a rendszer segítségével képesek lesznek mini videokamerákat és mikrofonokat szállítani, ami nagyon megkönnyítheti információk begyûjtését az olyan nehezen megközelíthetõ helyekrõl, mint például összeomlott vagy megrongálódott épületek.
A távirányítás a következõ módon valósul meg: A csótányoknak hat lábuk van, mindkét oldalon három-három. Amikor járnak, az összes lábuk szinkronban mozog egymással. Ha azonban egy impulzust küldünk valamelyik oldal középsõ lábának, az a láb ki fog esni a ritmusból, nem a többivel harmóniában fog mozogni. Ha tehát a csapat küld a baloldali középsõ lábnak egy ilyen impulzust, akkor a csótány balra fog fordulni, ha pedig a jobb oldalnak küldik a jelet, akkor jobbra fog menni.
A kutatás még sok munkát igényel; a csapat ideje 70 %-át azzal tölti, hogy a csótányok irányításra adott reakcióit vizsgálja. A kutatók egyike úgy gondolja, hogy a technológia nagy jövõ elõtt áll, amennyiben sikerül tökéletesíteni.
A rovarok el tudnak végezni olyan dolgokat, amikre a robotok nem képesek. Be tudnak jutni nagyon kicsi helyekre, érzékelik a környezetüket, és sokkal jobban képesek reagálni a változásokra, mint valamilyen ember által tervezett rendszer.
SZERETNÉNK MEGTALÁLNI A MÓDJÁT ANNAK, HOGY EGYÜTT DOLGOZHASSUNK VELÜK.
- nyilatkozta Hong Liang, a kutatás vezetõje a Guardiannak.
Habár a csótányoknak megvan a képességük arra, hogy testsúlyuk ötszörösét cipeljék, viszonylag fáradékonyak. Liang szerint ez megakadályozhatja azt, hogy a felszerelést hordozzák, ami pedig kulcsfontosságú a kutatás szempontjából. Egy futófelületre tesszük õket, és hagyjuk pihenni. Ha a hátizsák könnyebb, több ideig tudják vinni- tette hozzá.
Nem a texasi A&M kutatócsoportja az elsõ, amely csótányok távirányításával próbálkozik. 2012-ben Észak-Carolina állami egyetemén az Elektrotechnika és Számítógépes tervezés szak kutatói megalkottak egy rendszert, amelynek a segítségével elektromos impulzusokat tudtak továbbítani vezeték nélkül egy csótány hátán elhelyezett készülékbe, és ez által stimulálni tudták a mozgását.
Amit csinálunk, azt leginkább a lovagláshoz tudnám hasonlítani - mondta Alper Bozkurt egyetemi professzor. A csótány, miközben megy, a csápjait érzékelõ szenzorokként használja. A csápokba küldött impulzusok segítségével akadályokat szimulálunk, így tudjuk elérni azt, hogy a bogár az ellenkezõ irányba forduljon, és arra menjen, amerre mi szeretnénk - közölte a Nature.
Forrás:
http://vigyazo.bl...k_akcioban
Hozzaszolasok
#1 |
lapaj55
- 2015. March 15. 22:02:21
#2 |
Galagonya
- 2015. March 16. 12:12:56
#3 |
baktria
- 2015. March 16. 15:55:55
#4 |
hamu
- 2015. March 16. 19:41:20
#5 |
torokgyik
- 2015. March 16. 19:58:02
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.