Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Puccskísérlet miatt tûnhetett el Putyin
Másfél hete találgatja a világ, hogy hova tûnt Vlagyimir Putyin. Oroszország elsõ embere utoljára március 5-én állt a nyilvánosság elé, amikor Matteo Renzi olasz kormányfõvel találkozott. Azóta az elnöki sajtóiroda csak fényképeket adott ki róla, amelyeken különbözõ közméltóságokkal tárgyal, de azok sokak szerint korábban készülhettek. Mindez azért különösen szokatlan, hiszen Putyin mindig a figyelem középpontjában van, a reflektorfény fontos része elnöki imázsának. Soha nem fordult még elõ, hogy ilyen hosszú idõre kerülje a nyilvánosságot.
A Coup Against Putin?
A sajtóban elõször csak az merült fel, hogy Putyin beteg. Ezt egy kazah kormányzati forrás nyilatkozta a Reutersnek, miután Vlagyimir Vlagyimirovics lemondta múlt hétre tervezett utazását a közép-ázsiai országba. A Kreml sajtófõnöke tagadott, és az internet népének csak ennyi kellett. Az orosz elnök rossz egészségi állapotáról szóló pletyka lavinát indított el, néhány nap alatt elméletek egész sora született, volt, aki szerint Putyin már nem is él, mások azt pletykálták, hogy igazából gyereke született, egyesek pedig viccesen felvetették, hogy az orosz elnök biztos csak pihen és a Kártyavár (House of Cards) címû sorozatot nézi, amelynek legújabb évadjában az õ alteregója is szerepel. Mindeközben egy ukrán honlapon már valós idõben is lehet követni, mennyi ideje tûnt el Putyin.
A komolytalannak tûnõ híresztelések mellett volt azonban egy felvetés, amelyre már nehezebb csak legyinteni: Putyin eltûnésének oka az lehet, hogy hatalmi harc zajlik a Kreml színfalai mögött.
Keményvonalasok vs. békepártiak
Egy Putyin ellenes államcsíny lehetõsége lényegében a kelet-ukrajnai beavatkozás kezdete óta a levegõben van. A Bloomberg január végén közölt hosszú riportot, amelyben nevük elhallgatását kérõ orosz forrásokra hivatkozva arról írtak, hogy az orosz elit két táborra szakadt: egy szûk, fõleg a hírszerzés, a hadsereg és a belbiztonsági szolgálatok vezetõibõl álló körre (az ún. "Siloviki"-ra), akik keményebb fellépést akarnak Ukrajnában, és a Putyin holdudvarába tartozó oligarchákra, akik üzleti érdekeik sérelme miatt békülést szorgalmaznak Kijevvel és a Nyugattal. Ahogy a kelet-ukrajnai helyzet elmérgesedése is jelzi, Vlagyimir Putyin az utóbbi idõben a keményvonalas táborra támaszkodik, a liberálisabb gazdasági elit befolyása pedig drasztikusan lecsökkent, ami komoly feszültségeket szül.
A Bloomberg számításai szerint a 21 leggazdagabb orosz oligarcha teljes vagyona negyedét, mintegy 60 milliárd dollárt vesztett el tavaly a kelet-ukrajnai konfliktus miatt kivetett nyugati szankciók, az olajárzuhanás, illetve a rubel értékvesztésének együttes hatásaként. A hatalmas veszteségek ellenére mégis kevesen merik nyilvánosan kritizálni Putyin külpolitikáját, maradék vagyonuk elkobzástól vagy a börtöntõl tartva. A háttérben viszont a kiábrándult oligarchák már rezsimváltáson ügyködnek, ezt már Donald N. Jensen, az amerikai Modern Oroszország Intézet szakértõje állítja, emlékeztetve arra, hogy Brezsnyevet és Gorbacsovot is puccs buktatta meg, sõt, Jelcin is hatalmi intrikák miatt kényszerülhetett lemondani.
Van, aki szerint az egyik legismertebb Putyin-kritikus, Borisz Nyemcov meggyilkolása a Kreml közelében nem csak az orosz ellenzék, hanem az elnök ellen szervezkedõ oligarchák megfélemlítését is szolgálta. Paul Stronski, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány fõmunkatársa elemzésében azt írja, a háború-párti tábor az ellenzéknél is veszélyesebbnek tartja az ukrán konfliktus rendezését sürgetõ gazdasági háttérembereket. Ez a hazafias indulatok által fûtött ellenségkeresés viszont könnyen alááshatja azt a stabilitást, amit Putyin régóta legfontosabb eredményének tart - figyelmeztet Stronski.
A keményvonalas, militarista tábornak a kelet-ukrajnai háború folytatása létfontosságú, hiszen ez tartja õket a hatalom közelében, ahonnan a jelenlegi miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev elnöksége idején kiszorultak. Az elitek háborújában ezért egyesek szerint épp a kormányfõ lehet a következõ áldozat. Alexander Rahr német újságíró, az egyik Putyin biográfia szerzõje szerint a Siloviki frakció tagjai egyre határozottabban követelik a mérsékeltebb Medvegyev leváltását, mert attól félnek, hogy ha bármi történik Putyinnal, õ lép a helyébe, és azonnal visszarendeli a csapatokat Kelet-Ukrajnából.
Felröppent egy olyan teória is, miszerint nem csak Medvegyevet de magát Putyint is el akarják távolítani. Ezt az elméletet Andrej Illarionov, az elnök volt gazdasági tanácsadója írta meg a blogján. Õ azt állítja, hogy a hírszerzés és a biztonsági szolgálatok tisztjei Putyin kabinetfõnökével,
Szergej Ivanovval szövetkeztek az elnök hatalmának megdöntésére.
.jpg)
Kutyaszorítóban
Világosan látszik, hogy Vlagyimir Putyin az ukrajnai konfliktussal zsákutcába kormányozta magát. Az orosz elnök hatalmát két dolog veszélyeztetheti: a népharag vagy az oligarchák haragja. Putyin az ukrajnai helyzetnek köszönheti, hogy a gazdaság zuhanórepülése, a 11 százalékos infláció és a dollárhoz képest 45 százalékos rubelgyengülés ellenére nem lázadt fel a nép, sõt, az elnök támogatottsága továbbra is 80 százalék körüli. Ha Putyin meghátrálna a Nyugattal szemben, azzal azt kockáztatná, hogy az ország lakossága ellene fordul. A háború folytatásával viszont egyre inkább magára haragítja azt a gazdasági elitet, amely a Putyin-féle korrupt politikai rendszer alapköve. Az orosz elnök helyzete tehát korántsem olyan biztos, mint sokan eddig hitték. Egy instabil Oroszország pedig nem sok jóval kecsegtet Európa számára.
Forrás: HÍR24
A Coup Against Putin?
A sajtóban elõször csak az merült fel, hogy Putyin beteg. Ezt egy kazah kormányzati forrás nyilatkozta a Reutersnek, miután Vlagyimir Vlagyimirovics lemondta múlt hétre tervezett utazását a közép-ázsiai országba. A Kreml sajtófõnöke tagadott, és az internet népének csak ennyi kellett. Az orosz elnök rossz egészségi állapotáról szóló pletyka lavinát indított el, néhány nap alatt elméletek egész sora született, volt, aki szerint Putyin már nem is él, mások azt pletykálták, hogy igazából gyereke született, egyesek pedig viccesen felvetették, hogy az orosz elnök biztos csak pihen és a Kártyavár (House of Cards) címû sorozatot nézi, amelynek legújabb évadjában az õ alteregója is szerepel. Mindeközben egy ukrán honlapon már valós idõben is lehet követni, mennyi ideje tûnt el Putyin.
A komolytalannak tûnõ híresztelések mellett volt azonban egy felvetés, amelyre már nehezebb csak legyinteni: Putyin eltûnésének oka az lehet, hogy hatalmi harc zajlik a Kreml színfalai mögött.
Keményvonalasok vs. békepártiak
Egy Putyin ellenes államcsíny lehetõsége lényegében a kelet-ukrajnai beavatkozás kezdete óta a levegõben van. A Bloomberg január végén közölt hosszú riportot, amelyben nevük elhallgatását kérõ orosz forrásokra hivatkozva arról írtak, hogy az orosz elit két táborra szakadt: egy szûk, fõleg a hírszerzés, a hadsereg és a belbiztonsági szolgálatok vezetõibõl álló körre (az ún. "Siloviki"-ra), akik keményebb fellépést akarnak Ukrajnában, és a Putyin holdudvarába tartozó oligarchákra, akik üzleti érdekeik sérelme miatt békülést szorgalmaznak Kijevvel és a Nyugattal. Ahogy a kelet-ukrajnai helyzet elmérgesedése is jelzi, Vlagyimir Putyin az utóbbi idõben a keményvonalas táborra támaszkodik, a liberálisabb gazdasági elit befolyása pedig drasztikusan lecsökkent, ami komoly feszültségeket szül.
A Bloomberg számításai szerint a 21 leggazdagabb orosz oligarcha teljes vagyona negyedét, mintegy 60 milliárd dollárt vesztett el tavaly a kelet-ukrajnai konfliktus miatt kivetett nyugati szankciók, az olajárzuhanás, illetve a rubel értékvesztésének együttes hatásaként. A hatalmas veszteségek ellenére mégis kevesen merik nyilvánosan kritizálni Putyin külpolitikáját, maradék vagyonuk elkobzástól vagy a börtöntõl tartva. A háttérben viszont a kiábrándult oligarchák már rezsimváltáson ügyködnek, ezt már Donald N. Jensen, az amerikai Modern Oroszország Intézet szakértõje állítja, emlékeztetve arra, hogy Brezsnyevet és Gorbacsovot is puccs buktatta meg, sõt, Jelcin is hatalmi intrikák miatt kényszerülhetett lemondani.
Van, aki szerint az egyik legismertebb Putyin-kritikus, Borisz Nyemcov meggyilkolása a Kreml közelében nem csak az orosz ellenzék, hanem az elnök ellen szervezkedõ oligarchák megfélemlítését is szolgálta. Paul Stronski, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány fõmunkatársa elemzésében azt írja, a háború-párti tábor az ellenzéknél is veszélyesebbnek tartja az ukrán konfliktus rendezését sürgetõ gazdasági háttérembereket. Ez a hazafias indulatok által fûtött ellenségkeresés viszont könnyen alááshatja azt a stabilitást, amit Putyin régóta legfontosabb eredményének tart - figyelmeztet Stronski.
A keményvonalas, militarista tábornak a kelet-ukrajnai háború folytatása létfontosságú, hiszen ez tartja õket a hatalom közelében, ahonnan a jelenlegi miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev elnöksége idején kiszorultak. Az elitek háborújában ezért egyesek szerint épp a kormányfõ lehet a következõ áldozat. Alexander Rahr német újságíró, az egyik Putyin biográfia szerzõje szerint a Siloviki frakció tagjai egyre határozottabban követelik a mérsékeltebb Medvegyev leváltását, mert attól félnek, hogy ha bármi történik Putyinnal, õ lép a helyébe, és azonnal visszarendeli a csapatokat Kelet-Ukrajnából.
Felröppent egy olyan teória is, miszerint nem csak Medvegyevet de magát Putyint is el akarják távolítani. Ezt az elméletet Andrej Illarionov, az elnök volt gazdasági tanácsadója írta meg a blogján. Õ azt állítja, hogy a hírszerzés és a biztonsági szolgálatok tisztjei Putyin kabinetfõnökével,
Szergej Ivanovval szövetkeztek az elnök hatalmának megdöntésére.
Kutyaszorítóban
Világosan látszik, hogy Vlagyimir Putyin az ukrajnai konfliktussal zsákutcába kormányozta magát. Az orosz elnök hatalmát két dolog veszélyeztetheti: a népharag vagy az oligarchák haragja. Putyin az ukrajnai helyzetnek köszönheti, hogy a gazdaság zuhanórepülése, a 11 százalékos infláció és a dollárhoz képest 45 százalékos rubelgyengülés ellenére nem lázadt fel a nép, sõt, az elnök támogatottsága továbbra is 80 százalék körüli. Ha Putyin meghátrálna a Nyugattal szemben, azzal azt kockáztatná, hogy az ország lakossága ellene fordul. A háború folytatásával viszont egyre inkább magára haragítja azt a gazdasági elitet, amely a Putyin-féle korrupt politikai rendszer alapköve. Az orosz elnök helyzete tehát korántsem olyan biztos, mint sokan eddig hitték. Egy instabil Oroszország pedig nem sok jóval kecsegtet Európa számára.
Forrás: HÍR24
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
flamma
- 2015. March 17. 00:56:05
#12 |
Kedvesi
- 2015. March 17. 00:57:14
#13 |
keepfargo
- 2015. March 17. 08:06:16
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.