Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
Ha a svájci frankót nem lõtték volna ki, már le lehetett volna húzni a redõnyt. Mikor írtuk, hogy összefésülik a sok szemét fedezetlen papírt és aztán "új sor, új bekezdés"? Jó régen volt már. Hamarosan ugyanannyiba fog kerülni az euró, mint a dollár - legalábbis mára ezt gondolja az elemzõházak többsége. Az euró nemrég 12 éves mélypontra került az eurózónás jegybank kötvényvásárlási programja és a Fed-del kapcsolatos várakozások miatt. A paritás pedig innen már alig 5 százalékra van. De vajon mennyire indokolt a világ legtöbbet kereskedett devizapárjában egy ennyire gyors és nagymértékû átrendezõdés? Sokan már az eurózóna fellendülését várják, a devizapiaci szereplõk pedig elõretekintõen viselkednek. Mi lesz ennek az eredménye? Szavazzon!
Repül a dollár: ki tudja, hol áll meg?
Óriási menetelésen van túl a dollár: egy év alatt nagyjából 24 százalékot vert az euróövezet pénzére. Ráadásul ebbõl csak idén 12 százalékot! Az ilyesfajta elmozdulások kifejezetten ritkának nevezhetõek a devizapiacon, már ha nem éppen valamilyen válságba jutott feltörekvõ piaci ország pénzérõl van szó. De az euró-dollár a major devizapárok legnagyobbika: a napi ötezer milliárd dolláros forgalommal bíró forex piacon belül, a spot tranzakciók 24 százalékát teszi ki ez a kereszt.
A méretek áttekintésével teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy itt valami elképesztõ erejû átrendezõdésrõl van szó, nem holmi hedge fundok spekulációjáról (ami egyébként is kicsi része a forex piaci forgalomnak).
A devizapárok mozgása rendkívül kiszámíthatatlan, fõleg mert még csak olyan trend sincs bennük, mint ami a részvénypiacokat jellemzi. A másik alapvetõ és problémás jellemzõjük, hogy relatív értéket fejeznek ki. Így pedig egy adott kereszt mozgását bármely két ország megítélésének romlása/javulása elmozdíthatja, és akkor még nem is beszéltünk a különbözõ devizapiaci korrelációkról, amikor egy régió megítélése is rángatni tudja az adott ország fizetõeszközét (lásd: a forint).
Ebbõl következõen lényegében lehetetlen "célárat", vagy egyensúlyi értéket meghatározni egy devizapár esetében, a legkockább, lerázó közgazdászok válasza ilyenkor csak annyi, hogy az aktuális ár fejezi ki a piac véleményét, ami egyben a fair árat jelenti. Hiszen a devizapiac egy remekül mûködõ, nagyon likvid és kevéssé szabályozott, már-már tökéletes versenyzõi piac - érvelnek sokan. De mégis tárt karokkal állunk azelõtt, amikor a világ két legnagyobb gazdasági övezetének a fizetõeszköze két és fél hónap alatt 12 százalékkal mozdul el. Hiszen mi indokolja ezt az óriási átrendezõdést ennyi idõ alatt, és ami a legfontosabb: hol lesz ennek a vége?
Megteheti valaki, hogy az alapvetõ közgazdasági összefüggéseket vizsgálva, a reál-árfolyamra (vagy akkor már reál-effektív árfolyamra) próbál támaszkodni, majd így megállapítja, hogy bizony kezd súlyosan alulértékelt lenni az euró. Csakhogy a reálárfolyamok vizsgálata általában nagyon gyenge, ha nem teljesen haszontalan elõrejelzõje az aktuális piaci folyamatoknak. Egyáltalán nem ritka, hogy egy deviza (például a japán jen) jelentõsen és hosszan eltérjen a reálárfolyam-modellekbõl számított "fair" értéktõl.
Hasonló a helyzet a kamatparitással is, vagyis azon iskolás példával, hogy a két ország devizájának keresletét (ami a jövõbeli árfolyamot beállítja) a kamatkülönbségek határoznák meg. Szép modelleket lehet rá gyártani, amik megmondják, hogy milyen árfolyamnak kellene lennie a jövõben, hogy arbitrázsmentes egyensúlyt teremtsen a kamatkülönbségek között. A probléma ezekkel a modellekkel az elméletben csak az, hogy nincs tökéletes helyettesítés a két országban fellelhetõ eszközök között és nem teljesen mobilis a tõke. A gyakorlati probléma viszont már az, hogy nemes egyszerûséggel nem lehet ilyen modellekkel elõrejelezni a devizaárfolyamokat.
Igazából nem tudja senki
Így aztán mielõtt bármit mondanánk, le kell szögeznünk, hogy nem tudjuk, meddig erõsödhet még a dollár az euróval szemben. Nem tudja senki sem, csak éppen sokan számítanak valamire. Most a többség éppen arra, hogy paritásig jut a keresztárfolyam, ami mára nem is tûnik igazán extrém várakozásnak, hiszen alig 5 százalékra vagyunk tõle.
A Goldman Sachs szerint paritáson is túlmegy
A Goldman Sachs régóta a dollár felértékelõdését várja a devizapiacon, most pedig a legfrissebb elõrejelzéseik szerint még dinamikusabb mozgásra számítanak. Szerintük fél éven belül érheti el a paritást az euró-dollár kurzusa, majd ezt követõen 0,85-ös árfolyamot jeleznek elõre 2016 végére, ami 2017-ben már 0,80-ig juthat. Érdekes látni, hogy ezt a jelentõs elváltozást annak ellenére jelzik elõre, hogy a saját (GSDEER) reálárfolyam-modelljük alapján 1,2 körül lenne a "fair árfolyama" az euró-dollárnak. Az ettõl való tartós és jelentõs eltérést a széttartó monetáris politikai irányultsággal, illetve növekedésbeli eltérésekkel magyarázzák a bank elemzõi.
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
Alapvetõen három fundamentális okot vázolhatunk annak a kapcsán, hogy miért erõsödhet még tovább a dollár az euróval szemben:
Elindult az eurózónás QE, ami még szélesebb körben, még mélyebbre nyomta az itt elérhetõ kötvényhozamokat. Ez pedig átcsoportosításra ösztönözte a tõkepiaci szereplõket, ami többek között az euró eladásával és a dollár vásárlásával járt.
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
A várakozásokat felülmúlta az amerikai munkapiac fellendülése, ami mint a Fed egyik mandátuma, korábbi monetáris szigorítást eredményezhet. Ezért a kamatkülönbségek kapcsán további széttartást várnak a befektetõk, a devizapiaci reakciók pedig jövõbe tekintõek, vagyis dollárvételt és euróeladást ösztönöznek.
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
Az euróövezet integritását fenyegeti a megoldatlan görög hitelválság, ami az euró szerepének leértékelõdését vetítheti elõre. Feltételezések szerint ez is ösztönözhet egyes szereplõket euróeladására, mondjuk azért, mert más tartalékolási súlyokat találnak ki maguknak a világ jegybankjai és az egyéb jelentõs megtakarításokat kezelõ intézmények.
Hogy ezek mennyire fontos szempontok, azt leginkább az új információk és az árfolyamreakciók idõbeliségével lehet kutatni, persze teljesen objektív okozati vizsgálatra nem érdemes számítanunk. Ezek alapján az elsõ kettõ tényezõ valóban erõs magyarázatnak tûnik az euró-dollár alakulásában, míg a harmadik kevésbé.
Egy biztos: a devizapiaci trendek sosem örök életûek, különösen nem a fejlett világ devizapárainál nem. Így aztán elõbb utóbb alább fog hagyni a dollár menetelése, már csak azért is, mert hamarosan azt kezdheti árazni a piac, hogy gazdasági fellendülés elõtt áll Európa. Az elmúlt idõszaki árfolyammozgásokat elnézve, ez még nem jött el, sokak szerint a várakozások pedig önbeteljesítõ jóslatként is mûködhetnek. Nem kizárható tehát, hogy paritás alakul ki az euró-dollár viszonyában, de érdemes észben tartani, hogy ezen elõrejelzéseket óriási bizonytalanság övezi, miközben egyre több érv szól az euró vásárlása mellett.
Link
Repül a dollár: ki tudja, hol áll meg?
Óriási menetelésen van túl a dollár: egy év alatt nagyjából 24 százalékot vert az euróövezet pénzére. Ráadásul ebbõl csak idén 12 százalékot! Az ilyesfajta elmozdulások kifejezetten ritkának nevezhetõek a devizapiacon, már ha nem éppen valamilyen válságba jutott feltörekvõ piaci ország pénzérõl van szó. De az euró-dollár a major devizapárok legnagyobbika: a napi ötezer milliárd dolláros forgalommal bíró forex piacon belül, a spot tranzakciók 24 százalékát teszi ki ez a kereszt.
A méretek áttekintésével teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy itt valami elképesztõ erejû átrendezõdésrõl van szó, nem holmi hedge fundok spekulációjáról (ami egyébként is kicsi része a forex piaci forgalomnak).
A devizapárok mozgása rendkívül kiszámíthatatlan, fõleg mert még csak olyan trend sincs bennük, mint ami a részvénypiacokat jellemzi. A másik alapvetõ és problémás jellemzõjük, hogy relatív értéket fejeznek ki. Így pedig egy adott kereszt mozgását bármely két ország megítélésének romlása/javulása elmozdíthatja, és akkor még nem is beszéltünk a különbözõ devizapiaci korrelációkról, amikor egy régió megítélése is rángatni tudja az adott ország fizetõeszközét (lásd: a forint).
Ebbõl következõen lényegében lehetetlen "célárat", vagy egyensúlyi értéket meghatározni egy devizapár esetében, a legkockább, lerázó közgazdászok válasza ilyenkor csak annyi, hogy az aktuális ár fejezi ki a piac véleményét, ami egyben a fair árat jelenti. Hiszen a devizapiac egy remekül mûködõ, nagyon likvid és kevéssé szabályozott, már-már tökéletes versenyzõi piac - érvelnek sokan. De mégis tárt karokkal állunk azelõtt, amikor a világ két legnagyobb gazdasági övezetének a fizetõeszköze két és fél hónap alatt 12 százalékkal mozdul el. Hiszen mi indokolja ezt az óriási átrendezõdést ennyi idõ alatt, és ami a legfontosabb: hol lesz ennek a vége?
Megteheti valaki, hogy az alapvetõ közgazdasági összefüggéseket vizsgálva, a reál-árfolyamra (vagy akkor már reál-effektív árfolyamra) próbál támaszkodni, majd így megállapítja, hogy bizony kezd súlyosan alulértékelt lenni az euró. Csakhogy a reálárfolyamok vizsgálata általában nagyon gyenge, ha nem teljesen haszontalan elõrejelzõje az aktuális piaci folyamatoknak. Egyáltalán nem ritka, hogy egy deviza (például a japán jen) jelentõsen és hosszan eltérjen a reálárfolyam-modellekbõl számított "fair" értéktõl.
Hasonló a helyzet a kamatparitással is, vagyis azon iskolás példával, hogy a két ország devizájának keresletét (ami a jövõbeli árfolyamot beállítja) a kamatkülönbségek határoznák meg. Szép modelleket lehet rá gyártani, amik megmondják, hogy milyen árfolyamnak kellene lennie a jövõben, hogy arbitrázsmentes egyensúlyt teremtsen a kamatkülönbségek között. A probléma ezekkel a modellekkel az elméletben csak az, hogy nincs tökéletes helyettesítés a két országban fellelhetõ eszközök között és nem teljesen mobilis a tõke. A gyakorlati probléma viszont már az, hogy nemes egyszerûséggel nem lehet ilyen modellekkel elõrejelezni a devizaárfolyamokat.
Igazából nem tudja senki
Így aztán mielõtt bármit mondanánk, le kell szögeznünk, hogy nem tudjuk, meddig erõsödhet még a dollár az euróval szemben. Nem tudja senki sem, csak éppen sokan számítanak valamire. Most a többség éppen arra, hogy paritásig jut a keresztárfolyam, ami mára nem is tûnik igazán extrém várakozásnak, hiszen alig 5 százalékra vagyunk tõle.
A Goldman Sachs szerint paritáson is túlmegy
A Goldman Sachs régóta a dollár felértékelõdését várja a devizapiacon, most pedig a legfrissebb elõrejelzéseik szerint még dinamikusabb mozgásra számítanak. Szerintük fél éven belül érheti el a paritást az euró-dollár kurzusa, majd ezt követõen 0,85-ös árfolyamot jeleznek elõre 2016 végére, ami 2017-ben már 0,80-ig juthat. Érdekes látni, hogy ezt a jelentõs elváltozást annak ellenére jelzik elõre, hogy a saját (GSDEER) reálárfolyam-modelljük alapján 1,2 körül lenne a "fair árfolyama" az euró-dollárnak. Az ettõl való tartós és jelentõs eltérést a széttartó monetáris politikai irányultsággal, illetve növekedésbeli eltérésekkel magyarázzák a bank elemzõi.
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
Alapvetõen három fundamentális okot vázolhatunk annak a kapcsán, hogy miért erõsödhet még tovább a dollár az euróval szemben:
Elindult az eurózónás QE, ami még szélesebb körben, még mélyebbre nyomta az itt elérhetõ kötvényhozamokat. Ez pedig átcsoportosításra ösztönözte a tõkepiaci szereplõket, ami többek között az euró eladásával és a dollár vásárlásával járt.
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
A várakozásokat felülmúlta az amerikai munkapiac fellendülése, ami mint a Fed egyik mandátuma, korábbi monetáris szigorítást eredményezhet. Ezért a kamatkülönbségek kapcsán további széttartást várnak a befektetõk, a devizapiaci reakciók pedig jövõbe tekintõek, vagyis dollárvételt és euróeladást ösztönöznek.
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
Kész õrület, amit a dollár mûvel!
Az euróövezet integritását fenyegeti a megoldatlan görög hitelválság, ami az euró szerepének leértékelõdését vetítheti elõre. Feltételezések szerint ez is ösztönözhet egyes szereplõket euróeladására, mondjuk azért, mert más tartalékolási súlyokat találnak ki maguknak a világ jegybankjai és az egyéb jelentõs megtakarításokat kezelõ intézmények.
Hogy ezek mennyire fontos szempontok, azt leginkább az új információk és az árfolyamreakciók idõbeliségével lehet kutatni, persze teljesen objektív okozati vizsgálatra nem érdemes számítanunk. Ezek alapján az elsõ kettõ tényezõ valóban erõs magyarázatnak tûnik az euró-dollár alakulásában, míg a harmadik kevésbé.
Egy biztos: a devizapiaci trendek sosem örök életûek, különösen nem a fejlett világ devizapárainál nem. Így aztán elõbb utóbb alább fog hagyni a dollár menetelése, már csak azért is, mert hamarosan azt kezdheti árazni a piac, hogy gazdasági fellendülés elõtt áll Európa. Az elmúlt idõszaki árfolyammozgásokat elnézve, ez még nem jött el, sokak szerint a várakozások pedig önbeteljesítõ jóslatként is mûködhetnek. Nem kizárható tehát, hogy paritás alakul ki az euró-dollár viszonyában, de érdemes észben tartani, hogy ezen elõrejelzéseket óriási bizonytalanság övezi, miközben egyre több érv szól az euró vásárlása mellett.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
ati
- 2015. March 17. 20:45:13
#2 |
GERRY
- 2015. March 18. 18:28:04
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.