Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Új Selyemút: Kína új megaprojektet készít elõ
Selyemnyakkendõ is van elég hozzá? Tegnap tettem fel nektek a Sárkánykard -minõ véletlen pont ide passzoló- hun-cutkodós cinema prduksönt. Így megyen ez, ponty, mint a cirkuszban. Kína új megaprojektet készít elõ, amely egyrészt Eurázsián, másrészt az óceánon átívelve kötné össze az egykori szárazföldi és tengeri Selyemút által érintett ázsiai, európai és afrikai államokat - jelentette Trebitsch Péter, az MTI tudósítója.
A kínai diplomácia prioritása 2015-ben egyértelmûen az, hogy megkezdje az "út és az övezet" stratégia megvalósítását, s elkezdje kiépíteni a 21. századi tengeri Selyemút és az Új Selyemút gazdasági övezetet. Az utóbbi szárazföldön kapcsolná össze Kínát és a többi közép- és nyugat-ázsiai országot Európával, míg az elõbbi Délkelet-Ázsián át vezetne Európába és Afrikába. A projekt a többi között érintené Sri Lankát, a Maldív-szigeteket, Görögországot és Kenyát, Indonéziát, Afganisztánt, Iránt és Olaszországot is.
A beruházásokat a Kína által létrehozott Selyemút Alap finanszírozná. Az alapba Kína már mintegy 40 milliárd dollárt átutalt, az összeg körülbelül 65 százalékát a devizatartalékok terhére, a többit pedig az állami befektetési alap, a China Investment Corp., valamint a kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank adja. Az alapot igazgatótanács irányítja a menedzsmenttel.
A másik véglet ott sem maradhatott el. Kattintson és nézze meg a szegény Kínát!
Tavaly nyáron Peking kezdeményezésére a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítõ BRICS-csoport megállapodott abban, hogy 100 milliárd dolláros tõkével, sanghaji központtal létrehozzák az Új Fejlesztési Bankot, amely a feltörekvõ országok infrastrukturális fejlesztéseit támogatja.
Tavaly õsszel Kína új ötlettel állt elõ és 50 milliárd dollár felajánlásával megkezdte a pekingi székhelyû Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank (AIIB) szervezését. Részvételi szándékát eddig 26 ország jelezte. Legutóbb, eddig egyetlen európaiként - Washington ellenzését kiváltva -, Nagy-Britannia. A bank 100 milliárd dollár alaptõkét akar összegyûjteni és várhatóan 2015 végén jön létre.
Mindezek a kínai hátterû törekvések annak az útkeresésnek a részei, amely egyrészt a valaha elszigetelt bértermelõ kelet-ázsiai ország gazdasági modellváltásából, másrészt a regionális hatalmi státus megerõsítésének szándékából, illetve a globális hatalmi ambíciókból fakad - fogalmazott egy európai uniós szakértõ az MTI tudósítójának Pekingben. Úgy vélte, Kína globális gazdasági expanzióra törekszik és eközben - alternatív nemzetközi pénzügyi intézmények révén - beleszólást kér a nemzetközi pénzügyi viszonyokba.
Kína a jelek szerint középtávon az "egy övezet, egy út" kezdeményezéssel Ázsiára kíván összpontosítani, a nemzetközi közvéleményt pedig arról igyekszik meggyõzni, hogy nem egyfajta "kínai Marshall-tervrõl", nem geopolitikai hátsó szándéktól vezérelt szelektív pénzosztásról van szó, hanem elsõsorban olyan fejlesztések elõmozdításáról, amelyek az infrastruktúrát, a nyersanyag-kitermelést, az ipari és pénzügyi együttmûködést segítik elõ.
A terv kidolgozói hozzáteszik, a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezõ Kína nem jótékony segélyezésre készül, hanem piaci alapú, megtérüléssel számoló beruházásokat finanszíroz - és ehhez kínai és külföldi befektetõket keresnek.
A rövid idõn belül nemzeti stratégiává vált 21. századi kínai "nagy ugrás" a szomszédokkal való fizikai kapcsolatteremtés mellett az üzletet, kereskedelmet érintõ vámeljárások egyszerûsítését, nemzetközi logisztikai átjárókat is ígér. Kína azt is reméli, hogy ezzel is stabilizálhatja gazdasági növekedését, enyhítheti a többletkapacitásokkal küzdõ iparának problémáit, bõvítheti piacát, növelheti nemzeti valutájának elfogadottságát, a kínai vállalatok megvethetik a lábukat külföldön, s új szabadkereskedelmi övezetek születnek.
A kínai tervek nagyságrendjét mutatja, hogy a két Selyemút mentén elterülõ fejlõdõ országok együttes népességét 4,4 milliárdra teszik, éves gazdasági teljesítményüket pedig 2200 billió dollárra.
Az új gazdasági övezet kialakításáról Hszi Csin-ping államelnök-pártfõtitkár elõször 2013 szeptemberében beszélt, amikor Kazahsztánban járt. Nem sokkal késõbb az indonéziai parlamentben hozta szóba a 21. századi tengeri Selyemút ötletét és ugyanitt tett javaslatot az Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank létrehozására is.
Megfigyelõk továbbra is azt találgatják, hogy Kína egyre dominánsabb jelenléte milyen változásokat hozhat például olyan ázsiai régiókban, ahol az Egyesült Államoknak, Indiának vagy éppen Oroszországnak hagyományosan és hosszabb ideje jelentõs befolyása van. Egyelõre az is kérdéses, hogy a közvetlenül és közvetve érintett államok miképpen reagálnak a kínai kezdeményezés stratégiai, politikai és biztonsági következményeire.
Link
A kínai diplomácia prioritása 2015-ben egyértelmûen az, hogy megkezdje az "út és az övezet" stratégia megvalósítását, s elkezdje kiépíteni a 21. századi tengeri Selyemút és az Új Selyemút gazdasági övezetet. Az utóbbi szárazföldön kapcsolná össze Kínát és a többi közép- és nyugat-ázsiai országot Európával, míg az elõbbi Délkelet-Ázsián át vezetne Európába és Afrikába. A projekt a többi között érintené Sri Lankát, a Maldív-szigeteket, Görögországot és Kenyát, Indonéziát, Afganisztánt, Iránt és Olaszországot is.
A beruházásokat a Kína által létrehozott Selyemút Alap finanszírozná. Az alapba Kína már mintegy 40 milliárd dollárt átutalt, az összeg körülbelül 65 százalékát a devizatartalékok terhére, a többit pedig az állami befektetési alap, a China Investment Corp., valamint a kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank adja. Az alapot igazgatótanács irányítja a menedzsmenttel.
A másik véglet ott sem maradhatott el. Kattintson és nézze meg a szegény Kínát!
Tavaly nyáron Peking kezdeményezésére a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítõ BRICS-csoport megállapodott abban, hogy 100 milliárd dolláros tõkével, sanghaji központtal létrehozzák az Új Fejlesztési Bankot, amely a feltörekvõ országok infrastrukturális fejlesztéseit támogatja.
Tavaly õsszel Kína új ötlettel állt elõ és 50 milliárd dollár felajánlásával megkezdte a pekingi székhelyû Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank (AIIB) szervezését. Részvételi szándékát eddig 26 ország jelezte. Legutóbb, eddig egyetlen európaiként - Washington ellenzését kiváltva -, Nagy-Britannia. A bank 100 milliárd dollár alaptõkét akar összegyûjteni és várhatóan 2015 végén jön létre.
Mindezek a kínai hátterû törekvések annak az útkeresésnek a részei, amely egyrészt a valaha elszigetelt bértermelõ kelet-ázsiai ország gazdasági modellváltásából, másrészt a regionális hatalmi státus megerõsítésének szándékából, illetve a globális hatalmi ambíciókból fakad - fogalmazott egy európai uniós szakértõ az MTI tudósítójának Pekingben. Úgy vélte, Kína globális gazdasági expanzióra törekszik és eközben - alternatív nemzetközi pénzügyi intézmények révén - beleszólást kér a nemzetközi pénzügyi viszonyokba.
Kína a jelek szerint középtávon az "egy övezet, egy út" kezdeményezéssel Ázsiára kíván összpontosítani, a nemzetközi közvéleményt pedig arról igyekszik meggyõzni, hogy nem egyfajta "kínai Marshall-tervrõl", nem geopolitikai hátsó szándéktól vezérelt szelektív pénzosztásról van szó, hanem elsõsorban olyan fejlesztések elõmozdításáról, amelyek az infrastruktúrát, a nyersanyag-kitermelést, az ipari és pénzügyi együttmûködést segítik elõ.
A terv kidolgozói hozzáteszik, a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezõ Kína nem jótékony segélyezésre készül, hanem piaci alapú, megtérüléssel számoló beruházásokat finanszíroz - és ehhez kínai és külföldi befektetõket keresnek.
A rövid idõn belül nemzeti stratégiává vált 21. századi kínai "nagy ugrás" a szomszédokkal való fizikai kapcsolatteremtés mellett az üzletet, kereskedelmet érintõ vámeljárások egyszerûsítését, nemzetközi logisztikai átjárókat is ígér. Kína azt is reméli, hogy ezzel is stabilizálhatja gazdasági növekedését, enyhítheti a többletkapacitásokkal küzdõ iparának problémáit, bõvítheti piacát, növelheti nemzeti valutájának elfogadottságát, a kínai vállalatok megvethetik a lábukat külföldön, s új szabadkereskedelmi övezetek születnek.
A kínai tervek nagyságrendjét mutatja, hogy a két Selyemút mentén elterülõ fejlõdõ országok együttes népességét 4,4 milliárdra teszik, éves gazdasági teljesítményüket pedig 2200 billió dollárra.
Az új gazdasági övezet kialakításáról Hszi Csin-ping államelnök-pártfõtitkár elõször 2013 szeptemberében beszélt, amikor Kazahsztánban járt. Nem sokkal késõbb az indonéziai parlamentben hozta szóba a 21. századi tengeri Selyemút ötletét és ugyanitt tett javaslatot az Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank létrehozására is.
Megfigyelõk továbbra is azt találgatják, hogy Kína egyre dominánsabb jelenléte milyen változásokat hozhat például olyan ázsiai régiókban, ahol az Egyesült Államoknak, Indiának vagy éppen Oroszországnak hagyományosan és hosszabb ideje jelentõs befolyása van. Egyelõre az is kérdéses, hogy a közvetlenül és közvetve érintett államok miképpen reagálnak a kínai kezdeményezés stratégiai, politikai és biztonsági következményeire.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Alex-andros
- 2015. March 17. 15:59:10
#2 |
Perje
- 2015. March 17. 18:54:15
#3 |
Perje
- 2015. March 17. 19:13:21
#4 |
Perje
- 2015. March 18. 20:40:52
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.