Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Szerbiában nagyon népszerû lett a magyar nyelv
Ja, hát pont úgy mint zizralben. Itt is a szerb papíros zsidó-cigány tisztában van vele, hogy "magyarnak" kék lenni, mert a hun-junijóban az lesz a divat. Ja, a szerb szerb természetesen továbbra is gyûlöl és ugyanolyan csetnyik, amilyen vót. Ha nem így lenne, tudnánk róla. Régen, még a Monarchia alatt a délvidéki délszláv népek asszimilálódtak a magyarokhoz. Trianon után fõleg magyarok váltottak szerb identitásra. Mára azonban a trend megfordult: egyre több szerb akar magyar lenni, legalábbis magyar állampolgár.
Ahhoz, hogy valaki magyar állampolgárrá váljon, két dologra van szükség: a kérvényezõnek bizonyítania kell, hogy a felmenõi között volt magyar állampolgár, valamint azt, hogy középszinten beszél magyarul. Mivel a Vajdaságban 1920-ig és 1941–45 között mindenki magyar állampolgár volt, így gyakorlatilag (az újonnan Boszniából érkezetteken kívül) mindenki magyar állampolgárrá válhatna. Azonban sok embernek hiányzik az ehhez szükséges nyelvtudása.
De a szerbek nem estek kétségbe, inkább tömegesen elkezdtek magyarozni. A belgrádi Mondo nyelviskola volt az elsõ, amely magyar nyelvórákat kínált, mára viszont több mint tíz intézmény oktatja édes anyanyelvünket a szerb fõváros lakóinak. A Mondo nem csinál titkot abból, hogy náluk fõleg azért tanulnak az emberek, hogy megkaphassák a magyar állampolgárságot. Ez kiderül internetes reklámvideójukból is.
Az Al Jazeera Balkans televízió már több riportot is készített a jelenséggel kapcsolatban. Az egyik ilyen adásukban egy iskolaigazgatót kérdeztek, aki elmondta, hogy alig lehet helyet kapni az induló képzésekre, olyan nagy a túljelentkezés. A nyelviskolák hirdetéseikben általában egy magyar útlevelet is megjelentetnek, szemléltetésképp, hogy mégis miért éri meg elsajátítani a hírhedten nehéz nyelvet. Ráadásul már nemcsak a fõvárosban és a Vajdaságban, hanem a dél-szerbiai nagyvárosokban is lehet magyarul tanulni. Egy kurzus körülbelül 200 euróba, vagyis 60 ezer forintba kerül.
A1-es szint.Felkészítés a nagykövetség interjújára. Hirdeti az iskola, háttérben a magyar útlevéllel kecsegtetnek.
A1-es szint.Felkészítés a nagykövetség interjújára. Hirdeti az iskola, háttérben a magyar útlevéllel kecsegtetnek
Fotó: skolajezikamondo.rs
Mi is megkerestük egy újvidéki nyelviskola magyartanárát. Elmondása szerint a többség az állampolgárságot szeretné megszerezni, de mostanában egyre több az olyan tanuló is, akik vegyes házasságból születtek, a nyelvet már nem beszélik, viszont meg szeretnék tanulni.
Az internet adta lehetõségeket is használják
Emellett már magyart oktató YouTube-csatornát is lehet találni. Persze az elsõ videó nem a megszokott nyelvtanulós témákkal kezd, hanem az állampolgársági eljáráshoz szükséges, a konzulátus hivatalnokával folytatott sematikus párbeszéd megtanulásához nyújt segítséget.
Az internetes honlapokon is pörög a nyelvtanulás. A ConversationExchange.com nevû felületen is sok szerb tanulna magyarul. A rendszer úgy mûködik, hogy a regisztrálók a másik anyanyelvének az elsajátításában segítik egymást, legtöbbször videochaten keresztül beszélgetnek. Az oldalon több személlyel is felvettük a kapcsolatot. Például a Sanja nevû felhasználó nemrég érkezett vissza Szerbiába Berlinbõl, lejárt a vízuma. Még csak fontolgatja a komoly nyelvtanulást, de mindenféleképpen fel szeretné venni a magyar állampolgárságot, hogy gond nélkül élhessen és dolgozhasson a német fõvárosban. A Hungarian Learner nevû, Belgrádban élõ felhasználó nemrég bukott meg másodszor a konzulátus nyelvi szûrõjén, de nem adja fel, újra fogja próbálni. Õ is a Mondónál kezdett magyarul tanulni, a kétszeri bukás azonban elkeserítette. Többet nem iratkozik be iskolába, inkább autodidakta módon próbál tanulni. Természetesen õ is nyugatra szeretne menni. Kérdésünkre – hogy akkor most magyar akarsz lenni? – szégyenlõsen csak annyit mondott, hogy nem, csak az uniós papírok kellenek, mert Szerbiában nem lehet munkát találni.
Nyílt titok már régóta
Szerbiában mindenki tisztában van a jelenséggel. Se szeri, se száma a szerb tévék, újságok, blogok anyagainak, amelyek a „magyarrá válás problémáját” járják körül. Az Al Jazeera azt állítja, hogy már 100 ezer ember kérvényezte a magyar állampolgárságot az országban. A televízió egy másik adásában a Vajdaságból való elvándorlásba ad betekintést. Riportjukban azt a jelenséget mutatják be, hogy milyen sokan távoznak nyugatra a magyar papírok segítségével.
A témát azonban már nem csak a média pedzegeti Szerbiában. Az egyik legnépszerûbb vajdasági szórakoztató mûsor, a Dr¾avni posao (Állami munka) egy egész adást szentelt a magyar állampolgárságnak. A színészekkel eljátszatott egyik jelenet állami hivatalnokok munkahiányos irodai hétköznapjait mutatja be. A történet lényege az, hogy a legfiatalabb hivatalnokról – hiába titkolja – kiderül, hogy meg szeretné szerezni a magyar útlevelet. Erre botrány tör ki. A fõnöke kérdõre vonja és árulónak nevezi a fiatal közszolgát. Megérkezik a Boszniából elszármazott harmadik munkatárs is, aki eleinte szégyennek tartja a magyar állampolgárság felvételét. Mint mondja, õsei nem azért haltak meg a Monarchia elleni felkelésekben, hogy õ most önként felvegye az állampolgárságot. A mûsor végi csattanó ezek után az, hogy mind a három emberrõl kiderül, hogy a papírok általi anyagi haszon erõsebb, mint az elvek, és közösen kezdenek el magyarul tanulni az állampolgárság reményében.
A nemzetpolitikai államtitkárság már hallott a jelenségrõl
Megkeresésünkre a nemzetpolitikai államtitkárság illetékesei azt válaszolták, hogy kaptak már jelzéseket a problémáról. Azt is elmondták, hogy a törvény megalkotásának a célja az volt, hogy határok felett egyesítse a magyar nemzetet. Vagyis akik a törvényi elõírásoknak megfelelõen nyújtják be kérelmeiket, azaz bizonyítani tudják magyar felmenõiket és nyelvtudásukat, igényelhetnek magyar állampolgárságot az egyszerûsített honosítás keretében, és ha átmennek a biztonsági szûrõkön, magyar állampolgárokká válhatnak.
Így a Kárpát-medencében élõ emberek többsége állampolgárrá válhatna, ha akarna. De a körülöttünk élõ nemzetek körében akkor népszerû a magyar útlevél, ha érdekük is fûzõdik hozzá. Egyik uniós szomszédunknál sem tömegesek a jelentkezések.
A szerbek azonban élnek a lehetõséggel. Az utóbbi idõkben például nagyon sokan adták át a kérvényüket Kulán, azon a településen, ahol a magyarok aránya csak 14 százalék körül van. A konzuli beszámoló szerint sok kérvényezõ nem rendelkezik megfelelõ nyelvtudással a városban. Több vajdasági magyar arról panaszkodott az MNO-nak, hogy az eskütételük alakalmával a szerb nemzetiségûek még a Himnuszt sem tudják elénekelni. És sokszor látványosan sok a szerb az állampolgársági átadókon.
A nyelvi tesztet a törvény bevezetése óta nem szigorították. Arra pedig nincs szabály, hogy egy kérvényezõ hányszor próbálhatja meg leadni a papírjait, ha valakinek nem elegendõ a nyelvtudása, újrapróbálhatja. Arról az államtitkárság nem vezet statisztikát, hogy hány embert utasítottak vissza a nyelvtudása miatt. Azt viszont tudják, hogy a Vajdaságban az elutasítottak többségénél ezzel volt probléma.
Késõbb is van lehetõség a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézõjének a nyelvtudás újbóli ellenõrzésére, illetve kérheti illetékes konzuli szolgálat segítségét ehhez. Végül az eskü vagy fogadalom elõkészítése során a felelõs anyakönyvvezetõ vagy konzuli tisztviselõ szükségszerûen újra ellenõrzi a nyelvismeretet, visszaélés esetén pedig nem kerülhet sor az eskütételre.
Szerbiából mindenki menekül
A kilencvenes évek háborúi óta jelentõs tömegek vándoroltak el Szerbiából. A pénzügyi válság óta még reménytelenebb a helyzet az országban. Egy év leforgása alatt mintegy 10 ezer, különbözõ szakképesítéssel rendelkezõ személy hagyta el Szabadkát, Észak-Bácskát és a Tisza mente térségét. De az elvándorlás az egész országot érinti. Egyes elõrejelzések szerint 2050-ig kétmillióval csökken majd Szerbia lakossága, vagyis a jelenlegi hétmillióról ötmillióra fog zsugorodni.
Link
Ahhoz, hogy valaki magyar állampolgárrá váljon, két dologra van szükség: a kérvényezõnek bizonyítania kell, hogy a felmenõi között volt magyar állampolgár, valamint azt, hogy középszinten beszél magyarul. Mivel a Vajdaságban 1920-ig és 1941–45 között mindenki magyar állampolgár volt, így gyakorlatilag (az újonnan Boszniából érkezetteken kívül) mindenki magyar állampolgárrá válhatna. Azonban sok embernek hiányzik az ehhez szükséges nyelvtudása.
De a szerbek nem estek kétségbe, inkább tömegesen elkezdtek magyarozni. A belgrádi Mondo nyelviskola volt az elsõ, amely magyar nyelvórákat kínált, mára viszont több mint tíz intézmény oktatja édes anyanyelvünket a szerb fõváros lakóinak. A Mondo nem csinál titkot abból, hogy náluk fõleg azért tanulnak az emberek, hogy megkaphassák a magyar állampolgárságot. Ez kiderül internetes reklámvideójukból is.
Az Al Jazeera Balkans televízió már több riportot is készített a jelenséggel kapcsolatban. Az egyik ilyen adásukban egy iskolaigazgatót kérdeztek, aki elmondta, hogy alig lehet helyet kapni az induló képzésekre, olyan nagy a túljelentkezés. A nyelviskolák hirdetéseikben általában egy magyar útlevelet is megjelentetnek, szemléltetésképp, hogy mégis miért éri meg elsajátítani a hírhedten nehéz nyelvet. Ráadásul már nemcsak a fõvárosban és a Vajdaságban, hanem a dél-szerbiai nagyvárosokban is lehet magyarul tanulni. Egy kurzus körülbelül 200 euróba, vagyis 60 ezer forintba kerül.
A1-es szint.Felkészítés a nagykövetség interjújára. Hirdeti az iskola, háttérben a magyar útlevéllel kecsegtetnek.
A1-es szint.Felkészítés a nagykövetség interjújára. Hirdeti az iskola, háttérben a magyar útlevéllel kecsegtetnek
Fotó: skolajezikamondo.rs
Mi is megkerestük egy újvidéki nyelviskola magyartanárát. Elmondása szerint a többség az állampolgárságot szeretné megszerezni, de mostanában egyre több az olyan tanuló is, akik vegyes házasságból születtek, a nyelvet már nem beszélik, viszont meg szeretnék tanulni.
Az internet adta lehetõségeket is használják
Emellett már magyart oktató YouTube-csatornát is lehet találni. Persze az elsõ videó nem a megszokott nyelvtanulós témákkal kezd, hanem az állampolgársági eljáráshoz szükséges, a konzulátus hivatalnokával folytatott sematikus párbeszéd megtanulásához nyújt segítséget.
Az internetes honlapokon is pörög a nyelvtanulás. A ConversationExchange.com nevû felületen is sok szerb tanulna magyarul. A rendszer úgy mûködik, hogy a regisztrálók a másik anyanyelvének az elsajátításában segítik egymást, legtöbbször videochaten keresztül beszélgetnek. Az oldalon több személlyel is felvettük a kapcsolatot. Például a Sanja nevû felhasználó nemrég érkezett vissza Szerbiába Berlinbõl, lejárt a vízuma. Még csak fontolgatja a komoly nyelvtanulást, de mindenféleképpen fel szeretné venni a magyar állampolgárságot, hogy gond nélkül élhessen és dolgozhasson a német fõvárosban. A Hungarian Learner nevû, Belgrádban élõ felhasználó nemrég bukott meg másodszor a konzulátus nyelvi szûrõjén, de nem adja fel, újra fogja próbálni. Õ is a Mondónál kezdett magyarul tanulni, a kétszeri bukás azonban elkeserítette. Többet nem iratkozik be iskolába, inkább autodidakta módon próbál tanulni. Természetesen õ is nyugatra szeretne menni. Kérdésünkre – hogy akkor most magyar akarsz lenni? – szégyenlõsen csak annyit mondott, hogy nem, csak az uniós papírok kellenek, mert Szerbiában nem lehet munkát találni.
Nyílt titok már régóta
Szerbiában mindenki tisztában van a jelenséggel. Se szeri, se száma a szerb tévék, újságok, blogok anyagainak, amelyek a „magyarrá válás problémáját” járják körül. Az Al Jazeera azt állítja, hogy már 100 ezer ember kérvényezte a magyar állampolgárságot az országban. A televízió egy másik adásában a Vajdaságból való elvándorlásba ad betekintést. Riportjukban azt a jelenséget mutatják be, hogy milyen sokan távoznak nyugatra a magyar papírok segítségével.
A témát azonban már nem csak a média pedzegeti Szerbiában. Az egyik legnépszerûbb vajdasági szórakoztató mûsor, a Dr¾avni posao (Állami munka) egy egész adást szentelt a magyar állampolgárságnak. A színészekkel eljátszatott egyik jelenet állami hivatalnokok munkahiányos irodai hétköznapjait mutatja be. A történet lényege az, hogy a legfiatalabb hivatalnokról – hiába titkolja – kiderül, hogy meg szeretné szerezni a magyar útlevelet. Erre botrány tör ki. A fõnöke kérdõre vonja és árulónak nevezi a fiatal közszolgát. Megérkezik a Boszniából elszármazott harmadik munkatárs is, aki eleinte szégyennek tartja a magyar állampolgárság felvételét. Mint mondja, õsei nem azért haltak meg a Monarchia elleni felkelésekben, hogy õ most önként felvegye az állampolgárságot. A mûsor végi csattanó ezek után az, hogy mind a három emberrõl kiderül, hogy a papírok általi anyagi haszon erõsebb, mint az elvek, és közösen kezdenek el magyarul tanulni az állampolgárság reményében.
A nemzetpolitikai államtitkárság már hallott a jelenségrõl
Megkeresésünkre a nemzetpolitikai államtitkárság illetékesei azt válaszolták, hogy kaptak már jelzéseket a problémáról. Azt is elmondták, hogy a törvény megalkotásának a célja az volt, hogy határok felett egyesítse a magyar nemzetet. Vagyis akik a törvényi elõírásoknak megfelelõen nyújtják be kérelmeiket, azaz bizonyítani tudják magyar felmenõiket és nyelvtudásukat, igényelhetnek magyar állampolgárságot az egyszerûsített honosítás keretében, és ha átmennek a biztonsági szûrõkön, magyar állampolgárokká válhatnak.
Így a Kárpát-medencében élõ emberek többsége állampolgárrá válhatna, ha akarna. De a körülöttünk élõ nemzetek körében akkor népszerû a magyar útlevél, ha érdekük is fûzõdik hozzá. Egyik uniós szomszédunknál sem tömegesek a jelentkezések.
A szerbek azonban élnek a lehetõséggel. Az utóbbi idõkben például nagyon sokan adták át a kérvényüket Kulán, azon a településen, ahol a magyarok aránya csak 14 százalék körül van. A konzuli beszámoló szerint sok kérvényezõ nem rendelkezik megfelelõ nyelvtudással a városban. Több vajdasági magyar arról panaszkodott az MNO-nak, hogy az eskütételük alakalmával a szerb nemzetiségûek még a Himnuszt sem tudják elénekelni. És sokszor látványosan sok a szerb az állampolgársági átadókon.
A nyelvi tesztet a törvény bevezetése óta nem szigorították. Arra pedig nincs szabály, hogy egy kérvényezõ hányszor próbálhatja meg leadni a papírjait, ha valakinek nem elegendõ a nyelvtudása, újrapróbálhatja. Arról az államtitkárság nem vezet statisztikát, hogy hány embert utasítottak vissza a nyelvtudása miatt. Azt viszont tudják, hogy a Vajdaságban az elutasítottak többségénél ezzel volt probléma.
Késõbb is van lehetõség a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézõjének a nyelvtudás újbóli ellenõrzésére, illetve kérheti illetékes konzuli szolgálat segítségét ehhez. Végül az eskü vagy fogadalom elõkészítése során a felelõs anyakönyvvezetõ vagy konzuli tisztviselõ szükségszerûen újra ellenõrzi a nyelvismeretet, visszaélés esetén pedig nem kerülhet sor az eskütételre.
Szerbiából mindenki menekül
A kilencvenes évek háborúi óta jelentõs tömegek vándoroltak el Szerbiából. A pénzügyi válság óta még reménytelenebb a helyzet az országban. Egy év leforgása alatt mintegy 10 ezer, különbözõ szakképesítéssel rendelkezõ személy hagyta el Szabadkát, Észak-Bácskát és a Tisza mente térségét. De az elvándorlás az egész országot érinti. Egyes elõrejelzések szerint 2050-ig kétmillióval csökken majd Szerbia lakossága, vagyis a jelenlegi hétmillióról ötmillióra fog zsugorodni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
lapaj55
- 2015. March 18. 00:29:44
#2 |
Kedvesi
- 2015. March 18. 02:46:51
#3 |
lapaj55
- 2015. March 18. 03:34:22
#4 |
Kedvesi
- 2015. March 18. 09:42:37
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.