Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nálunk jobban senki sem szúrt ki a gyermektelen szegényekkel
2015. március 19. csütörtök 05:34:59
Információ
A héten már írtunk a hazai adóékrõl, amely a második legmagasabb Európában.
http://mfor.hu/cikkek/13_eves_csucson_ragadt_a_magyar_berek_adoterhelese.html
Most egy másik vetületét vizsgáljuk meg a hazai és az európai adórendszernek, mégpedig a munkavállalói terhek mértékét az átlagbér 50 százalékát keresõ dolgozók esetében. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete tavaly 237 736 forintot tett ki, amelynek fele 118 868 forint. A munkavállalói terhek (szja és járulékok) mértéke 34,5 százalék itthon, amely a példánkban szereplõ fizetés esetén 77 739 ezer forintos nettó jövedelmet jelent egy gyermektelen dolgozó esetében. (A teljes adóék 49 százaléka a munkaadót terhelõ további 32 045 forinttal együtt jön ki, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást és a 27 százalék szociális hozzájáulási adót jelenti).
Ha európai összevetésben vizsgáljuk az arányokat, akkor hazánk a második helyen áll Dánia (35,06 százalék) mögött, minket Németország és Belgium követ. A legbõkezûbb állam ebben a tekintetben Írországban, Portugáliában és Spanyolországban van.
Ha viszont megnézzük, hogy egy gyermektelen, az átlagbér 50 százalékát keresõ ember esetében 2008 és 2014 között hogyan változott a munkavállalói teher mértéke, akkor kiderül, hogy ebben a tekintetben továbbra is messze az „élen állunk az adójóváírás kivezetése következtében. Ha az elmúlt 6 évet nézzük, a legtöbb ország inkább mérsékelni igyekezett ezeket a tételeket, de olyan ország nem létezik, ahol 10 százalékpont felett nõtt ez a mérték, kivéve minket.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Eurostat egyes országokra vonatkozóan nem közölt még 2014-es adatokat, de ez a végeredményen valószínûleg mit sem változtat. Romániában például 2008 és 2013 között 1,9 százalékponttal nõtt a bruttó bérbõl történõ elvonás nagysága, Bulgáriában 0,09-cel csökkent. Lettországban szintén nagymértékben 5,06-tal nõtt, de még ez is elmarad a hazaitól.
Az alacsony keresetûek adóterhe egyébként 2011-ben kezdett el növekedni az adójóváírás fokozatos kivezetése miatt, majd 2012-re érte el jelenlegi 34,5 százalékos szintjét.
Élbolyban a gyerekesek esetében
Merõben más képet kapunk, ha a 2 átlagbért keresõ 2 gyerekes családok helyzetét vizsgáljuk. Magyarország az Eurostat által számított 25,21 százalékos elvonással a középmezõnyben foglal helyet.
Ha pedig a változást nézzük ugyancsak 2008 és 2014 között, akkor elõkelõ helyen állunk, hiszen 6,22 bázisponttal hazánkban csökkent legnagyobb mértékben az említett családokat súlytó adó- és járulékszint. Emögött fõként a családi adókedvezmény bevezetése áll, de az szja csökkenése is mérsékelt a terheken a válság óta.
Mi a helyzet az átlag felett keresõkkel?
Hogy teljes legyen a kép, megnéztük a szintén gyermektelen, de az átlagbér 167 százalékát keresõk munkabérterheit is. Tõlünk nyugatabbra ezeket az embereket már lehet jómódúnak hívni, ami meg is látszik az adó és járulékteher arányán is.
Magyarország azzal a számmal, amellyel a szegények esetében az élbolyban végzett, most "csak" a középmezõnyben szerepel, vagyis tõlünk nyugatabbra komolyabban veszik a progresszív adóztatás intézményét. Hogy az egykulcsos adó mit eredményezett, azt a következõ grafikonon szemléltetjük.
A munkavállalói terhek 10,6 százalékos csökkentésével Magyarország ismét "elõkelõ" helyet szerzett. Vagyis tényleg nincs még egy olyan ország az Unióban, amely a gyermektelenséget és a szegénységet olyan mértékben büntetné, mint Magyarország.
Szász Péter
mfor.hu
http://mfor.hu/cikkek/Senki_nem_szurt_ki_Europaban_ugy_a_gyermektelen_szegenyekkel__mint_mi.html
Információ
A héten már írtunk a hazai adóékrõl, amely a második legmagasabb Európában.
http://mfor.hu/cikkek/13_eves_csucson_ragadt_a_magyar_berek_adoterhelese.html
Most egy másik vetületét vizsgáljuk meg a hazai és az európai adórendszernek, mégpedig a munkavállalói terhek mértékét az átlagbér 50 százalékát keresõ dolgozók esetében. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete tavaly 237 736 forintot tett ki, amelynek fele 118 868 forint. A munkavállalói terhek (szja és járulékok) mértéke 34,5 százalék itthon, amely a példánkban szereplõ fizetés esetén 77 739 ezer forintos nettó jövedelmet jelent egy gyermektelen dolgozó esetében. (A teljes adóék 49 százaléka a munkaadót terhelõ további 32 045 forinttal együtt jön ki, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást és a 27 százalék szociális hozzájáulási adót jelenti).
Ha európai összevetésben vizsgáljuk az arányokat, akkor hazánk a második helyen áll Dánia (35,06 százalék) mögött, minket Németország és Belgium követ. A legbõkezûbb állam ebben a tekintetben Írországban, Portugáliában és Spanyolországban van.
Ha viszont megnézzük, hogy egy gyermektelen, az átlagbér 50 százalékát keresõ ember esetében 2008 és 2014 között hogyan változott a munkavállalói teher mértéke, akkor kiderül, hogy ebben a tekintetben továbbra is messze az „élen állunk az adójóváírás kivezetése következtében. Ha az elmúlt 6 évet nézzük, a legtöbb ország inkább mérsékelni igyekezett ezeket a tételeket, de olyan ország nem létezik, ahol 10 százalékpont felett nõtt ez a mérték, kivéve minket.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Eurostat egyes országokra vonatkozóan nem közölt még 2014-es adatokat, de ez a végeredményen valószínûleg mit sem változtat. Romániában például 2008 és 2013 között 1,9 százalékponttal nõtt a bruttó bérbõl történõ elvonás nagysága, Bulgáriában 0,09-cel csökkent. Lettországban szintén nagymértékben 5,06-tal nõtt, de még ez is elmarad a hazaitól.
Az alacsony keresetûek adóterhe egyébként 2011-ben kezdett el növekedni az adójóváírás fokozatos kivezetése miatt, majd 2012-re érte el jelenlegi 34,5 százalékos szintjét.
Élbolyban a gyerekesek esetében
Merõben más képet kapunk, ha a 2 átlagbért keresõ 2 gyerekes családok helyzetét vizsgáljuk. Magyarország az Eurostat által számított 25,21 százalékos elvonással a középmezõnyben foglal helyet.
Ha pedig a változást nézzük ugyancsak 2008 és 2014 között, akkor elõkelõ helyen állunk, hiszen 6,22 bázisponttal hazánkban csökkent legnagyobb mértékben az említett családokat súlytó adó- és járulékszint. Emögött fõként a családi adókedvezmény bevezetése áll, de az szja csökkenése is mérsékelt a terheken a válság óta.
Mi a helyzet az átlag felett keresõkkel?
Hogy teljes legyen a kép, megnéztük a szintén gyermektelen, de az átlagbér 167 százalékát keresõk munkabérterheit is. Tõlünk nyugatabbra ezeket az embereket már lehet jómódúnak hívni, ami meg is látszik az adó és járulékteher arányán is.
Magyarország azzal a számmal, amellyel a szegények esetében az élbolyban végzett, most "csak" a középmezõnyben szerepel, vagyis tõlünk nyugatabbra komolyabban veszik a progresszív adóztatás intézményét. Hogy az egykulcsos adó mit eredményezett, azt a következõ grafikonon szemléltetjük.
A munkavállalói terhek 10,6 százalékos csökkentésével Magyarország ismét "elõkelõ" helyet szerzett. Vagyis tényleg nincs még egy olyan ország az Unióban, amely a gyermektelenséget és a szegénységet olyan mértékben büntetné, mint Magyarország.
Szász Péter
mfor.hu
http://mfor.hu/cikkek/Senki_nem_szurt_ki_Europaban_ugy_a_gyermektelen_szegenyekkel__mint_mi.html
Hozzaszolasok
#1 |
fsavanyu
- 2015. March 19. 13:25:32
#2 |
fsavanyu
- 2015. March 19. 13:37:53
#3 |
Alex-andros
- 2015. March 19. 18:40:42
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.