Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Területi követelések: egymásnak esett KÃna és Japán
Az elmúlt hetekben ismét komoly diplomáciai konfliktusokat okozott KÃna, Japán és Tajvan között a Szenkaku-szigetek (vagy kÃnai nevén Tiaojü-szigetek) feletti fennhatóság kérdése, miután elõször tajvani állampolgárok léptek a szigetekre, majd a japán kormány bejelentette, hogy meg kÃvánja vásárolni a jelenleg magánkézben lévõ földdarabokat. Habár nem a szigetek feletti civakodás évtizedes konfliktusforrás, az utóbbi hetek eseményei újra felhÃvták a világ figyelmet a távol-keleti térség területi vitáira.
hirdetés
Az elmúlt hetekben ismét komoly diplomáciai konfliktusokat okozott KÃna, Japán és Tajvan között a Szenkaku-szigetek (vagy kÃnai nevén Tiaojü-szigetek) feletti fennhatóság kérdése, miután elõször tajvani állampolgárok léptek a szigetekre, majd a japán kormány bejelentette, hogy meg kÃvánja vásárolni a jelenleg magánkézben lévõ földdarabokat. A négy vétizede vita tárgyát képezõ szigetek japán közigazgatás alá tartoznak, azonban mind a KÃnai Népköztársaság, mind a KÃnai Köztársaság (Tajvan) igényt tart az öt aprócska szigetbõl és három sziklából álló kelet-kÃnai-tengeri szigetcsoportra.
Japán déli szigetei képekben - kattintson!
A júliusi diplomáciai marakodás azzal kezdõdött, hogy a korábban a vitában kevésbé aktÃv Tajvan július 4-én egy váratlan akcióval bekapcsolódott a konfliktusba. A Tajvan és a japán Rjúkjú-szigetek legdélebbike között félúton elhelyezkedõ szigetcsoportot tajvani hajók közelÃtették meg, amelyeknek fedélzetén aktivisták tartózkodtak. A japán felségterületet megsértõ kilenc aktivista a hajóra függesztett japán nyelvû felirattal hozta a japánok tudomására álláspontját a szigetekkel kapcsolatban, miszerint azok a KÃnai Köztársaság, azaz Tajvan részét képezik. A tajvani hajók egyike össze is ütközött a japán parti õrség járõrhajójával, majd néhány órával az incidens után az összesen négy hajó visszatért a tajvani partokhoz.
A tajvani parti õrség vezetõje úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartják a tajvani halászhajók jogainak védelmét a szigetek környékén, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy országuk érvényesÃthesse érdekeit a területen. Az incidens után a tajvani Külügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki, amelyben kijelenti, hogy a szigetek „a KÃnai Köztársaság elidegenÃthetetlen részét képezik.”
Két nappal késõbb japán állampolgárok - élükön egy okinavai politikussal - is meglátogatták az egyik szigetet, ahol körülbelül egy órán át tartózkodtak. Fokozta a feszültséget, hogy a szigetek csak a japán kormányzat engedélyével látogathatók, azonban a csoport nem rendelkezett a szükséges hozzájárulással.
Természetesen a KÃnai Népköztársaság sem maradhatott ki az összetûzésbõl. A Külügyminisztérium szóvivõje tiltakozását fejezte ki a japánok látogatásával kapcsolatban, és hangsúlyozta KÃna álláspontját, miszerint „a Tiaojü-szigetek õsidõk óta KÃna területének részét képezik”. Peking és Tajpej abban egyetért, hogy a szigetek Tajvanhoz tartoznak, csupán abban van köztük nézeteltérés, hogy Tajvan a KÃnai Népköztársaság része-e, vagy sem.
Japán megvásárolná a szigeteket
A történet következõ felvonásaként Japán miniszterelnöke, Noda Joshihiro bejelentette, hogy a japán állam megvásárolná az egyébként magántulajdonban lévõ szigetcsoportot, mondván „az nem kérdés, hogy a szigetek Japán szerves részét képezik”. KÃna gyorsan reagált a felvetésre, és egy külügyminisztériumi nyilatkozatban kijelentette, hogy Peking mindenképp megakadályozná, hogy a szigetcsoportot bárki is megvásárolja.
Galériánk Tokióról - kattintson!
Liu Vejmin (Liu Weimin) kÃnai külügyminisztériumi szóvivõ a következõképp nyilatkozott az üggyel kapcsolatban: „A kÃnai kormány továbbra is meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosÃtva legyenek a Tiaojü-szigetek és szomszédos szigetei szuverén jogai.”
Néhány nappal késõbb, július 11-én KÃna erélyesebb eszközökkel is meg akarta mutatni, hogy nem tûri a japán jelenlétet a szigeteken, és nem fogja szó nélkül hagyni, ha Japán bármilyen lépést tenne a status quo megváltoztatása érdekében. A hajnali órákban három kÃnai járõrhajó lépett japán vizekre a vitatott szigetek közelében, készen a konfrontációra a japán parti õrséggel. A kÃnai közlések szerint rutinjárõrözést tartó hajók néhány órával késõbb távoztak a területrõl. Az incidens azonban még tovább növelte az egyébként is tetõfokára hágott feszültséget a két ország között. Mindemellett KÃna a múlt héten ötnapos katonai gyakorlatot is tartott a Kelet- kÃnai-tengeren.
Az események hatására múlt héten vasárnap Japán berendelte pekingi nagykövetét, hogy Tokióban megvitassák vele, hogyan lehetne megelõzni a szigetvita további káros hatásait az országok kapcsolataira.
Az Okinava és Tajvan között található Szenkaku-szigetek jelentõségét a halban gazdag vizek és a szigetek alatt fekvõ olajkészletek mellett az adja, hogy stratégiailag rendkÃvül fontos helyen fekszenek. Bár a szigetcsoport egy japán család tulajdonában áll, a japán állam évente megújÃtható bérleti jogot élvez felettük. A szigetek feletti vita az 1970-es években kezdõdött, azután, hogy nagy mennyiségû kõolaj- és földgázkészletet fedeztek fel a területen. A szigetek miatti legutóbbi komoly diplomáciai összeütközésre 2010-ben került sor KÃna és Japán között, amikor egy kÃnai halászt tartóztattak le a japán hatóságok a környéken.
Link
hirdetés
Az elmúlt hetekben ismét komoly diplomáciai konfliktusokat okozott KÃna, Japán és Tajvan között a Szenkaku-szigetek (vagy kÃnai nevén Tiaojü-szigetek) feletti fennhatóság kérdése, miután elõször tajvani állampolgárok léptek a szigetekre, majd a japán kormány bejelentette, hogy meg kÃvánja vásárolni a jelenleg magánkézben lévõ földdarabokat. A négy vétizede vita tárgyát képezõ szigetek japán közigazgatás alá tartoznak, azonban mind a KÃnai Népköztársaság, mind a KÃnai Köztársaság (Tajvan) igényt tart az öt aprócska szigetbõl és három sziklából álló kelet-kÃnai-tengeri szigetcsoportra.
Japán déli szigetei képekben - kattintson!
A júliusi diplomáciai marakodás azzal kezdõdött, hogy a korábban a vitában kevésbé aktÃv Tajvan július 4-én egy váratlan akcióval bekapcsolódott a konfliktusba. A Tajvan és a japán Rjúkjú-szigetek legdélebbike között félúton elhelyezkedõ szigetcsoportot tajvani hajók közelÃtették meg, amelyeknek fedélzetén aktivisták tartózkodtak. A japán felségterületet megsértõ kilenc aktivista a hajóra függesztett japán nyelvû felirattal hozta a japánok tudomására álláspontját a szigetekkel kapcsolatban, miszerint azok a KÃnai Köztársaság, azaz Tajvan részét képezik. A tajvani hajók egyike össze is ütközött a japán parti õrség járõrhajójával, majd néhány órával az incidens után az összesen négy hajó visszatért a tajvani partokhoz.
A tajvani parti õrség vezetõje úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartják a tajvani halászhajók jogainak védelmét a szigetek környékén, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy országuk érvényesÃthesse érdekeit a területen. Az incidens után a tajvani Külügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki, amelyben kijelenti, hogy a szigetek „a KÃnai Köztársaság elidegenÃthetetlen részét képezik.”
Két nappal késõbb japán állampolgárok - élükön egy okinavai politikussal - is meglátogatták az egyik szigetet, ahol körülbelül egy órán át tartózkodtak. Fokozta a feszültséget, hogy a szigetek csak a japán kormányzat engedélyével látogathatók, azonban a csoport nem rendelkezett a szükséges hozzájárulással.
Természetesen a KÃnai Népköztársaság sem maradhatott ki az összetûzésbõl. A Külügyminisztérium szóvivõje tiltakozását fejezte ki a japánok látogatásával kapcsolatban, és hangsúlyozta KÃna álláspontját, miszerint „a Tiaojü-szigetek õsidõk óta KÃna területének részét képezik”. Peking és Tajpej abban egyetért, hogy a szigetek Tajvanhoz tartoznak, csupán abban van köztük nézeteltérés, hogy Tajvan a KÃnai Népköztársaság része-e, vagy sem.
Japán megvásárolná a szigeteket
A történet következõ felvonásaként Japán miniszterelnöke, Noda Joshihiro bejelentette, hogy a japán állam megvásárolná az egyébként magántulajdonban lévõ szigetcsoportot, mondván „az nem kérdés, hogy a szigetek Japán szerves részét képezik”. KÃna gyorsan reagált a felvetésre, és egy külügyminisztériumi nyilatkozatban kijelentette, hogy Peking mindenképp megakadályozná, hogy a szigetcsoportot bárki is megvásárolja.
Galériánk Tokióról - kattintson!
Liu Vejmin (Liu Weimin) kÃnai külügyminisztériumi szóvivõ a következõképp nyilatkozott az üggyel kapcsolatban: „A kÃnai kormány továbbra is meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosÃtva legyenek a Tiaojü-szigetek és szomszédos szigetei szuverén jogai.”
Néhány nappal késõbb, július 11-én KÃna erélyesebb eszközökkel is meg akarta mutatni, hogy nem tûri a japán jelenlétet a szigeteken, és nem fogja szó nélkül hagyni, ha Japán bármilyen lépést tenne a status quo megváltoztatása érdekében. A hajnali órákban három kÃnai járõrhajó lépett japán vizekre a vitatott szigetek közelében, készen a konfrontációra a japán parti õrséggel. A kÃnai közlések szerint rutinjárõrözést tartó hajók néhány órával késõbb távoztak a területrõl. Az incidens azonban még tovább növelte az egyébként is tetõfokára hágott feszültséget a két ország között. Mindemellett KÃna a múlt héten ötnapos katonai gyakorlatot is tartott a Kelet- kÃnai-tengeren.
Az események hatására múlt héten vasárnap Japán berendelte pekingi nagykövetét, hogy Tokióban megvitassák vele, hogyan lehetne megelõzni a szigetvita további káros hatásait az országok kapcsolataira.
Az Okinava és Tajvan között található Szenkaku-szigetek jelentõségét a halban gazdag vizek és a szigetek alatt fekvõ olajkészletek mellett az adja, hogy stratégiailag rendkÃvül fontos helyen fekszenek. Bár a szigetcsoport egy japán család tulajdonában áll, a japán állam évente megújÃtható bérleti jogot élvez felettük. A szigetek feletti vita az 1970-es években kezdõdött, azután, hogy nagy mennyiségû kõolaj- és földgázkészletet fedeztek fel a területen. A szigetek miatti legutóbbi komoly diplomáciai összeütközésre 2010-ben került sor KÃna és Japán között, amikor egy kÃnai halászt tartóztattak le a japán hatóságok a környéken.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2012. July 22. 16:44:30
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték