Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Náci bunker az argentin dzsungelben?
Benne megtalálták Hitler lábnyomát és tükörképét is. Vélhetõen második világháborús náci vezetõk számára épÃtett búvóhely nyomaira bukkantak argentin régészek a dél-amerikai ország északi részén a dzsungelben.
A Paraguayjal határos Misiones tartományban talált három romos épületben 1938 és 1941 között vert pénzérmékre és törött meisseni porcelánra, a falakon pedig náci jelképekre bukkantak – közölte az ásatásokat vezetõ Daniel Schavelzon. A Buenos Aires-i Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a ma már sûrû növényzettel benõtt búvóhelyet arra az esetre épÃtették, ha a náci vezetõknek menekülniük kellett volna a világháború alatt. Az épületeket az 1940-es évek elején emelték.
Az épületrõl készült videó:
A régészek hangsúlyozták, hogy az ásatáson talált érmék és a porcelán nem elegendõ bizonyÃték arra, hogy egyértelmûen kijelenthessék, náci bunkerre bukkantak. Véleményük szerint azonban nincs más magyarázat arra, hogy miért kezdtek ilyen költséges épÃtkezésbe egy akkoriban a világtól teljesen elzárt vidéken és olyan épÃtõanyagok felhasználásával, amelyek nem voltak jellemzõek a régióban.
Schavelzon hónapokat töltött a búvóhely keresésével – Ãrta a The Daily Telegraph cÃmû brit lap. A helyiek körében terjedõ mendemondák szerint a létesÃtményt Adolf Hitler jobbkeze, Martin Bormann számára épÃtették, a régész szerint azonban ez nem több városi legendánál. Bormann 1945 májusában öngyilkos lett.
A tudósok úgy vélik, hogy az argentin fõvárostól, Buenos Airestõl mintegy ezer kilométerre északra fekvõ búvóhelyet sohasem használták – talán azért, mert 1945 után a szökésben lévõ náci háborús bûnösöknek nem volt túl nehéz elrejtõzniük ArgentÃnában, és városi életet élhettek, nem kellett a dzsungelben meghúzniuk magukat. A nácik argentÃnai tevékenységét feltáró bizottság (CEANA) szerint legkevesebb 180 háborús bûnös menekült a dél-amerikai országba, köztük Adolf Eichmann, Erich Priebke és Josef Mengele. Érkeztek horvátországi és olasz fasiszták is, és Juan Perón 1946-tól 1955-ig tartó elnöksége idején végül csaknem ötezer náci kötött ki ArgentÃnában.
Daniel Schavelzon elmondta, a náciknak a második világháború közepén lett egy titkos tervük arra, hogy elhagyatott helyeken – sivatagokban, hegyeken vagy épp a dzsungel közepén – búvóhelyeket épÃtsenek vezetõik számára, ha szorulna nyakuk körül a hurok. Szerinte a Misionesben talált bunkernek az is elõnye volt, hogy Paraguay kevesebb mint 10 percre van onnan, Ãgy biztosÃtott volt a menekülés lehetõsége.
Link
A Paraguayjal határos Misiones tartományban talált három romos épületben 1938 és 1941 között vert pénzérmékre és törött meisseni porcelánra, a falakon pedig náci jelképekre bukkantak – közölte az ásatásokat vezetõ Daniel Schavelzon. A Buenos Aires-i Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a ma már sûrû növényzettel benõtt búvóhelyet arra az esetre épÃtették, ha a náci vezetõknek menekülniük kellett volna a világháború alatt. Az épületeket az 1940-es évek elején emelték.
Az épületrõl készült videó:
A régészek hangsúlyozták, hogy az ásatáson talált érmék és a porcelán nem elegendõ bizonyÃték arra, hogy egyértelmûen kijelenthessék, náci bunkerre bukkantak. Véleményük szerint azonban nincs más magyarázat arra, hogy miért kezdtek ilyen költséges épÃtkezésbe egy akkoriban a világtól teljesen elzárt vidéken és olyan épÃtõanyagok felhasználásával, amelyek nem voltak jellemzõek a régióban.
Schavelzon hónapokat töltött a búvóhely keresésével – Ãrta a The Daily Telegraph cÃmû brit lap. A helyiek körében terjedõ mendemondák szerint a létesÃtményt Adolf Hitler jobbkeze, Martin Bormann számára épÃtették, a régész szerint azonban ez nem több városi legendánál. Bormann 1945 májusában öngyilkos lett.
A tudósok úgy vélik, hogy az argentin fõvárostól, Buenos Airestõl mintegy ezer kilométerre északra fekvõ búvóhelyet sohasem használták – talán azért, mert 1945 után a szökésben lévõ náci háborús bûnösöknek nem volt túl nehéz elrejtõzniük ArgentÃnában, és városi életet élhettek, nem kellett a dzsungelben meghúzniuk magukat. A nácik argentÃnai tevékenységét feltáró bizottság (CEANA) szerint legkevesebb 180 háborús bûnös menekült a dél-amerikai országba, köztük Adolf Eichmann, Erich Priebke és Josef Mengele. Érkeztek horvátországi és olasz fasiszták is, és Juan Perón 1946-tól 1955-ig tartó elnöksége idején végül csaknem ötezer náci kötött ki ArgentÃnában.
Daniel Schavelzon elmondta, a náciknak a második világháború közepén lett egy titkos tervük arra, hogy elhagyatott helyeken – sivatagokban, hegyeken vagy épp a dzsungel közepén – búvóhelyeket épÃtsenek vezetõik számára, ha szorulna nyakuk körül a hurok. Szerinte a Misionesben talált bunkernek az is elõnye volt, hogy Paraguay kevesebb mint 10 percre van onnan, Ãgy biztosÃtott volt a menekülés lehetõsége.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
BUZOGANY
- 2015. March 24. 01:35:26
#2 |
GP
- 2015. March 24. 06:32:55
#3 |
Perje
- 2015. March 24. 20:02:17
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték