Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Ezt a zsidózást hogy beszéljük meg?


Szerintem simán szoktasd a fiad ahhoz, hogy a kutyák falják fel, de elõtte végignézi vinnyogó apjának kínjait. Ostoba zsidaja, takarodjatok, amíg megtehetitek!
Ültünk a kisfiammal egy balatoni strandon, és életünkben elõször horgászni próbáltunk. Fogtunk is egy bodorkát. Nagy öröm volt. Én kétbalkezes vagyok, amikor az úszóba tekeredett damilból megpróbáltam lefejteni a horgot, hogy visszakerüljön a helyére, beleszaladt mélyen a kezembe. Kedélyes, hatvan körüli, sörhasú úr segített.

Késõbb jöttek a barátai, érdeklõdtek, mit fogott, aztán arról is, hogy a spiccbotos kampósorrúnak sikerült-e valamit, vagy sem. Társasági hangon, vidáman beszéltek. Az egyikük tárgyszerûen állapította meg, hogy „ a kicsin még nem látszik, mekkora orra lesz, de lesz neki, az kurvaisten”. Nagyot nevettek. Hat év alatt harmadszor alakult úgy, hogy valahogy kicsit zsidóztak, amikor a kisfiammal voltam.

Én valahogy régóta nagy toleranciára kondicionáltam magam az efféle dumákkal szemben. Nincs ebben megalkuvás, sõt. Inkább az a feltételezés, hajtóerõ volt bennem, hogy így vagy úgy, de hozzá lehet járulni az attitûdváltáshoz, az elõítéletek lebontásához, nem lesz joviális „antiszemita csak az, aki a kelleténél jobban utálja a zsidókat” hangulat a szalonokban, mert egy jobb szalonba ezzel nem engednek be senkit majd. És, ami átütõbb: nem lesz, vagy sokkal-sokkal kevésbé tapinthatóan lesz a romákkal szembeni gyûlölet s az általános idegengyûlölet. Úgy nõttem fel, hogy anyai nagymamám semmi másról nem mesélt nekem, csak az auschwitzi hónapokról. Tízévesen magam elõtt láttam minden napját, a barakk formáját, a kutyát, aki vádlin harapta, a szagokat, a marharépalevest, az elcsent és éltetõ krumplihajat, a sachlari szövõgyárat, ahol, akinek lekapta az ujját a gép, agyonlõtték, a körbejárást a „csinos Mengele doktornál”. Apai nagyapámat megölték Pesten, testvérét a Bácskára bevonuló csendõrök akasztották fel. Dédapám, aki sok pénzzel járult hozzá temploma, a szabadkai zsinagóga megszépítéséhez, egyébként a Lehel, Attila, Gellért, Zita, Ipoly nevet adta gyermekeinek – szívében büszke negyvennyolcas volt.

Mindez egyszerre volt közel és nagyon messze.

Nem írnék most minderrõl, nyafogásnak érezném, ha nem ütné itt fel a fejét a kérdés, amire egyelõre nem tudom a választ: hogyan kell ezt a hatéves kisfiammal majd megbeszélni?

Õ most nem hallotta a strandon a rólunk zajló eszmecserét, s ha hallotta volna, sem érti.

El vagyok kényeztetve, a problémáim rém kényelmesek. Fehér bõrû, jól szituáltnak tûnõ negyvenesnek látszom, ha engem leint a rendõr, velem mindig udvarias, sõt elnézõ. Nem kell hogy összeugorjon a gyomrom, ha ellenõriznek, mintha roma lennék, nem fognak szórakozni velem, nem üzenték nekem a minap a bíróságon, hogyha pánikban egy pogrom idején felhevült, túlzó eszközökkel megóvnám a családomat, akkor sok évre börtönbe vágnak.

De önzõ módon visszatérek magunkhoz, a kisfiunkhoz.

Hatéves, Pesten védett környezetben él. Zsidó közösségi óvodába jár, de anyai nagyszülei, dédszülei jóvoltából ismeri a magyar vidéket, ismeri a karácsony, a húsvét izgalmát, örömét. A legszerencsésebb, mindenféle jó adva van, keveredve, s hát – gondolhatnám – majd felvértezzük a világ gonoszságai ellen, kitaláljuk, hogy kell, hallom másoktól, ahogy büszkén mesélik, milyen jól megbeszélték az efféléket gyermekeikkel.

A mamája emberi jogi ügyvéd, menekülteket ment meg, ez is jó, ennek kapcsán tud valamit arról, hogy vannak helyek, ahonnan menekülni kell, szokott a játékaiban beszélni az „ügyfelekrõl”. De õ úgy gondol erre, mint a mi nagyszerû Magyarországunkra, ahol olyan jó, hogy mások is idejönnek élni, akiknek a messzi, nagyon messzi otthonukban nehéz.

Na jó, nem lehet úgy, mint fiatalságunk sitcomjában, a Friendsben, ahol az egyik fõhõsnek a szülei kivágták a filmekbõl a szomorú részeket. Valamit virítani kell a világ förtelmeibõl, a világ megértéséhez feltehetõleg.

De valami mondhatatlanul méltatlan, megemészthetetlenül aljas, és számomra nagyon nem várt, hogy ezzel valóban foglalkozni kell ezekben az években itthon.

Hogy a romákkal szembeni izzó gyûlölet elõbb-utóbb, de inkább elõbb, mint utóbb be fog törni a kisfiunk szférájába. Aljas félszavak, primitív poénok formájában. Hogy egyszer eljut a füléig valami ránk értett, tréfálkozó zsidózás.

Senki nem ilyennek szerette volna az országot a rendszerváltáskor a komoly rendszerváltók közül, de ez nagyon karcsú a végeredmény szempontjából.

A végeredmény az, hogy valamit valamikor mondani kell a kisfiunknak.

Azt mondta a papám, amikor még dúlt itt a kommunizmus, s a demokratikus ellenzék tagjainak olykor csendben jelezték az elvtársak, hogy el lehet menni: menjenek el õk, ez a mi országunk is. Nekem ez nagyon tetszett. S persze, miért mennénk el? Hát esetleg azért, mert túl rosszkedvû dolognak tûnik mindezt a fiunkkal megbeszélni, mert ha érné is xenofób impulzus egy soknemzetiségû nagyvárosban, ahol mi is vendégek lennénk, annak egész más a kontextusa, mint idehaza. Persze nyilván itthon kéne, hogy jó legyen, illetve itthon is.

Mert jobb lenne, ha szépnek, gyönyörûnek, a sajátjának látná Magyarországot.

Ma még annak látja egyébiránt. Néhány éve nagylelkû barátaink jóvoltából minden nyarat egy Balaton-felvidéki kis faluban töltünk. Sámuelnek, a kisfiunknak ez a mennyország. A birkákat legeltetõ Pista bácsi, a cickafarkos, kakukkfüves nagy mezõ, a szomszéd falu parasztnénije, akitõl a zöldségeket vesszük, és ahol csibét lehet simogatni, a kócsaglesés a nádassal benõtt tónál, a mosóház, a helybéli barátaink. Itt tanult meg biciklizni, itt tanult meg lepkét fogni, itt tanult meg fára mászni, itt boldog és felszabadult. A képzelet szülte világába, az egész napos játékaiba az itt ért impulzusok épülnek be, s ezekben minden vonzó és jó és vicces – csodálatos helyen élünk. Nem szerettem sose a mondást, mármint gyerekekre vonatkoztatottan, hogy teher alatt nõ a pálma. Nem szeretem a mindjárt a külvilág által ránk oktrojáltan errõl eljövõ beszélgetések gondolatát. Nem szeretem ezt az egész terhet. Nagyszerû mamája, családja, óvodai közössége, barátaink vannak, majd nyilván kitûnõen megoldjuk – gondolhatom.

De miért kell ez ma? S miként kéne, hogy holnap ne legyen? Annyi kudarcos program, törekvés, elõítélet-oldásba rakott hiábavaló forrás, másfelõl annyi aljas gyûlöletizzítás megtapasztalása után, én, aki azt hittem sokáig magamról, hogy tudom a válaszokat, most úgy érzem, olyan üres a fejem, mint szegény horgunkra akadt bodorkáé, s csak nagyon féltem Sámuelt, s rühellem ezt az egészet.
Link

Hozzaszolasok


#41 | postaimre - 2012. July 23. 07:01:24
Gerry, tegnap a tiviben is volt róla sábeszdeknises szó és a rühes zsidaja azt ajvékolta, hogy ez "gyilkosság" a zsidók ellen. Persze, hogy provokáció, pont beleillik a képbe és lesz itt hamarosan tettleges erõszak is, meg zsinagóga-égetés, erre õk a garancia.
#42 | osmagyar - 2012. July 23. 07:47:37
A temetõrongálás kapcsán nyilatkozta a zsidó, hogy olyan halott sírját is megrongálták, akinek már nem él hozzátartozója. Akkor ki fizeti/fizette a sírhelyet? A magyaroknál simán legyalulják a sírhelyet, ha nincs fizetve. Az egyértelmû provokáció mellett így akarják rendbe hozatni az évtizedek óta elhanyagolt sírokat a magyarok pénzén s_g .
#43 | postaimre - 2012. July 23. 07:59:47
Õsmagyar ez is kézenfekvõ elképzelés. Nem lenne már rossz megtölteni a gödröket friss zsidajokkal, ha már annyira el vannak hanyagolni azok az "emésztõgödrök".
#44 | valahun - 2012. July 23. 09:19:23
Nálunk is lesz lehetõség régi gödröket megtölteni. Tavaly halottak napjakor az egyik ismerõs kispappal kimentünk a temetõbe megemlékezni. Mondja a srác, hogy itt is van zsidó temetõ, vezessem már el oda, hogy megnézze. Ezeknek egyébként szerintem ki van adva, hogy az ilyen helyeket, zsinagógákat látogatni kell. Na elbóklásztunk a magyar temetõ mellett, nem messze, gaztengeren át a zsidó temetõbe. De hálisten nem tudtunk bemenni, mert egyrészt kerítéssel van elkülönítve, másrészt olyan dzsumbuj van, hogyha valaki nem tudja mit keressen, meg sem látja. Pedig itt is vannak leszármazottak szép számmal.
Remélem most adtam ötletet a helyi polgármesternek, /úgy is olvassák/ hogy ki kéne takarítani, mert ha itt az idõ mégse kelljen már a dzsungelen átvágni magunkat. :)
#45 | repuloszonyeg - 2012. July 23. 09:52:47
Egy vidéki település, két magyar és egy zsidó temetõvel. A régi, csodálatos magyar temetõt egyszer már eldózeroltatta a komcsi polgármester, valaki titokban lefényképezte az esetet. Néhány sír azért megmaradt, még az 1880-as évek végébõl is vannak sífeliratok, fejfák. A zsidótemetõt állami pénzen felújítják, a magyar, régi sírok beszakadva. A templom belseje gyönyörû, egyedi freskókkal volt díszítve, a templom teteje végig berepedve. A komcsi polgármester eu-s pályázatból a templomi utcát felújíttatta kandeláberekkel, éjszaka nappali világítás van nem kis pénzért, sétáló utca lett belõle. De a temlomi freskókat lemeszelték, jóvátehetetlenül, a repedés pedig csak nõ. A templomban ma a régi komcsik ülnek. Ez a negyedik hely az országban, ahol még igazi virágvasárnap szokott lenni... A helyi alkoholisták napi szinten a 8 kocsmában ülnek, de nem dobnak össze annyi pénzt, hogy a régi temetõt rendbe tegyék.
#46 | jozsef toth - 2012. July 23. 14:17:28
Korbacsal kihajtani oket es tegyek rendbe a temetoket .A magyarembernek kell fizetni a temetobe levo hozzatartozojaert.Nekik csak a holokamu penze jar.Szegeden is eltoltak egy regi temetot es ma ugyhivjak ezt a lakotelepet,hogy SZELLEMvaros.De bisztos,hogy nem zsido temeto volt.!!!Amenyibe 1 honapon bellul nam takaritjak ki elkell dozerolni.Az oszeset lekellene filmezni,hogy menyire elvannak hanyagolv.Talan nagyon elvoltak foglalva az elmult 60 evbe es nemvolt idejuk rendbetartani.Az csak is a provokacio legjobb fegyvere ezeknek a tetveknek.Ne az adofizetok es a tanacsok penzebol takarittasak ki !!!Az o sajat kezukkel kell kitakarittatni,es utanna mindjat be is koltozkodhetnek.s_d 
#47 | jozsef toth - 2012. July 23. 14:52:47
A zsidok szerint ez gyilkossag!!!Es az ,hogy mennyi oreget es csalados embert kidoptak az utcara ???Akkor ezt hogy hivjak!!Ezert nem faj a szivuk.Csak a lakasukert.Ahogy Imre szokta mondani ez egy KUPAC SZ@R.Valogatas nelkul az egeszet humanusan mint amarekaba kicsit vizbe fojtogatni es kivallatni aztan irany a MENYORSZAG.Ez a legszebb hely es miden vallas ezer imatkozik,hogy odajusson.Hat most itt az ideje lehet sorbaallni,csak ne tolakodjatok.s_#  
#48 | Serious - 2012. July 23. 20:33:09
A kutai szkíta Úr Jézus evangéliuma
1.) Messzi idõk ígéretét teszem valóvá most, hogy emberként jöttem ide közétek.
2.) Nem volt ez szükséges addig, míg atyáitok lelkébõl a szeretet imádsága törhetetlen hittel érkezett az örökké lett Mindenhatóság fényvilágá­ba.
3.) Amíg a földi ügyeket az Égi Törvény örök rendje irányította.
4.) Amíg az emberi gonoszság meg nem rontotta bennetek az istenfiú­ság méltóságát.
5.) Amíg az örök Szeretet Teremtõjét - akit ti Istennek neveztek - meg nem gyalázták e gonoszok azzal, hogy más népek legyilkolását ez örökké­való rendelésének és akaratának hirdetik.
6.) Amíg a mindent elõre elrendezõ és a földi ügyeket is irányító Fényvilág Igazsága helyett - az ember- és állatáldozatokat követelõ, gonosz akaratát, hogy az istenfiakat emberi szolgákká tehesse - „Törvény­nek" nem nevezte egy parázna nemzetség.
7.) Meglátjátok és halljátok is, miként ostorozom majd õket, mint mérges kígyók fajzatait, kiknek szája gonoszul és hamisul szól, mert csak önszeretet és önérdek lakozik bennük.
8.) Akik nem akarják észrevenni az Idõk jeleit és azokban az Igazságra intés felemelt ujját.
9.) Akik Istennek tisztelik a maguk-csinálta írást, azt „Törvénynek" nevezik, hogy a sötétségben járók útját irányítsa.
10.) Engem meg akarnak ölni, mert tudják, hogy én vagyok a Világ Világossága, de az én beszédemet nem értik, mert nincsen bennük Igaz­ság.
11.) Ha majd legyõztem a halált és visszatérek a Fényvilágba, titeket is üldözni fognak az én nevemért.
12.) De érettetek és mindazokért, akik majd nektek hisznek, járom végig emberi utamat, hogy Atyánk Igazsága megszentelõdjék és mindnyájan egyek legyetek az Õ Igazságában.
13.) Így teszek bizonyságot arról, hogy Õ küldött engem e világra, hogy az igazak és hívek megõriztessenek minden gonosztól.
14.) Mert a gonoszok a hazugságot és a bosszút vallják istenüknek. Majd eltitkolják és meghamisítják az én beszédemet is, amit az Igazságról hirdetek, hogy titeket a Fényvilágból a sötétség útvesztõjébe tereljenek.
15.) Azt fogják nektek mondani mindennap, hogy bûnösök vagytok és bûneitek terhétõl csak az õ feloldozásuk szabadíthat meg titeket.
16.) De ne higgyetek nekik, mert nem születtetek bûnösöknek, hanem sokan meggyengültetek a Lélekben.
17.) Tartsátok meg azért és kövessétek az én tanításomat, hogy a Lélek által mindig elérjetek engem és megmaradjatok az én Igazságomban.
18.) Meg kell hát tisztulnod az önmagadba való nézéssel.
19.) Ha saját lelkedbe nézel, már ketten vagytok a megújulásra: jószándékod és az elhatározás, hogy jóváteszed azt, mit gyengeségedben rosszul végeztél. Jóvátevésed, lelked így megtisztulása, örömöt ad.
20.) Ilyenkor nézz a Fénybe. Én vagyok ott is Veled és új erõt kapsz.
21.) A Lélek Világosságára gyújtott Tûz is szent. Általa is tisztulhat Lelked, hiszen láthatod hatalmát a gonoszság elégetésére. Ne nézzed hát csak tûznek, mert bizony égi Fény az is. Jóra való elhatározásodat örökíti, jóvá tett vétkeidet elégeti. Szent fogadalmak születnek a Tûzbe, Fénybe vetett tekintetekkel.
22.) A Fény-tüze és a Tûz-fénye adja lelkednek sugarát, mely segít is, gyógyít is - ha úgy akarod és kéred a Kegyelem erejét hozzá.
23.) Maradj hûséges és fordulj hozzám, hiszen emberi, apró, igaz dolgaidban is megsegítlek. - De igaz légy útjaidon akkor is, ha a gonoszok közelítenek hozzád.
24.) Nehéz az Igazság útja - de ha a Fényt követed, szembe állsz vele, akkor a sötét árnyék mögötted van. - De bizony, ha hátadat fordítod a Fénynek, csak a sötétség vesz körül, melyben legnagyobb teher a saját árnyékod.
25.) Én úgy parancsoltam: "Szeressétek egymást, mint én szeretlek titeket!" - Ez legyen életvizeteknek a forrása: a SZERETET.
26.) Szeresd nagyon atyádfiát, családodat, nemzet-testvéreidet, hiszen közéjük születtél. Sorsotok is egy - közös.
27.) A nemzetség, melybe Isten rendelt, földi életed vára, otthona. Hozzá láncol az Igazság. Ha eltéped e láncot, olybá leszel, mint a hulló falevél, melyet a szelek visznek magukkal s egyszer elvész valahol a feledés sarában.
28.) Maradjatok meg nemzetségetek erõs hajtásának, mert kõtelességetek az Igazság tanítása - az én földi munkám folytatása.
29.) Fogjátok erõsen egymás kezét és ne féljetek! Én veletek vagyok, de összefogott erõtök, közös akarattal és törhetetlen hittel végzett munkátok szükséges ahhoz, hogy veletek maradjak.
30.) Kaptok majd jeleket tõlem, amikor az idõk megkövetelik. - Küldök majd vigasztalókat is. Egyszerû Fénylátókat. Nem hatalmasokat.
31.) De maradjatok meg mindig a FÉNYBEN, mert amint majd erõsödik a gonoszság hatalma a Földön, úgy majd az épített, gazdagsággal és pompával berendezett templomok is a sötétség házai lesznek.
32.) De én veletek maradok a világ végezetéig!"
                                                  
#49 | Serious - 2012. July 23. 21:54:35
Arany! Úgy lesz! Máshogy nem lehet!

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték