Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Vadásznak a magyar gimnazistákra a külföldi csúcsegyetemek
Egy friss felmérés szerint minden ötödik középiskolás gondolja úgy, hogy külföldön szeretne továbbtanulni: a szülõk 85 százaléka támogatná, ha gyereke egy másik ország egyetemén, fõiskoláján folytatná tanulmányait, sokan úgy nyilatkoztak, hogy erre pénzt is áldoznának.
Becslések szerint tízezernél is több magyar fiatal tanul jelenleg külföldi egyetemeken, pontos számot azonban szinte lehetetlen mondani - tudtuk meg a felmérést készítõ Engame Akadémia sajtótájékoztatóján. A külföldi továbbtanulásra felkészítõ szervezet szerint a legtöbb magyar diák
Nagy-Britanniában
Németországban
Ausztriában
az Egyesült Államokban
Hollandiában
és Dániában tanul.
A külföldi egyetemeket leginkább azért szeretik a magyar diákok, mert az oktatás jellemzõen inkább kiscsoportos, gyakorlat-és probléma-orientált, a tanultakat pedig sokkal egyszerûbben tudják átültetni a gyakorlatba - mondta el Könczey Kinga vezetõ mentor. A felvételi ugyanakkor meglehetõsen különbözik a hazai gyakorlattól - például abban, hogy a legtöbb egyetemre motivációs levelet is kell küldeniük a jelentkezõknek.
Vannak olyan gimnáziumi osztályok Magyarországon, ahol a diákok fele külföldi egyetemen, fõiskolán tervezi a továbbtanulást. A legjobb gimnáziumokat pedig rendszeresen figyelik a világ legjobb egyetemei, hasonlóan a fociklubok játékos-megfigyelõihez.
Aki kimagasló eredményeket ér el például matematikából (mondjuk jól szerepel az OKTV-n), az számíthat arra, hogy már gimnazistaként ösztöndíj-ajánlatot tehet neki valamelyik külföldi csúcsegyetem - akár a Harvard vagy a Cambridge.
Ingyenes vagy nagyon drága
Lévai Balázs, az akadémia igazgatója szerint látványosan sokan mennek Skóciába továbbtanulni: itt az EU-s diákoknak ingyenes az oktatás, és több, nemzetközileg is elismert egyetem várja a hallgatókat. Ugyanakkor ebbõl következik, hogy a túljelentkezés is egyre nagyobb a skót felsõoktatásban.
A tandíj ugyanis nagyon nem mindegy. Angliában például átlagosan 9 ezer font (3,6 millió forint) a tandíj évente, ezt egyébként nagyon sokan az ottani diákhitelbõl fizetik (ami más EU-tagállamokból érkezõ hallgatók számára is elérhetõ). A többi európai országban azonban jellemzõen alacsonyabb a tandíj, vagy egyáltalán nincs.
A skandináv országok is egyre kedveltebbek, több diák érdeklõdik Svédország, Dánia iránt - a nem olcsó megélhetés ellenére is.
Amerikában egyeteme válogatja, mennyit kell fizetni: a csúcsegyetemeken a tandíj és a megélhetés évi 60 ezer dollárnál (16 millió forint) is többe kerülhet. Ezeken az egyetemeken nehéz ösztöndíjat kapni, de például a legjobb sportolóknak, vagy a legkiemelkedõbb tanulóknak sikerülhet.
Könczey Kinga szerint Amkerikában is van olyan egyetemi szak, amelyik annyira kemény, hogy nem fér bele, hogy a diák a tanulás mellett munkát vállaljon, de a legtöbb országban diákmunkával legalább a megélhetés felét fedezni tudják a magyar tanulók. Az Egyesült Királyságban 8-15 fontos (3200-6000 forint) órabérrel végezhetnek diákmunkát, adómentesen. Összehasonlításként: a szigetországban hetente egy kollégiumi szoba 100 font (40 ezer forint) körüli összegbe kerül, az albérletet ennél kevesebbõl, fejenként 50-60 fontból (20-25 ezer forint) is ki lehet hozni (osztozva egy nagyobb lakás költségein).
A szakemberek a Pénzcentrum kérdésére elmondták: ma már nem csak a felsõ tízezer "kiváltsága" a külföldi egyetem, a középosztály családjai is megtehetik, hogy külföldre küldjék gyerekeiket.
http://www.penzcentrum.hu/karrier/vadasznak_a_magyar_gimnazistakra_a_kulfoldi_csucsegyetemek.1044278.html
Becslések szerint tízezernél is több magyar fiatal tanul jelenleg külföldi egyetemeken, pontos számot azonban szinte lehetetlen mondani - tudtuk meg a felmérést készítõ Engame Akadémia sajtótájékoztatóján. A külföldi továbbtanulásra felkészítõ szervezet szerint a legtöbb magyar diák
Nagy-Britanniában
Németországban
Ausztriában
az Egyesült Államokban
Hollandiában
és Dániában tanul.
A külföldi egyetemeket leginkább azért szeretik a magyar diákok, mert az oktatás jellemzõen inkább kiscsoportos, gyakorlat-és probléma-orientált, a tanultakat pedig sokkal egyszerûbben tudják átültetni a gyakorlatba - mondta el Könczey Kinga vezetõ mentor. A felvételi ugyanakkor meglehetõsen különbözik a hazai gyakorlattól - például abban, hogy a legtöbb egyetemre motivációs levelet is kell küldeniük a jelentkezõknek.
Vannak olyan gimnáziumi osztályok Magyarországon, ahol a diákok fele külföldi egyetemen, fõiskolán tervezi a továbbtanulást. A legjobb gimnáziumokat pedig rendszeresen figyelik a világ legjobb egyetemei, hasonlóan a fociklubok játékos-megfigyelõihez.
Aki kimagasló eredményeket ér el például matematikából (mondjuk jól szerepel az OKTV-n), az számíthat arra, hogy már gimnazistaként ösztöndíj-ajánlatot tehet neki valamelyik külföldi csúcsegyetem - akár a Harvard vagy a Cambridge.
Ingyenes vagy nagyon drága
Lévai Balázs, az akadémia igazgatója szerint látványosan sokan mennek Skóciába továbbtanulni: itt az EU-s diákoknak ingyenes az oktatás, és több, nemzetközileg is elismert egyetem várja a hallgatókat. Ugyanakkor ebbõl következik, hogy a túljelentkezés is egyre nagyobb a skót felsõoktatásban.
A tandíj ugyanis nagyon nem mindegy. Angliában például átlagosan 9 ezer font (3,6 millió forint) a tandíj évente, ezt egyébként nagyon sokan az ottani diákhitelbõl fizetik (ami más EU-tagállamokból érkezõ hallgatók számára is elérhetõ). A többi európai országban azonban jellemzõen alacsonyabb a tandíj, vagy egyáltalán nincs.
A skandináv országok is egyre kedveltebbek, több diák érdeklõdik Svédország, Dánia iránt - a nem olcsó megélhetés ellenére is.
Amerikában egyeteme válogatja, mennyit kell fizetni: a csúcsegyetemeken a tandíj és a megélhetés évi 60 ezer dollárnál (16 millió forint) is többe kerülhet. Ezeken az egyetemeken nehéz ösztöndíjat kapni, de például a legjobb sportolóknak, vagy a legkiemelkedõbb tanulóknak sikerülhet.
Könczey Kinga szerint Amkerikában is van olyan egyetemi szak, amelyik annyira kemény, hogy nem fér bele, hogy a diák a tanulás mellett munkát vállaljon, de a legtöbb országban diákmunkával legalább a megélhetés felét fedezni tudják a magyar tanulók. Az Egyesült Királyságban 8-15 fontos (3200-6000 forint) órabérrel végezhetnek diákmunkát, adómentesen. Összehasonlításként: a szigetországban hetente egy kollégiumi szoba 100 font (40 ezer forint) körüli összegbe kerül, az albérletet ennél kevesebbõl, fejenként 50-60 fontból (20-25 ezer forint) is ki lehet hozni (osztozva egy nagyobb lakás költségein).
A szakemberek a Pénzcentrum kérdésére elmondták: ma már nem csak a felsõ tízezer "kiváltsága" a külföldi egyetem, a középosztály családjai is megtehetik, hogy külföldre küldjék gyerekeiket.
http://www.penzcentrum.hu/karrier/vadasznak_a_magyar_gimnazistakra_a_kulfoldi_csucsegyetemek.1044278.html
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2015. April 08. 19:43:00
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.