Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Aggasztó: magyar családok százezrei élnek 78 ezer forintból
2014 õszén készült el a TÁRKI Társadalomkutatási intézet Zrt. kutatása, amely friss ismereteket ad a magyar társadalom egyenlõtlenségeirõl, a szegénységrõl és a háztartások anyagi-fogyasztási helyzetérõl.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
2014-ben a magyarországi népesség 16,6 százaléka - 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, háztartásuk jövedelme nem haladta meg a 78 ezer forintot. E tekintetben nem történt nagyobb változás 2012 óta. Ezzel a becslések szerint a hazai szegénység mértéke megegyezik ez Európai Uniós átlaggal.
Csökkent a szegénység mélysége, azaz javult a rászorulók helyzete az elmúlt két év folyamán. Azonban 2012 és 2014 között megemelkedett a szegénység elõfordulásának valószínûsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresõs családok, valamint a nõi háztartásfõvel élõk körében. Ezzel szemben csökkent az olyan gyerekes háztartások szegénysége, amelyekben a szülõkön kívül más felnõtt is él, továbbá az egy gyermekes háztartásokban is.
A szegénység elõfordulásának valószínûsége továbbra is magas, a legfeljebb általános iskolát végzett háztartásfõvel élõk, az egyszülõs és sokgyermekes családok tagjai, a romák, és az inaktív vagy a munkanélküli háztartásfõvel élõk, valamint az egykeresõs háztartásban élõk körében.
100 szegénységben élõ ember közül 34 gyerek vagy fiatal, 13 pedig nyugdíjas korú. Továbbá 100 szegénybõl mindössze 5 fõvárosi, a többi nagyjából egyenlõen oszlik meg a városok és a községek között.
Javult az alsó középosztály és a középosztály anyagi helyzete, csökkent a pénzügyi kiszolgáltatottság. A legnagyobb mértékben a hitellel, a közmûszámlákkal összefüggõ fizetési elmaradás és a lakás nem megfelelõ fûtése tekintetében történt javulás.
A magyar háztartások 2014-ben havonta átlagosan 155 ezer forintot költöttek. Összességében, a korábbi periódustól eltérõen a fogyasztás 3-4 százalékos reálnövekedése következett be 2012 és 2014 között.
A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók a diplomások, a szellemi munkát végzõk háztartások érik el. A legalacsonyabb fogyasztási szintet pedig az alacsony képzettségûek körében találunk.
Csökkenés következet be a megtakarításokat illetõen, jelenleg tízbõl négy magyar háztartásnak van valamilyen típusú pénzügyi-vagyoni megtakarítása, emellett pedig ingatlannal a magyar háztartások bõ négyötöde rendelkezik, döntõ többségük teljes mértékben birtokolja azt. A háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen nyugdíj célú megtakarítással.
Míg 2010-ben a lakosság 35 százaléka törlesztett valamilyen hitelt, ez most csupán 18 százalék ami összefüggésbe hozható a gazdasági válság hatására megszigorodó banki hitelkihelyezésekkel.
A hitel és egyéb törlesztésekkel rendelkezõ háztartások havi jövedelmüknek átlagosan bõ egynegyedét költik törlesztésre, ami 2014-ben átlagosan 55 ezer forintot tett ki. A háztartások közel ötöde törleszt valamilyen adósságot.
A fiatalok áltagosan nagyobb arányban vesznek fel hitelt, míg az idõseknél többen vannak a megtakarítással rendelkezõ háztartások. A jövedelmi helyezet javulásával a megtakarítások is nõnek a háztartásokban. Az eladósodottság mértéke azonban nem függ a jövedelem mértéktõl.
A teljes népesség közel egy tizede érintett a közmunkavégzésben. Az alacsony végzettséggel rendelkezõk 15 százaléka dolgozik közfoglalkoztatottságban, még az érettségizettek 1-2 százaléka. A kis településeken magasabb arányban: 11 százalékban, míg a fõvárosiak 1-2 százaléka végez közmunkát.
http://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/aggaszto_magyar_csaladok_szazezrei_elnek_78_ezer_forintbol.1044342.html
A kutatás legfontosabb megállapításai:
2014-ben a magyarországi népesség 16,6 százaléka - 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, háztartásuk jövedelme nem haladta meg a 78 ezer forintot. E tekintetben nem történt nagyobb változás 2012 óta. Ezzel a becslések szerint a hazai szegénység mértéke megegyezik ez Európai Uniós átlaggal.
Csökkent a szegénység mélysége, azaz javult a rászorulók helyzete az elmúlt két év folyamán. Azonban 2012 és 2014 között megemelkedett a szegénység elõfordulásának valószínûsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresõs családok, valamint a nõi háztartásfõvel élõk körében. Ezzel szemben csökkent az olyan gyerekes háztartások szegénysége, amelyekben a szülõkön kívül más felnõtt is él, továbbá az egy gyermekes háztartásokban is.
A szegénység elõfordulásának valószínûsége továbbra is magas, a legfeljebb általános iskolát végzett háztartásfõvel élõk, az egyszülõs és sokgyermekes családok tagjai, a romák, és az inaktív vagy a munkanélküli háztartásfõvel élõk, valamint az egykeresõs háztartásban élõk körében.
100 szegénységben élõ ember közül 34 gyerek vagy fiatal, 13 pedig nyugdíjas korú. Továbbá 100 szegénybõl mindössze 5 fõvárosi, a többi nagyjából egyenlõen oszlik meg a városok és a községek között.
Javult az alsó középosztály és a középosztály anyagi helyzete, csökkent a pénzügyi kiszolgáltatottság. A legnagyobb mértékben a hitellel, a közmûszámlákkal összefüggõ fizetési elmaradás és a lakás nem megfelelõ fûtése tekintetében történt javulás.
A magyar háztartások 2014-ben havonta átlagosan 155 ezer forintot költöttek. Összességében, a korábbi periódustól eltérõen a fogyasztás 3-4 százalékos reálnövekedése következett be 2012 és 2014 között.
A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók a diplomások, a szellemi munkát végzõk háztartások érik el. A legalacsonyabb fogyasztási szintet pedig az alacsony képzettségûek körében találunk.
Csökkenés következet be a megtakarításokat illetõen, jelenleg tízbõl négy magyar háztartásnak van valamilyen típusú pénzügyi-vagyoni megtakarítása, emellett pedig ingatlannal a magyar háztartások bõ négyötöde rendelkezik, döntõ többségük teljes mértékben birtokolja azt. A háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen nyugdíj célú megtakarítással.
Míg 2010-ben a lakosság 35 százaléka törlesztett valamilyen hitelt, ez most csupán 18 százalék ami összefüggésbe hozható a gazdasági válság hatására megszigorodó banki hitelkihelyezésekkel.
A hitel és egyéb törlesztésekkel rendelkezõ háztartások havi jövedelmüknek átlagosan bõ egynegyedét költik törlesztésre, ami 2014-ben átlagosan 55 ezer forintot tett ki. A háztartások közel ötöde törleszt valamilyen adósságot.
A fiatalok áltagosan nagyobb arányban vesznek fel hitelt, míg az idõseknél többen vannak a megtakarítással rendelkezõ háztartások. A jövedelmi helyezet javulásával a megtakarítások is nõnek a háztartásokban. Az eladósodottság mértéke azonban nem függ a jövedelem mértéktõl.
A teljes népesség közel egy tizede érintett a közmunkavégzésben. Az alacsony végzettséggel rendelkezõk 15 százaléka dolgozik közfoglalkoztatottságban, még az érettségizettek 1-2 százaléka. A kis településeken magasabb arányban: 11 százalékban, míg a fõvárosiak 1-2 százaléka végez közmunkát.
http://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/aggaszto_magyar_csaladok_szazezrei_elnek_78_ezer_forintbol.1044342.html
Hozzaszolasok
#1 |
talpi
- 2015. April 11. 05:03:42
#2 |
Alex-andros
- 2015. April 11. 15:57:34
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.