Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kínai "puccs" a Világbank ellen
Március 31-én pekingi idõ szerint éjfélkor Kína bejelentette, hogy nem kevesebb, mint 46 ország jelentkezett a kezdeményezésben való részvételre, amihez azóta további nemzetek csatlakoztak. A projekt bejelentése óta az Obama kormány különbözõ tisztségviselõi minden tõlük telhetõt megtettek, hogy eltántorítsák az egyes országokat a csatlakozástól.
Az AIIB közvetlen kihívást jelent a jelenleg egyeduralkodó Világbank számára. A bank elsõdleges célja, hogy a térség fejlõdését elõsegítõ gazdaságélénkítõ projektekhez biztosítson befektetéseket.
A közgazdászok szerint ahhoz, hogy az ázsiai nemzetek elérhessék teljes gazdasági potenciáljukat, évi 1000 milliárd dollárra lenne szükségük az elkövetkezendõ 10 év során.
Az Egyesült Államok az átláthatóság hiányával magyarázza tiltakozását (mintha náluk minden rendben lenne e téren), az igazi ok azonban inkább az, hogy az új intézmény segítségével Kína nagyobb külpolitikai befolyásra tehet szert, ráadásul az alapító tagországok a tagságnak köszönhetõen kétszer is meggondolják majd mielõtt kritikát fogalmaznának meg Kínával szemben, mivel inkább azzal lesznek elfoglalva, hogy jó kereskedelmi és hitelezõ partnernek tekintsék õket.
Az Egyesült Államok joggal aggódik, hiszen az általa létrehozott Világbank immár évtizedek óta komoly külpolitikai befolyást jelent és ez az AIIB esetében sem lesz másként, azzal a különbséggel, hogy az új bank olyan külpolitikát képvisel majd, ami az Egyesült Államoknak nem tetszik.
Miután a múlt hónapban végül Nagy-Britannia is csatlakozott a kezdeményezéshez, európai társai gyors egymásutánban követték példáját, élükön Németországgal, Franciaországgal és Olaszországgal.
Ausztrália eleinte ingadozott, de végül kötélnek állt, majd Brazília, India, Norvégia, Oroszország, Spanyolország és Törökország is jelentkeztek.
Talán Japán az egyetlen nagy gazdaság, amelyik a tartózkodás mellett döntött.
A lépés sokak szerint egy igazi puccs Kína részérõl, különösen egy olyan idõszakban, amikor Peking politikailag több országgal is igencsak hadilábon áll.
Xi elnök sokak szerint az ország kommunista történelmének legnagyobb hatalommal bíró, totalitárius, egyesek szerint kifejezetten diktatórikus vezetõje.
Mindezeket figyelembe véve hogyan lehet képes Kína befolyásolni a világ külpolitikáját?
Egy példa (feltételes módban):
Kína jelentõs területeket követel magának a Dél-Kínai-tengeren. A Fülöp-szigetek közelében található Spartly-szigetek okozzák például a legtöbb feszültséget ebben a vitában. Kína jelenleg sugárhajtású repülõk számára épít kifutópályát itt, amivel területi követelését akarja megerõsíteni.
Az AIIB megalakulásával elképzelhetõ, hogy Kína a nyújtott kölcsönökért cserébe azt kéri majd, hogy adósai támogassák követeléseit.
Például a Fülöp-szigeteknek felajánlott csábító hitelekért cserébe a szigetek átengedéséért kérheti.
Kína már óriásplakátokon hirdeti a jüan világvaluta szerepét
Kína már óriásplakátokon hirdeti a jüan világvaluta szerepét
Ott vannak továbbá a környezetvédelmi kérdések is.
Az AIIB elvileg az infrastruktúra fejlesztése érdekében jön létre, amiben Kína igen sikeresnek számít, ugyanakkor az ilyen fejlesztéseket súlyos környezetvédelmi károk árán végzi.
Hidak, utak és vasútvonalak szabdalták fel az országot, a gátak egész ökoszisztémákat tettek tönkre és teljes erdõk tûntek el.
Elképzelhetõ, hogy az AIIB ugyanezt okozza majd Ázsia más területein is?
Mi a helyzet a munkakörülményekkel és a beszerzések minõségével, amelyek köztudottan rosszak Kínában?
A kínai külpolitikai befolyás kiterjesztésének egy másik példája Tajvan, amelyik szintén csatlakozott a kezdeményezéshez.
Hogy ez miért érdekes?
Azért mert Kína nem ismeri el Tajvant, mint önálló államot, ehelyett renegát tartományként tekint rá, amelyet elõbb-utóbb vissza kell téríteni az anyaországhoz.
Peking kijelentette, hogy Tajvan kizárólag akkor csatlakozhat az új bankhoz, ha azt a "megfelelõ néven teszi" Eredmény? Tajvan új neve hamarosan Kínai Népköztársaság lehet.
Az Egyesült Államok tehát kimarad a buliból, míg a világ többi része úgy gondolja, hogy jobb csatlakozni és belülrõl kifejteni a szükséges befolyást.
A kérdés, hogy ki kit fog befolyásolni?
Forrás: news.sky.com
http://idokjelei.hu/2015/04/kinai-puccs-a-vilagbank-ellen/
Az AIIB közvetlen kihívást jelent a jelenleg egyeduralkodó Világbank számára. A bank elsõdleges célja, hogy a térség fejlõdését elõsegítõ gazdaságélénkítõ projektekhez biztosítson befektetéseket.
A közgazdászok szerint ahhoz, hogy az ázsiai nemzetek elérhessék teljes gazdasági potenciáljukat, évi 1000 milliárd dollárra lenne szükségük az elkövetkezendõ 10 év során.
Az Egyesült Államok az átláthatóság hiányával magyarázza tiltakozását (mintha náluk minden rendben lenne e téren), az igazi ok azonban inkább az, hogy az új intézmény segítségével Kína nagyobb külpolitikai befolyásra tehet szert, ráadásul az alapító tagországok a tagságnak köszönhetõen kétszer is meggondolják majd mielõtt kritikát fogalmaznának meg Kínával szemben, mivel inkább azzal lesznek elfoglalva, hogy jó kereskedelmi és hitelezõ partnernek tekintsék õket.
Az Egyesült Államok joggal aggódik, hiszen az általa létrehozott Világbank immár évtizedek óta komoly külpolitikai befolyást jelent és ez az AIIB esetében sem lesz másként, azzal a különbséggel, hogy az új bank olyan külpolitikát képvisel majd, ami az Egyesült Államoknak nem tetszik.
Miután a múlt hónapban végül Nagy-Britannia is csatlakozott a kezdeményezéshez, európai társai gyors egymásutánban követték példáját, élükön Németországgal, Franciaországgal és Olaszországgal.
Ausztrália eleinte ingadozott, de végül kötélnek állt, majd Brazília, India, Norvégia, Oroszország, Spanyolország és Törökország is jelentkeztek.
Talán Japán az egyetlen nagy gazdaság, amelyik a tartózkodás mellett döntött.
A lépés sokak szerint egy igazi puccs Kína részérõl, különösen egy olyan idõszakban, amikor Peking politikailag több országgal is igencsak hadilábon áll.
Xi elnök sokak szerint az ország kommunista történelmének legnagyobb hatalommal bíró, totalitárius, egyesek szerint kifejezetten diktatórikus vezetõje.
Mindezeket figyelembe véve hogyan lehet képes Kína befolyásolni a világ külpolitikáját?
Egy példa (feltételes módban):
Kína jelentõs területeket követel magának a Dél-Kínai-tengeren. A Fülöp-szigetek közelében található Spartly-szigetek okozzák például a legtöbb feszültséget ebben a vitában. Kína jelenleg sugárhajtású repülõk számára épít kifutópályát itt, amivel területi követelését akarja megerõsíteni.
Az AIIB megalakulásával elképzelhetõ, hogy Kína a nyújtott kölcsönökért cserébe azt kéri majd, hogy adósai támogassák követeléseit.
Például a Fülöp-szigeteknek felajánlott csábító hitelekért cserébe a szigetek átengedéséért kérheti.
Kína már óriásplakátokon hirdeti a jüan világvaluta szerepét
Kína már óriásplakátokon hirdeti a jüan világvaluta szerepét
Ott vannak továbbá a környezetvédelmi kérdések is.
Az AIIB elvileg az infrastruktúra fejlesztése érdekében jön létre, amiben Kína igen sikeresnek számít, ugyanakkor az ilyen fejlesztéseket súlyos környezetvédelmi károk árán végzi.
Hidak, utak és vasútvonalak szabdalták fel az országot, a gátak egész ökoszisztémákat tettek tönkre és teljes erdõk tûntek el.
Elképzelhetõ, hogy az AIIB ugyanezt okozza majd Ázsia más területein is?
Mi a helyzet a munkakörülményekkel és a beszerzések minõségével, amelyek köztudottan rosszak Kínában?
A kínai külpolitikai befolyás kiterjesztésének egy másik példája Tajvan, amelyik szintén csatlakozott a kezdeményezéshez.
Hogy ez miért érdekes?
Azért mert Kína nem ismeri el Tajvant, mint önálló államot, ehelyett renegát tartományként tekint rá, amelyet elõbb-utóbb vissza kell téríteni az anyaországhoz.
Peking kijelentette, hogy Tajvan kizárólag akkor csatlakozhat az új bankhoz, ha azt a "megfelelõ néven teszi" Eredmény? Tajvan új neve hamarosan Kínai Népköztársaság lehet.
Az Egyesült Államok tehát kimarad a buliból, míg a világ többi része úgy gondolja, hogy jobb csatlakozni és belülrõl kifejteni a szükséges befolyást.
A kérdés, hogy ki kit fog befolyásolni?
Forrás: news.sky.com
http://idokjelei.hu/2015/04/kinai-puccs-a-vilagbank-ellen/
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2015. April 16. 15:04:27
#2 |
kukackac
- 2015. April 16. 15:45:38
#3 |
Alex-andros
- 2015. April 16. 17:41:31
#4 |
kukackac
- 2015. April 16. 18:22:28
#5 |
GERRY
- 2015. April 16. 19:01:26
#6 |
BOTOND
- 2015. April 17. 02:04:13
#7 |
keepfargo
- 2015. April 17. 09:27:59
#8 |
baktria
- 2015. April 17. 11:56:53
#9 |
Perje
- 2015. April 19. 12:57:27
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.