Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Rákosi, Kossuth és Ady is szabadkõmûves volt
Hûha, gyártják "nem kicsit megkésve" az összeseküvõs teorémálmaikat, pedig nem is volt és nincs is semmi hasonló. A Hosszúlépés csapatának legújabb várostúrája – ami a címében a Twin Peaks egyik emlékezetes mondatát idézi: A baglyok nem azok, amiknek látszanak – a Nemzeti Múzeumot, a Szabó Ervin Könyvtárat, a Károlyi-palotát és a Centrál kávéházat érintve mutatja be Csunderlik Péter történész tolmácsolásában az összeesküvéselmélet-hívõk egyik kedvenc csoportját, a szabadkõmûveseket.
A baglyos utalás persze nem véletlen: ez a madár díszeleg fõ szimbólumként a Podmaniczky utca és a Vörösmarty utca sarkán álló ház, a Magyar Symbolikus Nagypáholy egykori központjának tetején, a jól ismert körzõ, földgömb és mindent látó szem társaságában.
Az ELTE egykori diákjaként amúgy én is sokat ücsörögtem a Szabó Ervin Könyvtárban és a Nemzeti Múzeum lépcsõjén (fõleg az órák helyett), sõt, a diákhitel folyósításának napján a Centrálba is beugrottam néha, de egyszer sem gondoltam arra, hogy ezeket a helyeket valójában nem az egyetemi élet, hanem egy sokkal rejtélyesebb dolog köti össze:
a szabadkõmûvesek titkai!
Ezekbõl egyébként Magyarországon nem sok van, mivel a páholyok iratanyaga bárki által hozzáférhetõ az Országos Levéltárban az 1950-es betiltás elõtti idõszakból.
DSC 3844
A Szabó Ervin Könyvtár díszes fõépületének olvasóterme az egykori Wenckheim-palotában
Fotó: Bõdey János
De kik is azok a szabadkõmûvesek?
A szabadkõmûves felfogás szerint az elsõ szabadkõmûves maga Isten, a nagy építõmester volt.
A történelmi források szerint azonban inkább a középkori céhekre vezethetõ vissza az eredetük, az építészcéheknek ugyanis rengeteg szellemi tõkét és gyakorlati tudást kellett felhalmozniuk ahhoz, hogy katedrálisokat emelhessenek (fõleg, hogy a munkafolyamat olykor 100 évig is eltartott). Így ezt a tudást az építészmesterek nem tették közkinccsé, mert azzal a hatalmukat is elvesztették volna, ezért jött létre az inas-legény-mester tagozódás.
A középkor végén a katedrálisépítések is véget értek, ezért az építészcéhek a hatékonyabb érdekérvényesítésért és a korabeli közbeszerzések elnyeréséért nemeseket, tekintélyes polgárokat és városvezetõket is bevettek a soraikba, pont ahogy ma a soha életükben nem sportoló politikusok a sportszövetségek vezetõi és lobbistái.
A tipikus kõmûveseszközöket (vakolókanál, körzõ, stb.) viszont szimbólumként megõrizték, miközben új katedrális helyett már egy új világot akartak építeni a szabadság, egyenlõség, testvériség szellemében.
Szabadkõmûves Magyarország jobban teljesít
Ki a leghülyébb nevû magyar? Pulszky Garibaldi!
A Nemzeti Múzeum igazgatója, Kossuth egykori titkára, Pulszky Ferenc nagy példaképe, a forradalmár-szabadkõmûves Garibaldi tiszteletére a fiát is Pulszky Garibaldinak nevezte el.
Jankó János - Pulszky karikatúra
Jankó János Pulszky karikatúrája a Borsszem Jankóban
Fotó: Wikipedia
A magyarországi szabadkõmûves-páholyok megalakulása elsõsorban Mária Terézia testõríróihoz kötõdik, késõbb pedig olyan hírességek is csatlakoztak a páholyokhoz, mint Kazinczy Ferenc, Kármán József vagy Széchényi Ferenc. A francia forradalom hatására kibontakozó Martinovics-féle összeesküvés után azonban I. Ferenc betiltotta a szabadkõmûvességet: 1848-ig csak illegalitásban mûködhettek a páholyok. A '48-as szabadságharc idején a külföldi tanulmányútjaikból hazatérõ, szabadkõmûves tanokkal is megismerkedõ forradalmárok
Kossuth Lajos a Dicsõ Fény Hajnalához
néven szerettek volna új magyar páholyt lapítani. Bár Kossuthot ekkoriban tényleg Isten Második Fiának és a Magyar Mózesnek nevezték, õ szerényen csak a Fény Fiához névbe egyezett bele.
DSC 3825
A szintén szabadkõmûves Garibaldi szobra az 1930-as években került a Nemzeti Múzeum kertjébe, a Mussolini Olaszországával kialakított, virágzó magyar-olasz kapcsolat jegyében
Fotó: Bõdey János
Idõvel viszont õ maga is szabadkõmûves lett: az Egyesült Államokban 1852-ben direkt azért lépett be az amerikai szabadkõmûvesek közé, hogy könnyebben szerezhessen pénzt a szabadságharc folytatására. Berényi Zsuzsanna egyébként a kutatásai során Kossuth eredeti belépési nyilatkozatát is megtalálta. Csunderlik szerint ha a köztévé Kossuthkifli sorozatában ez az elem is felbukkanna, így lehetne dramatizálni:
– Neve?
– Kossuth Lajos
– Foglalkozása?
– Magyarország volt kormányzóelnöke
– Miért akar belépni?
– Azért, hogy hazám függetlenségét Ausztriától biztosíthassam.
Kossuth ugyan nem tért haza a külföldi emigrációból, a titkára, Pulszky Ferenc viszont igen. Nemcsak a Nemzeti Múzeum legendás igazgatója és a dualizmus kultúrpápája volt, de maga is szabadkõmûves: õ alapította meg a Corvin Mátyáshoz, az Igazságoshoz nevû páholyt.
A '48-as emigránsok konzervatív angol és radikális francia páholyaiból 1886-ban õ hozta létre az egyesített Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt, aminek a nagymestere lett. És mivel Ausztriában továbbra is be volt tiltva a szabadkõmûvesség, Magyarország
a XX. század elejére Franciaországhoz hasonló szabadkõmûves központtá vált a maga 100 páholyával.
Egy másik híres szabadkõmûves gyilkosság: Mozart halála
Egy népszerû összeesküvés-elmélet szerint Mozartot azért ölték meg bécsi páholytársai, mert a Varázsfuvolában bemutatott egy szabadkõmûves beavatási szertartást, így a fõszereplõ Tamino voltaképp elárulta a szabadkõmûvesek titkait. Vélhetõen azonban Mozart egy streptococcus-fertõzés szövõdményeibe halt bele.
Szabadkõmûvesek ölték meg Tisza Istvánt?
Népszerû összeesküvés-elmélet ez, és Csunderlik szerint nem is alaptalan.
A baloldali történetírás hajlamos Darth Vaderként ábrázolni Tiszát. Ez annyiban igaz, hogy õ is az erõben hitt. Vagyis: az erõ és a félelem tartja össze a birodalmat, ahol bármiféle földosztás vagy választójog-kiszélesítés olyan emberek hatalomra jutásához vezet, ami Magyarország széthullásához vezet. Ilyen felfogással törvényszerû volt, hogy szembekerült a felvilágosodás és a francia forradalom szabadság-egyenlõség-testvériség elvének nyíltan felvállalt szellemi örököseivel, a szabadkõmûvesekkel. Ráadásul hiába ellenezte végig az elsõ világháborúba való belépést, a Monarchia hadüzenete után miniszterelnökként már ki kellett állnia a támadás mellett.
A közvélemény ezután már Tiszát okolta a nagy háború kirobbanásáért, és 1918. október 31-én frontról hazatért, elkeseredett katonák egy csoportja lelõtte a Hermina úti villájában. Nem ez volt azonban az elsõ merénylet ellene ebben az évben, meg akarta ölni többek között
Szabó Ervin, a szabadkõmûves nézeteket valló, szociáldemokrata könyvtáros-politikus-forradalmár, ám õ végül a rossz egészségi állapota miatt letett róla,
a szabadkõmûves pénzbõl mûködõ Galilei Kör tagja, Duczynska Ilona (a század eleji magyar történelem Sarah Connor-mentalitású örök forradalmárja) Szabó Ervin felbujtására lopta el egy másik radikális könyvtáros, az egykori orvos Madzsar József fegyverét, de a merénylet tervezett napján IV. Károly elfogadta Tisza lemondását,
a szintén Galilei-tag Lékai János, aki Friedrich Istvántól szerzett fegyvert, de mivel antimilitarista újságíró volt, a kritikus pillanatban nem tudta rendesen kibiztosítani a pisztolyt.
Ady vagyok, rocksztár és szabadkõmûves celeb
A fél irodalomkönyv szabadkõmûves volt
Kosztolányi Dezsõ és Csáth Géza a Március és a Világ nevû páholyok tagjai voltak, rendszeresen írtak szabadkõmûves szimbólumokkal teli verseket és naplóbejegyzéseket. Móra Ferenc szintén páholytag volt a szegedi Árpád a testvériséghez-ben, 1913-as Láncban címû versében így írt errõl:
Míg kint a poklok orgonája szól:
Testvéreim, fogódzunk össze jól,
Láncunkban minden szem legyen helyén,
A templomot akkor nem féltem én,
Oltártüzünknek hármas gyertyalángja
Reményt ragyog a tolvaj éjszakába.
Adyval és a Nyugat többi írójával Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy alapítója ismertette meg a szabadkõmûves tanokat, amire a költõfejedelem Tisza István és a dzsentrivilág nagy ellenfeleként abszolút vevõ volt. A szabadkõmûvesek persze nem az erényes, keresztényi életvitele miatt, sokkal inkább PR-okokból vették be a soraikba Adyt.
DSC 3859
A Centrál Kávéház
Fotó: Bõdey János
A Nyugat nem volt kimondottan szabadkõmûves folyóirat (a Kelet, a Dél és a Világ ellenben igen), de a páholytagságát az újságcikkeiben is nyíltan vállaló Ady miatt sokan annak könyvelték el. Az Athenaeum Nyomda közelsége miatt a Centrál kávéházban mûködõ szerkesztõség író-költõ tagjai között azonban elég sok szabadkõmûves volt (lásd az oldalsó keretest). De Ady és Csinszka házasságát is szabadkõmûves esküvõként tartják számon, mivel Csinszkán és Ady elõzõ barátnõjén, Dénes Zsófián kívül jóformán mindenki páholytag volt. Például
Bárczy István polgármester, aki a Városházán adta õket össze,
Hajpál Benõ, aki a református szertartást vezette,
Ady öccse, Ady Lajos,
és a Nyugat munkatársai.
Ady 1912-tõl halálig tagja volt a radikális Martinovics Páholynak, viszont összesen csak négy ülésen vett részt. Reklámarcnak viszont kiváló volt, olyannyira, hogy soron kívül, szabályellenesen mesterré is avatták – mesterköténye ma a Petõfi Irodalmi Múzeumban látható.
Ady szabadkõmûves kötény
Ady szabadkõmûves köténye
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Rákosi szabadkõmûvesekkel bulizott az Ankerben
Az Anker köz egyik bérházának 3. emeletén székelõ Galilei Kör a szabadkõmûvesek anyagi támogatásával mûködõ, ateista természettudományos diákegyesület volt az 1900-as évek elején. Az egyesület a múlt század eleji Magyarország korrupciós botrányoktól hangos, hivatalos diákegyesülete, az Egyetemi Kör ellenében jött létre.
Mivel a vallásosság itt nem volt felvételi követelmény, asszimilálódott zsidó fiatalok tömegei léptek be a Galilei Körbe. Ide járt többek között Rákosi Mátyás is, akinek ebben az idõben még volt haja, és aki egészen a titkári pozícióig eljutott (igaz, visszaemlékezéseiben és emlékirataiban nem említi, hogy szabadkõmûves páholytag lett volna, csak azt, hogy ösztöndíjat kapott radikális szabadkõmûves páholyoktól). A Galilei Kör azonban az elsõ világháború alatt markáns antimilitarista színezetet öltött, és mivel az egyenlõséget és a társadalmi osztályok közötti különbség megszûnését hirdette, 1917 után szinte törvényszerûen elsodródott a bolsevizmus felé.
Rákosi azonban hálátlan szabadkõmûves tanítvány volt.
Bár egyes kutatók szerint a Galilei Körben gyakran megforduló, híresen ledér színésznõ, Lábass Juci avatta férfivá egy Freud-elõadás után, 1950-ben végül betiltotta a szabadkõmûves páholyokat. A népszerû zsidó-bolsevik-szabadkõmûves összeesküvés-elméletre tehát épp Rákosi tevékenysége az élõ cáfolat.
Link
A baglyos utalás persze nem véletlen: ez a madár díszeleg fõ szimbólumként a Podmaniczky utca és a Vörösmarty utca sarkán álló ház, a Magyar Symbolikus Nagypáholy egykori központjának tetején, a jól ismert körzõ, földgömb és mindent látó szem társaságában.
Az ELTE egykori diákjaként amúgy én is sokat ücsörögtem a Szabó Ervin Könyvtárban és a Nemzeti Múzeum lépcsõjén (fõleg az órák helyett), sõt, a diákhitel folyósításának napján a Centrálba is beugrottam néha, de egyszer sem gondoltam arra, hogy ezeket a helyeket valójában nem az egyetemi élet, hanem egy sokkal rejtélyesebb dolog köti össze:
a szabadkõmûvesek titkai!
Ezekbõl egyébként Magyarországon nem sok van, mivel a páholyok iratanyaga bárki által hozzáférhetõ az Országos Levéltárban az 1950-es betiltás elõtti idõszakból.
DSC 3844
A Szabó Ervin Könyvtár díszes fõépületének olvasóterme az egykori Wenckheim-palotában
Fotó: Bõdey János
De kik is azok a szabadkõmûvesek?
A szabadkõmûves felfogás szerint az elsõ szabadkõmûves maga Isten, a nagy építõmester volt.
A történelmi források szerint azonban inkább a középkori céhekre vezethetõ vissza az eredetük, az építészcéheknek ugyanis rengeteg szellemi tõkét és gyakorlati tudást kellett felhalmozniuk ahhoz, hogy katedrálisokat emelhessenek (fõleg, hogy a munkafolyamat olykor 100 évig is eltartott). Így ezt a tudást az építészmesterek nem tették közkinccsé, mert azzal a hatalmukat is elvesztették volna, ezért jött létre az inas-legény-mester tagozódás.
A középkor végén a katedrálisépítések is véget értek, ezért az építészcéhek a hatékonyabb érdekérvényesítésért és a korabeli közbeszerzések elnyeréséért nemeseket, tekintélyes polgárokat és városvezetõket is bevettek a soraikba, pont ahogy ma a soha életükben nem sportoló politikusok a sportszövetségek vezetõi és lobbistái.
A tipikus kõmûveseszközöket (vakolókanál, körzõ, stb.) viszont szimbólumként megõrizték, miközben új katedrális helyett már egy új világot akartak építeni a szabadság, egyenlõség, testvériség szellemében.
Szabadkõmûves Magyarország jobban teljesít
Ki a leghülyébb nevû magyar? Pulszky Garibaldi!
A Nemzeti Múzeum igazgatója, Kossuth egykori titkára, Pulszky Ferenc nagy példaképe, a forradalmár-szabadkõmûves Garibaldi tiszteletére a fiát is Pulszky Garibaldinak nevezte el.
Jankó János - Pulszky karikatúra
Jankó János Pulszky karikatúrája a Borsszem Jankóban
Fotó: Wikipedia
A magyarországi szabadkõmûves-páholyok megalakulása elsõsorban Mária Terézia testõríróihoz kötõdik, késõbb pedig olyan hírességek is csatlakoztak a páholyokhoz, mint Kazinczy Ferenc, Kármán József vagy Széchényi Ferenc. A francia forradalom hatására kibontakozó Martinovics-féle összeesküvés után azonban I. Ferenc betiltotta a szabadkõmûvességet: 1848-ig csak illegalitásban mûködhettek a páholyok. A '48-as szabadságharc idején a külföldi tanulmányútjaikból hazatérõ, szabadkõmûves tanokkal is megismerkedõ forradalmárok
Kossuth Lajos a Dicsõ Fény Hajnalához
néven szerettek volna új magyar páholyt lapítani. Bár Kossuthot ekkoriban tényleg Isten Második Fiának és a Magyar Mózesnek nevezték, õ szerényen csak a Fény Fiához névbe egyezett bele.
DSC 3825
A szintén szabadkõmûves Garibaldi szobra az 1930-as években került a Nemzeti Múzeum kertjébe, a Mussolini Olaszországával kialakított, virágzó magyar-olasz kapcsolat jegyében
Fotó: Bõdey János
Idõvel viszont õ maga is szabadkõmûves lett: az Egyesült Államokban 1852-ben direkt azért lépett be az amerikai szabadkõmûvesek közé, hogy könnyebben szerezhessen pénzt a szabadságharc folytatására. Berényi Zsuzsanna egyébként a kutatásai során Kossuth eredeti belépési nyilatkozatát is megtalálta. Csunderlik szerint ha a köztévé Kossuthkifli sorozatában ez az elem is felbukkanna, így lehetne dramatizálni:
– Neve?
– Kossuth Lajos
– Foglalkozása?
– Magyarország volt kormányzóelnöke
– Miért akar belépni?
– Azért, hogy hazám függetlenségét Ausztriától biztosíthassam.
Kossuth ugyan nem tért haza a külföldi emigrációból, a titkára, Pulszky Ferenc viszont igen. Nemcsak a Nemzeti Múzeum legendás igazgatója és a dualizmus kultúrpápája volt, de maga is szabadkõmûves: õ alapította meg a Corvin Mátyáshoz, az Igazságoshoz nevû páholyt.
A '48-as emigránsok konzervatív angol és radikális francia páholyaiból 1886-ban õ hozta létre az egyesített Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt, aminek a nagymestere lett. És mivel Ausztriában továbbra is be volt tiltva a szabadkõmûvesség, Magyarország
a XX. század elejére Franciaországhoz hasonló szabadkõmûves központtá vált a maga 100 páholyával.
Egy másik híres szabadkõmûves gyilkosság: Mozart halála
Egy népszerû összeesküvés-elmélet szerint Mozartot azért ölték meg bécsi páholytársai, mert a Varázsfuvolában bemutatott egy szabadkõmûves beavatási szertartást, így a fõszereplõ Tamino voltaképp elárulta a szabadkõmûvesek titkait. Vélhetõen azonban Mozart egy streptococcus-fertõzés szövõdményeibe halt bele.
Szabadkõmûvesek ölték meg Tisza Istvánt?
Népszerû összeesküvés-elmélet ez, és Csunderlik szerint nem is alaptalan.
A baloldali történetírás hajlamos Darth Vaderként ábrázolni Tiszát. Ez annyiban igaz, hogy õ is az erõben hitt. Vagyis: az erõ és a félelem tartja össze a birodalmat, ahol bármiféle földosztás vagy választójog-kiszélesítés olyan emberek hatalomra jutásához vezet, ami Magyarország széthullásához vezet. Ilyen felfogással törvényszerû volt, hogy szembekerült a felvilágosodás és a francia forradalom szabadság-egyenlõség-testvériség elvének nyíltan felvállalt szellemi örököseivel, a szabadkõmûvesekkel. Ráadásul hiába ellenezte végig az elsõ világháborúba való belépést, a Monarchia hadüzenete után miniszterelnökként már ki kellett állnia a támadás mellett.
A közvélemény ezután már Tiszát okolta a nagy háború kirobbanásáért, és 1918. október 31-én frontról hazatért, elkeseredett katonák egy csoportja lelõtte a Hermina úti villájában. Nem ez volt azonban az elsõ merénylet ellene ebben az évben, meg akarta ölni többek között
Szabó Ervin, a szabadkõmûves nézeteket valló, szociáldemokrata könyvtáros-politikus-forradalmár, ám õ végül a rossz egészségi állapota miatt letett róla,
a szabadkõmûves pénzbõl mûködõ Galilei Kör tagja, Duczynska Ilona (a század eleji magyar történelem Sarah Connor-mentalitású örök forradalmárja) Szabó Ervin felbujtására lopta el egy másik radikális könyvtáros, az egykori orvos Madzsar József fegyverét, de a merénylet tervezett napján IV. Károly elfogadta Tisza lemondását,
a szintén Galilei-tag Lékai János, aki Friedrich Istvántól szerzett fegyvert, de mivel antimilitarista újságíró volt, a kritikus pillanatban nem tudta rendesen kibiztosítani a pisztolyt.
Ady vagyok, rocksztár és szabadkõmûves celeb
A fél irodalomkönyv szabadkõmûves volt
Kosztolányi Dezsõ és Csáth Géza a Március és a Világ nevû páholyok tagjai voltak, rendszeresen írtak szabadkõmûves szimbólumokkal teli verseket és naplóbejegyzéseket. Móra Ferenc szintén páholytag volt a szegedi Árpád a testvériséghez-ben, 1913-as Láncban címû versében így írt errõl:
Míg kint a poklok orgonája szól:
Testvéreim, fogódzunk össze jól,
Láncunkban minden szem legyen helyén,
A templomot akkor nem féltem én,
Oltártüzünknek hármas gyertyalángja
Reményt ragyog a tolvaj éjszakába.
Adyval és a Nyugat többi írójával Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy alapítója ismertette meg a szabadkõmûves tanokat, amire a költõfejedelem Tisza István és a dzsentrivilág nagy ellenfeleként abszolút vevõ volt. A szabadkõmûvesek persze nem az erényes, keresztényi életvitele miatt, sokkal inkább PR-okokból vették be a soraikba Adyt.
DSC 3859
A Centrál Kávéház
Fotó: Bõdey János
A Nyugat nem volt kimondottan szabadkõmûves folyóirat (a Kelet, a Dél és a Világ ellenben igen), de a páholytagságát az újságcikkeiben is nyíltan vállaló Ady miatt sokan annak könyvelték el. Az Athenaeum Nyomda közelsége miatt a Centrál kávéházban mûködõ szerkesztõség író-költõ tagjai között azonban elég sok szabadkõmûves volt (lásd az oldalsó keretest). De Ady és Csinszka házasságát is szabadkõmûves esküvõként tartják számon, mivel Csinszkán és Ady elõzõ barátnõjén, Dénes Zsófián kívül jóformán mindenki páholytag volt. Például
Bárczy István polgármester, aki a Városházán adta õket össze,
Hajpál Benõ, aki a református szertartást vezette,
Ady öccse, Ady Lajos,
és a Nyugat munkatársai.
Ady 1912-tõl halálig tagja volt a radikális Martinovics Páholynak, viszont összesen csak négy ülésen vett részt. Reklámarcnak viszont kiváló volt, olyannyira, hogy soron kívül, szabályellenesen mesterré is avatták – mesterköténye ma a Petõfi Irodalmi Múzeumban látható.
Ady szabadkõmûves kötény
Ady szabadkõmûves köténye
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Rákosi szabadkõmûvesekkel bulizott az Ankerben
Az Anker köz egyik bérházának 3. emeletén székelõ Galilei Kör a szabadkõmûvesek anyagi támogatásával mûködõ, ateista természettudományos diákegyesület volt az 1900-as évek elején. Az egyesület a múlt század eleji Magyarország korrupciós botrányoktól hangos, hivatalos diákegyesülete, az Egyetemi Kör ellenében jött létre.
Mivel a vallásosság itt nem volt felvételi követelmény, asszimilálódott zsidó fiatalok tömegei léptek be a Galilei Körbe. Ide járt többek között Rákosi Mátyás is, akinek ebben az idõben még volt haja, és aki egészen a titkári pozícióig eljutott (igaz, visszaemlékezéseiben és emlékirataiban nem említi, hogy szabadkõmûves páholytag lett volna, csak azt, hogy ösztöndíjat kapott radikális szabadkõmûves páholyoktól). A Galilei Kör azonban az elsõ világháború alatt markáns antimilitarista színezetet öltött, és mivel az egyenlõséget és a társadalmi osztályok közötti különbség megszûnését hirdette, 1917 után szinte törvényszerûen elsodródott a bolsevizmus felé.
Rákosi azonban hálátlan szabadkõmûves tanítvány volt.
Bár egyes kutatók szerint a Galilei Körben gyakran megforduló, híresen ledér színésznõ, Lábass Juci avatta férfivá egy Freud-elõadás után, 1950-ben végül betiltotta a szabadkõmûves páholyokat. A népszerû zsidó-bolsevik-szabadkõmûves összeesküvés-elméletre tehát épp Rákosi tevékenysége az élõ cáfolat.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
gladiator07
- 2015. May 03. 13:00:04
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.