Mi lĂśsz mĂŠg itt, gyerĂśkĂśk! SzervkerekĂśdĂśdĂľk, embercsempĂŠszkedĂŠs a zsidĂłmaffia (ĂĄllam) minden szegmensĂŠben? AjvĂŠ? Sok parajnĂĄs barom! Csak kĂŠpzelitek! Minden faxa Ă­gy ĂŠs az is volt mindig. 50 ĂŠv utĂĄn derĂźlt ki, hogy egy amerikai fekete nĂľnek nem halt meg az ĂşjszĂźlĂśtt gyermeke, hiĂĄba mondtĂĄk neki ezt a nĂľvĂŠrek. Az anya ĂŠs a nevelĂľszĂźlĂľknĂŠl felnĂľtt lĂĄnya – aki szintĂŠn nem tudta, mi az igazsĂĄg – sok ĂŠvtized utĂĄn talĂĄlkozott elĂľszĂśr. A sztori bejĂĄrta a mĂŠdiĂĄt, ĂŠs most tĂśbben is Ăşgy gondoljĂĄk, hogy velĂźk is ugyanez tĂśrtĂŠnt ugyanakkor, ugyanabban a kĂłrhĂĄzban.

Tizennyolc fekete nĂľ, akiknek ĂŠvtizedekkel ezelĂľtt azt mondtĂĄk, hogy a szĂźletĂŠs utĂĄn meghalt a gyermekĂźk egy St. Louis-i kĂłrhĂĄzban, most nyomozĂĄsba kezdett, hogy kiderĂ­tse, tĂŠnyleg ez-e az igazsĂĄg – kĂśzĂślte az AP hĂ­rĂźgynĂśksĂŠgre hivatkozva a New York Post bulvĂĄrlap.

Azután fogtak gyanút, hogy megismerték Zella Jackson Price történetét. A nõ 26 éves volt 1965-ben, amikor szült a Homer G. Phillips kórházban. Órákkal késõbb azt mondták neki, hogy meghalt a gyermeke, de soha nem látta a holttestet vagy halotti anyakönyvi kivonatot.

Price gyermeke nevelĂľszĂźlĂľkhĂśz kerĂźlt, ĂĄm mindez csak 50 ĂŠvvel kĂŠsĂľbb derĂźlt ki, ĂŠs akkor is vĂŠletlenĂźl. A nĂľ tĂśrtĂŠnete az elmĂşlt hetekben sĂśpĂśrt vĂŠgig a mĂŠdiĂĄn. A gyermeknek, az Oregon ĂĄllamban ĂŠlĂľ Melanie Gilmore-nak a nevelĂľszĂźlei azt mondtĂĄk, a valĂłdi ĂŠdesanyja elhagyta Ăľt. Gilmore gyerekei viszont a szĂźletĂŠsi anyakĂśnyvi kivonatbĂłl lenyomoztĂĄk anyjuk ĂŠdesanyjĂĄt, hogy meglepetĂŠst szerezzenek neki az 50. szĂźletĂŠsnapjĂĄra.

A kutatĂĄs vezette el Ăľket a 76 ĂŠves Price-hoz, a DNS-teszt megerĂľsĂ­tette a kapcsolatot.

Az ĂşjratalĂĄlkozĂĄs utĂĄn Zella Jackson Price ĂźgyvĂŠdjĂŠt egyre tĂśbben hĂ­vtĂĄk fel, akik arra lettek volna kĂ­vĂĄncsiak, vajon nem ugyanez tĂśrtĂŠnt-e velĂźk is. Mindannyiuknak azt mondtĂĄk, hogy elhunyt a gyerekĂźk. Mindannyian az Ăśtvenes ĂŠvek kĂśzepe ĂŠs a hatvanas ĂŠvek kĂśzepe kĂśzĂśtt szĂźltek a kĂłrhĂĄzban, mindannyian szegĂŠny feketĂŠk voltak, 15–20 ĂŠvesek. Minden Ăźgyben a protokollt megszegve egy nĂľvĂŠr mondta nekik, hogy meghalt az ĂşjszĂźlĂśtt, ĂŠs nem kaptak halotti anyakĂśnyvi kivonatot, nem lĂĄttĂĄk a holttestet.

Price gyermeke koraszülött volt, egy kiló alatti súllyal. Felsírt a kicsi, ekkor elvitték, majd egy óra múlva közölte a nõvel a nõvér, hogy nem élte túl a gyerek. Hasonló a sztorija egy másik nõnek, a 82 éves Gussie Parkernek. Õ is koraszülött gyereknek adott életet 1953-ban, és ugyanez volt a forgatókönyv. A most 63 éves Otha Mae Brand 15 volt a szüléskor, 1967-ben. A koraszülött kisbabája bent maradt a kórházban, õ pedig hazament. Egyszer csak egy nõvér hívta, hogy elhunyt a gyerek. Õ sem kért iratokat.

Price ĂźgyvĂŠdje most arra kĂŠri a vĂĄrosi ĂŠs szĂśvetsĂŠgi ĂĄllami hatĂłsĂĄgokat, hogy nyomozzĂĄk ki az Ăźgyet. Szerinte elkĂŠpzelhetĂľ, hogy a kĂłrhĂĄz szervezetten csinĂĄlta ezt, hogy a magĂĄn-ĂśrĂśkbefogadĂĄsi tranzakciĂłkban szĂ­nes gyermekek is legyenek. Ez akkoriban ritka volt.

Az ĂźgyvĂŠd pert is fontolgat, hogy hozzĂĄjusson a szĂźletĂŠsi ĂŠs halĂĄlozĂĄsi iratokhoz. Egyetlen nĂľ sem akar pĂŠnzt lĂĄtni a perekbĂľl, nem kĂĄrtĂŠrĂ­tĂŠsĂŠrt perelnek, tette hozzĂĄ.

Mary Tillman nyugdĂ­jas orvos, a 60-as ĂŠvekben dolgozott a kĂłrhĂĄzban. A helyi lapnak azt mondta, a kĂłrhĂĄz vezetett nyilvĂĄntartĂĄst az anyĂĄkrĂłl ĂŠs gyerekeikrĂľl.. HozzĂĄtette: semmi gyanĂşsat nem ĂŠszlelt, de tĂŠny, hogy az orvosoknak kellett volna kĂśzĂślniĂźk a rossz hĂ­rt az anyĂĄkkal.

A Homer G. Phillips kĂłrhĂĄz 1937-ben nyĂ­lt ki, feketĂŠket lĂĄtott el az akkor mĂŠg szegregĂĄlt St. Louisban. Az 50-es ĂŠvek utĂĄn is tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠgĂŠben fekete pĂĄciensei voltak. 1979-ben bezĂĄrt. EgyelĂľre nem kommentĂĄltĂĄk az Ăźgyet a hatĂłsĂĄgok.
Link