Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
PÉNZÜGYI TERRORTÁMADÁS ??? AHHÁT !!!
AZ ÖSSZES ILYEN JELLEGÛ HITELKIHELYEZÉST EGYSZERÜEN PÉNZÜGYI TERRORTÁMADÁSNAK NEVEZHETJÜK
Az a benyomásom, hogy mindenki elakad a felszínen a probléma boncolgatása közben.
Azt nem látják tisztán-vagy akik igen azok megpróbálják elfedni-, hogy az, hogy a hitelfelvevõt becsapták már csak a hab a tortán. Ha szerzõdések teljesen korrektek lettek volna az összeomlásnak akkor is törvényszerûen be kellene következnie. A fizetni nem tudás az esetek kilencven százalékában nem az árfolyamon, kamatokon és egyebeken múlik. Ha a gazdaság ilyen szûk szegmenseit túlhitelezem-ráadásul pont az ingatlan, személygépjármû és fogyasztási cikk piacot aminek a termékei nem exportálhatóak, megvalósulásuk után sem materiális javakat, sem más értékesíthetõ produktumot nem termelnek és így a korlátozott belsõ fogyasztás miatt egy határ felett törvényszerûen eladhatatlanok-, akkor az tovagyûrûzõ nemfizetések miatt az az egész gazdaságot bedönti. A megszûnõ fogyasztás, a megszûnõ munkahelyek, a hiányzó jövedelmek mindenféleképpen magukkal rántották volna a gazdaságot. Ehhez a deviza alapú hitelt felvevõknek semmi köze. Ezekrõl, a gazdaság összes szereplõjének okozott károkról-tönkrement vállalkozások, megszûnt munkahelyek, ellehetetlenült tevékenységek-soha nem esik szó.
A lakáshitelek személygépjármû és fogyasztási cikk miatti eladósodás tehát:
– lekötötte a lakossági megtakarításokat, de nem termelõ beruházási célra,
– ráadásul ezekben a szegmenseiben a gazdaságnak olyan többlet-kínálatot hozott létre, amely a megtakarítások leértékelõdéséhez vezetett, és mindemellett
– fokozta az ország külföldi finanszírozóktól való függését.
-Amikor a jelzálog hitelek kihelyezését elindítom a gazdaság egy olyan szegmensében indokolatlanul nagy volumenben amely szegmensben plusz javakat ennek a hitelnek az elköltése során és következtében nem állítanak elõ(amit szofisztikáltan és szemérmesen csak pénzügyi buboréknak neveznek a szakemberek), akkor a hitelezés szinte automatikusan egy össztársadalmi pilótajátékká válik, mert a megjelenõ hitelpénzek amit a hitelfelvevõ elkölt, a gazdasági közösségben a többi szereplõnél olyan bevételeket generálnak amelyet minden szereplõ továbbad, de miután körbeforgott a gazdaságban csak a következõ hitelfelvevõ pénzébõl újabb hitelébõl lehet folytatni. Ugyanis ekkor legfeljebb eddig döglött készletek cserélnek gazdát, illetve olyan tevékenységek pörögnek fel, amelyek eddig sem véletlenül haldokoltak. Mint például az ingatlanpiac és az építõipar. A megnövekedett pénzfogalom olyan beruházásokra ösztönöz, amelyek nem csak indokolatlanok, hanem a valójában nem likvid eszközökbe való befektetéssel tovább fokozzák a tragédiát.A folyamat mindaddig nem áll le, amíg van újabb hitelfelvevõ, mert annak a hitele mindig vásárlóerõként jelenik meg a piacon folyamatosan azt a képzetet keltve a résztvevõkben, hogy a piaci igények reális gazdasági alapokra és jövedelmekre épülnek. Ez egészen addig folytatódik amíg el nem fogynak a hitelfelvevõk, mert már nincs mit elzálogosítaniuk. Amikor a szereplõk rájönnek, hogy már nincs mit elzálogosítaniuk és eddig is csak a saját vagyonukat élték fel pénzzé transzformálva akkor bekövetkezik a tragédia.
A devizahitelekkel a gond ott volt, hogy a kockázatokat nem az embereknek kell felmérni, mivel nem õk a pénzkibocsátók hanem a bankoknak akik a hiteleket kihelyezik és nem tudták a kockázataikat kezelni, értsd olyan fedezetazonossági kockázatot vállaltak amely kezelhetetlen volt, értsd spekuláltak és alulbecsülték a kockázataikat.
Amikor valaki pénzügyi szakember létére olyan célra és olyan fedezetre bocsát ki hitelt, amely a kibocsátás pillanatában is nyilvánvaló, hogy még megvalósulása esetén sem termel majd értékesíthetõ javakat, valamint tulajdonságainál fogva semmilyen módon nem exportálható, akkor az vagy hülye, vagy tudatosan teszi tönkre az adott gazdasági lokalitást.
Az olyan mérvû fedezet, illetve célazonosság mellett kibocsátott hitelek esetében ahogyan nálunk a hiteleket kibocsátották-és amit ilyen mértékben a legelemibb logika is tilt nem csak a pénzügyi szabályok-a legbutább pénzügyi szakember számára is nyilvánvaló kellet, hogy legyen ezek következménye.
Ilyen mérvû fedezet és célazonossággal kibocsátott hitel a megtakarítások lekötésével- mert a hitel feltétele általában a saját kezdõtõke a “sajáterõ” megléte -és a gazdaság többi szegmensébõl történõ pénzkivonásával maga korlátozza, csökkenti a gazdaság mûködését, akadályozza meg, hogy a törlesztéshez szükséges jövedelmek megtermelhetõek legyenek és a fedezetet jelentõ instrumentumok túlkínálatával egyben maga vonja el a fedezetet a hitelügylet mögül.
Az fedezetlenné vált hiteleivel tudatosan tönkretett bankrendszert megmentõ, kisegítõ állam hiteleket felvéve maga is eladósodik és a konszolidációs segítségek ellenében elértéktelenedett banktulajdonhoz jut.
Ez a folyamat Görögország esetében gyönyörûen ki is rajzolódik a pénzügyi eseményeket követve és elemezve.
-Ez nem egy apró figyelmetlenség, hozzá nem értés, vagy véletlen esemény miatt alakult így. Ez egy jól megtervezett, pontosan elõkészített és tökéletesen végrehajtott akció volt.
-Amit a bankok ezekben az esetekben mûvelnek, az egy közönséges, köztörvényes bûncselekmény.
Úgy hívják, hogy fedezetlen váltó kibocsátása. Ráadásul a saját maguk által megszerkesztett és a hitelfelvevõre rábeszélt -az általa aláírt hitelszerzõdést- a fedezetlen váltót õk azonnal leszámítolják és a leszámítolás hasznát zsebre rakják a pénzre váltással kapcsolatos költségekkel – és a törlesztési idõ alatt a különbözõ díjakkal.
Ha egy kicsit reálisabb szemszögbõl nézzük, vizsgáljuk ezt az ügyet egész nyugodtan nevezhetjük az összes ilyen jellegû hitelkihelyezést egyszerûen pénzügyi terrortámadásnak.
Ráadásul ez sokkal veszélyesebb mint néhány bomba mert sokkal több halálos áldozattal és kárral jár.
Ez már messze túlmutat az egyszerû köztörvényes bûncselekmények fogalmán is.
Az igazán tragikus az egészben az, hogy ezt még utólag sem ismerjük fel.
Antalffy Tibor honlapja a Másodfokú egyenlet c.cikkhez vélemény
Forrás : Melampo
Az a benyomásom, hogy mindenki elakad a felszínen a probléma boncolgatása közben.
Azt nem látják tisztán-vagy akik igen azok megpróbálják elfedni-, hogy az, hogy a hitelfelvevõt becsapták már csak a hab a tortán. Ha szerzõdések teljesen korrektek lettek volna az összeomlásnak akkor is törvényszerûen be kellene következnie. A fizetni nem tudás az esetek kilencven százalékában nem az árfolyamon, kamatokon és egyebeken múlik. Ha a gazdaság ilyen szûk szegmenseit túlhitelezem-ráadásul pont az ingatlan, személygépjármû és fogyasztási cikk piacot aminek a termékei nem exportálhatóak, megvalósulásuk után sem materiális javakat, sem más értékesíthetõ produktumot nem termelnek és így a korlátozott belsõ fogyasztás miatt egy határ felett törvényszerûen eladhatatlanok-, akkor az tovagyûrûzõ nemfizetések miatt az az egész gazdaságot bedönti. A megszûnõ fogyasztás, a megszûnõ munkahelyek, a hiányzó jövedelmek mindenféleképpen magukkal rántották volna a gazdaságot. Ehhez a deviza alapú hitelt felvevõknek semmi köze. Ezekrõl, a gazdaság összes szereplõjének okozott károkról-tönkrement vállalkozások, megszûnt munkahelyek, ellehetetlenült tevékenységek-soha nem esik szó.
A lakáshitelek személygépjármû és fogyasztási cikk miatti eladósodás tehát:
– lekötötte a lakossági megtakarításokat, de nem termelõ beruházási célra,
– ráadásul ezekben a szegmenseiben a gazdaságnak olyan többlet-kínálatot hozott létre, amely a megtakarítások leértékelõdéséhez vezetett, és mindemellett
– fokozta az ország külföldi finanszírozóktól való függését.
-Amikor a jelzálog hitelek kihelyezését elindítom a gazdaság egy olyan szegmensében indokolatlanul nagy volumenben amely szegmensben plusz javakat ennek a hitelnek az elköltése során és következtében nem állítanak elõ(amit szofisztikáltan és szemérmesen csak pénzügyi buboréknak neveznek a szakemberek), akkor a hitelezés szinte automatikusan egy össztársadalmi pilótajátékká válik, mert a megjelenõ hitelpénzek amit a hitelfelvevõ elkölt, a gazdasági közösségben a többi szereplõnél olyan bevételeket generálnak amelyet minden szereplõ továbbad, de miután körbeforgott a gazdaságban csak a következõ hitelfelvevõ pénzébõl újabb hitelébõl lehet folytatni. Ugyanis ekkor legfeljebb eddig döglött készletek cserélnek gazdát, illetve olyan tevékenységek pörögnek fel, amelyek eddig sem véletlenül haldokoltak. Mint például az ingatlanpiac és az építõipar. A megnövekedett pénzfogalom olyan beruházásokra ösztönöz, amelyek nem csak indokolatlanok, hanem a valójában nem likvid eszközökbe való befektetéssel tovább fokozzák a tragédiát.A folyamat mindaddig nem áll le, amíg van újabb hitelfelvevõ, mert annak a hitele mindig vásárlóerõként jelenik meg a piacon folyamatosan azt a képzetet keltve a résztvevõkben, hogy a piaci igények reális gazdasági alapokra és jövedelmekre épülnek. Ez egészen addig folytatódik amíg el nem fogynak a hitelfelvevõk, mert már nincs mit elzálogosítaniuk. Amikor a szereplõk rájönnek, hogy már nincs mit elzálogosítaniuk és eddig is csak a saját vagyonukat élték fel pénzzé transzformálva akkor bekövetkezik a tragédia.
A devizahitelekkel a gond ott volt, hogy a kockázatokat nem az embereknek kell felmérni, mivel nem õk a pénzkibocsátók hanem a bankoknak akik a hiteleket kihelyezik és nem tudták a kockázataikat kezelni, értsd olyan fedezetazonossági kockázatot vállaltak amely kezelhetetlen volt, értsd spekuláltak és alulbecsülték a kockázataikat.
Amikor valaki pénzügyi szakember létére olyan célra és olyan fedezetre bocsát ki hitelt, amely a kibocsátás pillanatában is nyilvánvaló, hogy még megvalósulása esetén sem termel majd értékesíthetõ javakat, valamint tulajdonságainál fogva semmilyen módon nem exportálható, akkor az vagy hülye, vagy tudatosan teszi tönkre az adott gazdasági lokalitást.
Az olyan mérvû fedezet, illetve célazonosság mellett kibocsátott hitelek esetében ahogyan nálunk a hiteleket kibocsátották-és amit ilyen mértékben a legelemibb logika is tilt nem csak a pénzügyi szabályok-a legbutább pénzügyi szakember számára is nyilvánvaló kellet, hogy legyen ezek következménye.
Ilyen mérvû fedezet és célazonossággal kibocsátott hitel a megtakarítások lekötésével- mert a hitel feltétele általában a saját kezdõtõke a “sajáterõ” megléte -és a gazdaság többi szegmensébõl történõ pénzkivonásával maga korlátozza, csökkenti a gazdaság mûködését, akadályozza meg, hogy a törlesztéshez szükséges jövedelmek megtermelhetõek legyenek és a fedezetet jelentõ instrumentumok túlkínálatával egyben maga vonja el a fedezetet a hitelügylet mögül.
Az fedezetlenné vált hiteleivel tudatosan tönkretett bankrendszert megmentõ, kisegítõ állam hiteleket felvéve maga is eladósodik és a konszolidációs segítségek ellenében elértéktelenedett banktulajdonhoz jut.
Ez a folyamat Görögország esetében gyönyörûen ki is rajzolódik a pénzügyi eseményeket követve és elemezve.
-Ez nem egy apró figyelmetlenség, hozzá nem értés, vagy véletlen esemény miatt alakult így. Ez egy jól megtervezett, pontosan elõkészített és tökéletesen végrehajtott akció volt.
-Amit a bankok ezekben az esetekben mûvelnek, az egy közönséges, köztörvényes bûncselekmény.
Úgy hívják, hogy fedezetlen váltó kibocsátása. Ráadásul a saját maguk által megszerkesztett és a hitelfelvevõre rábeszélt -az általa aláírt hitelszerzõdést- a fedezetlen váltót õk azonnal leszámítolják és a leszámítolás hasznát zsebre rakják a pénzre váltással kapcsolatos költségekkel – és a törlesztési idõ alatt a különbözõ díjakkal.
Ha egy kicsit reálisabb szemszögbõl nézzük, vizsgáljuk ezt az ügyet egész nyugodtan nevezhetjük az összes ilyen jellegû hitelkihelyezést egyszerûen pénzügyi terrortámadásnak.
Ráadásul ez sokkal veszélyesebb mint néhány bomba mert sokkal több halálos áldozattal és kárral jár.
Ez már messze túlmutat az egyszerû köztörvényes bûncselekmények fogalmán is.
Az igazán tragikus az egészben az, hogy ezt még utólag sem ismerjük fel.
Antalffy Tibor honlapja a Másodfokú egyenlet c.cikkhez vélemény
Forrás : Melampo
Hozzaszolasok
#1 |
Kormos
- 2015. May 12. 12:29:55
#2 |
mindannyiunknak
- 2015. May 17. 05:34:58
#3 |
soveg
- 2015. May 18. 06:31:04
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.