Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Büntetnék a gyógyszerek továbbértékesítését
Na, eddig voltak a hirtelen és érthetetlen gyógyszerhiányok a nagykerekbõl, mert ugye a zsidó bennfentesek vitték a kinti zsidó kereskedõkhöz, állami zsidó támogatással. Kérdés? Ja, a TEVA eladó. Tán a Fõnix (állítólag német érdekeltség, de lófaxt) veszi meg. A Hungaropharma meg lesz a "nagy nemzeti" gyógyszarnagyker. Stratégiai partnersegg, ugye emlékeztek!
A jövõben akár 500 millió forint pénzbírsággal, sõt, a gyógyszertár mûködtetéséhez nélkülözhetetlen személyi jog megvonásával is sújthatják azt a patikust, akirõl bebizonyosodik, hogy külföldre juttatott olcsóbb hazai gyógyszerekbõl. Az orvosságok patikusokon keresztüli reexportja is okoz ugyanis idõrõl idõre átmeneti vagy tartós készlethiányt, ami a betegek biztonságos ellátását is veszélyeztetheti - írja a vg.hu.
Míg korábban egyes gyógyszer-nagykereskedõk ûzték nagy tételben az illegális export igen nyereséges, ám a hazai piacon nem egyszer termékhiányt generáló játékát, mára egyes patikák váltak a külföldre irányuló gyógyszerszállítmányok fõ beszerzési forrásává – állítja a Gyógyszertár címû lap egyik cikke. E szerint hiába hoztak néhány éve jogszabályt a nagykereskedelmi reexportról, „maradt egy rés a legális gyógyszer-kereskedelem falán”. Ez pedig nem más, mint hogy a diplomás gyógyszerész saját jogon kaphat recept nélkül, gyakorlatilag bármilyen gyógyszert a patikában, illetve külföldi vényre is kiadhat orvosságot. Ez önmagában nem lenne gond, de a hatályos jogszabályok alapján nem egyértelmû, mekkora mennyiségû gyógyszer adható ki külföldi receptre, illetve saját célú felhasználásra.
Mindez azért probléma, mert a kormány árleszorító intézkedései nyomán Magyarországon egyre olcsóbbak a gyógyszerek, amelyek külföldi továbbértékesítésével tetemes haszonra tehetnek szert kereskedõk. Mint a szaklap cikke is fogalmaz, sok esetben a kereskedelem szereplõi kihasználják az országok közötti árkülönbséget, és az olcsóbb piacokról elviszik a gyógyszert a magasabb árfekvésû országokba. Ezzel kettõs kárt okozva: egyrészt gyógyszerhiányt generálva az egyik helyen, másrészt anyagi veszteséget okozva a gyártó cégnek.
A patikai reexport valóban egy létezõ probléma – erõsítette meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet fõigazgatója. Pozsgay Csilla hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy patikusok tucatjai élnek orvosságok illegális továbbértékesítésébõl, inkább az a jellemzõ, hogy egy közvetítõ több patikának is felajánlja ezt a plusz jövedelemszerzési lehetõséget. Így jobban eloszlik az a mennyiség, amire neki szüksége van, és elvileg a patikus sem hívja fel magára azonnal a hatóságok figyelmét.
A fõigazgató szerint ennek a gyakorlatnak két módon, szabályozással és ellenõrzéssel/szankcionálással lehet megálljt parancsolni. Az OGYÉI már megkezdte az egyeztetést a Magyar Gyógyszerészi Kamarával arról, hogy – várhatóan az õszi törvénykezési idõszakban – egyértelmûsítik a jogszabályokat, pontosítják a saját szükséglet fogalmát. Emellett a fõhatóság radikális fellépést szeretne azokkal a gyógyszerészekkel szemben, akikrõl bebizonyosodik, hogy a reexporttal tudatosan sértettek jogszabályt, közvetve betegek egészségét veszélyeztetve ezzel. Ez esetben – mondta Pozsgay Csilla – elképzelhetõ, hogy a súlyos, akár 500 millió forintos pénzbírságon túl a hatóság akár a patikus személyi jogát is megvonhatná, ami egyet jelentene azzal, hogy nem mûködtethetne gyógyszertárat.
A fõigazgatótól megtudtuk: a reexportban érintett készítmények között az allergia elleni gyógyszerektõl az onkológiai szerekig széles a merítés, nyilvánvalóan a hazai és a külföldi árak közötti nagy árkülönbség a domináns választási szempont.
Haiman Éva
Link
A jövõben akár 500 millió forint pénzbírsággal, sõt, a gyógyszertár mûködtetéséhez nélkülözhetetlen személyi jog megvonásával is sújthatják azt a patikust, akirõl bebizonyosodik, hogy külföldre juttatott olcsóbb hazai gyógyszerekbõl. Az orvosságok patikusokon keresztüli reexportja is okoz ugyanis idõrõl idõre átmeneti vagy tartós készlethiányt, ami a betegek biztonságos ellátását is veszélyeztetheti - írja a vg.hu.
Míg korábban egyes gyógyszer-nagykereskedõk ûzték nagy tételben az illegális export igen nyereséges, ám a hazai piacon nem egyszer termékhiányt generáló játékát, mára egyes patikák váltak a külföldre irányuló gyógyszerszállítmányok fõ beszerzési forrásává – állítja a Gyógyszertár címû lap egyik cikke. E szerint hiába hoztak néhány éve jogszabályt a nagykereskedelmi reexportról, „maradt egy rés a legális gyógyszer-kereskedelem falán”. Ez pedig nem más, mint hogy a diplomás gyógyszerész saját jogon kaphat recept nélkül, gyakorlatilag bármilyen gyógyszert a patikában, illetve külföldi vényre is kiadhat orvosságot. Ez önmagában nem lenne gond, de a hatályos jogszabályok alapján nem egyértelmû, mekkora mennyiségû gyógyszer adható ki külföldi receptre, illetve saját célú felhasználásra.
Mindez azért probléma, mert a kormány árleszorító intézkedései nyomán Magyarországon egyre olcsóbbak a gyógyszerek, amelyek külföldi továbbértékesítésével tetemes haszonra tehetnek szert kereskedõk. Mint a szaklap cikke is fogalmaz, sok esetben a kereskedelem szereplõi kihasználják az országok közötti árkülönbséget, és az olcsóbb piacokról elviszik a gyógyszert a magasabb árfekvésû országokba. Ezzel kettõs kárt okozva: egyrészt gyógyszerhiányt generálva az egyik helyen, másrészt anyagi veszteséget okozva a gyártó cégnek.
A patikai reexport valóban egy létezõ probléma – erõsítette meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet fõigazgatója. Pozsgay Csilla hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy patikusok tucatjai élnek orvosságok illegális továbbértékesítésébõl, inkább az a jellemzõ, hogy egy közvetítõ több patikának is felajánlja ezt a plusz jövedelemszerzési lehetõséget. Így jobban eloszlik az a mennyiség, amire neki szüksége van, és elvileg a patikus sem hívja fel magára azonnal a hatóságok figyelmét.
A fõigazgató szerint ennek a gyakorlatnak két módon, szabályozással és ellenõrzéssel/szankcionálással lehet megálljt parancsolni. Az OGYÉI már megkezdte az egyeztetést a Magyar Gyógyszerészi Kamarával arról, hogy – várhatóan az õszi törvénykezési idõszakban – egyértelmûsítik a jogszabályokat, pontosítják a saját szükséglet fogalmát. Emellett a fõhatóság radikális fellépést szeretne azokkal a gyógyszerészekkel szemben, akikrõl bebizonyosodik, hogy a reexporttal tudatosan sértettek jogszabályt, közvetve betegek egészségét veszélyeztetve ezzel. Ez esetben – mondta Pozsgay Csilla – elképzelhetõ, hogy a súlyos, akár 500 millió forintos pénzbírságon túl a hatóság akár a patikus személyi jogát is megvonhatná, ami egyet jelentene azzal, hogy nem mûködtethetne gyógyszertárat.
A fõigazgatótól megtudtuk: a reexportban érintett készítmények között az allergia elleni gyógyszerektõl az onkológiai szerekig széles a merítés, nyilvánvalóan a hazai és a külföldi árak közötti nagy árkülönbség a domináns választási szempont.
Haiman Éva
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2015. May 21. 18:33:40
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.