Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kína: megmozdul a világ legnagyobb hadserege
Butaság. Béke van, ezt mindenki tudja! Vagy nem? Várjuk a békafenntartókat, csak nehogy kipás zsidó kínaiak legyenek! A kínai hadsereg nem indít elsõként támadást, de megtámadása esetén ellencsapással válaszol – fogalmaz egyebek mellett a Kína „aktív védelmi” stratégiáját felvázoló, kedden kiadott, viszonylag szûkszavú Fehér könyv.
Kína szerint a globális kormányzási és az ázsiai és csendes-óceáni geostratégiai struktúrában, a nemzetközi gazdasági versenyben és katonai területeken történelmi változások vannak folyamatban, átalakulóban van a hatalmi egyensúly.
Annak ellenére, hogy Peking belátható idõn belül nem látja veszélyét egy újabb világháborúnak, úgy véli, továbbra is helyi háborúk kitörése fenyeget, újabb veszélyeket jelent a hegemonizmus, a hatalmi politizálás és az úgynevezett neointervencionalizmus. Kína ellenzi ezek minden formáját és kijelenti, hogy maga nem törekszik egyeduralomra, erejétõl függetlenül nem áll szándékában terjeszkedni, független, békés, védelmi politikát folytat – olvasható a dokumentumban.
A szerzõk négy, az ország számára kritikus biztonsági területet neveztek meg, amelyek az óceán, a világûr, a kibervilág és a nukleáris erõk. Hangsúlyozzák, a haditengerészet feladata a parti vizek védelme mellett egyre inkább kiegészül a nyílt vízi területek védelmével, és külön is kitérnek arra, hogy egyes szomszédos országok provokatív lépésekkel megerõsítették katonai jelenlétüket „Kína zátonyain és szigetein, amelyeket illegálisan elfoglaltak”.
„Külsõ országok” ugyancsak aktívan beavatkoznak a Dél-kínai-tenger ügyeibe, néhányan folyamatos tengeri és légi megfigyelést folytatnak Kína ellen – állapítják meg.
A térség biztonsági helyzetét jellemezve kitértek arra is, hogy az Egyesült Államok megerõsítette katonai jelenlétét és katonai szövetségét a térségben, míg Japán a szerzõk szerint a háború utáni rendszer felszámolására törekszik, katonai és biztonságpolitikájának átalakításán dolgozik. A Koreai-félsziget és Északkelet-Ázsia instabil, a térségben újjáéledt a terrorizmus, a vallási szélsõségesség és a szeparatizmus. A Kína-ellenes erõk pedig sosem hagynak fel próbálkozásaikkal egy „színes forradalom” kirobbantására –olvasható a dokumentumban.
Kína a békéért fegyverkezik
Az új nemzetközi körülmények közepette, Kína modernizációjának részeként és békés fejlõdésének garanciájaként célul tûzték ki a nemzetvédelem és a fegyveres erõk megerõsítését. Úgy fogalmaznak, hogy a kor követelményeihez igazodóan a helyi információs háborúk sikeres megvívására készülnek, miközben a kínai számítógépes, információs infrastruktúrára leselkedõ „súlyos veszély” elhárítására törekszenek.
A kormány információs hivatala által kiadott iratban azt is leszögezik, hogy az ország egyetlen másikkal sem fog nukleáris fegyverkezési versenybe szállni, ellenzi a világûrbe telepítendõ fegyvereket, de megvédi ûrbéli eszközeit. Megerõsítették, hogy Kína nem alkalmaz elsõként nukleáris fegyvert.
Megfigyelõk az idei Fehér könyvrõl megjegyzik, hogy még a korábbiaknál is kevesebb információt tartalmaz, nincsenek benne adatok és mindössze 25 oldalas. A legutóbbi, 2012-ben kiadott dokumentum 86 oldalas volt, azt is – a különbözõ, köztük környezõ országok hasonló több száz oldalas jelentéseihez képest –„soványnak” jellemezték. Mindazonáltal megjegyzik, a védelempolitikai alapelveket tartalmazó Fehér könyvek sorában a mostani mûfajában eltér a korábbiaktól, szerzõi a hangsúlyt a stratégiai megközelítésre helyezték.
Link
Kína szerint a globális kormányzási és az ázsiai és csendes-óceáni geostratégiai struktúrában, a nemzetközi gazdasági versenyben és katonai területeken történelmi változások vannak folyamatban, átalakulóban van a hatalmi egyensúly.
Annak ellenére, hogy Peking belátható idõn belül nem látja veszélyét egy újabb világháborúnak, úgy véli, továbbra is helyi háborúk kitörése fenyeget, újabb veszélyeket jelent a hegemonizmus, a hatalmi politizálás és az úgynevezett neointervencionalizmus. Kína ellenzi ezek minden formáját és kijelenti, hogy maga nem törekszik egyeduralomra, erejétõl függetlenül nem áll szándékában terjeszkedni, független, békés, védelmi politikát folytat – olvasható a dokumentumban.
A szerzõk négy, az ország számára kritikus biztonsági területet neveztek meg, amelyek az óceán, a világûr, a kibervilág és a nukleáris erõk. Hangsúlyozzák, a haditengerészet feladata a parti vizek védelme mellett egyre inkább kiegészül a nyílt vízi területek védelmével, és külön is kitérnek arra, hogy egyes szomszédos országok provokatív lépésekkel megerõsítették katonai jelenlétüket „Kína zátonyain és szigetein, amelyeket illegálisan elfoglaltak”.
„Külsõ országok” ugyancsak aktívan beavatkoznak a Dél-kínai-tenger ügyeibe, néhányan folyamatos tengeri és légi megfigyelést folytatnak Kína ellen – állapítják meg.
A térség biztonsági helyzetét jellemezve kitértek arra is, hogy az Egyesült Államok megerõsítette katonai jelenlétét és katonai szövetségét a térségben, míg Japán a szerzõk szerint a háború utáni rendszer felszámolására törekszik, katonai és biztonságpolitikájának átalakításán dolgozik. A Koreai-félsziget és Északkelet-Ázsia instabil, a térségben újjáéledt a terrorizmus, a vallási szélsõségesség és a szeparatizmus. A Kína-ellenes erõk pedig sosem hagynak fel próbálkozásaikkal egy „színes forradalom” kirobbantására –olvasható a dokumentumban.
Kína a békéért fegyverkezik
Az új nemzetközi körülmények közepette, Kína modernizációjának részeként és békés fejlõdésének garanciájaként célul tûzték ki a nemzetvédelem és a fegyveres erõk megerõsítését. Úgy fogalmaznak, hogy a kor követelményeihez igazodóan a helyi információs háborúk sikeres megvívására készülnek, miközben a kínai számítógépes, információs infrastruktúrára leselkedõ „súlyos veszély” elhárítására törekszenek.
A kormány információs hivatala által kiadott iratban azt is leszögezik, hogy az ország egyetlen másikkal sem fog nukleáris fegyverkezési versenybe szállni, ellenzi a világûrbe telepítendõ fegyvereket, de megvédi ûrbéli eszközeit. Megerõsítették, hogy Kína nem alkalmaz elsõként nukleáris fegyvert.
Megfigyelõk az idei Fehér könyvrõl megjegyzik, hogy még a korábbiaknál is kevesebb információt tartalmaz, nincsenek benne adatok és mindössze 25 oldalas. A legutóbbi, 2012-ben kiadott dokumentum 86 oldalas volt, azt is – a különbözõ, köztük környezõ országok hasonló több száz oldalas jelentéseihez képest –„soványnak” jellemezték. Mindazonáltal megjegyzik, a védelempolitikai alapelveket tartalmazó Fehér könyvek sorában a mostani mûfajában eltér a korábbiaktól, szerzõi a hangsúlyt a stratégiai megközelítésre helyezték.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2015. May 26. 10:49:52
#2 |
gardista97
- 2015. May 26. 14:58:24
#3 |
Gutai Zub
- 2015. May 26. 19:06:02
#4 |
keepfargo
- 2015. May 27. 08:00:31
#5 |
kakas
- 2015. May 27. 12:17:45
#6 |
Perje
- 2015. May 27. 14:52:42
#7 |
talpi
- 2015. May 27. 19:29:50
#8 |
Perje
- 2015. May 28. 21:58:53
#9 |
Perje
- 2015. May 29. 11:14:03
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.