Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Tele van a töke a demokráciával? Mutatunk valami sokkal jobbat!
Mi halott? Vótatok a temetésén? Akkor most mi lesz a tele tökökkel? Jöhet az "üdítõ" szopás? Mindenki azt mormogja mostanság, hogy a demokrácia halott. Az, amit most demokráciának nevezünk, tényleg az, de két izlandi férfi olyasmit talált fel, ami forradalmasíthatja a világot. Létrehozták a szabad döntés Facebookját.
Mint két mesefigura, olyan volt Gunnar Grímsson és Robert Bjarnason, pont egymás ellentpontjai, ami Grímssonnál ütött ki jobban: egy hippinek öltözött, kopaszodó középkorú férfi, aki elsõ blikkre egy skandináv komikusnak tûnik. Bjarnason visszafogott öltözködése már jobban sejttette, hogy komoly témáról ad elõ a két izlandi: arról, miként lehet életet lehelni a döglõdõ, érdektelen, unalmas, a fiatalok által nagy ívben leszart demokráciába. Egyszerû, olcsó (mit olcsó, ingyenes) és elképesztõen hatásos receptet találtak fel: a demokrácia Facebookját.
Az elõadást a Horánszky utcai H13-ban a Mindspace és a Dialóg Egyesület szervezte, Csabai Lucia az utóbbitól elmondta, hogy a Norvég Alap támogatásával már elkezdtek egy közösségfejlesztési projektet Borsodban (hangsúlyosan a miskolci Avason). Csabai volt kint korábban Izlandon, ahol kapcsolatba került Grímssonékkal, ezért próbálkoztak meg õk is az õ módszerükkel a hátrányos helyzetû lakótelepen, ezért tudták megfûzni õket a szerdai elõadásra.
Szarunk a demokráciára
Az izlandi páros azzal kezdte, hogy durva változásokon ment át a világ, egyre nagyobbak az egyenlõtlenségek és nem hiszünk már a demokráciában. Példának azt hozták fel, hogy idén van a századik évfordulója Izlandon a nõk szavazati joghoz jutásának. Azóta nem változott a politikai rendszer Izlandon, miközben a világ totálisan átalakult. A fiatalokat már nem érdeklik a választások és szavazások, a döntést pedig nagyban befolyásolja a tömegmédia és a nagytõke. Probléma a globalizáció is, pl. hogy sok döntést Brüsszel hoz meg helyettünk (ez a nem EU-tag Izlandot kevésbé érinti).
Nem érdekli a demokrácia? Na, ez majd fogja
Ezért találták ki a 2008-as izlandi gazdasági összeomlás idején az e-demokrácia projektjüket. Mi is ez az egész? Készítettek egy netes platformot, egy közösségi oldalt, pontosabban annak alapjait. Ugyanis mindenki, aki regisztrál ide és létrehoz egy közösséget, ingyen és szabadon használhatja az oldal funkcióit, átalakíthatja a dizájnt, hamarosan az url-t is, na meg persze izlandiról lefordíthatja akár magyarra is a felületet. Az ember létrehozhat egy oldalt Menõbb Mátyásföld néven, amibe a környékbeliek regisztrálhatnak és ekkor indul a java: a problémák megvitatása. Bárki hozzá tud adni egy javaslatot, ötletet, megoldandó problémát, amirõl lehet pro és kontra érvelni, aztán szavazni róla. Minél többen szállnak be, a közösség véleménye annál megkerülhetetlenebb lesz.
"Ne vitatkozz, vitázz!", ez az egész mozgalom jelszava. A lényeg, hogy ne abba fussunk bele, hogy cikkek vagy politikusok nyilatkozatai alatt gyûlöletkommentekkel esünk egymásnak, hanem érvelõs vita alakuljon ki egy témáról. A trollkodásokat a rendszer azzal védi ki, hogy lehet fontossági listát felállítani bizonyos kérdésekben, így a trollkodások érdeklõdés híján lecsúsznak az aljára, a fontos kérdésekben viszont egyre többen akarják kifejteni a véleményüket. A módszeresen trollkodókat vagy agresszorokat három figyelmeztetés után kitiltják, de Grímsson szerint ilyen még sose fordult elõ (Bjarnason ebben nem értett egyet).
Jött a viccpárt program nélkül
Izlandon ez úgy vált be, hogy a válság után a padlóra zuhant a bizalom a pártok iránt, ezért tudott nyerni a reykjavíki polgármesteri választáson a komikus Jón Gnarr vezetésével a Legjobb Párt. Gnarrék olyan viccekkel operáltak a kampányban, hogy "minden ígéretünket meg fogjuk szegni", tehát nem volt rendes programjuk. Kapva kaptak az e-demokráciás oldalon és bíztatták a fõvárosiakat, hogy dobjanak be ötleteket, a legnépszerûbbeket õk beépítik a kampányba. A gyõzelem után is nagyban támaszkodtak a Betri Reykjavík nevû aloldalra, összesen 476 ötletet fogadtak be (pl. egy tengerpartra vezetõ lépcsõ, játszóterek, utcabútorok, kondiparkok, futópályák, helyi jellegû fejlesztések jöttek így létre). A lakosok 40 százaléka részt vett ekkor az oldalban, 8 százalékuk ötletelt is, ami óriási szám.
A Betri Reykjavík oldala
Globalizációellenes globalizáció
Az oldal népszerûsége berobbant, sorra jöttek létre Izlandon a helyi oldalak, a dolog a párszáz fõs falvakban ugyanúgy népszerû lett, mint a 200 ezres fõvárosi agglomerációban. Hiába látszik ugyanis minden jónak Izlandon, belülrõl látni a bajokat, ahogy Grímsson fogalmazta: "mi jók vagyunk abban, hogy kívülrõl mindent szépnek láttassunk". Eközben Grímsson és Bjarnason is elhatározta, hogy az egész projekt mûködik, terjesszék hát el. Az Yrpri.org oldalukon található térkép szerint már mindegyik kontinensen van aloldal, többek között Kanadában, Kolumbiában, Marokkóban, Portugáliában, Romániában, Svájcban, Indiában, sõt Oroszországban is mûködnek, összesen 600 ezer aktív userrel.
Külön szép az észt példa, a Rahvakogu kialakulása. A posztszovjet országban volt egy mély 2011-12-es politikai válság, amikor kiderült, hogy annyira átszõ mindent a korrupció, hogy az oroszok és az oligarchák a választásokba is beleszólhattak. A kiábrándult emberek egy alulról jövõ kezdeményezést hoztak létre és alkalmazták Grímssonék találmányát (a fenti névre átnevezve). Csakhamar 50 ezren vettek részt benne és annyira megkerülhetetlen lett, hogy az észt államfõ a legnépszerûbb 15 ötletet beterjesztette a parlament elé, hétbõl törvény is lett. Kialakult, hogyha ezer ember támogat egy ötletet, azt a parlament tárgyalni fogja.
Közösségi büdzsé
Egy magyar próbálkozás
A nagy õszi-téli netadós tüntetéseke jelentette be Várady Zsolt Iwiw-alapító, hogy az izlandihoz hasonló kezdeményezést indít. A Populus.hu-n szintén fel lehet vetni vitás ügyeket, ötleteket. Az áprilisban elindult oldalt moderálják, az elsõ téma a kerékbilincselés szükségességérõl folyt. A Populus még tehát nem pörög teljes fordulatszámon, de ennek oka lehet, hogy ellenzéki tüntetésekhez köthetik sokan, a pártsemlegessége is sérülhetett azzal, hogy tüntetésen jelentették be a megalakulását.
Egy Better Neighborhoods nevû projektet is indítottak, ahol városrészek, lakótömbök maguk rakhatják össze a költségvetésüket. A projekt célja, hogy a város költségvetésének egy részét arra ajánlja fel, ami az adott környéknek kell. Így a helyiek matekozhatják ki az oldalon, hogy mire mennyit szánnának, mely ötleteket támogatnák a leginkább, mindeközben látják maguk elõtt, mennyit használhatnak még fel a pénzbõl. Reykjavíkban ez úgy mûködik, hogy a legnépszerûbb ötleteket utána beárazza az önkormányzat is, és ennek függvényében szavazhatnak a honlapon a felhasználók, hogy ennyi pénzt szánnának-e az ötletükre. Amit viszont így is megszavaznak, azt a városnak meg kell építeni.
Oké, múlt és jelen kipipálva, de mi a jövõ?
"Robert egy 3D-geek, én viszont mindig utáltam ezt" - poénkodott Grímsson arról, hogy a következõ nagy dobásuk már majdnem kész: egy három dimenziós interface-t fejlesztettek ki, ahol sokkal jobban lehet vizualizálni az ötleteket különbözõ felhõkben. Az olyan aloldalakon, ahol százas vagy ezres nagyságrendû ötlet is felmerül, áthidalják a dolgot azzal, hogy randomra dobja fel õket a gép. Dolgoznak egy úgynevezett Active Citizen projekten is, ami arra szolgál, hogy a nyakunkba szakadt rengeteg adatot segítsen megérteni. Bjarnason elmondta, a fõ gond szerinte, hogy a Facebook és Google-méretû webmamutok töméntelen adattal rendelkeznek rólunk, de azt nem értünk használják fel, hanem a cél a fogyasztói szokásaink kiismerése, magyarán az extraprofit.
Õk viszont egy olyan mesterséges intelligencián dolgoznak (kvázi avatáron), ami a netes adatainkból, szokásainkból megtanulja, milyenek vagyunk, és bizonyos esetekben el tud helyettünk intézni dolgokat. Persze a fõ gond most is a politika: az ellen egyelõre nem tudnak védekezni, ha egy kormány vagy más hatalmi szerv, párt kisajátít egy témát és rászabadítja a trolljait. Ezért kell jóban lenni a politikusokkal, együtt kell mûködni velük. Az oldal elvégzi helyettük a munkát, nekik már csak meg kell szavazni a projekteket és tetszeleghetnek a következõ kampányban, hogy megvalósítottak valamit. Õk maguk, egyedül.
Link
Mint két mesefigura, olyan volt Gunnar Grímsson és Robert Bjarnason, pont egymás ellentpontjai, ami Grímssonnál ütött ki jobban: egy hippinek öltözött, kopaszodó középkorú férfi, aki elsõ blikkre egy skandináv komikusnak tûnik. Bjarnason visszafogott öltözködése már jobban sejttette, hogy komoly témáról ad elõ a két izlandi: arról, miként lehet életet lehelni a döglõdõ, érdektelen, unalmas, a fiatalok által nagy ívben leszart demokráciába. Egyszerû, olcsó (mit olcsó, ingyenes) és elképesztõen hatásos receptet találtak fel: a demokrácia Facebookját.
Az elõadást a Horánszky utcai H13-ban a Mindspace és a Dialóg Egyesület szervezte, Csabai Lucia az utóbbitól elmondta, hogy a Norvég Alap támogatásával már elkezdtek egy közösségfejlesztési projektet Borsodban (hangsúlyosan a miskolci Avason). Csabai volt kint korábban Izlandon, ahol kapcsolatba került Grímssonékkal, ezért próbálkoztak meg õk is az õ módszerükkel a hátrányos helyzetû lakótelepen, ezért tudták megfûzni õket a szerdai elõadásra.
Szarunk a demokráciára
Az izlandi páros azzal kezdte, hogy durva változásokon ment át a világ, egyre nagyobbak az egyenlõtlenségek és nem hiszünk már a demokráciában. Példának azt hozták fel, hogy idén van a századik évfordulója Izlandon a nõk szavazati joghoz jutásának. Azóta nem változott a politikai rendszer Izlandon, miközben a világ totálisan átalakult. A fiatalokat már nem érdeklik a választások és szavazások, a döntést pedig nagyban befolyásolja a tömegmédia és a nagytõke. Probléma a globalizáció is, pl. hogy sok döntést Brüsszel hoz meg helyettünk (ez a nem EU-tag Izlandot kevésbé érinti).
Nem érdekli a demokrácia? Na, ez majd fogja
Ezért találták ki a 2008-as izlandi gazdasági összeomlás idején az e-demokrácia projektjüket. Mi is ez az egész? Készítettek egy netes platformot, egy közösségi oldalt, pontosabban annak alapjait. Ugyanis mindenki, aki regisztrál ide és létrehoz egy közösséget, ingyen és szabadon használhatja az oldal funkcióit, átalakíthatja a dizájnt, hamarosan az url-t is, na meg persze izlandiról lefordíthatja akár magyarra is a felületet. Az ember létrehozhat egy oldalt Menõbb Mátyásföld néven, amibe a környékbeliek regisztrálhatnak és ekkor indul a java: a problémák megvitatása. Bárki hozzá tud adni egy javaslatot, ötletet, megoldandó problémát, amirõl lehet pro és kontra érvelni, aztán szavazni róla. Minél többen szállnak be, a közösség véleménye annál megkerülhetetlenebb lesz.
"Ne vitatkozz, vitázz!", ez az egész mozgalom jelszava. A lényeg, hogy ne abba fussunk bele, hogy cikkek vagy politikusok nyilatkozatai alatt gyûlöletkommentekkel esünk egymásnak, hanem érvelõs vita alakuljon ki egy témáról. A trollkodásokat a rendszer azzal védi ki, hogy lehet fontossági listát felállítani bizonyos kérdésekben, így a trollkodások érdeklõdés híján lecsúsznak az aljára, a fontos kérdésekben viszont egyre többen akarják kifejteni a véleményüket. A módszeresen trollkodókat vagy agresszorokat három figyelmeztetés után kitiltják, de Grímsson szerint ilyen még sose fordult elõ (Bjarnason ebben nem értett egyet).
Jött a viccpárt program nélkül
Izlandon ez úgy vált be, hogy a válság után a padlóra zuhant a bizalom a pártok iránt, ezért tudott nyerni a reykjavíki polgármesteri választáson a komikus Jón Gnarr vezetésével a Legjobb Párt. Gnarrék olyan viccekkel operáltak a kampányban, hogy "minden ígéretünket meg fogjuk szegni", tehát nem volt rendes programjuk. Kapva kaptak az e-demokráciás oldalon és bíztatták a fõvárosiakat, hogy dobjanak be ötleteket, a legnépszerûbbeket õk beépítik a kampányba. A gyõzelem után is nagyban támaszkodtak a Betri Reykjavík nevû aloldalra, összesen 476 ötletet fogadtak be (pl. egy tengerpartra vezetõ lépcsõ, játszóterek, utcabútorok, kondiparkok, futópályák, helyi jellegû fejlesztések jöttek így létre). A lakosok 40 százaléka részt vett ekkor az oldalban, 8 százalékuk ötletelt is, ami óriási szám.
A Betri Reykjavík oldala
Globalizációellenes globalizáció
Az oldal népszerûsége berobbant, sorra jöttek létre Izlandon a helyi oldalak, a dolog a párszáz fõs falvakban ugyanúgy népszerû lett, mint a 200 ezres fõvárosi agglomerációban. Hiába látszik ugyanis minden jónak Izlandon, belülrõl látni a bajokat, ahogy Grímsson fogalmazta: "mi jók vagyunk abban, hogy kívülrõl mindent szépnek láttassunk". Eközben Grímsson és Bjarnason is elhatározta, hogy az egész projekt mûködik, terjesszék hát el. Az Yrpri.org oldalukon található térkép szerint már mindegyik kontinensen van aloldal, többek között Kanadában, Kolumbiában, Marokkóban, Portugáliában, Romániában, Svájcban, Indiában, sõt Oroszországban is mûködnek, összesen 600 ezer aktív userrel.
Külön szép az észt példa, a Rahvakogu kialakulása. A posztszovjet országban volt egy mély 2011-12-es politikai válság, amikor kiderült, hogy annyira átszõ mindent a korrupció, hogy az oroszok és az oligarchák a választásokba is beleszólhattak. A kiábrándult emberek egy alulról jövõ kezdeményezést hoztak létre és alkalmazták Grímssonék találmányát (a fenti névre átnevezve). Csakhamar 50 ezren vettek részt benne és annyira megkerülhetetlen lett, hogy az észt államfõ a legnépszerûbb 15 ötletet beterjesztette a parlament elé, hétbõl törvény is lett. Kialakult, hogyha ezer ember támogat egy ötletet, azt a parlament tárgyalni fogja.
Közösségi büdzsé
Egy magyar próbálkozás
A nagy õszi-téli netadós tüntetéseke jelentette be Várady Zsolt Iwiw-alapító, hogy az izlandihoz hasonló kezdeményezést indít. A Populus.hu-n szintén fel lehet vetni vitás ügyeket, ötleteket. Az áprilisban elindult oldalt moderálják, az elsõ téma a kerékbilincselés szükségességérõl folyt. A Populus még tehát nem pörög teljes fordulatszámon, de ennek oka lehet, hogy ellenzéki tüntetésekhez köthetik sokan, a pártsemlegessége is sérülhetett azzal, hogy tüntetésen jelentették be a megalakulását.
Egy Better Neighborhoods nevû projektet is indítottak, ahol városrészek, lakótömbök maguk rakhatják össze a költségvetésüket. A projekt célja, hogy a város költségvetésének egy részét arra ajánlja fel, ami az adott környéknek kell. Így a helyiek matekozhatják ki az oldalon, hogy mire mennyit szánnának, mely ötleteket támogatnák a leginkább, mindeközben látják maguk elõtt, mennyit használhatnak még fel a pénzbõl. Reykjavíkban ez úgy mûködik, hogy a legnépszerûbb ötleteket utána beárazza az önkormányzat is, és ennek függvényében szavazhatnak a honlapon a felhasználók, hogy ennyi pénzt szánnának-e az ötletükre. Amit viszont így is megszavaznak, azt a városnak meg kell építeni.
Oké, múlt és jelen kipipálva, de mi a jövõ?
"Robert egy 3D-geek, én viszont mindig utáltam ezt" - poénkodott Grímsson arról, hogy a következõ nagy dobásuk már majdnem kész: egy három dimenziós interface-t fejlesztettek ki, ahol sokkal jobban lehet vizualizálni az ötleteket különbözõ felhõkben. Az olyan aloldalakon, ahol százas vagy ezres nagyságrendû ötlet is felmerül, áthidalják a dolgot azzal, hogy randomra dobja fel õket a gép. Dolgoznak egy úgynevezett Active Citizen projekten is, ami arra szolgál, hogy a nyakunkba szakadt rengeteg adatot segítsen megérteni. Bjarnason elmondta, a fõ gond szerinte, hogy a Facebook és Google-méretû webmamutok töméntelen adattal rendelkeznek rólunk, de azt nem értünk használják fel, hanem a cél a fogyasztói szokásaink kiismerése, magyarán az extraprofit.
Õk viszont egy olyan mesterséges intelligencián dolgoznak (kvázi avatáron), ami a netes adatainkból, szokásainkból megtanulja, milyenek vagyunk, és bizonyos esetekben el tud helyettünk intézni dolgokat. Persze a fõ gond most is a politika: az ellen egyelõre nem tudnak védekezni, ha egy kormány vagy más hatalmi szerv, párt kisajátít egy témát és rászabadítja a trolljait. Ezért kell jóban lenni a politikusokkal, együtt kell mûködni velük. Az oldal elvégzi helyettük a munkát, nekik már csak meg kell szavazni a projekteket és tetszeleghetnek a következõ kampányban, hogy megvalósítottak valamit. Õk maguk, egyedül.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
BOTOND
- 2015. June 05. 10:35:45
#2 |
GERRY
- 2015. June 05. 10:48:57
#3 |
jozsef toth
- 2015. June 05. 15:55:58
#4 |
pozor124
- 2015. June 05. 17:13:25
#5 |
baktria
- 2015. June 05. 20:44:54
#6 |
enid
- 2015. June 06. 05:15:19
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.