Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Izraeliek és szaúdiak Irán elleni titkos tárgyalásaira derült fény
Teherán, IRNA - 2014 eleje óta Izrael és Szaúd-Arábia képviselõi öt titkos találkozót tartottak, hogy a közös ellenségükrõl, Iránról egyeztessenek. Csütörtökön a két ország kilépett a fényre, hogy feltárják az eddigi rejtett diplomáciájukat a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsánál Washingtonban.l
Dore Gold (B) és Anwar Majed Eshki a Nemzetközi Kapcsolatok tanácsán 2015.06.04-én Washintonban
Azoknak, akik szorosan követik a Közel-Kelettel kapcsolatos eseményeket, már nyÃlt titok, hogy Izrael és Szaúd-Arábia közös érdeke Irán akadályozása. De egészen csütörtökig a két ország közti ténylegeses diplomácia hivatalosan soha nem volt elismerve. Szaúd-Arábiában még mindig nem ismeri Izrael létezéshez való jogát. Izrael pedig nem fogadja el a szaúdiak által kezdeményezett békeajánlatot, hogy hozzanak létre egy palesztin államot.l
A Bloomberg cikkében a rovatvezetõ Eli Lake leÃrja, hogy részt vett a csütörtöki eseményen és beszélt szaúdi és izraeli diplomatákkal is. Eli Lake amerikai újságÃró korábban a The Daily Beast és a Newsweek médiáknak volt a vezetõ nemzetbiztonsági tudósÃtója.l
Eli Lake szerint ez nem egy tipikus Washington agytröszt esemény volt. A bevezetõ után, Anwar Majed Eshki mondott beszédet, a nyugalmazott szaúdi tábornok, és az ex-tanácsadója Bandar bin Sultan hercegnek, Szaúd-Arábia egykori amerikai nagykövetének, aztán Dore Gold az Egyesült Nemzetek volt izraeli nagykövete, valamint Ariel Sharon és Benjamin Netanjahu volt tanácsadója, aki jelenleg Netanjahu új kormányában Izrael külügyminisztériumának fõigazgatója.l
Noha ezek a férfiak olyan országokat képviselnek, amelyek történelmi ellenségek, az üzenetük azonos volt: Irán megpróbálja átvenni a Közel-Keleten a hatalmat, amit meg kell állÃtani.l
Eshki beszédében különösen nyugtalanÃtónak tartotta a helyzetet. Szerinte az iráni 1979-es forradalom óta, a „rezsim terrorcselekményeket, túszejtést és agressziót hajt végre", és a mondandóját egy hét pontból álló közel-keleti tervvel zárta. A lista tetején a legfontosabb pont a béke megteremtése Izrael és az arabok között. A második legfontosabb pont a rendszerváltás elérése Iránban. A listán szerepel még egy egyesÃtett arab egység, egy arab regionális katonai erõ létrehozása, és a felhÃvás a független Kurdisztán létrehozására, amihez Iraktól, Törökországtól és Irántól kellene elvonni területeket.l
Dore Gold beszéde már kevésbé volt ilyen grandiózus. Õ is figyelmeztetett az iráni regionális ambÃciókra, de nem beszélt a teheráni kormány megbuktatásáról. "Együtt állunk ma itt, de ez nem jelenti azt, hogy megoldottunk minden nézeteltérést országaink közt az évek során," mondta Szaúd-Arábiának cÃmezve, hozzátéve, "de abban reménykedünk, hogy képesek leszünk megoldani azokat teljesen mértékben az elkövetkezõ években."l
Nem véletlen, hogy az Iránnal zajló nukleáris tárgyalások árnyékában tartotta Gold és Eshki néhány más tisztviselõvel a tárgyalásokat. Szaúd-Arábia és Izrael vitathatatlanul a két leginkább veszélyeztetett ország lehetne az iráni nukleáris program által, ha az nem kizárólag az energiatermelést célozná meg, de a kettõ közül egyik sem kapott helyet az Irán és a P5+1 csoporttal folyó tárgyalásokon, melynek véglegesÃtésére a hónap végét jelölték ki.l
Az ötfordulós kétoldalú találkozót az elmúlt 17 hónapban Indiában, Olaszországban és Csehországban tartották meg. Az egyik résztvevõ, Shimon Shapira, a nyugalmazott izraeli tábornok és a libanoni Hezbollah csoport szakértõje volt, aki azt mondta nekem, - számolt be Eli Lake - : "felfedeztük, hogy közösek a problémáink és ugyanazokkal a kihÃvásokkal kell szembesülnünk, és ezekre néhány válaszunk is azonos." Shapira a fõ problémát Irán tevékenységében látja a régióban, és ennek kapcsán azt mondta, mindkét fél kendõzetlenül megvitatta politikai és gazdasági szempontból Irán helyzetét, de további részleteket errõl nem osztanak meg.l
Eli Lake azzal folytatta, „Eshki azt mondta nekem, hogy addig nem tud létrejönni az igazi együttmûködés, amÃg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök el nem fogadja az Arab Béketervet, amely véget vetne az izraeli-palesztin konfliktusnak. A tervet elõször 2002-ben a New York Times rovatvezetõje Tom Friedman hozta le Abdullahtól, az elhunyt szaúdi királytól, majd a királyság trónörökösétõl.”l
Izrael csendes kapcsolatokat ápol a Perzsa-öböl menti arab államokkal 1990-tõl és az oslói békefolyamattól kezdve. Akkoriban, egyes arab országok, mint például Katar engedélyezte, hogy Izraellel megnyÃljanak a kereskedelmi képviseletek. Egyes országok hagyták, hogy az izraeli hÃrszerzés jelen lehessen náluk, beleértve Abu Dhabi-t, az Egyesült Arab EmÃrségek fõvárosát.l
Ezek a kapcsolatok az elmúlt évtizedben egyre inkább Iránra fókuszáltak, amit a 2010-ben napvilágra került WikiLeaks dokumentumai is bebizonyÃtanak. 2009. március 19-én egy forrás Yacov Hadast, az izraeli külügyminiszter akkori fõigazgató-helyettesét idézte, mondván, hogy az egyik oka az volt a kapcsolatok felmelegÃtésének, hogy az arabok úgy érezték, Izrael lobbizhatna a legsikeresebben az érdekeikért Irán ellen Washingtonban.l
l"A Perzsa-öböl menti arabok nem csak azért hisznek Izrael fontos szerepében, mert meglátásuk szerint Izrael szoros kapcsolatban áll Amerikával, hanem legfõképp azért, mert Izraelre lehet számÃtani leginkább Irán ellen", ismertette a forrás.l
A most megnyÃló együttmûködés Szaúd-Arábia és Izrael között új távlatokat nyit. Gold szerint ez egy óriási változást jelent. 2003-ben kiadott egy könyvet, "A Gyûlölet Királysága” cÃmmel arról, hogy mi Szaúd-Arábia szerepe a terrorizmus és az iszlám szélsõségesek finanszÃrozásában. Csütörtökön elmondta, hogy ezt a könyvet " a második intifáda idején Ãrta, amikor Szaúd-Arábia pénzgyûjtésbe kezdett az izraeliek meggyilkolásáért." Ma Gold szerint ezt a szerepet már Irán tölti be, mivel elsõsorban azokkal a palesztin csoportokkal dolgozik, amelyek továbbra is magukban hordozzák a terrorizmust.l
Gold hozzátette, hogy Irán most olyan csoportokat, mint a Hezbollah Libanonban, precÃziós irányÃtott rakétákkal fegyverez fel, továbbá az Iráni Forradalmi Gárda erõi támaszt nyújtanak Bashar al-Assad rendszerének, és jelenleg is közel állomásoznak ezek az erõk az izraeli-szÃriai határhoz.l
Néhány évvel ezelõtt esõként Izrael verte félre a harangot az iráni befolyás növekedése miatt a Közel-Keleten. Figyelemre méltó, hogy most Izrael ebben a kampányban Szaúd-Arábia oldalára áll, annak az országnak az oldalára, amely Izrael megsemmisÃtését kÃvánja 1948 óta.l
A két nemzet aggódik Barack Obama elnök Iránnal való békére irányuló erõfeszÃtései miatt, mert szerintük ez Iránt arra bátorÃthatja, hogy agresszÃvan lépjen fel velük szemben, de eközben nem világos Obama akarata a nukleáris megállapodás tekintetében sem. Viszont ha végre megszületik a megállapodás, a legnagyobb diplomáciai teljesÃtmény lesz, amely segÃthet háttérbe szorÃtani a szaúdi-izraeli szövetséget.l
Link
Dore Gold (B) és Anwar Majed Eshki a Nemzetközi Kapcsolatok tanácsán 2015.06.04-én Washintonban
Azoknak, akik szorosan követik a Közel-Kelettel kapcsolatos eseményeket, már nyÃlt titok, hogy Izrael és Szaúd-Arábia közös érdeke Irán akadályozása. De egészen csütörtökig a két ország közti ténylegeses diplomácia hivatalosan soha nem volt elismerve. Szaúd-Arábiában még mindig nem ismeri Izrael létezéshez való jogát. Izrael pedig nem fogadja el a szaúdiak által kezdeményezett békeajánlatot, hogy hozzanak létre egy palesztin államot.l
A Bloomberg cikkében a rovatvezetõ Eli Lake leÃrja, hogy részt vett a csütörtöki eseményen és beszélt szaúdi és izraeli diplomatákkal is. Eli Lake amerikai újságÃró korábban a The Daily Beast és a Newsweek médiáknak volt a vezetõ nemzetbiztonsági tudósÃtója.l
Eli Lake szerint ez nem egy tipikus Washington agytröszt esemény volt. A bevezetõ után, Anwar Majed Eshki mondott beszédet, a nyugalmazott szaúdi tábornok, és az ex-tanácsadója Bandar bin Sultan hercegnek, Szaúd-Arábia egykori amerikai nagykövetének, aztán Dore Gold az Egyesült Nemzetek volt izraeli nagykövete, valamint Ariel Sharon és Benjamin Netanjahu volt tanácsadója, aki jelenleg Netanjahu új kormányában Izrael külügyminisztériumának fõigazgatója.l
Noha ezek a férfiak olyan országokat képviselnek, amelyek történelmi ellenségek, az üzenetük azonos volt: Irán megpróbálja átvenni a Közel-Keleten a hatalmat, amit meg kell állÃtani.l
Eshki beszédében különösen nyugtalanÃtónak tartotta a helyzetet. Szerinte az iráni 1979-es forradalom óta, a „rezsim terrorcselekményeket, túszejtést és agressziót hajt végre", és a mondandóját egy hét pontból álló közel-keleti tervvel zárta. A lista tetején a legfontosabb pont a béke megteremtése Izrael és az arabok között. A második legfontosabb pont a rendszerváltás elérése Iránban. A listán szerepel még egy egyesÃtett arab egység, egy arab regionális katonai erõ létrehozása, és a felhÃvás a független Kurdisztán létrehozására, amihez Iraktól, Törökországtól és Irántól kellene elvonni területeket.l
Dore Gold beszéde már kevésbé volt ilyen grandiózus. Õ is figyelmeztetett az iráni regionális ambÃciókra, de nem beszélt a teheráni kormány megbuktatásáról. "Együtt állunk ma itt, de ez nem jelenti azt, hogy megoldottunk minden nézeteltérést országaink közt az évek során," mondta Szaúd-Arábiának cÃmezve, hozzátéve, "de abban reménykedünk, hogy képesek leszünk megoldani azokat teljesen mértékben az elkövetkezõ években."l
Nem véletlen, hogy az Iránnal zajló nukleáris tárgyalások árnyékában tartotta Gold és Eshki néhány más tisztviselõvel a tárgyalásokat. Szaúd-Arábia és Izrael vitathatatlanul a két leginkább veszélyeztetett ország lehetne az iráni nukleáris program által, ha az nem kizárólag az energiatermelést célozná meg, de a kettõ közül egyik sem kapott helyet az Irán és a P5+1 csoporttal folyó tárgyalásokon, melynek véglegesÃtésére a hónap végét jelölték ki.l
Az ötfordulós kétoldalú találkozót az elmúlt 17 hónapban Indiában, Olaszországban és Csehországban tartották meg. Az egyik résztvevõ, Shimon Shapira, a nyugalmazott izraeli tábornok és a libanoni Hezbollah csoport szakértõje volt, aki azt mondta nekem, - számolt be Eli Lake - : "felfedeztük, hogy közösek a problémáink és ugyanazokkal a kihÃvásokkal kell szembesülnünk, és ezekre néhány válaszunk is azonos." Shapira a fõ problémát Irán tevékenységében látja a régióban, és ennek kapcsán azt mondta, mindkét fél kendõzetlenül megvitatta politikai és gazdasági szempontból Irán helyzetét, de további részleteket errõl nem osztanak meg.l
Eli Lake azzal folytatta, „Eshki azt mondta nekem, hogy addig nem tud létrejönni az igazi együttmûködés, amÃg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök el nem fogadja az Arab Béketervet, amely véget vetne az izraeli-palesztin konfliktusnak. A tervet elõször 2002-ben a New York Times rovatvezetõje Tom Friedman hozta le Abdullahtól, az elhunyt szaúdi királytól, majd a királyság trónörökösétõl.”l
Izrael csendes kapcsolatokat ápol a Perzsa-öböl menti arab államokkal 1990-tõl és az oslói békefolyamattól kezdve. Akkoriban, egyes arab országok, mint például Katar engedélyezte, hogy Izraellel megnyÃljanak a kereskedelmi képviseletek. Egyes országok hagyták, hogy az izraeli hÃrszerzés jelen lehessen náluk, beleértve Abu Dhabi-t, az Egyesült Arab EmÃrségek fõvárosát.l
Ezek a kapcsolatok az elmúlt évtizedben egyre inkább Iránra fókuszáltak, amit a 2010-ben napvilágra került WikiLeaks dokumentumai is bebizonyÃtanak. 2009. március 19-én egy forrás Yacov Hadast, az izraeli külügyminiszter akkori fõigazgató-helyettesét idézte, mondván, hogy az egyik oka az volt a kapcsolatok felmelegÃtésének, hogy az arabok úgy érezték, Izrael lobbizhatna a legsikeresebben az érdekeikért Irán ellen Washingtonban.l
l"A Perzsa-öböl menti arabok nem csak azért hisznek Izrael fontos szerepében, mert meglátásuk szerint Izrael szoros kapcsolatban áll Amerikával, hanem legfõképp azért, mert Izraelre lehet számÃtani leginkább Irán ellen", ismertette a forrás.l
A most megnyÃló együttmûködés Szaúd-Arábia és Izrael között új távlatokat nyit. Gold szerint ez egy óriási változást jelent. 2003-ben kiadott egy könyvet, "A Gyûlölet Királysága” cÃmmel arról, hogy mi Szaúd-Arábia szerepe a terrorizmus és az iszlám szélsõségesek finanszÃrozásában. Csütörtökön elmondta, hogy ezt a könyvet " a második intifáda idején Ãrta, amikor Szaúd-Arábia pénzgyûjtésbe kezdett az izraeliek meggyilkolásáért." Ma Gold szerint ezt a szerepet már Irán tölti be, mivel elsõsorban azokkal a palesztin csoportokkal dolgozik, amelyek továbbra is magukban hordozzák a terrorizmust.l
Gold hozzátette, hogy Irán most olyan csoportokat, mint a Hezbollah Libanonban, precÃziós irányÃtott rakétákkal fegyverez fel, továbbá az Iráni Forradalmi Gárda erõi támaszt nyújtanak Bashar al-Assad rendszerének, és jelenleg is közel állomásoznak ezek az erõk az izraeli-szÃriai határhoz.l
Néhány évvel ezelõtt esõként Izrael verte félre a harangot az iráni befolyás növekedése miatt a Közel-Keleten. Figyelemre méltó, hogy most Izrael ebben a kampányban Szaúd-Arábia oldalára áll, annak az országnak az oldalára, amely Izrael megsemmisÃtését kÃvánja 1948 óta.l
A két nemzet aggódik Barack Obama elnök Iránnal való békére irányuló erõfeszÃtései miatt, mert szerintük ez Iránt arra bátorÃthatja, hogy agresszÃvan lépjen fel velük szemben, de eközben nem világos Obama akarata a nukleáris megállapodás tekintetében sem. Viszont ha végre megszületik a megállapodás, a legnagyobb diplomáciai teljesÃtmény lesz, amely segÃthet háttérbe szorÃtani a szaúdi-izraeli szövetséget.l
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték