Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A robotika világsztárja 'hazaérkezett Judapestre'
Zsidóságáról büszke öntudattal mesélt munkatársunknak a Brain Bar Budapest konferencia egyik világhÃrû meghÃvottja, Ken Goldberg. Az amerikai tudós-mûvész nagysikerû panelbeszélgetésen vett részt az EMIH vezetõ rabbijával. Köves Slomó sabatra invitálta a kaliforniai vendéget, aki készéggel nyilatkozott a zsido.com-nak a „technológiai sabatról”, a robotokról és Budapest remek energiáiról.
Azt mondta a vallás és a tudomány kapcsolatát fejtegetõ beszélgetésen, hogy elõször jár Budapesten, de tegnapi érkezése után azonnal otthon érzi magát.
Az egész családom Kelet-Európából származik, Budapest egy olyan város, ahol a magamfajta ember könnyen elvegyülhet. Ráadásul az önök Zsidónegyede egészen rendkÃvüli hangulatú hely. Még mindig benne van a levegõben annak érzete, amiért ezt a várost 100 éve „Judapestnek” becézték. A Brain Bar Budapest egyik munkatársa tegnap a csodálatos zsinagógák és a misztikus utcák világába kalauzolt egem.
Egy ilyen tudományos-technikai, erõteljesen futurisztikus tematikájú szakmai összejövetelen váratlanul érhette a hallgatóságot, ahogy kendõzetlen nyÃltsággal beszélt a zsidóságáról.
A vallás, az erkölcsök és a tudomány fejlõdésérõl szóló panelbeszélgetésen Steve Fuller filozófussal és Köves Slomo rabbival közösen vitattunk meg különféle kérdéseket. Nagyon tetszett, és legalább annyira meg is lepett az, amit és ahogy mondott az önök rendkÃvül fiatal rabbija. Igaz, õ viccesen orthodox-szá szeretett volna engem változtatni a találkozás végére, de én megmaradok a magam kulturális zsidó vonalán. Úgy gondolom, hogy a talmudi és a tórai példázatok, a felvetett morális utalások közepette logikus volt megosztanom a saját családi örökségemet, az én szekuláris, kulturális zsidó identitásomat.
Ennek egyik formája az a kezdeményezés, aminek ön pár éve a követõje: sabatkor „off screan-re” vált, vagyis digitálisan és elektronikusan elzárkózik a világ elõl. Kifejtené ezt egy kicsit alaposabban?
Feleségemmel, aki szintén mûvész, és sok zsidó témájú dokumentumfilmet készÃtettünk közösen, elhatároztuk pár évvel ezelõtt, hogy péntek estétõl szombat estig nem kapcsoljuk be a számÃtógépünket, sõt, az okostelefonunkhoz sem nyúlunk. Ez a mi „unplagged – technológiai sabatunk”. Ez egy elterjedõben lévõ szokás Kaliforniában, ahol mi lakunk. Nekünk óriási változást hozott az életünkbe. Sokkal hosszabbak lettek a szombatjaink, és nagyon jó érzés, hogy többet és minõségi idõt tudunk a lányainkkal és a szeretteinkkel, barátainkkal, vagy egyszerûen csak magunkkal, a gondolatainkkal tölteni.
Az elõadásából kiderült, hogy egyik lányát Odessa Goldbergnek hÃvják. Ukrán és belorusz a családi háttere?
Igen. Õseim közül szerencsére sokan még el tudtak menekülni a pogromok elõl Amerikába. Azonban, az én és a feleségem családjában is voltak olyanok, akik odavesztek a holokauszt idején. Fontos nekünk a múlt ismerete és tiszteletben tartása, ezért gondoltuk azt, hogy az amúgy is különlegesen hangzó Odessa szép név lenne a nagyobbik lányunknak.
Ön Nigériában született. Gondolom, nem csak a „bolygó-zsidó” mentalitás vezethette a szüleit az afrikai térségbe.
Több mint kalandvágy lehetett a dolog mögött, amolyan tipikus ’60-as évekbeli romantika: a szüleim tanáremberek voltak, és azzal a szándékkal éltek pár évet Nigériában, hogy segÃtsenek az elmaradott ország diákjainak. Én éppen akkor fogantam. Ami hasonlóság közöttük és közöttem, hogy Afrika engem is érdekel. Sok olyan kÃsérletet végeztünk, amelyek oktatási robot-modelleket fejlesztenek, és amelyek segÃtenék az elmaradott térségek gyermekeinek felzárkóztatását.
Ön a mostani budapesti rendezvény egyik legnevesebb meghÃvottja, a Berkeley egyetem professzora, számos tudományos publikáció szerzõje. Az elmúlt 10 évben több mint 400 elõadást tartott világszerte. Köztük a davosi világgazdasági tanácskozáson is. Mindemellett vezetõ nemzetközi kortársmûvészeti intézmények visszatérõen meghÃvott mûvésze. Mindez hogyan fér meg egymás mellett?
Nos, valóban sok mindennel foglalkozom. Feltaláló is vagyok, de csináltam több filmet is, az egyik legsikeresebbnek az a cÃme, hogy a Törzs (Tribe). Ebben Barbie-bakákon keresztül próbáljuk érzékelni a zsidóság specifikumait a többi etnikumhoz képest. Alapvetõen kÃváncsi és kÃsérletezõ szellemû ember vagyok. Szerencsére vannak, akiket érdekelnek a gondolataim, én pedig örömömet lelem téziseim továbbfejlesztésében. Azt gondolom, hogy inkább gyakorlatias ember vagyok. Szeretek utazni és más kultúrákkal találkozni. Budapest teljesen lenyûgöz. Nagyon remélem, mielõbb visszatérhetek ide a családommal. Rengeteg remek energia van itt a városban, sok értékes és kiváló tudóssal, a jövõ kérdéseit kutató elmével. Nagyon szÃnvonalas programot szerveznek a Brain Bar Budapest rendezõi.
Ami a robotikai kutatásait illeti: azt mondta, hogy a robotokat egy metaforaként amolyan földönkÃvüli, jövõbõl érkezett emigránsokhoz tudná hasonlÃtani.
Igen, ráadásul szoros rokonságban állnak Kelet-Európával. Ismert, hogy a cseh Ãrónak, Karel Capeknek köszönhetjük a robot szót. A Gólem legendája is értelmezhetõ amolyan robot-történetként. Számomra a robotok ellentétes indulatok, feszültségek állandóságából fogant lények, és mint a történelem tanúsÃthatja, ez a régió minden turbulenciájával termékeny talajává tudott válni és tud válni a robotikus, földi létezõn túli technikai vÃvmányoknak.
Az elõadás után a szÃnfalak mellett hosszasan elbeszélgettek Köves Slomóval. Szabad érdeklõdni, hogy mirõl?
Oh, igen, névjegykártyát cseréltünk, és mivel itt leszek vasárnap reggelig a városban, Köves Slomó meghÃvott a sabati vacsorára a közösségébe. Nagy örömmel és kÃváncsisággal vettem e kedves gesztust, igyekszem eleget is tenni a meghÃvásnak.
WR
Link
Azt mondta a vallás és a tudomány kapcsolatát fejtegetõ beszélgetésen, hogy elõször jár Budapesten, de tegnapi érkezése után azonnal otthon érzi magát.
Az egész családom Kelet-Európából származik, Budapest egy olyan város, ahol a magamfajta ember könnyen elvegyülhet. Ráadásul az önök Zsidónegyede egészen rendkÃvüli hangulatú hely. Még mindig benne van a levegõben annak érzete, amiért ezt a várost 100 éve „Judapestnek” becézték. A Brain Bar Budapest egyik munkatársa tegnap a csodálatos zsinagógák és a misztikus utcák világába kalauzolt egem.
Egy ilyen tudományos-technikai, erõteljesen futurisztikus tematikájú szakmai összejövetelen váratlanul érhette a hallgatóságot, ahogy kendõzetlen nyÃltsággal beszélt a zsidóságáról.
A vallás, az erkölcsök és a tudomány fejlõdésérõl szóló panelbeszélgetésen Steve Fuller filozófussal és Köves Slomo rabbival közösen vitattunk meg különféle kérdéseket. Nagyon tetszett, és legalább annyira meg is lepett az, amit és ahogy mondott az önök rendkÃvül fiatal rabbija. Igaz, õ viccesen orthodox-szá szeretett volna engem változtatni a találkozás végére, de én megmaradok a magam kulturális zsidó vonalán. Úgy gondolom, hogy a talmudi és a tórai példázatok, a felvetett morális utalások közepette logikus volt megosztanom a saját családi örökségemet, az én szekuláris, kulturális zsidó identitásomat.
Ennek egyik formája az a kezdeményezés, aminek ön pár éve a követõje: sabatkor „off screan-re” vált, vagyis digitálisan és elektronikusan elzárkózik a világ elõl. Kifejtené ezt egy kicsit alaposabban?
Feleségemmel, aki szintén mûvész, és sok zsidó témájú dokumentumfilmet készÃtettünk közösen, elhatároztuk pár évvel ezelõtt, hogy péntek estétõl szombat estig nem kapcsoljuk be a számÃtógépünket, sõt, az okostelefonunkhoz sem nyúlunk. Ez a mi „unplagged – technológiai sabatunk”. Ez egy elterjedõben lévõ szokás Kaliforniában, ahol mi lakunk. Nekünk óriási változást hozott az életünkbe. Sokkal hosszabbak lettek a szombatjaink, és nagyon jó érzés, hogy többet és minõségi idõt tudunk a lányainkkal és a szeretteinkkel, barátainkkal, vagy egyszerûen csak magunkkal, a gondolatainkkal tölteni.
Az elõadásából kiderült, hogy egyik lányát Odessa Goldbergnek hÃvják. Ukrán és belorusz a családi háttere?
Igen. Õseim közül szerencsére sokan még el tudtak menekülni a pogromok elõl Amerikába. Azonban, az én és a feleségem családjában is voltak olyanok, akik odavesztek a holokauszt idején. Fontos nekünk a múlt ismerete és tiszteletben tartása, ezért gondoltuk azt, hogy az amúgy is különlegesen hangzó Odessa szép név lenne a nagyobbik lányunknak.
Ön Nigériában született. Gondolom, nem csak a „bolygó-zsidó” mentalitás vezethette a szüleit az afrikai térségbe.
Több mint kalandvágy lehetett a dolog mögött, amolyan tipikus ’60-as évekbeli romantika: a szüleim tanáremberek voltak, és azzal a szándékkal éltek pár évet Nigériában, hogy segÃtsenek az elmaradott ország diákjainak. Én éppen akkor fogantam. Ami hasonlóság közöttük és közöttem, hogy Afrika engem is érdekel. Sok olyan kÃsérletet végeztünk, amelyek oktatási robot-modelleket fejlesztenek, és amelyek segÃtenék az elmaradott térségek gyermekeinek felzárkóztatását.
Ön a mostani budapesti rendezvény egyik legnevesebb meghÃvottja, a Berkeley egyetem professzora, számos tudományos publikáció szerzõje. Az elmúlt 10 évben több mint 400 elõadást tartott világszerte. Köztük a davosi világgazdasági tanácskozáson is. Mindemellett vezetõ nemzetközi kortársmûvészeti intézmények visszatérõen meghÃvott mûvésze. Mindez hogyan fér meg egymás mellett?
Nos, valóban sok mindennel foglalkozom. Feltaláló is vagyok, de csináltam több filmet is, az egyik legsikeresebbnek az a cÃme, hogy a Törzs (Tribe). Ebben Barbie-bakákon keresztül próbáljuk érzékelni a zsidóság specifikumait a többi etnikumhoz képest. Alapvetõen kÃváncsi és kÃsérletezõ szellemû ember vagyok. Szerencsére vannak, akiket érdekelnek a gondolataim, én pedig örömömet lelem téziseim továbbfejlesztésében. Azt gondolom, hogy inkább gyakorlatias ember vagyok. Szeretek utazni és más kultúrákkal találkozni. Budapest teljesen lenyûgöz. Nagyon remélem, mielõbb visszatérhetek ide a családommal. Rengeteg remek energia van itt a városban, sok értékes és kiváló tudóssal, a jövõ kérdéseit kutató elmével. Nagyon szÃnvonalas programot szerveznek a Brain Bar Budapest rendezõi.
Ami a robotikai kutatásait illeti: azt mondta, hogy a robotokat egy metaforaként amolyan földönkÃvüli, jövõbõl érkezett emigránsokhoz tudná hasonlÃtani.
Igen, ráadásul szoros rokonságban állnak Kelet-Európával. Ismert, hogy a cseh Ãrónak, Karel Capeknek köszönhetjük a robot szót. A Gólem legendája is értelmezhetõ amolyan robot-történetként. Számomra a robotok ellentétes indulatok, feszültségek állandóságából fogant lények, és mint a történelem tanúsÃthatja, ez a régió minden turbulenciájával termékeny talajává tudott válni és tud válni a robotikus, földi létezõn túli technikai vÃvmányoknak.
Az elõadás után a szÃnfalak mellett hosszasan elbeszélgettek Köves Slomóval. Szabad érdeklõdni, hogy mirõl?
Oh, igen, névjegykártyát cseréltünk, és mivel itt leszek vasárnap reggelig a városban, Köves Slomó meghÃvott a sabati vacsorára a közösségébe. Nagy örömmel és kÃváncsisággal vettem e kedves gesztust, igyekszem eleget is tenni a meghÃvásnak.
WR
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2015. June 07. 18:17:04
#2 |
GERRY
- 2015. June 07. 19:08:35
#3 |
BOTOND
- 2015. June 08. 00:03:31
#4 |
enid
- 2015. June 08. 19:04:20
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték