Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ötvenmilliárdos üzlet a letelepedés
Igen jól profitálhattak a közvetítõcégek a letelepedési államkötvények értékesítésébõl: csak tavaly 50 milliárd forint folyhatott be a cégekhez, amelyért cserébe 172 milliárd forint névértékû magyar állampapírt értékesítettek. Nem tûnik rossz üzletnek 29 százalékos haszonkulccsal dolgozni, fõleg annak tükrében, hogy a globális szereplõk beérik 0,2–0,3 százalékkal is.
Májusban újabb 74 külföldi jegyzett le a közvetítõvállalkozásokon keresztül magyar letelepedési államkötvényt, összesen 22,2 millió euró, vagyis 6,9 milliárd forint értékben – közölte a Magyar Nemzettel az Államadósság-kezelõ Központ (ÁKK). Érdekesség, hogy a múlt hónap volt az elsõ, amikor már csak a drágább, 300 ezer eurós névértékû papírból értékesített az ÁKK. (Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, az áprilisban eladott 67 kötvénybõl öt darab még a régi, 250 ezer értékû állampapír volt.) Ezzel május végére 2528 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, névértéken számolva 641,45 millió euróval, tegnapi árfolyamon számítva 199,5 milliárd forinttal gazdagítva a magyar államkasszát.
A valóságban ugyanakkor ennél sokkal kevesebb bevétele származott a magyar államnak. Ha csak a tavaly év végéig értékesített 2213 kötvénybõl indulunk ki, akkor az ÁKK adatai szerint 172 milliárd forint névértékû állampapír fogyott. A valóságban azonban csupán 152,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, 19,2 milliárd forintot hagyott ott az állam a közvetítõvállalkozásoknál. A háromszázezer eurós letelepedési kötvények után járó hozamot azonban nem a külföldi befektetõk, hanem többségében azok a közvetítõvállalkozások fölözik le, amelyek – egy kivételével – az offshore cégek körében népszerû szigeteken vannak bejegyezve. A letelepedési kötvény kamata ugyanis az ötéves eurókötvények hozamát követi, pontosabban a másodpiaci hozamnál 1,5 százalékkal olcsóbb befektetési formát jelent a külföldieknek. A külföldi befektetõ – miután átad a közvetítõcégnek 300 ezer eurót – jelenleg csupán 271 ezer euróért vesz kötvényt, mivel diszkontáron jut hozzá, ugyanis az állampapír öt év múlva fog 300 ezer eurót érni. A 29 ezer eurós különbséget a magyar adófizetõk állják.
A törvény ugyanakkor – a kamatkörnyezet változásától függetlenül – kétszázalékos minimumhozamot garantál a vásárlóknak. Az alacsony kamatkörnyezet hatására ugyanakkor az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az ötéves euróalapú magyar kötvény már 1,8 százalékos hozam körül cserél gazdát a másodlagos piacon, vagyis jelenleg olcsóbban tudná magát finanszírozni az állam piaci körülmények között.
Kötvények és letelepedés
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkezõ befektetõk, akik legalább 300 ezer euró névértékû, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejû államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-ban hozott törvény ugyanakkor elõírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítõcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az ÁKK-nál, és a külföldi befektetõ a cég által kibocsátott értékjegyet kap. A vállalkozások amellett hogy olcsóbban jutnak a kötvényhez, de – a papír diszkont jellege miatt – drágábban adják azt tovább, ráadásul még 45 ezer euró, 14 millió forintnyi közvetítõi díjat is kérnek az ügyfelektõl. Tavaly a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson, Szingapúrban és Schaanban (Liechtenstein) bejegyzett cégeknek – a 19,2 milliárd forintos hasznon túl – további közel 31 milliárd forintos bevételt jelenthetett a kötvényekkel való kereskedés. Igaz, hogy a cégeknek költségeik is vannak.
A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy az állam 172 milliárd forint névértékû államkötvény-értékesítéséhez 50 milliárd forintos marketing- és egyéb költség társul. A konstrukciót éppen e miatt a 29 százalékos haszonkulcs miatt kritizálják, mivel a korábbi dollárkötvény-kibocsátások alkalmával a globális szereplõk – a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank – mindezt például 0,2–0,3 százalékos haszonkulcs mellett bonyolították le. Az már csak hab a tortán, hogy a vállalkozások által kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatban az ÁKK-nak nincs információja. Sõt, a vállalkozások az értékesítési folyamataikkal, stratégiájukkal, kibocsátási terveikkel kapcsolatban az engedélyre való jelentkezésük keretében a parlament gazdasági bizottságát tájékoztatják.
Link
Májusban újabb 74 külföldi jegyzett le a közvetítõvállalkozásokon keresztül magyar letelepedési államkötvényt, összesen 22,2 millió euró, vagyis 6,9 milliárd forint értékben – közölte a Magyar Nemzettel az Államadósság-kezelõ Központ (ÁKK). Érdekesség, hogy a múlt hónap volt az elsõ, amikor már csak a drágább, 300 ezer eurós névértékû papírból értékesített az ÁKK. (Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, az áprilisban eladott 67 kötvénybõl öt darab még a régi, 250 ezer értékû állampapír volt.) Ezzel május végére 2528 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, névértéken számolva 641,45 millió euróval, tegnapi árfolyamon számítva 199,5 milliárd forinttal gazdagítva a magyar államkasszát.
A valóságban ugyanakkor ennél sokkal kevesebb bevétele származott a magyar államnak. Ha csak a tavaly év végéig értékesített 2213 kötvénybõl indulunk ki, akkor az ÁKK adatai szerint 172 milliárd forint névértékû állampapír fogyott. A valóságban azonban csupán 152,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, 19,2 milliárd forintot hagyott ott az állam a közvetítõvállalkozásoknál. A háromszázezer eurós letelepedési kötvények után járó hozamot azonban nem a külföldi befektetõk, hanem többségében azok a közvetítõvállalkozások fölözik le, amelyek – egy kivételével – az offshore cégek körében népszerû szigeteken vannak bejegyezve. A letelepedési kötvény kamata ugyanis az ötéves eurókötvények hozamát követi, pontosabban a másodpiaci hozamnál 1,5 százalékkal olcsóbb befektetési formát jelent a külföldieknek. A külföldi befektetõ – miután átad a közvetítõcégnek 300 ezer eurót – jelenleg csupán 271 ezer euróért vesz kötvényt, mivel diszkontáron jut hozzá, ugyanis az állampapír öt év múlva fog 300 ezer eurót érni. A 29 ezer eurós különbséget a magyar adófizetõk állják.
A törvény ugyanakkor – a kamatkörnyezet változásától függetlenül – kétszázalékos minimumhozamot garantál a vásárlóknak. Az alacsony kamatkörnyezet hatására ugyanakkor az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az ötéves euróalapú magyar kötvény már 1,8 százalékos hozam körül cserél gazdát a másodlagos piacon, vagyis jelenleg olcsóbban tudná magát finanszírozni az állam piaci körülmények között.
Kötvények és letelepedés
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkezõ befektetõk, akik legalább 300 ezer euró névértékû, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejû államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-ban hozott törvény ugyanakkor elõírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítõcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az ÁKK-nál, és a külföldi befektetõ a cég által kibocsátott értékjegyet kap. A vállalkozások amellett hogy olcsóbban jutnak a kötvényhez, de – a papír diszkont jellege miatt – drágábban adják azt tovább, ráadásul még 45 ezer euró, 14 millió forintnyi közvetítõi díjat is kérnek az ügyfelektõl. Tavaly a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson, Szingapúrban és Schaanban (Liechtenstein) bejegyzett cégeknek – a 19,2 milliárd forintos hasznon túl – további közel 31 milliárd forintos bevételt jelenthetett a kötvényekkel való kereskedés. Igaz, hogy a cégeknek költségeik is vannak.
A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy az állam 172 milliárd forint névértékû államkötvény-értékesítéséhez 50 milliárd forintos marketing- és egyéb költség társul. A konstrukciót éppen e miatt a 29 százalékos haszonkulcs miatt kritizálják, mivel a korábbi dollárkötvény-kibocsátások alkalmával a globális szereplõk – a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank – mindezt például 0,2–0,3 százalékos haszonkulcs mellett bonyolították le. Az már csak hab a tortán, hogy a vállalkozások által kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatban az ÁKK-nak nincs információja. Sõt, a vállalkozások az értékesítési folyamataikkal, stratégiájukkal, kibocsátási terveikkel kapcsolatban az engedélyre való jelentkezésük keretében a parlament gazdasági bizottságát tájékoztatják.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kakas
- 2015. June 09. 08:52:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.