Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A fájdalomcsillapÃtók és a szorongáscsökkentõk gyilkosságra hajlamosÃthatnak?
Már értem, miért van ölhetnékem! le kell álljak a bogyókkal. De akkor mitõl hallu-cionállok? A fájdalomcsillapÃtók és a benzodiazepinek szignifikánsan fokozzák a gyilkossági hajlamot, miközben az antidepresszÃvumok használata csak enyhe kockázatemelkedéssel társul – állÃtja egy finn tanulmány.
Régóta izgatja a közvéleményt az a kérdés, hogy a pszichiátriai szerek fokozzák-e hirtelen erõszakos viselkedés fellépésének esélyét. A témában készült eddigi elsõ vizsgálat kapcsán finn kutatók arról számoltak be, hogy a központi idegrendszerre ható gyógyszerek szedése valóban fokozza annak esélyét, hogy a beteg erõszakos cselekményt, köztük gyilkosságot követ el.
Ebbõl a szempontból a fájdalomcsillapÃtók és egyes benzodiazepinek jelentik a legnagyobb kockázatot – mondják −, miközben az antidepresszÃvumok szedése csak kisfokú kockázatemelkedéssel társul.
„Azt gondoljuk, hogy ezek a vegyületek az adott személy impulzuskontrollját befolyásolják – fogalmazott a közlemény elsõ szerzõje, dr. Jari Tiihonen professzor a Medical Dailynek. − Az egyetlen meglepõ eredmény az volt, hogy a fájdalomcsillapÃtók ugyancsak fokozzák a kockázatot.”
Miközben a korábbi kutatások elsõsorban az antidepresszÃvumokra korlátozva elemezték a mellékhatásokat, Tiihonen munkacsoportja egy sor pszichotróp szert bevont az összehasonlÃtó analÃzisbe. Tiihonen és munkatársai a 2003 és 2011 közötti idõszakot felölelõen olyan személyek gyógyszerszedését elemezték a cselekmény elkövetése elõtti idõszakban, akik késõbb gyilkosságot követtek el. Ehhez az országos adatbázist használták, mely a gyógyszerrendelésre és a bûnelkövetésre vonatkozóan is gyûjtött adatokat. A szerzõk minden elkövetõhöz 10 olyan kontrollszemélyt rendeltek hozzá, akik nemüket, életkorukat és lakhelyüket illetõen megegyeztek az indexszeméllyel.
„Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a benzodiazepinek és a fájdalomcsillapÃtók jelentõsen fokozott kockázatot képviselnek, az antidepresszÃvumokról azonban már nem mondható el ugyanez” – emelte ki Tiihonen. Egészen pontosan: az antidepresszÃvumok 31 százalékkal emelik a kockázatot, a benzodiazepinek 45 százalékkal, az opioid fájdalomcsillapÃtók 92 százalékkal, mÃg a gyulladáscsökkentõ fájdalomcsillapÃtók 206 százalékkal.
A benzodiazepineket sok esetben igen nagy dózisban rendelik és igen hosszú idõn keresztül alkalmazzák. A szakemberek egy ideje tudják, hogy a benzodiazepinek gyengÃthetik az impulzuskontrollt, miközben a fájdalomcsillapÃtók az emociomális feldolgozás folyamatára hathatnak.
Az elkövetõk medián életkora 36,3 év volt, a férfiak aránya 88 százalék, és a 4 százalékot sem érte el azon elkövetõk aránya, akiknek egynél több áldozatuk volt. Az elkövetõk körülbelül 79 százaléka alkoholintoxikációban szenvedett, 5 százalékuk tiltott szert használt. Az intoxikációban szenvedõk nagy aránya ellenére a szerzõk úgy látják, hogy a gyógyszercsoportok közötti különbségeket nem magyarázza az alkohol és más szerek egyidejû használata.
„Érdekes lenne az eredményeket összehasonlÃtani, ha valaki más országokban is végezne hasonló vizsgálatot” – veti fel a vizsgálat vezetõje, aki ugyanakkor tisztában van az ilyen jellegû vizsgálatok nehézségeivel is. Nem sok olyan ország van a világon például, mely rendelkezik az ehhez szükséges regiszterekkel. Emellett vannak olyan államok is (pl. Kolumbia), ahol a szervezett bûnözés következtében igen nagy a gyilkosságok aránya. Ezek a gyilkosok elõre eltervelten követik el cselekményüket, mÃg „a fejlett országokban a gyilkosságok jelentõs része hirtelen felindulásból történik”. Az elõre eltervelt gyilkosságokat pedig nagy valószÃnûséggel nem befolyásolja a gyógyszerhasználat.
(Forrás: Tiihonen J, Lehti M, Aaltonen M, Kivivuori J, Kautiainen H, Virta L, Hoti F, Tanskanen A, Korhonen P. Psychotropic drugs and homicide: a prospective cohort study from Finland. World Psychiatry. 2015.)
Link
Régóta izgatja a közvéleményt az a kérdés, hogy a pszichiátriai szerek fokozzák-e hirtelen erõszakos viselkedés fellépésének esélyét. A témában készült eddigi elsõ vizsgálat kapcsán finn kutatók arról számoltak be, hogy a központi idegrendszerre ható gyógyszerek szedése valóban fokozza annak esélyét, hogy a beteg erõszakos cselekményt, köztük gyilkosságot követ el.
Ebbõl a szempontból a fájdalomcsillapÃtók és egyes benzodiazepinek jelentik a legnagyobb kockázatot – mondják −, miközben az antidepresszÃvumok szedése csak kisfokú kockázatemelkedéssel társul.
„Azt gondoljuk, hogy ezek a vegyületek az adott személy impulzuskontrollját befolyásolják – fogalmazott a közlemény elsõ szerzõje, dr. Jari Tiihonen professzor a Medical Dailynek. − Az egyetlen meglepõ eredmény az volt, hogy a fájdalomcsillapÃtók ugyancsak fokozzák a kockázatot.”
Miközben a korábbi kutatások elsõsorban az antidepresszÃvumokra korlátozva elemezték a mellékhatásokat, Tiihonen munkacsoportja egy sor pszichotróp szert bevont az összehasonlÃtó analÃzisbe. Tiihonen és munkatársai a 2003 és 2011 közötti idõszakot felölelõen olyan személyek gyógyszerszedését elemezték a cselekmény elkövetése elõtti idõszakban, akik késõbb gyilkosságot követtek el. Ehhez az országos adatbázist használták, mely a gyógyszerrendelésre és a bûnelkövetésre vonatkozóan is gyûjtött adatokat. A szerzõk minden elkövetõhöz 10 olyan kontrollszemélyt rendeltek hozzá, akik nemüket, életkorukat és lakhelyüket illetõen megegyeztek az indexszeméllyel.
„Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a benzodiazepinek és a fájdalomcsillapÃtók jelentõsen fokozott kockázatot képviselnek, az antidepresszÃvumokról azonban már nem mondható el ugyanez” – emelte ki Tiihonen. Egészen pontosan: az antidepresszÃvumok 31 százalékkal emelik a kockázatot, a benzodiazepinek 45 százalékkal, az opioid fájdalomcsillapÃtók 92 százalékkal, mÃg a gyulladáscsökkentõ fájdalomcsillapÃtók 206 százalékkal.
A benzodiazepineket sok esetben igen nagy dózisban rendelik és igen hosszú idõn keresztül alkalmazzák. A szakemberek egy ideje tudják, hogy a benzodiazepinek gyengÃthetik az impulzuskontrollt, miközben a fájdalomcsillapÃtók az emociomális feldolgozás folyamatára hathatnak.
Az elkövetõk medián életkora 36,3 év volt, a férfiak aránya 88 százalék, és a 4 százalékot sem érte el azon elkövetõk aránya, akiknek egynél több áldozatuk volt. Az elkövetõk körülbelül 79 százaléka alkoholintoxikációban szenvedett, 5 százalékuk tiltott szert használt. Az intoxikációban szenvedõk nagy aránya ellenére a szerzõk úgy látják, hogy a gyógyszercsoportok közötti különbségeket nem magyarázza az alkohol és más szerek egyidejû használata.
„Érdekes lenne az eredményeket összehasonlÃtani, ha valaki más országokban is végezne hasonló vizsgálatot” – veti fel a vizsgálat vezetõje, aki ugyanakkor tisztában van az ilyen jellegû vizsgálatok nehézségeivel is. Nem sok olyan ország van a világon például, mely rendelkezik az ehhez szükséges regiszterekkel. Emellett vannak olyan államok is (pl. Kolumbia), ahol a szervezett bûnözés következtében igen nagy a gyilkosságok aránya. Ezek a gyilkosok elõre eltervelten követik el cselekményüket, mÃg „a fejlett országokban a gyilkosságok jelentõs része hirtelen felindulásból történik”. Az elõre eltervelt gyilkosságokat pedig nagy valószÃnûséggel nem befolyásolja a gyógyszerhasználat.
(Forrás: Tiihonen J, Lehti M, Aaltonen M, Kivivuori J, Kautiainen H, Virta L, Hoti F, Tanskanen A, Korhonen P. Psychotropic drugs and homicide: a prospective cohort study from Finland. World Psychiatry. 2015.)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2015. June 10. 19:26:22
#2 |
Niah2004
- 2015. June 10. 22:40:07
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték