Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Jelentsd fel a gyilkosodat, a megbízást adónál?!
Már csak azt nem értem, mi ebben az új? Pintér és Bene is OTP-s, de hát van még ott több szemét is. Évekkel ezelõtt már hoztuk az infót. Reménykeltõ elsõ tárgyalás az Európai Bíróságnak kedvezõ ítéletei figyelembevételével Mellékletben látható keresetlevélben az alábbi kereseti kérelmet terjesztettem elõ a Fõvárosi Törvényszék elõtt folyamatban lévõ peres eljárásban: „k e r e s e t t e l élek és kérem T. Fõvárosi Törvényszéket arra, hogy állapítsa meg az Aegon Magyarország Zrt alperes és felperes között 2008. január 7-én megkötött kölcsönszerzõdés 5.1. pontban írt„Az ügyleti kamat és a Kezelési költség a Hitelezõ mindenkor hatályos Lakossági Hitelezési Üzletszabályzatában meghatározottak szerint kerül kiszámításra. A türelmi idõszak lejártás követõen a Hitelezõ az eredeti esedékességi idõpontok változatlanul hagyásával új annuitásos Törlesztõ részletet határoz meg, melyben az Adós a Kölcsön tõkéjét és a mindenkor hatályos Üzleti kamatát, valamint a Kezelési költséget havi egyenlõ összegben kötelesek a Hitelezõnek vissza-, illetve megfizetni.” „A havi fizetési kötelezettség forint ellenértékét a hitelezõ az általa a mindenkor hatályos Üzletszabályzata szerint képzett és hivatalosan közzétett Törlesztési árfolyam alapján állapítja meg.” és 5.2. pontban írt„A Hitelezõ jogosult az egyes Kamatperiódusokra új havi Törlesztõ részletet meghatározni és arról, valamint a megváltozott egyéb feltételekrõl az Adóst a jelen szerzõdésben hivatkozott Értesítõ Levél útján – legkésõbb a soron következõ Törlesztõ részlet esedékességét 10 nappal megelõzõen – tájékoztatni.” szerzõdési feltételeinek semmiségen alapuló érvénytelenségét, valamint ennek jogkövetkezményeként állapítsa meg azt, hogy 2008. január 7. napjától a szerzõdés megkötésétõl kezdõdõen nem jelentenek kötelezettséget az adósokra nézve ezek a semmis szerzõdési feltételek állapítsa meg azt, hogy alperesnek 2012. március 9-i kölcsönszerzõdést felmondó nyilatkozata érvénytelen, kötelezze alperest perköltség viselésére.” --------------------------------- Erre a periratomra tekintettel a mellékletben ugyancsak olvasható elõkészítõ iratban terjesztette elõ alperesi bank az érdemi ellenkérelmét, és sajátosan félrevezetõ megállapítással kezdi ebben védekezését: „A jelen per tárgya …….a szerzõdés részévé vált szerzõdési feltételt tisztességtelennek állított kikötései érvényességének megállapítása.” Ugyanis minden polgári per tárgyának megnevezését a felperes által elõterjesztett kereseti kérelem tartalma adja, és mivel a kereseti kérelmem szerint szerzõdési feltételek érvénytelenségének megállapítását kérelmeztem, ebben a perben a bíróság szerzõdési feltételek érvényességét erre irányuló kérelem híján nem állapíthatja meg. Csak az érvénytelenségét. --------------------------------- Ellenben az ellenkérelem következõ bekezdésében írtakat összefoglalva már a korábbinál fontosabb mondattal zárja alperes védekezését: „Ezért a perbeli jogvita elbírálása során az irányelv, illetve döntés közvetlenül nem, hanem az ezekkel harmonizáló nemzeti jogszabályok alkalmazhatók.” (Szókihagyás folytán elírás történt itt, ezért helyesen „nemzeti jogszabályok által alkalmazhatók.” szavak figyelembevételével kell értelmezni ezt a mondatot az alábbiak szerint.) Ily módon utalt itt alperes a keresetlevelemben felhozott 93/13 EGK Irányelvre, illetve a Luxemburgi Bíróság C-472/10 számú ítéletére, és állította ezekrõl tehát azt, hogy ezek csak az „ezekkel harmonizáló nemzeti jogszabályok által alkalmazhatók” Természetesen egyezik álláspontom ezzel kapcsolatosan az alperessel azért, mert minden pernek jogi alapját anyagi jogszabály adja, de mivel az EU Irányelvek, és a Luxemburgi Bírósági ítélet nem anyagi jogszabály, hanem Európa országaiban alkalmazandó anyagi és eljárásjogi jogszabályok egységes jogértelmezési gyakorlata érdekében hozzák meg, fel sem merült bennem az, hogy a Ptk. 209. § és 209/A § jogalap megjelölés nélkül hivatkozzak EU Irányelvre, vagy döntésre. Azért hivatkozom 93/13. EGK Irányelvre és EU Bírósági döntésre, hogy ezek szellemében, figyelembevételével alkalmazzák a Ptk. 209. és 209/A §-okat. --------------------------------- Egyébként pedig mindenki számára feltûnhet ebbõl az alperesi védekezésbõl, hogy amikor az általam említett „döntés” –re hivatkozik alperesi jogi képviselõ, akkor jól tudja azt iratomból azt, hogy ez a döntés a Luxemburgi Bíróság C-472/10 számú döntése, de nem hivatkozik arra, amire a Bankszövetség Vezetõ jogtanácsosa, valamint Binder István a PSZÁF szóvivõje teljesen alaptalanul hivatkozott: „AZ ITÉLETBEN NINCS ARRÓL SZÓ, HOGY EGY TISZTESSÉGTELENSÉGET KIMONDÓ ÍTÉLET OLYAN SZEMPONTBÓL IS AKÁR GENERÁLISAN KÖTELEZÕ, HOGY ANNAK SZEKTOROKON ÁT IS ÉRVÉNYESÜLNIE KELL, ÉS MONDJUK AKÁR A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK AUTOMATIKUSAN A MÁS SZEKTORBAN SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNNYEL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETET MINDEN TOVÁBBI VIZSGÁLÓDÁS NÉLKÜL ÁT KELLENE VENNIE A GYAKORLATÁBAN. A TISZTESSÉGTELENSÉGET UGYANIS ESETRÕL ESETRE KELL MEGITÉLNI” Ebbõl a körülménybõl pedig több következtetés is levonható. Az egyik az, hogy peren kívül csak azért tesznek nyilvánvalóan alaptalan állításokat, hogy elijesszék az embereket az adósok számára reményt keltõ peres eljárástól, vagy a másik következtetés az, hogy csak azért beszélnek ekként minden valós alap nélkül, mert így akarják biztosítani a PSZÁF számára azt a lehetõséget, hogy elsõrendû feladatukat ne teljesítsék, azaz a közérdekû pereket a PSZÁF minden bankkal szemben haladéktalanul ne kezdeményezzen, de az is következik ebbõl az is, hogy peres eljárásban ez a fajta védekezés tarthatatlan, megalapozatlan, indokolatlan, és ezért mellõzték. ======================== Továbbhaladva az alperesi védekezõ iratban a következõk olvashatók: „Jogi álláspontunk szerint a megjelölt szerzõdési feltételek a Ptk. 209. § 6. bekezdésére figyelemmel nem minõsülnek tisztességtelennek, mivel a Hpt. 210. § 3. bekezdésében, illetve a Hpt. 213. § 1. bekezdés b. pontjában foglaltaknak teljes egészében megfelelnek.” Ennek a megállapításnak vizsgálata elõtt elõbb tekintsük meg az alperes által hivatkozott jogszabályhelyeket: Ptk.209. § …….(6)240 Nem minõsülhet tisztességtelennek a szerzõdési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály elõírásának megfelelõen határozzák meg.Hpt. 210. § (3)955 Fogyasztóval kötött kölcsönszerzõdésben vagy pénzügyi lízingszerzõdésben az ügyfél számára kedvezõtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezõtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelezõ akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerzõdés tartalmazza, valamint a hitelezõ árazási elveit írásban rögzítette., és idézzük fel az alperes által említett 18/1999. (II.5.) kormányrendeletnek. ide vonatkozó részét is:18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerzõdésben tisztességtelennek minõsülõ feltételekrõl2. § „A fogyasztói szerzõdésben az ellenkezõ bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerzõdési feltételt, amely…. d) lehetõvé teszi, hogy a fogyasztóval szerzõdõ fél a szerzõdést egyoldalúan, a szerzõdésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerzõdésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetõvé teszi, hogy a fogyasztóval szerzõdõ fél a szerzõdést egyoldalúan, a szerzõdésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerzõdéstõl azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani” A Kormányrendeletnek idézett rendelkezése 2006. március 1-tõl az EU jogharmonizáció folytán hatályos, és tartalma szerint azt jelenti, hogy az esetben, ha fogyasztói szerzõdésnek tekintendõ banki kölcsönszerzõdés esetén az adós a kölcsönszerzõdésnek arról a szerzõdési feltételérõl, mely lehetõvé teszi a törlesztõ részletnek a bank általi egyoldalúan megemelését, azt állítja, hogy azért tisztességtelen, mert megengedi a szerzõdésbe foglalt alapos ok nélküli módosítást is, akkor a bankot terheli annak a bizonyításnak kötelezettsége, hogy ez az adósi állítás nem igaz. A banki bizonyítás elmaradása esetén pedig az adós által hivatkozott szerzõdési feltételt tisztességtelennek és ennek folytán a Ptk. 209/A § alapján semmisnek is kell tekinteni. Ennek eredményeként pedig a perbeli bank jogi képviselõjének érvelése összedõlt. Hiszen csak azért lehetett így megfogalmazni a Kormányrendeletnek rendelkezését, mert ebben az esetben a Ptk. 209. § 6. bek-be foglalt rendelkezésre hivatkozás szóba sem jöhet. A jogharmonizációs eljárást követõen, az alperes által is elismerten nemzeti jogszabályokba beépített EU Irányelvekre – jelen esetben a 93/13. EGK Irányelv – tekintettel jogszabályaink egyetlen rendelkezése sem állhat útjába a jogharmonizációs eljárás folytán létrejött, jelenleg hatályos Kormányrendeleti idézett rendelkezésnek. Annak rendelkezésnek, melynek második fordulatából „a fogyasztóval szerzõdõ fél a szerzõdést egyoldalúan, a szerzõdésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerzõdéstõl azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani” még az is következik, hogy akkor sincs esélye alperesnek a pernyerésre, ha történetesen bizonyítani tudná a bank a bizonyíthatatlant. Azt, hogy alapos okkal emelgeti egyoldaluan a törlesztõ részleteket. Hiszen ebben a helyzetben pedig tehát azért lenne tisztességtelen a kereseti kérelmem szerinti szerzõdési feltétel, mert a Kormányrendelet által megkövetelt elállási, vagy felmondási jog biztosításáról az adósok számára a szerzõdés készítése során a bank „megfeledkezett”. ================== Lábhoz a fegyvert bankok. Siralmasabb állapotban vannak jogi lehetõségeik az adósok által kezdeményezett ilyen peres eljárásokban, mint Világosnál volt Görgey hadserege. -----------------------------Csupán érdekességként nézzük meg az alperes által még említett, 2010. június 10-tõl hatálytalan Hpt 213. § 1. bekezdésének b. pontját az ezt megelõzõ idõszakra nézve: 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerzõdés, amelyik nem tartalmazza b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, Akármi legyek akkor, ha értem azt, hogy az általam indított, tisztességtelen szerzõdési feltételek semmiségének megállapítására irányuló perben a keresetlevelemre elõterjesztett alig fél oldalas alperesi ellenkérelem után erre a ma már hatálytalan törvényi rendelkezésre a bank jogi képviselõje miért hivatkozik. Talán õ arra számított, hogy erre is kellett volna hivatkoznom. Nem tudom… ===================II. Ilyen elõzmények után került sor a mellékletben látható bírósági jegyzõkönyv szerinti tárgyalásra június 16-án a Fõvárosi Törvényszék elõtt. Érvelésem eszerint a következõ volt: „Felperesi képviselõ:Én az alperesi beadványra kívánnék nyilatkozni, mert az alperes észrevétele több téves megállapítást tartalmaz. Az európai uniós irányelvet nem csak akkor kell alkalmazni ha nem építették be a magyar jogba, hanem mindig figyelembe kell venni. Kétségtelenül a Ptk. 209., 209/A. és B. §-val a magyar jogalkotók beillesztették az irányelvet a magyar jogba, azonban az irányelvhez való megfelelést mindig figyelembe kell venni. Az Európai Unió Bíróságának joga és kötelessége megkeresések alapján elõzetes döntéshozatali eljárásban értelmezni az európai uniós jogot, illetõleg azt, hogy a tagország joga megfelel-e az európai uniós jognak. A magyar üggyel kapcsolatban említettem a 472/2010. bírósági döntést, mely az egyoldalú szerzõdésmódosításokra vonatkozik. Ott azt kell vizsgálni, hogy tisztességes-e az egyoldalú szerzõdésmódosítás vagy sem. Amire az Európai Unió Bírósága rámutatott, az az, hogy az egyoldalú szerzõdésmódosítás esetén ellentételezésként biztosítani kell a fogyasztónak az elállás jogát, másrészt pedig az elállási okoknak érthetõnek és világosnak kell lennie. Az elsõ esetben a jelen szerzõdésben nincs biztosítva az adósnak az egyoldalú felmondás joga, illetõleg maguk a feltételek sem érthetõk, és világosak, ezeknek alapján ugyanis nem tudja ellenõrizni a módosítás valóságtartalmát. Miután a bankok gyakran hivatkoznak arra, hogy az Európai Unió Bíróságának az általam felhozott ítélete az Invitellel volt kapcsolatos, utalni szeretnék rá, hogy fogyasztói szerzõdésrõl szól, és az Európai Unió Bírósága már idén, egészen frissen, C-618/10. alatt hozott ki egy ítéletet, mely banki szerzõdésre vonatkozik. F/11/1. alatt csatolom. Az alperes hivatkozik arra a Htp.-re is, de álláspontom szerint egyetlen törvényben meghatározottak szerinti feltétel sincs a szerzõdésben. Én nem a Htp.-re hivatkozom, és nem arra, hogy jogszerû, vagy jogszerûtlen ez a szerzõdés. Én a 209. §-ra és a 209/A. §-ra hivatkozom, a tisztességtelenség vonatkozásában. Ebben a kontraktusban azonban a Htp. nem releváns, fogalmam sincs, hogy a szerzõdés a Htp-nek megfelel-e, vagy sem. A 209/A. § jogértelmezésében segít az irányelv. Eljáró bíró tájékoztatja a felperest, hogy a hivatkozott irányelvet a jogalkotó a magyar jogba beültette, ezért a közvetlen alkalmazására – az uniós jog szerint – nincs lehetõség. Ilyenkor a harmonizált tagállami jogszabályokat kell alkalmaznia a jogalkalmazónak. Tudomásul veszem azt, hogy közvetlenül az irányelv nem alkalmazható, csak utalni szeretnék rá, hogy figyelembe kell venni a benne foglaltakat. Szerintem a Htp. csak arra vonatkozik, hogyan kell a banknak eljárni, és a Ptk. vonatkozik arra, hogy mi a tisztességes, vagy a tisztességtelen. Én nem is hivatkozom a Htp.-re. Megjegyezni kívánom, hogy a saját jogtáramban a Htp.-nek 213. §-a nincs is, mert 2009-ben hatályon kívül helyezték. Én a Htp.-t jogalapnak nem jelöltem meg. Az alperes viszont a 209. és a 209/A. §-ok alapján a véleményét nem fejti ki. Miután egyoldalú szerzõdésmódosítás – álláspontom szerint – semmis, ebbõl jogot származtatni nem lehet, így a felmondás is semmis, miután olyan okokból mondták fel, mely semmis feltétellel kapcsolatban merült fel. Én a Ptk. 198. §-ra azért hivatkoztam, mert ha a szerzõdésmódosításra vonatkozó klauzula a szerzõdésben semmis, a nem létezõ szerzõdési feltételbõl nem keletkezhetnek kötelezettségek. A felmondás jogát a Ptk. nem tartalmazza, azt a bank határozta meg, hogy késedelem esetén jogosult felmondani. A Ptk. 300. § (1) bekezdése a kötelezetti késedelem esetén egyebekben az elállási jogot biztosítja, és ezt kerülte meg a bank, hogy nagyobb kárt okozzon az adósnak. Álláspontom szerint ez is tisztességtelen, ugyanis a bankok tudták, hogy egyre jobban, és indokolatlanul emelik majd a törlesztõ részleteket, és azt már a szerzõdéskötéskor is tudták, az elállásnál pedig elveszítették volna a törlesztõ részletek emeléséhez való jogukat. Hivatkozom a Ptk. 200. § (2) bekezdésére, hogy ez egy jogszabály megkerülésével kötött szerzõdési feltétel, és mint ilyen, semmis.”
Alperesnek perbeli nyilatkozatából pedig megállapítható az, hogy folytatva az írásbeli ellenkérelmének azt a sajátosságát, hogy a perben érvényesített igényem jogi alapjaként megjelölt Ptk. 209. § 6. bek-e kivételével sem a Ptk. 209., sem a 209/A §-sal kapcsolatos véleményérõl egy szót sem szólt, ezekrõl a tárgyaláson sem tett említést: „Alperesi képviselõ:Az általam benyújtottakat az írásbelivel egyezõen fenntartom. Csupán szeretnék rá, hogy a Ptk. a banki hitelszerzõdések esetében maga jelöli ki azt, hogy egy másik jogszabály vonatkozik a szerzõdésekre. Mindenképpen visszautasítom azt a megállapítását a felperesi képviselõnek, hogy a bankok eleve károkozásra készültek volna, s valami összeesküvés lett volna a bankok között ez ügyben. A bekövetkezett gazdasági világválság esetén a bankszektor elég nagy hátrányokat szenvedett.” Hanem ha jól értem arra utalt a jogi képviselõ, hogy nem más, mint a Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezik akként, hogy banki hitelszerzõdések esetén nem ezt a törvényt, hanem egy másik jogszabályt kell alkalmazni. Szerintem ekkor követte el a tárgyaláson az egyetlen hibát az eljáró bíró. Azzal, hogy ha a tárgyalási jegyzõkönyv szerint elõadásom közepén indokoltnak találta közölni nekem azt, hogy „Eljáró bíró tájékoztatja a felperest, hogy a hivatkozott irányelvet a jogalkotó a magyar jogba beültette, ezért a közvetlen alkalmazására – az uniós jog szerint – nincs lehetõség. Ilyenkor a harmonizált tagállami jogszabályokat kell alkalmaznia a jogalkalmazónak.”, akkor alperest fenti mondata után azonnal a Pp. alábbi rendelkezése szerint kellett volna alperesi jogi képviselõt figyelmeztetni: 8. § (1) A bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevõje jogaikat rendeltetésszerûen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. (2) A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemû joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemû gyakorlására figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemû pervitel következményeire is. Megértem én azt, hogy alperesi jogi képviselõnek csak ilyen lehetõsége maradt a perbeli védekezésre, de az semmi esetre sem megengedhetõ, hogy ügyvéd légbõl kapott jogszabályi hivatkozást tegyen polgári perben. Ami pedig a htp-vel kapcsolatos elutasító nyilatkozataimat illetõ a tárgyaláson, ennek alapos okai vannak. Ugyanis a bíróság a felek kérelméhez van kötve, és mivel csak egyetlen kérelem, a kereseti kérelmem van elõterjesztve kellõ jogi alappal alátámasztva, ragaszkodom ahhoz, hogy csak ezzel a jogi alappal foglalkozzon a bíróság. Ha azt akarja alperes, hogy az általa hivatkozott jogi alappal foglalkozzak, talán elõbb terjesszen elõ egy ennek megfelelõ jogi alappal rendelkezõ viszontkeresetet. Egyenlõre szerintem semmi köze a Htp-nek ehhez a perhez. Amennyiben pedig mégis reagálnék az alperes által indokolatlanul provokált jogszabályra, akkor ezt követõen olyan vita keletkezhetne ebbõl, mely a peres eljárást indokolatlanul elnyújtaná. Tudom azt, hogy alperes jogi képviselõjének a Htp-vel kapcsolatos felvetéseinek ez volt egyetlen célja, és éppen ezért kellett ez elõl kitérnem. A másik oka elutasító nyilatkozatomnak az, hogy irata szerint az alábbiak miatt hivatkozott alperes a Htp-re: „Üzletszabályzat egyértelmûen meghatározza a kölcsön kamatai, díjait, költségeit, továbbá a teljes hiteldíj mutatót, így tájékoztatást ad utóbbi számításánál figyelembe veendõ díjakról.” Annak ellenére írja alperesi jogi képviselõ ezt, hogy soha semmiféle Üzletszabályzatot sem a felperes, sem megbízottja, sem én, sem a bíróság ebben a peres eljárásban nem látott. Alperesi jogi képviselõn kívül más személy ebben a perben azt sem tudja, hogy alperesi jogi képviselõ mirõl írt ekkor. Vagy még alperesi jogi képviselõ sem tudja. Ki tudja. Ez miatt a mindenki számára ismeretlen okirat miatt a Htp-vel nekem foglalkozni ebben a perben részemrõl mindenképpen botorság lett volna. -----------------------------A tárgyalási jegyzõkönyvbõl egyébként jól látható az, hogy hivatkoztam egy június 10-i, banki kölcsönszerzõdéssel kapcsolatos Európa Bírósági ítéletre is, illetve ennek másolatát átadtam a bíróságnak: „Miután a bankok gyakran hivatkoznak arra, hogy az Európai Unió Bíróságának az általam felhozott ítélete az Invitellel volt kapcsolatos, utalni szeretnék rá, hogy fogyasztói szerzõdésrõl szól, és az Európai Unió Bírósága már idén, egészen frissen, C-618/10. alatt hozott ki egy ítéletet, mely banki szerzõdésre vonatkozik. F/11/1. alatt csatolom.” A tárgyalás elhalasztására erre tekintettel került sor ezt követõen azért, mert ezt a bizonyítékot az irat nagy terjedelme miatt ezen a tárgyaláson a bíróságnak nem volt módjában tanulmányozni. Természetesen fogalmam sem lehet nagyon helyesen arról, hogy ezzel a bizonyítékkal kapcsolatosan mi a szándéka a bíróságnak, hiszen többféle következtetés is levonható ebbõl a körülménybõl. Lehet az, hogy a bíróság a felek által elõterjesztett, a célszerû pervitelnek megfelelõ minden bizonyítékot alaposan vizsgálni kíván ahhoz, hogy megalapozott ítéletet hozzon. Lehet az, hogy Binder Úrék képtelen ötlete mégiscsak eljutott mondjuk a bírókat továbbképzõ Bankszövetség által július 10-án tartott, és kölcsönszerzõdésekkel is kapcsolatos oktatás során, és ezért az eljáró bíró számára fontos az, hogy banki szereplõkkel is legyen bizonyítva az, aminek bizonyítása egyébként jogállami keretek között fölösleges lenne a C-472/10. számú EU Bírósági döntés után. Lehet az, hogy a bíróság már csupán a másodfokú eljárásra készül azáltal, hogy lezárja mindkét félnek indokolt fellebbezési lehetõségeit ennek az iratnak ítéletbe foglalt kidolgozásával. Szerintem mindenképpen helyesen járt el a bíróság, és azonnal kértem további határidõt, hogy a 2004. május 1-ét követõen kihirdetett minden Európai Bírósági ítéletet a 93/13 EGK Irányelvvel kapcsolatosan további bizonyítékként elõterjeszthessek. Erre 30 napos határidõt kaptam. Következõ tárgyalás: 2012. november hó 07-e 14:00 óra,---------------------------
Csodálatos emberek rendkívüli felkészültséggel segítenek engemet, és így többek között néhány héttel ezelõtt küldtek nekem vagy nyolc darab Európai Bírósági olyan ítéletet ezzel kapcsolatosan, melyekrõl nekem addig fogalmam sem volt.
Természetesen felhasználom ezt is, és a többit is, ilyen segítség mellett nekem gyerekjáték dolgoznom. =========================III. Mielõtt a hétfõi tárgyalásra elindultam volna, hétfõn reggel nyolc óra elõtt néhány perccel a Széchenyi Hitelszövetség Vezetõségébõl egy hölgy beszélt a Kossuth Rádióban, és arra a riporteri kérdésre, hogy az adósok által indított perekkel kapcsolatosan mi a vélemény, azt válaszolta, hogy „Ha nyernek az adósok, bedõlnek a bankok.” Utalva ezáltal az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének elmúlt év nyarán az egyik televízióban elhangzott mondataira: „’Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, - mert a jog ezt a megoldást adja - például a magyar jog, miképp képzelhetõ el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.Itt Magyarország tíz millió ember jövõjérõl van … Pénzintézeteket sem lehet ilyen kártérítéssel bedönteni. Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszûnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova.” Ezek az emberek, és az egész hatalmi elit folyamatosan nem mást tesz, mint szuggerálja a magyar társadalmat azzal, hogy katasztrófa fog bekövetkezni hazánk számára akkor, ha az adósok a bankok által jogtalanul elszedett pénzüket törvényes bírói ítélet alapján visszakapják. Szuggerálják azt, hogy ennek a társadalmi katasztrófának elkerülése érdekében mindazok a magyar állampolgárok, akiktõl nem sikerült a bankoknak jogtalanul elszedni a pénzt, támogassák az államhatalmat abban, hogy az adósoktól bankok által jogtalanul elvett pénznek adósok részére történõ visszaadását eredményezõ törvényes ítélet meghozatalát akadályozzák. Nézzük csak meg még egyszer a Széchenyi Hitelszövetség egyik vezetõjének fenti szavait: „Ha nyernek az adósok, bedõlnek a bankok”. Tudja ezt a nyilatkozatot tevõ Hölgyem, hogy nyerni a lóversenyen, a lottón, és a pályázatokon lehet. Bankok által kifosztott adósok akkor majd, amikor számukra kedvezõ ítélet fog születni, akkor nem nyernek, hanem hozzájuthatnak ennek alapján ahhoz a pénzükhöz, amit keserves körülmények között kerestek meg, majd a törvénytelen pénzelvételt követõen családjuk minden tagjával együtt a hiányt megszenvedik. Tudja nyilatkozatot tevõ Hölgyem, én nem kívánom Önnek azt, hogy kerüljön az adósokhoz hasonló helyzetbe azért, hogy meg tudja különböztetni a nyerni vágyó embereket a kétségbeesett és kifosztott emberektõl, de azt kívánom, hogy élje át nap, mint nap az irodámban jelentkezõ kétségbeesett adósokkal való találkozást. Tapasztalja azt, hogy nap, mint nap miként mondják el Önnek a szemébe, hogy mondjuk élettársuk az ötödik emeletrõl miért ugrott fejest a betonra, vagy azt, hogy holnap indulnak Londontól kétszáz kilométerre egy tanyára gyermekükkel együtt úgy, hogy egyetlen szót sem tudnak angolul. Csak egyetlen kívánságuk van. Az, hogy hazájukat, ezt az országot ezek után soha többé ne lássák. Vagy ugyanezt másnap abban a változatban hallgassa meg, hogy egy törékeny anya 14 éves gyermekével Berlinbe megy végleg, csak még elõtte velem megbeszéli a peres eljárását. És fõleg nézze ezeket az embereket nap, mint nap. Aztán ne csodálkozzon majd azon, ha egy idõ után akkor, amikor az irodámban egyedül van, ezek után látszólag minden indok nélkül egyszer csak egész testében remegni, más szóval zokogni kezd. Feltételezve azt, hogy Ön is emberbõl van.---------------------------- Egyébként pedig olvasgassa Gyóni Géza Csak egy éjszakára címû versét. Mert a helyzet most nálunk ugyanaz, csak más hangszerelésben. Az alábbi videót pedig gyakran hallgassa meg az Önhöz hasonlóan gondolkozókkal együtt. Petõfi Sándor napra pontosan száz évvel születésem napja elõtt írta úgy, hogy akár most is ugyanezt írhatná: http://www.youtube.com/watch?v=5TWVF0H4op4 ======================IV. Természetesen felvetõdik többekben az, hogy az immár mindenki által ismert, bankok által diktált kölcsönszerzõdésekre tekintettel miért nem indul csalás bûncselekményének alapos gyanúja miatt nyomozati eljárás az ügyészségekhez megküldött feljelentések ellenére, hiszen az esetben, ha a bankok már a tisztességtelen szerzõdési feltételek megalkotásakor tudták azt, hogy ezt kihasználva törvénytelenül is megszerzik adósoktól az egyébként tisztességes szerzõdés esetén nekik nem járó pénzösszegeket, akkor a csalás bûncselekményének alapos gyanúja nem kétséges. Ennek okából másolom ide az alábbi cégkivonati adatokat: A Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (Cg. 01-10-041585) adata
13. A cégjegyzésre jogosult(ak) adatai
13/296. Dr. Pintér Sándor igazgatósági tag
1025 Budapest , Zöldkõ u 33/2.
Hatályos: 1997. április 29. - 1998. július 7. [*]
13/2616. Dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33. fszt. 2.
tisztségviselõ (vezetõ tisztségviselõ)
A képviselet módja: együttes
Jogviszony kezdete: 2006. április 28.
Jogviszony vége: 2011. április 30.
Hatályos: 2006. április 28. - ... [*]
15. A felügyelõ bizottsági tagok adatai
15/38.
dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33.
Hatályos: 2003. április 25. - 2004. február 1. [*]
15/44.
Dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33/2.
Jogviszony kezdete: 2003. április 25.
Jogviszony vége: 2005. április 26.
Hatályos: 2004. február 1. - ... [*]
15/50.
Dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33.
Jogviszony kezdete: 2003. április 25.
Jogviszony vége: 2005. április 30.
Hatályos: ... - 2005. április 29. [*]
15/56.
Dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33/2.
Jogviszony kezdete: 2005. április 29.
Jogviszony vége: 2008. április 30.
Hatályos: 2005. április 29. - 2006. április 28. [*]
Ezekbõl az adatokból állapítható meg az, hogy az ország jelenlegi belügyminisztere akkor, ha nincs közelében a közhatalomnak, akkor a rendelkezésemre álló cégadatok szerint 1997. április 19-tõl 2011. április 30-ig az OTP Nyrt-nak vagy igazgatósági tagja, vagy felügyelõbizottsági tagja. 2003. április 25-tõl 2006. április 28-ig az OTP Nyrt felügyelõbizottságának tagja volt. Errõl a felügyelõbizottsági tagságáról hazánk belügyminisztere az alábbi életrajzában megfeledkezett:Dr. Pintér Sándor
belügyminiszterSzületési hely, idõ: · Budapest, 1948.07.03.Képzettség: · Jogász, rendõrtisztVégzettség: · Tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte, 1978-ban a Rendõrtiszti Fõiskolán, majd 1986-ban az ELTE jogtudományi karán diplomázott.Pályafutás: · Kezdetben a Belügyminisztérium gépkocsivezetõjeként dolgozott.· 1972-tõl Zuglóban segédnyomozóként tevékenykedett. · 1978 és 1985 között az Országos Rendõr-fõkapitányság vizsgálati osztályának elõadója, majd fõelõadója.· 1985-tõl a Budai Rendõrkapitányság bûnügyi osztályvezetõje, megbízott kapitányságvezetõ.· 1988-tól a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság vizsgálati osztályvezetõje, 1990-tõl a megyei fõkapitány közbiztonsági helyettese.· 1991 márciusától Budapest rendõrfõkapitánya.· 1991 szeptembertõl 1996 végéig országos rendõrfõkapitány volt.· 1991-ben vezérõrnaggyá, 1993-ban altábornaggyá léptették elõ. · 1996 végén nyugdíjba vonult. 1997-tõl az OTP Bank Rt. biztonsági tanácsadója s az igazgatóság tagja volt.· 2003-tõl a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. tulajdonos-elnöke, és 2004-tõl ismét az OTP Bank ZRt. igazgatóságának tagja volt.Politikai életút: · Az elsõ Orbán-kormány idején, 1998-2002-ben a Belügyminisztériumot irányította. Annak ellenére feledkezett meg errõl a felügyelõbizottsági tagságáról, hogy 2006-ban a devizalapu kölcsönszerzõdésekkel kapcsolatos törvénytelenségek már az OTP Nyrt-nél nyilvánvalóak voltak és neki ezzel kapcsolatosan tisztségébõl fakadóan az alábbi kötelezettségei voltak: 35. § (1) A felügyelõbizottság egyes ellenõrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenõrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között.(2) A felügyelõbizottság a vezetõ tisztségviselõktõl, illetve a gazdasági társaság vezetõ állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet a társasági szerzõdésben meghatározott módon és határidõn belül kell teljesíteni. A felügyelõbizottság a társaság könyveit és iratait - ha szükséges, szakértõk bevonásával - megvizsgálhatja.(3) Ha a gazdasági társaságnál felügyelõbizottság mûködik, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfõbb szerve csak a felügyelõbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.(4) Ha a felügyelõbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerzõdésbe, illetve a gazdasági társaság legfõbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, összehívja a gazdasági társaság legfõbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. Nincs tudomásom arról, hogy hazánk jelenlegi belügyminisztere 2006-ban az OTP Nyrt-nél betöltött felügyelõbizottság tagsága folytán a banknál akkor már nyilvánvaló törvénysértések miatt javaslatot tett volna. Ebbõl kiindulva szerintem az esetben, ha véletlenül mégis elrendelnék a nyomozást az egyik feljelentés alapján az OTP Nyrt-nél csalás miatt, felmerülhetne akár annak gyanúja is, hogy hazánk jelenlegi belügyminisztere ennek a valószínû csalásnak egyik bûnsegédje lehetett. Ugye nem gondolják komolyan ilyen körülmények között azt, hogy bármikor, bármilyen bûncselekménynek alapos gyanúja miatt az OTP Nyrt-vel kapcsolatba hozható ügyben az ügyészség a nyomozást elrendeli. ------------------------------ A nagyobb baj ellenben ebbõl az 1997. év óta tartó kapcsolatból az OTP Nyrt és a belügyminiszter között az, hogy jelenlegi belügyminisztersége után szerintem azt reméli az OTP Nyrt-tõl, hogy ugyanúgy visszafogadják vagy igazgatósági, vagy felügyelõbizottsági tagnak úgy, mint a korábbi belügyminisztersége után. Ebbõl pedig számomra az következik, hogy az OTP Nyrt Vezetõsége egészen bizonyosan nem veszi vissza hazánk belügyminiszterét akkor, ha az adósoknak bankok elleni, általam kezdeményezett, tisztességtelen szerzõdési feltételek semmiségének megállapítására irányuló peres eljárásban a felperesi keresetnek helyt adnak. Hazánk belügyminisztere ezért szerintem válaszút elõtt áll. Vagy minden tõle telhetõt elkövet most azért, hogy az adósoknak alapos kereseti kérelmének megfelelõ jogerõs ítélet ne szülessen, vagy soha többé az OTP Nyrt közelébe sem juthat. És a legnagyobb baj az, hogy a Belügyminiszteren kívül még hány olyan személy van a hatalmi elitben, vagy annak közelében, akiknek hasonló, vagy más jellegû érdekeltsége fûzõdik az adósok keresetének elutasításához. Akikrõl majd akkor teszek említést, ha valaki vitatja állításomat.----------------------------- Az adósok indokolt perével kapcsolatosan iratom alapján is megállapítható az, hogy jogilag és ténybelileg semmi gondom a bíróság elõtt. Akár azt is mondhatom, hogy még a jóisten sem tudná megmenteni a bankokat a pervesztésektõl. (Bár szerintem ilyen alakokkal a Jóisten nem foglalkozik.) Csak azt nem tudom, hogy a bíróságok képesek-e ellenállni az egy tál lencséért akár hazát is eladni hajlandók aljas rohamának. Siófokon 2012. július 20. napján. Léhmann György
Link
Link
Módosítás: (2012. július 22. vasárnap, 12:30)
Link
Alperesnek perbeli nyilatkozatából pedig megállapítható az, hogy folytatva az írásbeli ellenkérelmének azt a sajátosságát, hogy a perben érvényesített igényem jogi alapjaként megjelölt Ptk. 209. § 6. bek-e kivételével sem a Ptk. 209., sem a 209/A §-sal kapcsolatos véleményérõl egy szót sem szólt, ezekrõl a tárgyaláson sem tett említést: „Alperesi képviselõ:Az általam benyújtottakat az írásbelivel egyezõen fenntartom. Csupán szeretnék rá, hogy a Ptk. a banki hitelszerzõdések esetében maga jelöli ki azt, hogy egy másik jogszabály vonatkozik a szerzõdésekre. Mindenképpen visszautasítom azt a megállapítását a felperesi képviselõnek, hogy a bankok eleve károkozásra készültek volna, s valami összeesküvés lett volna a bankok között ez ügyben. A bekövetkezett gazdasági világválság esetén a bankszektor elég nagy hátrányokat szenvedett.” Hanem ha jól értem arra utalt a jogi képviselõ, hogy nem más, mint a Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezik akként, hogy banki hitelszerzõdések esetén nem ezt a törvényt, hanem egy másik jogszabályt kell alkalmazni. Szerintem ekkor követte el a tárgyaláson az egyetlen hibát az eljáró bíró. Azzal, hogy ha a tárgyalási jegyzõkönyv szerint elõadásom közepén indokoltnak találta közölni nekem azt, hogy „Eljáró bíró tájékoztatja a felperest, hogy a hivatkozott irányelvet a jogalkotó a magyar jogba beültette, ezért a közvetlen alkalmazására – az uniós jog szerint – nincs lehetõség. Ilyenkor a harmonizált tagállami jogszabályokat kell alkalmaznia a jogalkalmazónak.”, akkor alperest fenti mondata után azonnal a Pp. alábbi rendelkezése szerint kellett volna alperesi jogi képviselõt figyelmeztetni: 8. § (1) A bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevõje jogaikat rendeltetésszerûen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. (2) A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemû joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemû gyakorlására figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemû pervitel következményeire is. Megértem én azt, hogy alperesi jogi képviselõnek csak ilyen lehetõsége maradt a perbeli védekezésre, de az semmi esetre sem megengedhetõ, hogy ügyvéd légbõl kapott jogszabályi hivatkozást tegyen polgári perben. Ami pedig a htp-vel kapcsolatos elutasító nyilatkozataimat illetõ a tárgyaláson, ennek alapos okai vannak. Ugyanis a bíróság a felek kérelméhez van kötve, és mivel csak egyetlen kérelem, a kereseti kérelmem van elõterjesztve kellõ jogi alappal alátámasztva, ragaszkodom ahhoz, hogy csak ezzel a jogi alappal foglalkozzon a bíróság. Ha azt akarja alperes, hogy az általa hivatkozott jogi alappal foglalkozzak, talán elõbb terjesszen elõ egy ennek megfelelõ jogi alappal rendelkezõ viszontkeresetet. Egyenlõre szerintem semmi köze a Htp-nek ehhez a perhez. Amennyiben pedig mégis reagálnék az alperes által indokolatlanul provokált jogszabályra, akkor ezt követõen olyan vita keletkezhetne ebbõl, mely a peres eljárást indokolatlanul elnyújtaná. Tudom azt, hogy alperes jogi képviselõjének a Htp-vel kapcsolatos felvetéseinek ez volt egyetlen célja, és éppen ezért kellett ez elõl kitérnem. A másik oka elutasító nyilatkozatomnak az, hogy irata szerint az alábbiak miatt hivatkozott alperes a Htp-re: „Üzletszabályzat egyértelmûen meghatározza a kölcsön kamatai, díjait, költségeit, továbbá a teljes hiteldíj mutatót, így tájékoztatást ad utóbbi számításánál figyelembe veendõ díjakról.” Annak ellenére írja alperesi jogi képviselõ ezt, hogy soha semmiféle Üzletszabályzatot sem a felperes, sem megbízottja, sem én, sem a bíróság ebben a peres eljárásban nem látott. Alperesi jogi képviselõn kívül más személy ebben a perben azt sem tudja, hogy alperesi jogi képviselõ mirõl írt ekkor. Vagy még alperesi jogi képviselõ sem tudja. Ki tudja. Ez miatt a mindenki számára ismeretlen okirat miatt a Htp-vel nekem foglalkozni ebben a perben részemrõl mindenképpen botorság lett volna. -----------------------------A tárgyalási jegyzõkönyvbõl egyébként jól látható az, hogy hivatkoztam egy június 10-i, banki kölcsönszerzõdéssel kapcsolatos Európa Bírósági ítéletre is, illetve ennek másolatát átadtam a bíróságnak: „Miután a bankok gyakran hivatkoznak arra, hogy az Európai Unió Bíróságának az általam felhozott ítélete az Invitellel volt kapcsolatos, utalni szeretnék rá, hogy fogyasztói szerzõdésrõl szól, és az Európai Unió Bírósága már idén, egészen frissen, C-618/10. alatt hozott ki egy ítéletet, mely banki szerzõdésre vonatkozik. F/11/1. alatt csatolom.” A tárgyalás elhalasztására erre tekintettel került sor ezt követõen azért, mert ezt a bizonyítékot az irat nagy terjedelme miatt ezen a tárgyaláson a bíróságnak nem volt módjában tanulmányozni. Természetesen fogalmam sem lehet nagyon helyesen arról, hogy ezzel a bizonyítékkal kapcsolatosan mi a szándéka a bíróságnak, hiszen többféle következtetés is levonható ebbõl a körülménybõl. Lehet az, hogy a bíróság a felek által elõterjesztett, a célszerû pervitelnek megfelelõ minden bizonyítékot alaposan vizsgálni kíván ahhoz, hogy megalapozott ítéletet hozzon. Lehet az, hogy Binder Úrék képtelen ötlete mégiscsak eljutott mondjuk a bírókat továbbképzõ Bankszövetség által július 10-án tartott, és kölcsönszerzõdésekkel is kapcsolatos oktatás során, és ezért az eljáró bíró számára fontos az, hogy banki szereplõkkel is legyen bizonyítva az, aminek bizonyítása egyébként jogállami keretek között fölösleges lenne a C-472/10. számú EU Bírósági döntés után. Lehet az, hogy a bíróság már csupán a másodfokú eljárásra készül azáltal, hogy lezárja mindkét félnek indokolt fellebbezési lehetõségeit ennek az iratnak ítéletbe foglalt kidolgozásával. Szerintem mindenképpen helyesen járt el a bíróság, és azonnal kértem további határidõt, hogy a 2004. május 1-ét követõen kihirdetett minden Európai Bírósági ítéletet a 93/13 EGK Irányelvvel kapcsolatosan további bizonyítékként elõterjeszthessek. Erre 30 napos határidõt kaptam. Következõ tárgyalás: 2012. november hó 07-e 14:00 óra,---------------------------
Csodálatos emberek rendkívüli felkészültséggel segítenek engemet, és így többek között néhány héttel ezelõtt küldtek nekem vagy nyolc darab Európai Bírósági olyan ítéletet ezzel kapcsolatosan, melyekrõl nekem addig fogalmam sem volt.
Természetesen felhasználom ezt is, és a többit is, ilyen segítség mellett nekem gyerekjáték dolgoznom. =========================III. Mielõtt a hétfõi tárgyalásra elindultam volna, hétfõn reggel nyolc óra elõtt néhány perccel a Széchenyi Hitelszövetség Vezetõségébõl egy hölgy beszélt a Kossuth Rádióban, és arra a riporteri kérdésre, hogy az adósok által indított perekkel kapcsolatosan mi a vélemény, azt válaszolta, hogy „Ha nyernek az adósok, bedõlnek a bankok.” Utalva ezáltal az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének elmúlt év nyarán az egyik televízióban elhangzott mondataira: „’Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, - mert a jog ezt a megoldást adja - például a magyar jog, miképp képzelhetõ el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.Itt Magyarország tíz millió ember jövõjérõl van … Pénzintézeteket sem lehet ilyen kártérítéssel bedönteni. Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszûnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova.” Ezek az emberek, és az egész hatalmi elit folyamatosan nem mást tesz, mint szuggerálja a magyar társadalmat azzal, hogy katasztrófa fog bekövetkezni hazánk számára akkor, ha az adósok a bankok által jogtalanul elszedett pénzüket törvényes bírói ítélet alapján visszakapják. Szuggerálják azt, hogy ennek a társadalmi katasztrófának elkerülése érdekében mindazok a magyar állampolgárok, akiktõl nem sikerült a bankoknak jogtalanul elszedni a pénzt, támogassák az államhatalmat abban, hogy az adósoktól bankok által jogtalanul elvett pénznek adósok részére történõ visszaadását eredményezõ törvényes ítélet meghozatalát akadályozzák. Nézzük csak meg még egyszer a Széchenyi Hitelszövetség egyik vezetõjének fenti szavait: „Ha nyernek az adósok, bedõlnek a bankok”. Tudja ezt a nyilatkozatot tevõ Hölgyem, hogy nyerni a lóversenyen, a lottón, és a pályázatokon lehet. Bankok által kifosztott adósok akkor majd, amikor számukra kedvezõ ítélet fog születni, akkor nem nyernek, hanem hozzájuthatnak ennek alapján ahhoz a pénzükhöz, amit keserves körülmények között kerestek meg, majd a törvénytelen pénzelvételt követõen családjuk minden tagjával együtt a hiányt megszenvedik. Tudja nyilatkozatot tevõ Hölgyem, én nem kívánom Önnek azt, hogy kerüljön az adósokhoz hasonló helyzetbe azért, hogy meg tudja különböztetni a nyerni vágyó embereket a kétségbeesett és kifosztott emberektõl, de azt kívánom, hogy élje át nap, mint nap az irodámban jelentkezõ kétségbeesett adósokkal való találkozást. Tapasztalja azt, hogy nap, mint nap miként mondják el Önnek a szemébe, hogy mondjuk élettársuk az ötödik emeletrõl miért ugrott fejest a betonra, vagy azt, hogy holnap indulnak Londontól kétszáz kilométerre egy tanyára gyermekükkel együtt úgy, hogy egyetlen szót sem tudnak angolul. Csak egyetlen kívánságuk van. Az, hogy hazájukat, ezt az országot ezek után soha többé ne lássák. Vagy ugyanezt másnap abban a változatban hallgassa meg, hogy egy törékeny anya 14 éves gyermekével Berlinbe megy végleg, csak még elõtte velem megbeszéli a peres eljárását. És fõleg nézze ezeket az embereket nap, mint nap. Aztán ne csodálkozzon majd azon, ha egy idõ után akkor, amikor az irodámban egyedül van, ezek után látszólag minden indok nélkül egyszer csak egész testében remegni, más szóval zokogni kezd. Feltételezve azt, hogy Ön is emberbõl van.---------------------------- Egyébként pedig olvasgassa Gyóni Géza Csak egy éjszakára címû versét. Mert a helyzet most nálunk ugyanaz, csak más hangszerelésben. Az alábbi videót pedig gyakran hallgassa meg az Önhöz hasonlóan gondolkozókkal együtt. Petõfi Sándor napra pontosan száz évvel születésem napja elõtt írta úgy, hogy akár most is ugyanezt írhatná: http://www.youtube.com/watch?v=5TWVF0H4op4 ======================IV. Természetesen felvetõdik többekben az, hogy az immár mindenki által ismert, bankok által diktált kölcsönszerzõdésekre tekintettel miért nem indul csalás bûncselekményének alapos gyanúja miatt nyomozati eljárás az ügyészségekhez megküldött feljelentések ellenére, hiszen az esetben, ha a bankok már a tisztességtelen szerzõdési feltételek megalkotásakor tudták azt, hogy ezt kihasználva törvénytelenül is megszerzik adósoktól az egyébként tisztességes szerzõdés esetén nekik nem járó pénzösszegeket, akkor a csalás bûncselekményének alapos gyanúja nem kétséges. Ennek okából másolom ide az alábbi cégkivonati adatokat: A Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (Cg. 01-10-041585) adata
13. A cégjegyzésre jogosult(ak) adatai
13/296. Dr. Pintér Sándor igazgatósági tag
1025 Budapest , Zöldkõ u 33/2.
Hatályos: 1997. április 29. - 1998. július 7. [*]
13/2616. Dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33. fszt. 2.
tisztségviselõ (vezetõ tisztségviselõ)
A képviselet módja: együttes
Jogviszony kezdete: 2006. április 28.
Jogviszony vége: 2011. április 30.
Hatályos: 2006. április 28. - ... [*]
15. A felügyelõ bizottsági tagok adatai
15/38.
dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33.
Hatályos: 2003. április 25. - 2004. február 1. [*]
15/44.
Dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33/2.
Jogviszony kezdete: 2003. április 25.
Jogviszony vége: 2005. április 26.
Hatályos: 2004. február 1. - ... [*]
15/50.
Dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33.
Jogviszony kezdete: 2003. április 25.
Jogviszony vége: 2005. április 30.
Hatályos: ... - 2005. április 29. [*]
15/56.
Dr. Pintér Sándor (an.: Horváth Mária)
1025 Budapest, Zöldkõ u. 33/2.
Jogviszony kezdete: 2005. április 29.
Jogviszony vége: 2008. április 30.
Hatályos: 2005. április 29. - 2006. április 28. [*]
Ezekbõl az adatokból állapítható meg az, hogy az ország jelenlegi belügyminisztere akkor, ha nincs közelében a közhatalomnak, akkor a rendelkezésemre álló cégadatok szerint 1997. április 19-tõl 2011. április 30-ig az OTP Nyrt-nak vagy igazgatósági tagja, vagy felügyelõbizottsági tagja. 2003. április 25-tõl 2006. április 28-ig az OTP Nyrt felügyelõbizottságának tagja volt. Errõl a felügyelõbizottsági tagságáról hazánk belügyminisztere az alábbi életrajzában megfeledkezett:Dr. Pintér Sándor
belügyminiszterSzületési hely, idõ: · Budapest, 1948.07.03.Képzettség: · Jogász, rendõrtisztVégzettség: · Tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte, 1978-ban a Rendõrtiszti Fõiskolán, majd 1986-ban az ELTE jogtudományi karán diplomázott.Pályafutás: · Kezdetben a Belügyminisztérium gépkocsivezetõjeként dolgozott.· 1972-tõl Zuglóban segédnyomozóként tevékenykedett. · 1978 és 1985 között az Országos Rendõr-fõkapitányság vizsgálati osztályának elõadója, majd fõelõadója.· 1985-tõl a Budai Rendõrkapitányság bûnügyi osztályvezetõje, megbízott kapitányságvezetõ.· 1988-tól a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság vizsgálati osztályvezetõje, 1990-tõl a megyei fõkapitány közbiztonsági helyettese.· 1991 márciusától Budapest rendõrfõkapitánya.· 1991 szeptembertõl 1996 végéig országos rendõrfõkapitány volt.· 1991-ben vezérõrnaggyá, 1993-ban altábornaggyá léptették elõ. · 1996 végén nyugdíjba vonult. 1997-tõl az OTP Bank Rt. biztonsági tanácsadója s az igazgatóság tagja volt.· 2003-tõl a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. tulajdonos-elnöke, és 2004-tõl ismét az OTP Bank ZRt. igazgatóságának tagja volt.Politikai életút: · Az elsõ Orbán-kormány idején, 1998-2002-ben a Belügyminisztériumot irányította. Annak ellenére feledkezett meg errõl a felügyelõbizottsági tagságáról, hogy 2006-ban a devizalapu kölcsönszerzõdésekkel kapcsolatos törvénytelenségek már az OTP Nyrt-nél nyilvánvalóak voltak és neki ezzel kapcsolatosan tisztségébõl fakadóan az alábbi kötelezettségei voltak: 35. § (1) A felügyelõbizottság egyes ellenõrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenõrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között.(2) A felügyelõbizottság a vezetõ tisztségviselõktõl, illetve a gazdasági társaság vezetõ állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet a társasági szerzõdésben meghatározott módon és határidõn belül kell teljesíteni. A felügyelõbizottság a társaság könyveit és iratait - ha szükséges, szakértõk bevonásával - megvizsgálhatja.(3) Ha a gazdasági társaságnál felügyelõbizottság mûködik, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfõbb szerve csak a felügyelõbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.(4) Ha a felügyelõbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerzõdésbe, illetve a gazdasági társaság legfõbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, összehívja a gazdasági társaság legfõbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. Nincs tudomásom arról, hogy hazánk jelenlegi belügyminisztere 2006-ban az OTP Nyrt-nél betöltött felügyelõbizottság tagsága folytán a banknál akkor már nyilvánvaló törvénysértések miatt javaslatot tett volna. Ebbõl kiindulva szerintem az esetben, ha véletlenül mégis elrendelnék a nyomozást az egyik feljelentés alapján az OTP Nyrt-nél csalás miatt, felmerülhetne akár annak gyanúja is, hogy hazánk jelenlegi belügyminisztere ennek a valószínû csalásnak egyik bûnsegédje lehetett. Ugye nem gondolják komolyan ilyen körülmények között azt, hogy bármikor, bármilyen bûncselekménynek alapos gyanúja miatt az OTP Nyrt-vel kapcsolatba hozható ügyben az ügyészség a nyomozást elrendeli. ------------------------------ A nagyobb baj ellenben ebbõl az 1997. év óta tartó kapcsolatból az OTP Nyrt és a belügyminiszter között az, hogy jelenlegi belügyminisztersége után szerintem azt reméli az OTP Nyrt-tõl, hogy ugyanúgy visszafogadják vagy igazgatósági, vagy felügyelõbizottsági tagnak úgy, mint a korábbi belügyminisztersége után. Ebbõl pedig számomra az következik, hogy az OTP Nyrt Vezetõsége egészen bizonyosan nem veszi vissza hazánk belügyminiszterét akkor, ha az adósoknak bankok elleni, általam kezdeményezett, tisztességtelen szerzõdési feltételek semmiségének megállapítására irányuló peres eljárásban a felperesi keresetnek helyt adnak. Hazánk belügyminisztere ezért szerintem válaszút elõtt áll. Vagy minden tõle telhetõt elkövet most azért, hogy az adósoknak alapos kereseti kérelmének megfelelõ jogerõs ítélet ne szülessen, vagy soha többé az OTP Nyrt közelébe sem juthat. És a legnagyobb baj az, hogy a Belügyminiszteren kívül még hány olyan személy van a hatalmi elitben, vagy annak közelében, akiknek hasonló, vagy más jellegû érdekeltsége fûzõdik az adósok keresetének elutasításához. Akikrõl majd akkor teszek említést, ha valaki vitatja állításomat.----------------------------- Az adósok indokolt perével kapcsolatosan iratom alapján is megállapítható az, hogy jogilag és ténybelileg semmi gondom a bíróság elõtt. Akár azt is mondhatom, hogy még a jóisten sem tudná megmenteni a bankokat a pervesztésektõl. (Bár szerintem ilyen alakokkal a Jóisten nem foglalkozik.) Csak azt nem tudom, hogy a bíróságok képesek-e ellenállni az egy tál lencséért akár hazát is eladni hajlandók aljas rohamának. Siófokon 2012. július 20. napján. Léhmann György
Link
Link
Módosítás: (2012. július 22. vasárnap, 12:30)
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.