Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
AmÃg a hálózati személyek nyerik a pereket, nem lesz katarzis
A rohadt zsidó banda helyett Esküdtszéki BÃróság...éppen tegnap voltam egy tárgyalásra hivatalos. „Amikor az igazságszolgáltatás történelmi kérdésekben foglal állást, abban szükségképpen megjelenik a politikai akarat, nyilatkozta az atv.hu-nak a Biszku-perrõl Rainer M. János. A történész szerinte a politikai elit a rendszerváltás óta azon fáradozik, hogy a múlt feldolgozása ne a tényekre alapozott társadalmi diskurzus útján, hanem bÃrósági tárgyalótermekben történjen meg.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Nagy Imre és társai kivégzésének 57., újratemetésének 26. évfordulóján tudományos konferenciát tartott Kádár, Biszku, ...? Megtorlás 1956 után cÃmmel. Az eseménynek Biszku Béla bÃrósági perének szimbolikus jelentõsége adott további aktualitást.
Összességében elmondható, hogy a legtöbb elõadó hiányosnak és felemásnak találta a múlt feldolgozásának az elmúlt 25 évben Magyarországon kialakult gyakorlatát.
A lehetséges okok között elsõ helyen szerepelt a politikai akarta hiánya, illetve a tényfeltárás jogi eszközökkel zajló ellehetetlenÃtése.
Rainer M. János szerint amennyire groteszk, hogy egy történész ügyészi, rendõri feladatot lásson el háborús bûnök és bûnösök után kutatva, legalább annyira groteszk az is, ha a bÃróság egy ilyen eset megÃtélésekor a történettudomány területére téved. Rainer úgy tapasztalja, hogy ez utóbbi jelenség egyre gyakrabban fordul elõ, miközben a bÃróság sokszor megfeledkezik a tudományos kutatások eredményeirõl, vagy az adott idõszakhoz értõ, a szakmában elfogadott történészek szakértõként való bevonásáról.
biszku bélaBiszku Béla
„Amikor az igazságszolgáltatás történelmi kérdésekben foglal állást, abban szükségképpen politikai akarat jelenik meg. A politikai elit a rendszerváltás óta azon fáradozik, hogy a múlt feldolgozása ne társadalmi diskurzus útján, hanem bÃrósági úton történjen meg” – mondta portálunknak a történész, aki a Biszku-pert is e folyamat termékeként értékeli. Mint mondta, a regnáló politikai oldal emlékezetpolitikai felfogásától függ, hogy tárgyalótermekbe, vagy a felejtés homályába terelik-e a múlt feltárását.
A történelmi igazságszolgáltatás jogi úton nem oldható meg, ezt számos ország hasonló kÃsérlete bizonyÃtja, mondta Rainer.
A történész a kelet-európai példák mellett Németországot emlÃtette, ahol szakmailag nevetséges Ãtéletek születtek a Honecker-rezsim fenntartásában közremûködõ funkcionáriusok pereiben. Ebbõl fakadóan katarzis náluk sem volt: a kelet-németek elutasÃtóan viszonyultak az eljárásokhoz, a nyugat-németeket pedig nem érdekelte. És ugyanezt az eredményt hozta Szlovéniában is az egykori Jugoszlávia elnyomó gépezete tisztjeinek felelõsségre vonása is.
Rainer megemlÃtette ugyanakkor a náci háborús bûnök feldolgozását, amelyben komoly szerep jutott a pereknek, ám azokat nem a társadalmi diskurzus helyett, hanem annak eredményeként folytatták le, és a német társadalom nem tárgyalási jegyzõkönyvekbõl, hanem az úgynevezett történész vitákból értette meg a tragédia mértékét és a felelõsségi szintek.
A történész szerint Magyarországon is egy „terápiás diskurzus” lenne kÃvánatos, melyben a politika dolga az iratnyilvánosság elõsegÃtése, a tényeket tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés tényleges jogi garanciáinak kiépÃtése lenne.
Ennek megtörténte jótékonyan befolyásolhatná mind a tudományos párbeszédet, mind az errõl szóló közbeszédet. AmÃg azonban az igazság felderÃtésén fáradozó kutatókat a jog eszközeivel zavarják össze, valamint az egykori hálózati személyek történészek ellen indÃtott perei – a nyilvánvaló tények ellenére – utóbbiak kárára dõlnek el, nehezen elképzelhetõ össztársadalmi katarzis a múlt megismerése folytán – vallja Rainer M. János. Link
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Nagy Imre és társai kivégzésének 57., újratemetésének 26. évfordulóján tudományos konferenciát tartott Kádár, Biszku, ...? Megtorlás 1956 után cÃmmel. Az eseménynek Biszku Béla bÃrósági perének szimbolikus jelentõsége adott további aktualitást.
Összességében elmondható, hogy a legtöbb elõadó hiányosnak és felemásnak találta a múlt feldolgozásának az elmúlt 25 évben Magyarországon kialakult gyakorlatát.
A lehetséges okok között elsõ helyen szerepelt a politikai akarta hiánya, illetve a tényfeltárás jogi eszközökkel zajló ellehetetlenÃtése.
Rainer M. János szerint amennyire groteszk, hogy egy történész ügyészi, rendõri feladatot lásson el háborús bûnök és bûnösök után kutatva, legalább annyira groteszk az is, ha a bÃróság egy ilyen eset megÃtélésekor a történettudomány területére téved. Rainer úgy tapasztalja, hogy ez utóbbi jelenség egyre gyakrabban fordul elõ, miközben a bÃróság sokszor megfeledkezik a tudományos kutatások eredményeirõl, vagy az adott idõszakhoz értõ, a szakmában elfogadott történészek szakértõként való bevonásáról.
biszku bélaBiszku Béla
„Amikor az igazságszolgáltatás történelmi kérdésekben foglal állást, abban szükségképpen politikai akarat jelenik meg. A politikai elit a rendszerváltás óta azon fáradozik, hogy a múlt feldolgozása ne társadalmi diskurzus útján, hanem bÃrósági úton történjen meg” – mondta portálunknak a történész, aki a Biszku-pert is e folyamat termékeként értékeli. Mint mondta, a regnáló politikai oldal emlékezetpolitikai felfogásától függ, hogy tárgyalótermekbe, vagy a felejtés homályába terelik-e a múlt feltárását.
A történelmi igazságszolgáltatás jogi úton nem oldható meg, ezt számos ország hasonló kÃsérlete bizonyÃtja, mondta Rainer.
A történész a kelet-európai példák mellett Németországot emlÃtette, ahol szakmailag nevetséges Ãtéletek születtek a Honecker-rezsim fenntartásában közremûködõ funkcionáriusok pereiben. Ebbõl fakadóan katarzis náluk sem volt: a kelet-németek elutasÃtóan viszonyultak az eljárásokhoz, a nyugat-németeket pedig nem érdekelte. És ugyanezt az eredményt hozta Szlovéniában is az egykori Jugoszlávia elnyomó gépezete tisztjeinek felelõsségre vonása is.
Rainer megemlÃtette ugyanakkor a náci háborús bûnök feldolgozását, amelyben komoly szerep jutott a pereknek, ám azokat nem a társadalmi diskurzus helyett, hanem annak eredményeként folytatták le, és a német társadalom nem tárgyalási jegyzõkönyvekbõl, hanem az úgynevezett történész vitákból értette meg a tragédia mértékét és a felelõsségi szintek.
A történész szerint Magyarországon is egy „terápiás diskurzus” lenne kÃvánatos, melyben a politika dolga az iratnyilvánosság elõsegÃtése, a tényeket tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés tényleges jogi garanciáinak kiépÃtése lenne.
Ennek megtörténte jótékonyan befolyásolhatná mind a tudományos párbeszédet, mind az errõl szóló közbeszédet. AmÃg azonban az igazság felderÃtésén fáradozó kutatókat a jog eszközeivel zavarják össze, valamint az egykori hálózati személyek történészek ellen indÃtott perei – a nyilvánvaló tények ellenére – utóbbiak kárára dõlnek el, nehezen elképzelhetõ össztársadalmi katarzis a múlt megismerése folytán – vallja Rainer M. János. Link
Hozzaszolasok
#1 |
Detonator
- 2015. June 17. 06:56:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték