Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
'Európa azt hitte, már nem kell a terület védelmével foglalkozni'
Na ezt a sok büdös húgyagyú szabadkõmûves zsidó sz@rházi kötsögöt...remélem hamarosan likvidálni lehet mind egy szálig a csordájukat! Az EU-tagállamok egyike sem képes egyedül szembenézni az Európát fenyegetõ kihívásokkal, az európai országok csak együtt védhetik meg magukat - mondta Elmar Brok, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának elnöke, az Európai Néppárt képviselõje az európai kül- és biztonságpolitikáról szólva az Országgyûlés külügyi bizottságának keddi ülésén.
Elmar Brok kiemelte: korábban azt hitték, már nincs szükség védelempolitikára Európában, nem kell a terület védelmével foglalkozni, nem kell nagy hadseregeket fenntartani, de az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy igenis lehetséges a háború Európában, ami hatalmas változást jelent.
Ha azonban az országok külön-külön akarnak gondoskodni a védelmükrõl, az nem költséghatékony és nem is feltétlenül garantálja a megfelelõ védelmet - jelentette ki.
Nagyon fontos a NATO jelentette kollektív védelem, amelyre az elmúlt 25 évben kevesebb figyelmet fordítottak - mondta. Hozzátette: nem lehet hagyni, hogy egyes országok biztonságosabbak legyenek, mint mások, azt kell elérni, hogy valamennyi ország egyforma védelemben részesüljön.
A képviselõ hangsúlyozta: szükség van európai hadseregre, de ehhez még nagyon sokat kell tenni. Fontos, hogy az EP-nek ebben döntési joga legyen. Elmar Brok kijelentette: korábban a feszültség ellenére sem gondolta volna, hogy Oroszország erõt alkalmaz majd Ukrajnával szemben. Ami Ukrajnával történt, a nemzetközi jog súlyos megsértése, márpedig Európának meg kell védenie a nemzetközi jogot - mutatott rá. Véleménye szerint csak a nemzetek egyenlõségén és szuverenitásán alapuló béke képzelhetõ el Európában, és egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy megsértse egy szomszédos ország szuverenitását, ezt Oroszország esetében sem lehet elfogadni.
A képviselõ szerint bár egyetlen országnak sem elõnyös a szankciók fenntartása Oroszországgal szemben, az uniós tagállamoknak össze kell tartaniuk. "Azt kell mondani az agresszornak, hogy legyen neki drága az agresszió", és ha a háború nem is lehet megoldás, szükség van a másfajta eszközökre - magyarázta.
Elmar Brok mindazonáltal úgy látja, hogy Európának és Oroszországnak is az lenne a legjobb, ha rendezõdnének a politikai és gazdasági kapcsolataik.
A politikus a menekültkérdéssel kapcsolatban azt mondta: Európának nagyobb felelõsséget kell vállalnia az Iszlám Állam terrorszervezet megfékezésében, segítenie kell, hogy béke és szabadság legyen az érintett régiókban, az embereknek a szülõföldjükön kell lehetõséget biztosítani, hogy biztonságban élhessenek. Azokat, akik erre valóban rászorulnak, be kell fogadni, de nem élhetnek vissza ezzel a lehetõséggel - mondta. Hozzátette: a Juncker-terv (az a kvótarendszer, amely meghatározná, hogy a tagállamoknak hány menekültet kell befogadniuk) része lehet a megoldásnak.
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz), Balla Mihály (Fidesz), Mesterházy Attila (MSZP) és Szelényi Zsuzsanna (Együtt) egyaránt a bevándorlásról kérdezte az EP-képviselõt. Elmar Brok elmondta: különbséget kell tenni a Nyugat-Balkán felõl és a Közel-Keletrõl, Afrikából érkezõ bevándorlók között. A Juncker-tervvel kapcsolatban azt mondta, a tagállamoknak készen kell állniuk a kompromisszumra, és ugyan kvótarendszer önmagában nem jelent megoldást, ahogyan más tervezett lépés sem, de ha több intézkedést egyszerre tesznek meg, az segíthet abban, hogy európai megoldás szülessen a problémára.
Mesterházy Attila, Szelényi Zsuzsanna és Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselõje az Oroszországhoz fûzõdõ viszonyról is kérdezett. Elmar Brok kijelentette: a szankciók nem jelentik minden, Oroszországgal fenntartott kapcsolat megszakítását, ugyanakkor ezek a tevékenységek nem árthatnak az európai szolidaritásnak. Viszont "nem lehet bezárni az ajtókat" Moszkva felé - jelentette ki.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke azt mondta, Elmar Brok "Magyarország nagy barátja", aki sokat tett azért, hogy ne vesszen el az "a közös élmény", amelyet a rendszerváltozás a magyaroknak és a németeknek jelentett: a demokratikus értékrendszer alapján kötött szövetség. Egyúttal arra kérte Elmar Brokot, segítsen abban, hogy a Nyugat-Balkán felõl érkezõ menekülthullámra is legalább akkora figyelem jusson, mint a Földközi-tenger felõl érkezõre, mert úgy tûnik, az elõbbirõl Nyugat-Európa nem akar tudomást venni.
Link
Elmar Brok kiemelte: korábban azt hitték, már nincs szükség védelempolitikára Európában, nem kell a terület védelmével foglalkozni, nem kell nagy hadseregeket fenntartani, de az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy igenis lehetséges a háború Európában, ami hatalmas változást jelent.
Ha azonban az országok külön-külön akarnak gondoskodni a védelmükrõl, az nem költséghatékony és nem is feltétlenül garantálja a megfelelõ védelmet - jelentette ki.
Nagyon fontos a NATO jelentette kollektív védelem, amelyre az elmúlt 25 évben kevesebb figyelmet fordítottak - mondta. Hozzátette: nem lehet hagyni, hogy egyes országok biztonságosabbak legyenek, mint mások, azt kell elérni, hogy valamennyi ország egyforma védelemben részesüljön.
A képviselõ hangsúlyozta: szükség van európai hadseregre, de ehhez még nagyon sokat kell tenni. Fontos, hogy az EP-nek ebben döntési joga legyen. Elmar Brok kijelentette: korábban a feszültség ellenére sem gondolta volna, hogy Oroszország erõt alkalmaz majd Ukrajnával szemben. Ami Ukrajnával történt, a nemzetközi jog súlyos megsértése, márpedig Európának meg kell védenie a nemzetközi jogot - mutatott rá. Véleménye szerint csak a nemzetek egyenlõségén és szuverenitásán alapuló béke képzelhetõ el Európában, és egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy megsértse egy szomszédos ország szuverenitását, ezt Oroszország esetében sem lehet elfogadni.
A képviselõ szerint bár egyetlen országnak sem elõnyös a szankciók fenntartása Oroszországgal szemben, az uniós tagállamoknak össze kell tartaniuk. "Azt kell mondani az agresszornak, hogy legyen neki drága az agresszió", és ha a háború nem is lehet megoldás, szükség van a másfajta eszközökre - magyarázta.
Elmar Brok mindazonáltal úgy látja, hogy Európának és Oroszországnak is az lenne a legjobb, ha rendezõdnének a politikai és gazdasági kapcsolataik.
A politikus a menekültkérdéssel kapcsolatban azt mondta: Európának nagyobb felelõsséget kell vállalnia az Iszlám Állam terrorszervezet megfékezésében, segítenie kell, hogy béke és szabadság legyen az érintett régiókban, az embereknek a szülõföldjükön kell lehetõséget biztosítani, hogy biztonságban élhessenek. Azokat, akik erre valóban rászorulnak, be kell fogadni, de nem élhetnek vissza ezzel a lehetõséggel - mondta. Hozzátette: a Juncker-terv (az a kvótarendszer, amely meghatározná, hogy a tagállamoknak hány menekültet kell befogadniuk) része lehet a megoldásnak.
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz), Balla Mihály (Fidesz), Mesterházy Attila (MSZP) és Szelényi Zsuzsanna (Együtt) egyaránt a bevándorlásról kérdezte az EP-képviselõt. Elmar Brok elmondta: különbséget kell tenni a Nyugat-Balkán felõl és a Közel-Keletrõl, Afrikából érkezõ bevándorlók között. A Juncker-tervvel kapcsolatban azt mondta, a tagállamoknak készen kell állniuk a kompromisszumra, és ugyan kvótarendszer önmagában nem jelent megoldást, ahogyan más tervezett lépés sem, de ha több intézkedést egyszerre tesznek meg, az segíthet abban, hogy európai megoldás szülessen a problémára.
Mesterházy Attila, Szelényi Zsuzsanna és Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselõje az Oroszországhoz fûzõdõ viszonyról is kérdezett. Elmar Brok kijelentette: a szankciók nem jelentik minden, Oroszországgal fenntartott kapcsolat megszakítását, ugyanakkor ezek a tevékenységek nem árthatnak az európai szolidaritásnak. Viszont "nem lehet bezárni az ajtókat" Moszkva felé - jelentette ki.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke azt mondta, Elmar Brok "Magyarország nagy barátja", aki sokat tett azért, hogy ne vesszen el az "a közös élmény", amelyet a rendszerváltozás a magyaroknak és a németeknek jelentett: a demokratikus értékrendszer alapján kötött szövetség. Egyúttal arra kérte Elmar Brokot, segítsen abban, hogy a Nyugat-Balkán felõl érkezõ menekülthullámra is legalább akkora figyelem jusson, mint a Földközi-tenger felõl érkezõre, mert úgy tûnik, az elõbbirõl Nyugat-Európa nem akar tudomást venni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Csodaszarvas
- 2015. June 17. 10:50:50
#2 |
Detonator
- 2015. June 17. 14:09:12
#3 |
satu
- 2015. June 17. 18:23:16
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.