Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Klímaváltozás: gyors cselekvésre szólít a pápa
Beszélj jahvéval, hogy ne buzuljon már annyit, mert egyre fülledtebb az üdõ, vagy nem mûxik a telefon? A kémtréleres krapekokkal csak tudsz szót váltani, mert jezsuitául értenek! Ferenc pápa is felemelte hangját a klímaváltozás megfékezéséért. A katolikus egyházfõ környezetvédelmi enciklikája megadhatja az alaphangját az év végi klímacsúcsnak, amelyen az ENSZ-tagországoknak komoly vállalásokat kell tenniük szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére.
Holnap publikálja Ferenc pápa környezetvédelmi enciklikáját, mely a „Laudato si’ (Áldott légy): Felelõsség a közös tulajdonunkért” címet viseli. A 192 oldalas dokumentumban a pápa tudományos és morális oldalról közelíti meg környezetünk tiszteletének és védelmének kérdését, és gyors cselekvésre szólít fel a Föld védelmében. A katolikus egyházfõ a globális felmelegedés okaként az emberi tevékenységet és a fosszilis energiák felhasználását jelöli meg az olasz L’Espresso magazin szerint. Ferenc pápa egyébként számos szakértõvel és tudóssal konzultált az enciklika megírásához, mely érinti az atomenergia kérdését is, írta a Die Zeit címû német hetilap. Az enciklikától azt reméli a Vatikán, hogy hozzájárul az év végi párizsi klímacsúcs eredményességéhez.
A decemberben megrendezendõ ENSZ-klímakonferencián a cél egy olyan megállapodás, mely biztosítja, hogy a globális középhõmérséklet emelkedése 2 Celsius-fok alatt marad az évszázad végéig az ipari forradalom elõtti szinthez képest. A tagállamoknak ezért vállalásokat kell tenniük az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról, melyben már történtek elõrelépések. A G7-csoport tagországai múlt heti németországi találkozójukon elkötelezték magukat amellett, hogy 2050-ig 40–70 százalékkal mérséklik az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, az évszázad végére pedig megújuló energiaforrásokra állnak át. „Ki kell alakítani a fosszilis energiahordozók nélkül mûködõ gazdaságot” – mondta Angela Merkel német kancellár. Ennek mikéntje azonban még kétséges, több részrõl is. A világ második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátójának számító Egyesült Államok elnöke ugyanis elkötelezett a kérdésben, ám a republikánus többségû törvényhozás ellenzi a klímamegállapodást. „Az év végi klímacsúcson olyan megállapodást kell kötni, amelynek életbe léptetéséhez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása" – közölte Laurent Fabius francia külügyminiszter néhány hete, utalva arra, hogy a kérdés Barack Obama elnöki hatáskörével függ majd össze.
A problémát egyébként fõként a fejlett és a fejlõdõ országok közötti ellentét jelenti, hiszen utóbbiak álláspontja szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáéért elsõsorban a fejlett országok a felelõsek. A múlt héten ért véget a párizsi klímacsúcs elõzetes egyeztetése Bonnban, melyen a klímatárgyalók az egyezmény tervezetét tekintették át. Bár nagy elõrelépés nem történt, megegyeztek abban, hogy támogatniuk kell a fejlõdõ országokat, hogy elõsegítsék az energiarendszer megújítását és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Ebben a kérdésben egyébként a G7-országok is elõremutató vállalást tettek, mely szerint 2020-tól elindítják a – már 2009-ben megígért – klímavédelmi alapot, amelybe évi százmilliárd dollárt fektetnek be ezen országok számára. Az optimista várakozások szerint a globális szén-dioxid-kibocsátásnak 2020-ban kell tetõznie, onnantól csökkennie kell, hogy a klímaváltozás következményei még kezelhetõk legyenek. Bonnban augusztusban és októberben még két egyeztetést tartanak, mielõtt az állam- és kormányfõk tárgyalóasztalhoz ülnek Párizsban. Bár a G7-államok kijelentették, a klímamegállapodásnak kötelezõ érvényûnek kell lennie, a szkeptikusok szerint elképzelhetõ, hogy az országok csak akkora kötelezettséget vállalnak majd, amekkorát nemzeti érdekük diktál.
Link
Holnap publikálja Ferenc pápa környezetvédelmi enciklikáját, mely a „Laudato si’ (Áldott légy): Felelõsség a közös tulajdonunkért” címet viseli. A 192 oldalas dokumentumban a pápa tudományos és morális oldalról közelíti meg környezetünk tiszteletének és védelmének kérdését, és gyors cselekvésre szólít fel a Föld védelmében. A katolikus egyházfõ a globális felmelegedés okaként az emberi tevékenységet és a fosszilis energiák felhasználását jelöli meg az olasz L’Espresso magazin szerint. Ferenc pápa egyébként számos szakértõvel és tudóssal konzultált az enciklika megírásához, mely érinti az atomenergia kérdését is, írta a Die Zeit címû német hetilap. Az enciklikától azt reméli a Vatikán, hogy hozzájárul az év végi párizsi klímacsúcs eredményességéhez.
A decemberben megrendezendõ ENSZ-klímakonferencián a cél egy olyan megállapodás, mely biztosítja, hogy a globális középhõmérséklet emelkedése 2 Celsius-fok alatt marad az évszázad végéig az ipari forradalom elõtti szinthez képest. A tagállamoknak ezért vállalásokat kell tenniük az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról, melyben már történtek elõrelépések. A G7-csoport tagországai múlt heti németországi találkozójukon elkötelezték magukat amellett, hogy 2050-ig 40–70 százalékkal mérséklik az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, az évszázad végére pedig megújuló energiaforrásokra állnak át. „Ki kell alakítani a fosszilis energiahordozók nélkül mûködõ gazdaságot” – mondta Angela Merkel német kancellár. Ennek mikéntje azonban még kétséges, több részrõl is. A világ második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátójának számító Egyesült Államok elnöke ugyanis elkötelezett a kérdésben, ám a republikánus többségû törvényhozás ellenzi a klímamegállapodást. „Az év végi klímacsúcson olyan megállapodást kell kötni, amelynek életbe léptetéséhez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása" – közölte Laurent Fabius francia külügyminiszter néhány hete, utalva arra, hogy a kérdés Barack Obama elnöki hatáskörével függ majd össze.
A problémát egyébként fõként a fejlett és a fejlõdõ országok közötti ellentét jelenti, hiszen utóbbiak álláspontja szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáéért elsõsorban a fejlett országok a felelõsek. A múlt héten ért véget a párizsi klímacsúcs elõzetes egyeztetése Bonnban, melyen a klímatárgyalók az egyezmény tervezetét tekintették át. Bár nagy elõrelépés nem történt, megegyeztek abban, hogy támogatniuk kell a fejlõdõ országokat, hogy elõsegítsék az energiarendszer megújítását és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Ebben a kérdésben egyébként a G7-országok is elõremutató vállalást tettek, mely szerint 2020-tól elindítják a – már 2009-ben megígért – klímavédelmi alapot, amelybe évi százmilliárd dollárt fektetnek be ezen országok számára. Az optimista várakozások szerint a globális szén-dioxid-kibocsátásnak 2020-ban kell tetõznie, onnantól csökkennie kell, hogy a klímaváltozás következményei még kezelhetõk legyenek. Bonnban augusztusban és októberben még két egyeztetést tartanak, mielõtt az állam- és kormányfõk tárgyalóasztalhoz ülnek Párizsban. Bár a G7-államok kijelentették, a klímamegállapodásnak kötelezõ érvényûnek kell lennie, a szkeptikusok szerint elképzelhetõ, hogy az országok csak akkora kötelezettséget vállalnak majd, amekkorát nemzeti érdekük diktál.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kakas
- 2015. June 17. 09:53:05
#2 |
Gutai Zub
- 2015. June 17. 11:14:56
#3 |
monguzking
- 2015. June 17. 15:28:09
#4 |
kincses
- 2015. June 17. 22:51:26
#5 |
postaimre
- 2015. June 18. 11:46:44
#6 |
Perje
- 2015. June 21. 15:19:11
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.