Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Jönnek a hibrid emberek
Már itt vannak a hebrew-ek. Mesterséges intelligenciájuk és kollektÃv bûnözési hajlamuk tagadhatatlan.
Nem a robotok, hanem az emberek rendelkeznek majd mesterséges intelligenciával a közeli jövõben, legalábbis a Google fejlesztési igazgatójának legújabb jóslata szerint.
A 2030-as évekre az emberek bizonyos értelemben „hibriddé” válhatnak – adta hÃrül a CNN Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója prognózisát. Eszerint az agyunk képes lehet közvetlenül kapcsolódni olyan digitális felhõkhöz, melyekben számÃtógépek ezreivel köthetjük össze magunkat, ezáltal kiegészÃtve az emberi intelligenciát. Mint mondta, az agy „nanobotok” – vagyis apró, DNS-szálakból készült robotok – révén fog csatlakozni a gépekhez.
– Elgondolásunk szerint a biológiai és a mesterséges gondolkodás ötvözete fog Ãgy létrejönni – magyarázta Kurzweil. A szakember szerint a 2030-as évek végére és a 2040-es évek elejére gondolataink túlnyomó része „nem biológiai eredetû” lesz. Úgy véli, emellett képesek leszünk másolatot is készÃteni az agyunkról.
Nap mint nap felhõkhöz kapcsolódunk
Dr. Kiss Bálint, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem irányÃtástechnikai és informatika tanszékének vezetõje Kurzweil jóslatával kapcsolatban az MNO-nak elmondta: ma is tudnak az emberek felhõkhöz (olyan elosztott tárolóhelyekhez, programokhoz, szolgáltatásokhoz, melyeket többen használhatnak egyszerre, és melyekben nagy hatékonysággal valósÃtható meg kooperáció) kapcsolódni, csak nem az agyukon keresztül közvetlenül, hanem hagyományos módon, tehát a kijelzõt figyelõ szemükkel vagy éppen a kezükkel, gépelés útján. Tehát az emberi agy(ak) és a felhõ között ma még közvetÃtenek hagyományos érzékszerveink. Hangsúlyozta, hogy a minõségi elõrelépés itt az lenne, ha ki tudnánk küszöbölni a látást, a hallást, a gépelést vagy a beszédfelismerést, ezáltal pedig egy közvetlen kapcsolódás jönne létre az emberek idegrendszeréhez. A szakember azonban úgy véli: a 2030-as években ez a megoldás általában még inkább kiszolgálni – vagy nagymértékben növelni – fogja az emberi intelligenciát, mintsem helyettesÃteni.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói által kifejlesztett robotot érint meg egy nõ a kaliforniai Pomonában rendezett robotexpón
A Johns Hopkins Egyetem kutatói által kifejlesztett robotot érint meg egy nõ a kaliforniai Pomonában rendezett robotexpón
Fotó: CHIP SOMODEVILLA / Europress/AFP
Létrejöhet egy magasabb intelligencia?
– A kommunikáció és az adathozzáférés hagyományos módjait, melyek jelenleg még kissé körülményesek, ez a megoldás nagyban megkönnyÃtené. Tehát – ha valóban megtörténne a felhõhöz vagy a kommunikációs hálózathoz történõ, közvetÃtõ nélküli kapcsolódás – nem lenne többé szükség okostelefonra vagy okosórára ahhoz, hogy mindazok a funkciók, melyek jelenleg ezekkel megvalósulnak, használhatóak legyenek, illetve új funkciók is elképzelhetõek – magyarázta a szakember.
Információs társadalom: felszabadÃt és gúzsba köt
Az ipari helyett mára információs társadalomról beszélnek, és felhõk, nanorobotok, valamint okoseszközök uralják a mindennapokat. Valóban veszélyes lehet a technológia túl gyors ütemû fejlõdése, és ha igen, kire?
Mint mondta, a legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy ha ilyen szinten kapcsolunk össze emberi intelligenciákat – a felhõn keresztül –, ennek nyomán létrejöhet-e egy magasabb, nagyságrendekkel hatékonyabb intelligencia. Azonban érdemes elõvigyázatosnak lenni az újfajta technológiákkal: ezek az emberek egy részénél addikciót alakÃthatnak ki, a fejlõdés pedig mindig sok félelmet generál.
Hihetetlenül pontos jóslatok
Kurzweil, akit a világ egyik vezetõ feltalálójaként tartanak számon, hÃres arról, hogy viszonylag nagy pontossággal képes megjósolni, mit hoz a jövõ. A kilencvenes években például összesen 197 elõrejelzést tett arról, mi fog történni 2009-ig. Teóriáit 2010-ben vizsgálták felül, 86 százalékuk bizonyult helyesnek.
Ilyen prognózis volt többek közt az is, hogy az emberek elsõsorban hordozható számÃtógépeket használnak majd, a kábelek háttérbe szorulnak, valamint hogy digitális kijelzõket fognak épÃteni a szemüvegekbe.
1990-ben megjósolta, hogy a számÃtógép nyolc éven belül legyõzi a sakkvilágbajnokot, s 1997-ben az IBM által tervezett Deep Blue nyert is Garri Kaszparovval szemben. Õ beszélt elõször arról is, hogy az internet meg fogja változtatni a világot.
A szakember nemrégiben ismerte be, hogy azt hitte: 2009-re már önjáró autóink is lesznek. Ezek a jármûvek csak mostanában jelentek meg, a tömeggyártás pedig még valószÃnûleg jó darabig várat magára.
Dr. Kiss Bálint Kurzweil legutóbbi jóslatával kapcsolatban hangsúlyozta: az ehhez hasonló nyilatkozatok széles tartományban mozognak, Ãgy általában nem egyértelmû, mikor is mondhatjuk egy jóslatra, hogy részben vagy egészében bekövetkezett.
Odébb van még a gépek lázadása
Sok hÃres sci-fi filmben a robotok lenyûgözõ ügyességgel mozognak, önállóan gondolkodnak, és gyakran rémisztõ terveket készülnek végrehajtani. Úgy tûnik, a tudósok csak tovább erõsÃtik ezzel kapcsolatos félelmeinket. De mennyi realitása van a mesterséges intelligencia ilyen szintû térnyerésének?Link
Nem a robotok, hanem az emberek rendelkeznek majd mesterséges intelligenciával a közeli jövõben, legalábbis a Google fejlesztési igazgatójának legújabb jóslata szerint.
A 2030-as évekre az emberek bizonyos értelemben „hibriddé” válhatnak – adta hÃrül a CNN Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója prognózisát. Eszerint az agyunk képes lehet közvetlenül kapcsolódni olyan digitális felhõkhöz, melyekben számÃtógépek ezreivel köthetjük össze magunkat, ezáltal kiegészÃtve az emberi intelligenciát. Mint mondta, az agy „nanobotok” – vagyis apró, DNS-szálakból készült robotok – révén fog csatlakozni a gépekhez.
– Elgondolásunk szerint a biológiai és a mesterséges gondolkodás ötvözete fog Ãgy létrejönni – magyarázta Kurzweil. A szakember szerint a 2030-as évek végére és a 2040-es évek elejére gondolataink túlnyomó része „nem biológiai eredetû” lesz. Úgy véli, emellett képesek leszünk másolatot is készÃteni az agyunkról.
Nap mint nap felhõkhöz kapcsolódunk
Dr. Kiss Bálint, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem irányÃtástechnikai és informatika tanszékének vezetõje Kurzweil jóslatával kapcsolatban az MNO-nak elmondta: ma is tudnak az emberek felhõkhöz (olyan elosztott tárolóhelyekhez, programokhoz, szolgáltatásokhoz, melyeket többen használhatnak egyszerre, és melyekben nagy hatékonysággal valósÃtható meg kooperáció) kapcsolódni, csak nem az agyukon keresztül közvetlenül, hanem hagyományos módon, tehát a kijelzõt figyelõ szemükkel vagy éppen a kezükkel, gépelés útján. Tehát az emberi agy(ak) és a felhõ között ma még közvetÃtenek hagyományos érzékszerveink. Hangsúlyozta, hogy a minõségi elõrelépés itt az lenne, ha ki tudnánk küszöbölni a látást, a hallást, a gépelést vagy a beszédfelismerést, ezáltal pedig egy közvetlen kapcsolódás jönne létre az emberek idegrendszeréhez. A szakember azonban úgy véli: a 2030-as években ez a megoldás általában még inkább kiszolgálni – vagy nagymértékben növelni – fogja az emberi intelligenciát, mintsem helyettesÃteni.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói által kifejlesztett robotot érint meg egy nõ a kaliforniai Pomonában rendezett robotexpón
A Johns Hopkins Egyetem kutatói által kifejlesztett robotot érint meg egy nõ a kaliforniai Pomonában rendezett robotexpón
Fotó: CHIP SOMODEVILLA / Europress/AFP
Létrejöhet egy magasabb intelligencia?
– A kommunikáció és az adathozzáférés hagyományos módjait, melyek jelenleg még kissé körülményesek, ez a megoldás nagyban megkönnyÃtené. Tehát – ha valóban megtörténne a felhõhöz vagy a kommunikációs hálózathoz történõ, közvetÃtõ nélküli kapcsolódás – nem lenne többé szükség okostelefonra vagy okosórára ahhoz, hogy mindazok a funkciók, melyek jelenleg ezekkel megvalósulnak, használhatóak legyenek, illetve új funkciók is elképzelhetõek – magyarázta a szakember.
Információs társadalom: felszabadÃt és gúzsba köt
Az ipari helyett mára információs társadalomról beszélnek, és felhõk, nanorobotok, valamint okoseszközök uralják a mindennapokat. Valóban veszélyes lehet a technológia túl gyors ütemû fejlõdése, és ha igen, kire?
Mint mondta, a legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy ha ilyen szinten kapcsolunk össze emberi intelligenciákat – a felhõn keresztül –, ennek nyomán létrejöhet-e egy magasabb, nagyságrendekkel hatékonyabb intelligencia. Azonban érdemes elõvigyázatosnak lenni az újfajta technológiákkal: ezek az emberek egy részénél addikciót alakÃthatnak ki, a fejlõdés pedig mindig sok félelmet generál.
Hihetetlenül pontos jóslatok
Kurzweil, akit a világ egyik vezetõ feltalálójaként tartanak számon, hÃres arról, hogy viszonylag nagy pontossággal képes megjósolni, mit hoz a jövõ. A kilencvenes években például összesen 197 elõrejelzést tett arról, mi fog történni 2009-ig. Teóriáit 2010-ben vizsgálták felül, 86 százalékuk bizonyult helyesnek.
Ilyen prognózis volt többek közt az is, hogy az emberek elsõsorban hordozható számÃtógépeket használnak majd, a kábelek háttérbe szorulnak, valamint hogy digitális kijelzõket fognak épÃteni a szemüvegekbe.
1990-ben megjósolta, hogy a számÃtógép nyolc éven belül legyõzi a sakkvilágbajnokot, s 1997-ben az IBM által tervezett Deep Blue nyert is Garri Kaszparovval szemben. Õ beszélt elõször arról is, hogy az internet meg fogja változtatni a világot.
A szakember nemrégiben ismerte be, hogy azt hitte: 2009-re már önjáró autóink is lesznek. Ezek a jármûvek csak mostanában jelentek meg, a tömeggyártás pedig még valószÃnûleg jó darabig várat magára.
Dr. Kiss Bálint Kurzweil legutóbbi jóslatával kapcsolatban hangsúlyozta: az ehhez hasonló nyilatkozatok széles tartományban mozognak, Ãgy általában nem egyértelmû, mikor is mondhatjuk egy jóslatra, hogy részben vagy egészében bekövetkezett.
Odébb van még a gépek lázadása
Sok hÃres sci-fi filmben a robotok lenyûgözõ ügyességgel mozognak, önállóan gondolkodnak, és gyakran rémisztõ terveket készülnek végrehajtani. Úgy tûnik, a tudósok csak tovább erõsÃtik ezzel kapcsolatos félelmeinket. De mennyi realitása van a mesterséges intelligencia ilyen szintû térnyerésének?Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2015. June 23. 10:48:07
#2 |
kakas
- 2015. June 23. 10:56:04
#3 |
jozsef toth
- 2015. June 23. 11:16:29
#4 |
keepfargo
- 2015. June 23. 11:26:05
#5 |
postaimre
- 2015. June 23. 11:29:17
#6 |
jozsef toth
- 2015. June 23. 11:44:25
#7 |
Perje
- 2015. June 23. 16:52:41
#8 |
kakas
- 2015. June 24. 09:14:33
#9 |
Detonator
- 2015. June 24. 18:51:28
#10 |
Perje
- 2015. June 28. 12:25:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték