Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Atombombát robbantott az IMF
Na, már az imf-es rohadt zsidó bandának is van atomgombája? Majd bexartam, már figyeltem a vegyifelhõ-sugárzást...de csak kacsa volt és hápogott. Beismerte a valutaalap, hogy Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért a hitelek átütemezésére, sõt ezek elengedésére is szükség lehet. A szakértõ szerint ezzel elismerték azt, hogy a Szirizának mindvégig igaza volt.
Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért – a hitelezõk által megkövetelt reformok végrehajtása mellett – 2018 végéig további 50 milliárd eurós külsõ finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentõs adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához – közölte csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Merész miniszterelnök
A görög államadósság 30 százalékos leírását és húszéves türelmi idõszakot javasolt pénteken Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy ezáltal fenntarthatóvá tegyék az ország adósságállományát. A nemzethez intézett televíziós beszédében Ciprasz üdvözölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közzétett jelentését, amely véleménye szerint igazolja a kormány azon döntését, hogy elutasította a hitelezõknek az adósságszolgálat könnyítését nem tartalmazó javaslatcsomagját.
A kormányfõ ismét arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a vasárnapi referendumon, mondjanak nemet „a zsarolásra és az ultimátumokra”. Újfent hangsúlyozta, hogy vasárnap nem az ország euróövezeti tagságáról kell véleményt nyilvánítaniuk a szavazóknak, hanem a nemzetközi hitelezõkkel kötendõ megállapodásról.
A jelentés szerint a görög növekedés a külsõ hitelezõk által megkövetelt reformok megtorpanása miatt lassul. A nemzetközi szervezetnél úgy látják, hogy a jelenlegi tendenciák alapján Görögországnak idén október és 2018 decembere között összesen 50 milliárd eurós külsõ finanszírozásra lesz szüksége, amibõl 36 milliárdot európai uniós partnereinek kellene elõteremteniük.
Az IMF értékelése szerint ahhoz, hogy a görög adósság fenntarthatóvá váljon, a hitelezõknek a jelenlegi 20-ról 40 évre kellene növelniük a kölcsönök lejáratát, és 20 éves türelmi idõ bevezetését is fontolóra kell venniük a visszafizetésre vonatkozóan. Ha a görög növekedési kilátások nem javulnak, és a reformok sem kapnak erõre, akkor egy újabb adósságelengedés is szükségessé válhat, amelynek mértéke elérheti a teljes adósságállomány 30 százalékát – figyelmeztetett a valutaalap.
Atombombával ér fel a bejelentés
A valutaalap bejelentése egy valóságos atombomba a görög tárgyalásokra, mert ezzel gyakorlatilag beismerték, hogy a Szirizának mindvégig igaza volt – kommentálta lapunknak a csütörtöki fordulatot Pogátsa Zoltán közgazdász.
A szakértõ szerint az IMF-jelentés kiadása egyedül annak köszönhetõ, hogy a The Guardian pár napja kiszivárogtatta a valutaalap belsõ anyagait, így a nemzetközi szervezetnek nem volt más választása, mint elõállni valódi álláspontjával. Pogátsa Zoltán úgy látja, hogy a valutaalap elõrejelzése nagyon pesszimista, mert gyakorlatilag azt mondja ki, hogy ha a görögök elfogadták volna az intézmények legkedvezõbb ajánlatát, akkor sem lenne fenntartható az adósságpálya.
Precedensteremtés folyik
Kérdésünkre, hogy ha a valutaalap szerint szükség van a hitelek átütemezésére, sõt adósságelengedésre is, akkor ezt miért nem ajánlották fel a görögöknek, a közgazdász hangsúlyozta: mindezt nem lehet másként értelmezni, mint hogy az IMF–EU duó precedenst akar teremteni. Az volt a céljuk, hogy elkaszálják a Szirizát mint megszorításmentes politikai alternatívát.
„Ha nem precedensteremtés folyik, akkor teljes mértékben érthetetlen, hogy a bejelentéssel elismerték azt, hogy a Sziriza ajánlata közgazdaságilag racionális volt, mégsem ezt az álláspontot képviselte az IMF a tárgyalásokon” – hangsúlyozta a szakértõ.
Pogátsa Zoltán kiemelte, hogy az IMF mostani állásfoglalása azért is különös, mert ebben kijelentették, hogy ha mégis lenne megállapodás, nagymértékû adósságelengedés is kell. A közgazdász úgy látja, hogy ezt már januárban meg kellett volna lépni, mert így Görögország fél évet elvesztegetett. Azonban még nem késõ, az IMF még mindig adhatna egy elfogadhatóbb ajánlatot a görögöknek – tette hozzá.
A nemeket erõsíti az IMF-anyag
Szakértõk az igen mellett
Több száz közgazdászprofesszor írta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint a vasárnapi népszavazás arról szól, hogy Görögország elhagyja-e az eurózónát és az Európai Uniót. Mivel ennek katasztrofális következményei lennének, arra buzdítják a lakosságot, hogy szavazzanak igennel a referendumon – ellentétben a kormánnyal, amelynek pénzügyminisztere, Janisz Varufákisz közölte: ha az igenek gyõznek, akár az egész kormány is távozhat.
A közgazdász szerint a bejelentés fontosságát jól jelzi, hogy a görög kormány ezután azonnal kiadott egy közleményt, melyben leírták, hogy az IMF jelentése alátámasztja a kormány álláspontját.
Pogátsa Zoltán – aki jelenleg is Görögországban tartózkodik – kiemelte, hogy a nyilvánosságra hozott IMF-anyag a „nem” tábort erõsíti, mert a hír bejárta az egész országot. „Ugyan kérdéses, hogy mennyire érti meg a görög közvélemény mindennek a jelentõségét, ezzel azért jelentõs lökést kapott a nemmel szavazni szándékozók tábora” – tette hozzá a szakember.
Több száz milliárdot bukhat az eurózóna
Görögország euróövezeti hitelezõi 317 milliárd eurót veszíthetnek el az államcsõdön – írja pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung az UBS, az ifo gazdaságkutató intézet és az Eurostat adataira hivatkozva.
Németország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, Írország 2,6, Szlovénia pedig 1,6 milliárd eurót veszíthet a görög államcsõdön.
Egy lakosra vetítve Hollandia vezeti a listát 1126 euróval, a második helyen Ausztria áll 1088, a harmadikon Németország 1085 euróval. Franciaországban 1012, Olaszországban 960, Spanyolországban 862, Szlovéniában 774, Írországban 565, Szlovákiában 535, Portugáliában pedig 424 euró görög tartozás jut egy fõre.
Nem kell azonnal törleszteni
Görögország legnagyobb hitelezõje, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerdán tudatta, csõdeseménynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a június végén esedékes, mintegy 1,5 milliárd eurós részletet az IMF-nek, és miután közösen folyósítottak hitelt Athénnak, ezért a csõdesemény az EFSF-tõl kapott görög hitelek jelentõs részére is vonatkozik.
Az EFSF-nek így három lehetõsége volt. A hitelszerzõdések azonnali felmondása és a teljes összeg, mintegy 135 milliárd euró visszakövetelése, vagy végleg lemondhatott volna errõl a jogáról, vagy fenntartja magának a késõbbi döntés jogát. Az euróövezet pénzügyminisztereibõl álló igazgatótanács az utóbbi mellett döntött, a vezérigazgató, Klaus Regling javaslatára.
Mindenképpen nehéz a görögök helyzete
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jelenlegi luxemburgi miniszterelnökkel, Xavier Bettellel tartott közös sajtótájékoztatót pénteken Luxembourgban, ahol a görög dráma volt a fõ téma. Juncker úgy vélekedett, hogy nehéz további tárgyalások várnak Görögországra akkor is, ha a referendumon az igenek kerülnek többségbe. Nem tudott ugyanakkor válaszolni arra, hogy a hitelezõk egyáltalán hajlandóak lennének-e újra megnyitni a tárgyalásokat, ha a „nem” gyõzne. „Ha a görögök nemmel szavaznak, akkor az azt jelenti, hogy mindent megtettek a görög tárgyalási pozíció javítása ellenében” – mondta Juncker.
Az eddigi pénzügyi mentõprogramról megállapította, hogy az befejezõdött, és jelenleg nincsenek folyamatban tárgyalások.
A sajtótájékoztatón Xavier Bettel azzal támasztotta alá Juncker szavait, hogy a referendum elutasító kimenetele nyomán a külvilág kénytelen lenne tiszteletben tartani ezt a görög álláspontot, ami nagyban bonyolítaná a helyzetet. A nagyhercegség miniszterelnöke egyébiránt azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak úgymond hidat kell építenie – nem csupán Görögország, hanem az EU-tagságról népszavazást tervezõ Nagy-Britannia felé is.
Radikális változás
Az utóbbi napokban a közhangulat radikális megváltozása volt érzékelhetõ Görögországban – mondta Fokasz Nikosz szociológus telefonon Athénbõl. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának professzora személyes benyomásait ismertetve változó képrõl tudott beszámolni. Elmondása szerint az újságok korábban is cikkeztek arról, hogy az emberek aggódnak és kiveszik a pénzüket a bankokból, de ennek nem volt látható jele egészen múlt szombatig, amikor Alexisz Ciprasz kormányfõ bejelentette a népszavazás kiírását a nemzetközi hitelezõkkel kötendõ megállapodásról. Ekkor kígyózó sorok jelentek meg a bankok elõtt, az emberek azonban egy-két nap után igazodtak a helyzethez, s bár továbbra is mindig volt sor a pénzkiadó automaták elõtt, nem olyan hosszú, mint korábban.
A fordulat szerdán következett be, ekkortól érzékelhetõ radikális közhangulat-változás, ami az utcán is megjelenik. Gyakorivá váltak a szóváltások a buszokon, gyakran hallani kiabálást az utcákon. Fokasz Nikosz leszögezte, pánikról még mindig nincs szó, csak dührõl. „A politikában amúgy is meglévõ feszültség átszüremlett a hétköznapi érintkezésekbe is” – mondta a professzor, aki szerint a népszavazási kezdeményezés rendkívüli módon megosztotta a görögöket.
Link
Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért – a hitelezõk által megkövetelt reformok végrehajtása mellett – 2018 végéig további 50 milliárd eurós külsõ finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentõs adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához – közölte csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Merész miniszterelnök
A görög államadósság 30 százalékos leírását és húszéves türelmi idõszakot javasolt pénteken Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy ezáltal fenntarthatóvá tegyék az ország adósságállományát. A nemzethez intézett televíziós beszédében Ciprasz üdvözölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közzétett jelentését, amely véleménye szerint igazolja a kormány azon döntését, hogy elutasította a hitelezõknek az adósságszolgálat könnyítését nem tartalmazó javaslatcsomagját.
A kormányfõ ismét arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a vasárnapi referendumon, mondjanak nemet „a zsarolásra és az ultimátumokra”. Újfent hangsúlyozta, hogy vasárnap nem az ország euróövezeti tagságáról kell véleményt nyilvánítaniuk a szavazóknak, hanem a nemzetközi hitelezõkkel kötendõ megállapodásról.
A jelentés szerint a görög növekedés a külsõ hitelezõk által megkövetelt reformok megtorpanása miatt lassul. A nemzetközi szervezetnél úgy látják, hogy a jelenlegi tendenciák alapján Görögországnak idén október és 2018 decembere között összesen 50 milliárd eurós külsõ finanszírozásra lesz szüksége, amibõl 36 milliárdot európai uniós partnereinek kellene elõteremteniük.
Az IMF értékelése szerint ahhoz, hogy a görög adósság fenntarthatóvá váljon, a hitelezõknek a jelenlegi 20-ról 40 évre kellene növelniük a kölcsönök lejáratát, és 20 éves türelmi idõ bevezetését is fontolóra kell venniük a visszafizetésre vonatkozóan. Ha a görög növekedési kilátások nem javulnak, és a reformok sem kapnak erõre, akkor egy újabb adósságelengedés is szükségessé válhat, amelynek mértéke elérheti a teljes adósságállomány 30 százalékát – figyelmeztetett a valutaalap.
Atombombával ér fel a bejelentés
A valutaalap bejelentése egy valóságos atombomba a görög tárgyalásokra, mert ezzel gyakorlatilag beismerték, hogy a Szirizának mindvégig igaza volt – kommentálta lapunknak a csütörtöki fordulatot Pogátsa Zoltán közgazdász.
A szakértõ szerint az IMF-jelentés kiadása egyedül annak köszönhetõ, hogy a The Guardian pár napja kiszivárogtatta a valutaalap belsõ anyagait, így a nemzetközi szervezetnek nem volt más választása, mint elõállni valódi álláspontjával. Pogátsa Zoltán úgy látja, hogy a valutaalap elõrejelzése nagyon pesszimista, mert gyakorlatilag azt mondja ki, hogy ha a görögök elfogadták volna az intézmények legkedvezõbb ajánlatát, akkor sem lenne fenntartható az adósságpálya.
Precedensteremtés folyik
Kérdésünkre, hogy ha a valutaalap szerint szükség van a hitelek átütemezésére, sõt adósságelengedésre is, akkor ezt miért nem ajánlották fel a görögöknek, a közgazdász hangsúlyozta: mindezt nem lehet másként értelmezni, mint hogy az IMF–EU duó precedenst akar teremteni. Az volt a céljuk, hogy elkaszálják a Szirizát mint megszorításmentes politikai alternatívát.
„Ha nem precedensteremtés folyik, akkor teljes mértékben érthetetlen, hogy a bejelentéssel elismerték azt, hogy a Sziriza ajánlata közgazdaságilag racionális volt, mégsem ezt az álláspontot képviselte az IMF a tárgyalásokon” – hangsúlyozta a szakértõ.
Pogátsa Zoltán kiemelte, hogy az IMF mostani állásfoglalása azért is különös, mert ebben kijelentették, hogy ha mégis lenne megállapodás, nagymértékû adósságelengedés is kell. A közgazdász úgy látja, hogy ezt már januárban meg kellett volna lépni, mert így Görögország fél évet elvesztegetett. Azonban még nem késõ, az IMF még mindig adhatna egy elfogadhatóbb ajánlatot a görögöknek – tette hozzá.
A nemeket erõsíti az IMF-anyag
Szakértõk az igen mellett
Több száz közgazdászprofesszor írta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint a vasárnapi népszavazás arról szól, hogy Görögország elhagyja-e az eurózónát és az Európai Uniót. Mivel ennek katasztrofális következményei lennének, arra buzdítják a lakosságot, hogy szavazzanak igennel a referendumon – ellentétben a kormánnyal, amelynek pénzügyminisztere, Janisz Varufákisz közölte: ha az igenek gyõznek, akár az egész kormány is távozhat.
A közgazdász szerint a bejelentés fontosságát jól jelzi, hogy a görög kormány ezután azonnal kiadott egy közleményt, melyben leírták, hogy az IMF jelentése alátámasztja a kormány álláspontját.
Pogátsa Zoltán – aki jelenleg is Görögországban tartózkodik – kiemelte, hogy a nyilvánosságra hozott IMF-anyag a „nem” tábort erõsíti, mert a hír bejárta az egész országot. „Ugyan kérdéses, hogy mennyire érti meg a görög közvélemény mindennek a jelentõségét, ezzel azért jelentõs lökést kapott a nemmel szavazni szándékozók tábora” – tette hozzá a szakember.
Több száz milliárdot bukhat az eurózóna
Görögország euróövezeti hitelezõi 317 milliárd eurót veszíthetnek el az államcsõdön – írja pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung az UBS, az ifo gazdaságkutató intézet és az Eurostat adataira hivatkozva.
Németország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, Írország 2,6, Szlovénia pedig 1,6 milliárd eurót veszíthet a görög államcsõdön.
Egy lakosra vetítve Hollandia vezeti a listát 1126 euróval, a második helyen Ausztria áll 1088, a harmadikon Németország 1085 euróval. Franciaországban 1012, Olaszországban 960, Spanyolországban 862, Szlovéniában 774, Írországban 565, Szlovákiában 535, Portugáliában pedig 424 euró görög tartozás jut egy fõre.
Nem kell azonnal törleszteni
Görögország legnagyobb hitelezõje, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerdán tudatta, csõdeseménynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a június végén esedékes, mintegy 1,5 milliárd eurós részletet az IMF-nek, és miután közösen folyósítottak hitelt Athénnak, ezért a csõdesemény az EFSF-tõl kapott görög hitelek jelentõs részére is vonatkozik.
Az EFSF-nek így három lehetõsége volt. A hitelszerzõdések azonnali felmondása és a teljes összeg, mintegy 135 milliárd euró visszakövetelése, vagy végleg lemondhatott volna errõl a jogáról, vagy fenntartja magának a késõbbi döntés jogát. Az euróövezet pénzügyminisztereibõl álló igazgatótanács az utóbbi mellett döntött, a vezérigazgató, Klaus Regling javaslatára.
Mindenképpen nehéz a görögök helyzete
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jelenlegi luxemburgi miniszterelnökkel, Xavier Bettellel tartott közös sajtótájékoztatót pénteken Luxembourgban, ahol a görög dráma volt a fõ téma. Juncker úgy vélekedett, hogy nehéz további tárgyalások várnak Görögországra akkor is, ha a referendumon az igenek kerülnek többségbe. Nem tudott ugyanakkor válaszolni arra, hogy a hitelezõk egyáltalán hajlandóak lennének-e újra megnyitni a tárgyalásokat, ha a „nem” gyõzne. „Ha a görögök nemmel szavaznak, akkor az azt jelenti, hogy mindent megtettek a görög tárgyalási pozíció javítása ellenében” – mondta Juncker.
Az eddigi pénzügyi mentõprogramról megállapította, hogy az befejezõdött, és jelenleg nincsenek folyamatban tárgyalások.
A sajtótájékoztatón Xavier Bettel azzal támasztotta alá Juncker szavait, hogy a referendum elutasító kimenetele nyomán a külvilág kénytelen lenne tiszteletben tartani ezt a görög álláspontot, ami nagyban bonyolítaná a helyzetet. A nagyhercegség miniszterelnöke egyébiránt azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak úgymond hidat kell építenie – nem csupán Görögország, hanem az EU-tagságról népszavazást tervezõ Nagy-Britannia felé is.
Radikális változás
Az utóbbi napokban a közhangulat radikális megváltozása volt érzékelhetõ Görögországban – mondta Fokasz Nikosz szociológus telefonon Athénbõl. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának professzora személyes benyomásait ismertetve változó képrõl tudott beszámolni. Elmondása szerint az újságok korábban is cikkeztek arról, hogy az emberek aggódnak és kiveszik a pénzüket a bankokból, de ennek nem volt látható jele egészen múlt szombatig, amikor Alexisz Ciprasz kormányfõ bejelentette a népszavazás kiírását a nemzetközi hitelezõkkel kötendõ megállapodásról. Ekkor kígyózó sorok jelentek meg a bankok elõtt, az emberek azonban egy-két nap után igazodtak a helyzethez, s bár továbbra is mindig volt sor a pénzkiadó automaták elõtt, nem olyan hosszú, mint korábban.
A fordulat szerdán következett be, ekkortól érzékelhetõ radikális közhangulat-változás, ami az utcán is megjelenik. Gyakorivá váltak a szóváltások a buszokon, gyakran hallani kiabálást az utcákon. Fokasz Nikosz leszögezte, pánikról még mindig nincs szó, csak dührõl. „A politikában amúgy is meglévõ feszültség átszüremlett a hétköznapi érintkezésekbe is” – mondta a professzor, aki szerint a népszavazási kezdeményezés rendkívüli módon megosztotta a görögöket.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2015. July 03. 18:05:37
#2 |
Perje
- 2015. July 03. 20:48:51
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.