Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Görögország kimasÃrozik az euróövezetbõl - a katonaság tétlenül nézi?
A BRICS és persze az "EU" is alig várja már! A maci keblére ölelte az újabb tagot. Készül a korridor a Balkántól a Baltikumig. Lassan tényleg megmelegszik a pite. A tegnapi görög népszavazás felkorbácsolta a kedélyeket, mélyen megosztotta az országot és tovább növelte a politikai feszültséget. Alig 24 órával a múlt pénteki megszorÃtás-ellenes tüntetés elõtt 65 nyugalmazott, magas rangú katonatiszt nyilvánosan ’Igen’ szavazatra szólÃtott fel, szembemenve Ciprasz miniszterelnök kampányával a ’Nem’ mellett. Hogy megértsük a görög tisztek állásfoglalásának jelentõségét, vissza kell mennünk az 1967-es puccsig.
A választók túlnyomó részének nem volt teljesen világos, hogy mik lennének döntésének következményei az EU- és euró-övezeti tagságra nézve. A gyeplõt a Ciprasz kormány a nép közé dobta, tudva-tudván, hogy egy esetleges megegyezést a hitelezõkkel nem lehetett volna elfogadtatni a parlamenttel.
Elõrehozott választást sem akart a kormány, Ãgy maradt a nép megkérdezése az ország jövõjérõl. A frusztrált átlagember számára pedig túl kevés idõ maradt arra, hogy átlássa a teljes képet szavazása elõtt. A nép többsége már torkig van a megszorÃtásokkal és nem szÃveli a hitelezõk ajánlatát sem - ugyanakkor a többség az EU tagja is szeretne maradni.
Mialatt a görög polgár számára nem világos, hogy mit hoz a szavazás másnapja, egy dolog bizonyos: Ciprasz és Varufakisz pókerezése mélyen elmélyÃtette az árkokat. Nemcsak Athén európai partnereivel, de a görög családokon belül, baráti körökben és a munkahelyeken. Ezek a szakadékok minden valószÃnûség szerint jóval a szavazás után megmaradnak, árnyékot vetve Görögország jövõjére és a teljes európai projektre is.
Alig 24 órával a múlt pénteki megszorÃtás-ellenes tüntetés elõtt 65 nyugalmazott, magas rangú katonatiszt nyilvánosan ’Igen’ szavazatra szólÃtott föl, szembemenve Ciprasz miniszterelnök kampányával a ’Nem’ mellett. Frangulisz Frangosz tábornok, volt honvédelmi miniszter és a görög vezérkar egykori parancsnoka, „hangos igent követelt vasárnap”. Frangoszt 2011-ben távolÃtotta el az akkori miniszterelnök George Papandreu, mert puccs hÃre kapott szárnyra.
Világosan utalva Cipraszra, Frangosz kijelentette, hogy „azon erkölcsi értékek és elvek, amelyek minket görögöket mindig vezéreltek, nem részei a tárgyalásnak, amelyet egy elképzelések nélküli, történelembõl képzetlen politikus hajszol a saját pártérdekeit tartva szem elõtt.” A tisztek állásfoglalást is nyilvánosságra hoztak, idézve „esküjüket a Hazához és Zászlóhoz” és nyÃltan figyelmeztetve: „Ha az elszigetelõdést választjuk, azzal a Hazát és annak jövõjét veszélyeztetjük. Távozásunk Európából gyengébbé tenné országunkat. ElveszÃtenénk szövetségeseinket, akik mellettünk állnak.”
A múlt hosszú árnyai
Nemmel szavaztak a görögök az eurózónával való együttmûködésre. Kábé mintha mi népszavazáson erõsÃtettük volna meg Trianont. Gyorselemzésünk >>
Hogy megértsük a görög tisztek állásfoglalásának jelentõségét, vissza kell mennünk az 1967-es puccsig, amelyet George Papadopulosz ezredes vezetett. A katonák egy politikai válság közepette vették át a hatalmat és 1974-ig mûködtettek egy Washington által támogatott brutális katonai diktatúrát. Ennek során feloszlatták a parlamentet, betiltották a politikai pártokat, teljes tisztogatást hajtottak végre az államszervezetben és a hadseregben valamint cenzúrázták a sajtót. Bár a puccs vértelenül zajlott le, tÃzezer embert letartóztattak, hatezer "felforgató elemet" pedig koncentrációs táborokba hurcoltak.
A jelenkori görög politikai feszültség tükrében nem véletlen, hogy Panosz Kammenosz védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy a görög fegyveres erõk garantálják az ország belsõ stabilitását.
Link
A választók túlnyomó részének nem volt teljesen világos, hogy mik lennének döntésének következményei az EU- és euró-övezeti tagságra nézve. A gyeplõt a Ciprasz kormány a nép közé dobta, tudva-tudván, hogy egy esetleges megegyezést a hitelezõkkel nem lehetett volna elfogadtatni a parlamenttel.
Elõrehozott választást sem akart a kormány, Ãgy maradt a nép megkérdezése az ország jövõjérõl. A frusztrált átlagember számára pedig túl kevés idõ maradt arra, hogy átlássa a teljes képet szavazása elõtt. A nép többsége már torkig van a megszorÃtásokkal és nem szÃveli a hitelezõk ajánlatát sem - ugyanakkor a többség az EU tagja is szeretne maradni.
Mialatt a görög polgár számára nem világos, hogy mit hoz a szavazás másnapja, egy dolog bizonyos: Ciprasz és Varufakisz pókerezése mélyen elmélyÃtette az árkokat. Nemcsak Athén európai partnereivel, de a görög családokon belül, baráti körökben és a munkahelyeken. Ezek a szakadékok minden valószÃnûség szerint jóval a szavazás után megmaradnak, árnyékot vetve Görögország jövõjére és a teljes európai projektre is.
Alig 24 órával a múlt pénteki megszorÃtás-ellenes tüntetés elõtt 65 nyugalmazott, magas rangú katonatiszt nyilvánosan ’Igen’ szavazatra szólÃtott föl, szembemenve Ciprasz miniszterelnök kampányával a ’Nem’ mellett. Frangulisz Frangosz tábornok, volt honvédelmi miniszter és a görög vezérkar egykori parancsnoka, „hangos igent követelt vasárnap”. Frangoszt 2011-ben távolÃtotta el az akkori miniszterelnök George Papandreu, mert puccs hÃre kapott szárnyra.
Világosan utalva Cipraszra, Frangosz kijelentette, hogy „azon erkölcsi értékek és elvek, amelyek minket görögöket mindig vezéreltek, nem részei a tárgyalásnak, amelyet egy elképzelések nélküli, történelembõl képzetlen politikus hajszol a saját pártérdekeit tartva szem elõtt.” A tisztek állásfoglalást is nyilvánosságra hoztak, idézve „esküjüket a Hazához és Zászlóhoz” és nyÃltan figyelmeztetve: „Ha az elszigetelõdést választjuk, azzal a Hazát és annak jövõjét veszélyeztetjük. Távozásunk Európából gyengébbé tenné országunkat. ElveszÃtenénk szövetségeseinket, akik mellettünk állnak.”
A múlt hosszú árnyai
Nemmel szavaztak a görögök az eurózónával való együttmûködésre. Kábé mintha mi népszavazáson erõsÃtettük volna meg Trianont. Gyorselemzésünk >>
Hogy megértsük a görög tisztek állásfoglalásának jelentõségét, vissza kell mennünk az 1967-es puccsig, amelyet George Papadopulosz ezredes vezetett. A katonák egy politikai válság közepette vették át a hatalmat és 1974-ig mûködtettek egy Washington által támogatott brutális katonai diktatúrát. Ennek során feloszlatták a parlamentet, betiltották a politikai pártokat, teljes tisztogatást hajtottak végre az államszervezetben és a hadseregben valamint cenzúrázták a sajtót. Bár a puccs vértelenül zajlott le, tÃzezer embert letartóztattak, hatezer "felforgató elemet" pedig koncentrációs táborokba hurcoltak.
A jelenkori görög politikai feszültség tükrében nem véletlen, hogy Panosz Kammenosz védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy a görög fegyveres erõk garantálják az ország belsõ stabilitását.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Alex-andros
- 2015. July 07. 16:39:26
#12 |
Perje
- 2015. July 13. 17:39:07
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték