Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orbán: már folyik a háború a vÃzért és a termõföldért
Magyarország "minden ellenkezõ hÃreszteléssel szemben" eredendõen mezõgazdasági ország - jelentette ki a miniszterelnök a Darányi Ignác Terv, a nemzeti vidékstratégia végrehajtási keretprogramjának hétfõi bemutatóján. Orbán Viktor a terv céljait a megõrzés, a megújÃtás és a minõség hármas jelszavával foglalta össze és beszédében sürgette a földtörvény módosÃtását, illetve további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében.
0 Küldés e-mailben Nyomtatás Szövegméret növeléseSzövegméret csökkentése
A kormányfõ a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett tanácskozáson kifejtette: az országok biztonsága a jövõben egyre inkább az élelmezési és élelmiszer-biztonságtól, az ivóvÃz- és energiaellátás biztonságától és a környezetbiztonságtól függ, és attól, kinek a kezében van mindez. Gyakran lehet hallani, hogy a jövõ háborúi a termõföldért, az ivóvÃzért fognak folyni: “a rossz hÃrem az, hogy ez a háború már elkezdõdött, csak nem fegyverekkel vÃvják, hanem más eszközökkel, például leminõsÃtésekkel is, ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból” – fogalmazott, majd hozzáfûzte, hogy a vidék és a mezõgazdaság teljesÃtménye ma sorsdöntõ az egész ország és az egész magyarság számára.
Orbán Viktor - Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor - Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor kijelentette: meg kell védeni a termõföldet és az ivóvÃzbázist, ezért nem fogadnak be “génpiszkált anyagokat a földjeinkbe”, s ezért támogatják a gazdák földvásárlását és helyben maradását. A vidék joggal várhatja az állam támogatását, de cserébe minden magyar elvárhatja azt, hogy a vidék olyan szolgáltatásokat nyújtson, mint a biztonságos élelmiszer, a tiszta környezet és a pihenést biztosÃtó magyar táj – közölte.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország “minden ellenkezõ hÃreszteléssel szemben” eredendõen mezõgazdasági ország, ezt igazolják földrajzi, természeti adottságai, történelme, kultúrája és hagyományai is. Az ország akkor volt erõs – folytatta -, amikor virágzott a mezõgazdasága, persze az is igaz, hogy a korszerû nemzetgazdaságok több lábon állnak, de a többi ágazat nem az agrárium ellenében, nem annak tagadásaként jön létre. “Nem fogadjuk el, hogy az ipart a korszerû, a haladó, a mezõgazdaságot pedig a maradi, a múltba ragadt dologként képzeljék el, képzeltessék el velünk. Ha Ãgy tennénk (…), akkor saját magunkat minõsÃtenénk le” – mondta a miniszterelnök.
A Darányi-terv lényege szerinte úgy hangzik: terv a vidéki minõségi élet megteremtésére, arra, hogy jó gazdaként éljünk azzal, amit a földünk adhat nekünk, “márpedig a magyar föld mindent megadhat nekünk”, a nagyvárosi életformával összemérhetõ kényelmet, tisztes megélhetést biztosÃtó munkalehetõséget, egészséges ivóvizet és jó minõségû, magyarok által elõállÃtott élelmiszereket.
A terv célja a megõrzés, a megújÃtás, a minõség – foglalta össze, majd kifejtette: meg kell õrizni az idõtlen értékeket – Ãgy a gazdag természeti adottságokat, az elõdök tudását -, megújulásra pedig fõként a mai magyar ember vidékrõl vallott gondolkodásában van szükség, ugyanis be kell látni, hogy a városok életképtelenekké válnak a vidék nélkül. “Az a nemzet, amelyik elszakad a földtõl, magától a valóságtól szakad el, következésképpen legyengül” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a XXI. században a nemzeti önállóság alapja egyre inkább az élelmiszer-önellátás képessége. Úgy vélte, ha újra meglesz a minõségi élet lehetõsége a vidéken, akkor a vidék ugrásszerûen képes lesz javÃtani a városi élet minõségét is, amit “a külföldrõl ideáramló silány kacatok, élelmiszer-ipari hulladék dömpingje alacsony szinten, sõt sokszor emberhez méltatlan szinten tart”.
A feladatok között emlÃtette a földtörvény sürgõs átalakÃtását, további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében, a földügyekkel foglalkozó szervezetek mûködését érintõ jogszabályok áttekintését, ésszerûsÃtését, lehetõleg úgy, hogy a helyi közösségeké lehessen az elsõ szó. Emellett tovább kell egyszerûsÃteni a helyi értékesÃtési, kistermelõi tevékenységet, emelni kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minõségét, a kistermelõk adottságaihoz kell igazÃtani a sokszor nehézkes jogszabályokat, csökkenteni kell a termelõk kiszolgáltatottságát, és rá kell szorÃtani a kereskedelmi partnereket a tisztességes piaci viselkedésre – sorolta.
A miniszterelnök felhÃvta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy falusi emberek ma nagyáruházakban vásárolják meg azt az élelmiszert, amelyet egyébként a saját kertjükben is megtermelhetnek. Ez szerinte világosan mutatja, milyen nagy a baj, hiszen “hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket”. “Abból nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán jó minõségû és egészséges, magyar élelmiszer legyen” – jelentette ki, hangsúlyozva: meggyõzõdése, hogy van esély a rosszabb minõségû külföldi dömpingáru és élelmiszer-ipari hulladék visszaszorÃtására.
Orbán Viktor szerint Magyarországon “az alapok megvetése után” most kezdõdik az új rendszer beüzemelése, a konszolidáció, s az új szisztéma egyik nagy nyertese biztosan a vidék, az agrárium, valamint a kis- és középgazdaságok lesznek.
A konferencián mondott köszöntõjében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte: a Darányi-terv magában foglalja egyebek mellett az uniós vidékfejlesztési forrásokból és a nemzeti költségvetésbõl megvalósuló programokat, a jogi szabályozás korszerûsÃtését és az intézményi mûködés újjászervezését.
A tárcavezetõ szerint Darányi Ignác munkájából a mai napig profitál a mezõgazdaság. Darányi korszerû megoldásokkal, komplex rendszerekben gondolkozva, válsághelyzetekben találta meg a válaszokat a magyar vidék felzárkózására, a mezõgazdaság talpra állására – emelte ki.
Darányi Ignác, a XIX-XX. század fordulójának kivételesen nagyformátumú agrárpolitikusa volt.
Link
0 Küldés e-mailben Nyomtatás Szövegméret növeléseSzövegméret csökkentése
A kormányfõ a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett tanácskozáson kifejtette: az országok biztonsága a jövõben egyre inkább az élelmezési és élelmiszer-biztonságtól, az ivóvÃz- és energiaellátás biztonságától és a környezetbiztonságtól függ, és attól, kinek a kezében van mindez. Gyakran lehet hallani, hogy a jövõ háborúi a termõföldért, az ivóvÃzért fognak folyni: “a rossz hÃrem az, hogy ez a háború már elkezdõdött, csak nem fegyverekkel vÃvják, hanem más eszközökkel, például leminõsÃtésekkel is, ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból” – fogalmazott, majd hozzáfûzte, hogy a vidék és a mezõgazdaság teljesÃtménye ma sorsdöntõ az egész ország és az egész magyarság számára.
Orbán Viktor - Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor - Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor kijelentette: meg kell védeni a termõföldet és az ivóvÃzbázist, ezért nem fogadnak be “génpiszkált anyagokat a földjeinkbe”, s ezért támogatják a gazdák földvásárlását és helyben maradását. A vidék joggal várhatja az állam támogatását, de cserébe minden magyar elvárhatja azt, hogy a vidék olyan szolgáltatásokat nyújtson, mint a biztonságos élelmiszer, a tiszta környezet és a pihenést biztosÃtó magyar táj – közölte.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország “minden ellenkezõ hÃreszteléssel szemben” eredendõen mezõgazdasági ország, ezt igazolják földrajzi, természeti adottságai, történelme, kultúrája és hagyományai is. Az ország akkor volt erõs – folytatta -, amikor virágzott a mezõgazdasága, persze az is igaz, hogy a korszerû nemzetgazdaságok több lábon állnak, de a többi ágazat nem az agrárium ellenében, nem annak tagadásaként jön létre. “Nem fogadjuk el, hogy az ipart a korszerû, a haladó, a mezõgazdaságot pedig a maradi, a múltba ragadt dologként képzeljék el, képzeltessék el velünk. Ha Ãgy tennénk (…), akkor saját magunkat minõsÃtenénk le” – mondta a miniszterelnök.
A Darányi-terv lényege szerinte úgy hangzik: terv a vidéki minõségi élet megteremtésére, arra, hogy jó gazdaként éljünk azzal, amit a földünk adhat nekünk, “márpedig a magyar föld mindent megadhat nekünk”, a nagyvárosi életformával összemérhetõ kényelmet, tisztes megélhetést biztosÃtó munkalehetõséget, egészséges ivóvizet és jó minõségû, magyarok által elõállÃtott élelmiszereket.
A terv célja a megõrzés, a megújÃtás, a minõség – foglalta össze, majd kifejtette: meg kell õrizni az idõtlen értékeket – Ãgy a gazdag természeti adottságokat, az elõdök tudását -, megújulásra pedig fõként a mai magyar ember vidékrõl vallott gondolkodásában van szükség, ugyanis be kell látni, hogy a városok életképtelenekké válnak a vidék nélkül. “Az a nemzet, amelyik elszakad a földtõl, magától a valóságtól szakad el, következésképpen legyengül” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a XXI. században a nemzeti önállóság alapja egyre inkább az élelmiszer-önellátás képessége. Úgy vélte, ha újra meglesz a minõségi élet lehetõsége a vidéken, akkor a vidék ugrásszerûen képes lesz javÃtani a városi élet minõségét is, amit “a külföldrõl ideáramló silány kacatok, élelmiszer-ipari hulladék dömpingje alacsony szinten, sõt sokszor emberhez méltatlan szinten tart”.
A feladatok között emlÃtette a földtörvény sürgõs átalakÃtását, további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében, a földügyekkel foglalkozó szervezetek mûködését érintõ jogszabályok áttekintését, ésszerûsÃtését, lehetõleg úgy, hogy a helyi közösségeké lehessen az elsõ szó. Emellett tovább kell egyszerûsÃteni a helyi értékesÃtési, kistermelõi tevékenységet, emelni kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minõségét, a kistermelõk adottságaihoz kell igazÃtani a sokszor nehézkes jogszabályokat, csökkenteni kell a termelõk kiszolgáltatottságát, és rá kell szorÃtani a kereskedelmi partnereket a tisztességes piaci viselkedésre – sorolta.
A miniszterelnök felhÃvta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy falusi emberek ma nagyáruházakban vásárolják meg azt az élelmiszert, amelyet egyébként a saját kertjükben is megtermelhetnek. Ez szerinte világosan mutatja, milyen nagy a baj, hiszen “hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket”. “Abból nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán jó minõségû és egészséges, magyar élelmiszer legyen” – jelentette ki, hangsúlyozva: meggyõzõdése, hogy van esély a rosszabb minõségû külföldi dömpingáru és élelmiszer-ipari hulladék visszaszorÃtására.
Orbán Viktor szerint Magyarországon “az alapok megvetése után” most kezdõdik az új rendszer beüzemelése, a konszolidáció, s az új szisztéma egyik nagy nyertese biztosan a vidék, az agrárium, valamint a kis- és középgazdaságok lesznek.
A konferencián mondott köszöntõjében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte: a Darányi-terv magában foglalja egyebek mellett az uniós vidékfejlesztési forrásokból és a nemzeti költségvetésbõl megvalósuló programokat, a jogi szabályozás korszerûsÃtését és az intézményi mûködés újjászervezését.
A tárcavezetõ szerint Darányi Ignác munkájából a mai napig profitál a mezõgazdaság. Darányi korszerû megoldásokkal, komplex rendszerekben gondolkozva, válsághelyzetekben találta meg a válaszokat a magyar vidék felzárkózására, a mezõgazdaság talpra állására – emelte ki.
Darányi Ignác, a XIX-XX. század fordulójának kivételesen nagyformátumú agrárpolitikusa volt.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
kincses
- 2012. July 28. 21:40:53
#12 |
Bendeguz
- 2012. July 29. 07:18:29
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték