Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Magyarországot támadják - ezek az ellenségeink a hírszerzés szerint
Hahhhahahhhaaahhaahaha! Nekem még nem tettek ajánlatot állásra..., vagy inkább ülésre szeretnének kényszeríteni? Kibaxott mocskos zsidó banda. Az Információs Hivatalnál már lezajlott az átszervezés, az elhárításért felelõs Alkotmányvédelmi Hivatalban viszont most kezdõnek a nagy átszervezések. A hírszerzést felügyelõ Lázár János felsorolta, ki van épp Magyarország ellen.
Júniusban a parlament nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatta nagyobb magyar titkosszolgálatok vezetõit, így a hírszerzésért felelõs Lázár Jánost, az összevont katonai hírszerzést/felderítést felügyelõ Hende Csabát, és az Alkotmányvédelmi Hivatal valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (ex-Nemzetbiztonsági Hivatal) felügyelõ Pintér Sándort.
A három miniszteri meghallgatás nyilvános volt, a jegyzõkönyvek az elmúlt napokban jelentek meg a bizottság honlapján. A meghallgatások merõben más hangulatúak voltak. Hende Csaba jogszabályismertetõ-termelési beszámolója érdemi új információval nem szolgált, az eddig is közismert tényeket sorolta fel, a katonai biztonsági szolgálatok tevékenységét nem is érintette a beszámolóban.
Nem bírják már a lehallgatók a sok túlórát
A több évtizedes rendõri pályával és habitussal a háta mögött Pintér Sándor sem bizonyult szószátyárnak, ám néhány érdemi részinformációt azért közölt. Ezekbõl kiderült, hogy a többi állami szervet kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) a belügyminiszter szerint elérte terhelhetõsége határát amiatt, hogy valamennyi bírói engedélyhez kötött megfigyelési megrendelésnek (lehallgatás, követés, figyelés stb.) eleget tegyenek. Megszaporodtak ezen elvárások, megrendelések, amelyeket már csak túlórával tudnak a szakszolgálat emberei teljesíteni, ezért Pintér a következõ években a NBSZ-nél létszám és technikai fejlesztésekre készül. A cél az, hogy a NBSZ a jelenleginél könnyebben férjen hozzá digitális információkhoz. Jelenleg ehhez külsõ piaci szolgáltató tevékenységét veszik igénybe, amit mostanában néhány lebukás is jelzett.
Létszámfejlesztés és átszervezés várható az Alkotmányvédelmi Hivatalnál is. Az átalakításoknál figyelembe veszik a megváltozott elvárásokat és társadalmi változásokat, amelyekre az elmúlt idõszakban a AH nem tudott idõben reagálni - fogalmazott talányosan Pintér. Ezzel akár kormányt is meglepõ brókerbotrányokra is utalhat - pontosabban arra, hogy ezeket a csõdöket nem látta elõre egyetlen állami szerv sem. Az AH-t teljesen újjáépítik, az új embereket "tudományosan választották" ki, nem hagyományos módon parancsnoki kijelöléssel, hanem kompetenciavizsgálattal - fogalmazott Pintér Sándor.
Kémhiánnyal küzd a hírszerzés is
Egészen más taktikát követett Lázár János, a Miniszterelnökség vezetõje. Lázár János az Információs Hivatal (IH) kvázi vezetõjeként a meghallgatáson már kész tényként említette, hogy az IH kálváriája és átszervezése véget ért. A hírszerzés, az elhárítás (akkor még Nemzetbiztonsági Hivatal) és szakszolgálat felügyelete korábban a Miniszterelnökség mellett mûködõ tárca nélküli miniszter feladata volt. Ennek a felállásnak voltak elõnyei és hátrányai, ám 2010-ben a kormányfõ a hatalommegosztás eszközéhez nyúlt. A IH ment a Külügyminisztériumhoz, ami nem kis derültséget váltott ki a külföldi diplomaták körében, majd okulva az egyébként elõre látható kellemetlenségekbõl, amit a diplomaták és a hírszerzõk keveredése okozott, a felügyelet visszakerült a Miniszterelnökséghez, illetve annak vezetõjéhez, Lázár Jánoshoz.
Lázár szerint 2010 elõtt leépült a hírszerzés, amelynek "a mélységi információszerzés helyett felületes elemzõ munka lett a fõ profilja" - ám az elmúlt öt évben mindez megváltozott, az éves büdzsé 8,6 milliárdról 12,6 milliárd forintra emelkedett.
Lázár szerint 2012 után változott a nemzetbiztonsági környezet, az elmúlt egy évben pedig ezek a folyamatok radikálisan felgyorsultak. Jelenleg is folyik a hírszerzõi állomány toborzása, bár ez nagyon lassan halad, hisz egy-egy hírszerzõ kiképzése akár 10-15 évet is igénybe vehet. Emiatt most a IH létszámhiánnyal küszködik - mondta Lázár János. A fiatalokat nehéz megtalálni, a 10-20 éves szakmai tapasztalattal bíró öregebb korosztályt pedig elszipkázza az üzleti szféra a jóval magasabb fizetésekkel.
Kijevnek nem tetszik, amit Ukrajnában teszünk
Az elmúlt egy évben radikálisan átalakult a térség biztonsága, elsõ helyen Lázár az orosz-ukrán konfliktust említette. Magyarország egy olyan országgal határos ahol háború zajlik - igaz most elvileg él a fegyverszünet. A konfliktus alatt a hírszerzés Kijevben mûveleteket hajtott végre - mint minden más ország a régióból - annak érdekében, hogy az ország érdekeit érvényesíteni tudja magyar politikai vezetés.
A kormány és az IH számára is égetõ kérdés, hogy a következõ tíz évben miként alakul a kárpátaljai magyarok sorsa. Az IH és a kormány az ott élõ magyarokat, magyar állampolgárokat megvédi illetve érdekükben védelmi tevékenységet folytat - fogalmazott a miniszter. A kárpátaljai akció az elsõ az elmúlt 25 éveben, ahol magyar kormány szervei nyíltan is fellépnek, s ami egyben Kijev teljes ellenállásába ütközik. Az ukrán külügy mind a magyar hírszerzés, mind a magyar diplomaták kárpátaljai akcióit blokkolni akarja.
Amerika Romániával van?
Ukrajna után rögtön Romániát említette Lázár, ahol - szavai szerint - a magyar lakossággal szemben koncepcionális büntetõperek folynak. Kifejezetten érzékelhetõ a román igazságszolgáltatás részérõl a magyarellenes fellépés, ami részben sérti a vallásszabadsághoz való jogot is. Lázár szerint romániai magyar történelmi egyházak ellen egy jól szervezet akció folyik a transzparencia és az igazságszolgáltatás jelszavai mögé bújva.
Ennél is meredekebb amit ezután mondott: "miután tudjuk azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagyon erõsen vesz részt a román belpolitikában, nem tudjuk megítélni azt jelen pillanatban, hogy ezeknek az akcióknak van-e köze az Amerikai Egyesült Államok és a román köztársaság szoros együttmûködéséhez, de ezt is próbáljuk megérteni, ha szabad így fogalmaznom, hogy ott egyáltalán mi történik."
Ez a kijelentés egyértelmûen bizonyítja, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok elmérgesedését alaposan megsínylették a titkosszolgálati kapcsolatok is. Korábbi közlésekbõl tudhatjuk, hogy az IH három legfontosabb partnerszervezetei közé tartoztak az USA egyes szolgálatai - különösen a CIA -, valamint a német és az izraeli hírszerzés. Lázár a mostani beszámolójában elismerte: megnehezítette a hírszerzõ munkát, hogy Washington elzárta a hírcsapokat. A két ország között az elmúlt egy esztendõben jelentõsen megromlottak a kapcsolatok; Lázár szerint az USA diplomáciai és titkosszolgálati tevékenysége áll a mögött, hogy a külföldi és különösen a német sajtóban a magyar belpolitikai viszonyokról (NAV-ügy, korrupció, antidemokratikus lépések - a szerk.) eltorzított vélemények jelentek meg.
Szintén okkal és joggal rontja a kapcsolatokat az amerikai lehallgatási botrány, amirõl egyre több információval rendelkeznek az európai kormányok, szolgálatok és nem utolsó sorban a politikusok. Ez viszont Pintér Sándor meghallgatásán derült ki - igaz, nem a belügyér szavaiból, aki a nyílt ülésen errõl egy szót sem ejtett, hanem egy képviselõi kérdésbõl.
Horvátország is ellenünk
A magyarországi elleni támadások közé sorolta Lázár János a horvátországi Mol-sztorit is. Mint ismert, az INA privatizációja
Szijjártó: mélyponton vannak a magyar-horvát kapcsolatok
Mélyponton vannak a magyar-horvát kétoldalú politikai kapcsolatok, ami ellentétes Magyarország érdekeivel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tomislav Karamarkóval, az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökével csütörtökön Zágrábban folytatott megbeszélése után.
Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Horvátországra erõs stratégiai szövetségesként, erõs stratégiai partnerként számíthasson.
A miniszter kifejtette, azért találkozott az ellenzéki HDZ elnökével, hogy amennyiben a jobboldal nyeri meg a jövõ évi horvátországi parlamenti választásokat, akkor ne a nulláról kelljen a két kormánynak az együttmûködésrõl szóló tárgyalásokat kezdenie.
A tárcavezetõ kiemelte, hogy a magyar-horvát kétoldalú együttmûködésnek három nagyon fontos aspektusa van. Elsõként az energiát említette. Ezen a téren Horvátország jelenleg nem teljesíti sem kétoldalú alapon vállalt, sem európai uniós kötelezettségeit - mondta, majd hozzátette: az a tény, hogy Horvátország nem végzi el azt a beruházást, amellyel kétirányúsítaná a horvát-magyar gázvezetékeket összekötõ interkonnektort, Magyarország energiabiztonságát is negatívan befolyásolja.
A miniszter utalt rá, hogy egész Közép-Európa energiabiztonsága szempontjából kritikus fontosságú, hogy Krk szigetén megépüljön a cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG), amihez Magyarország kész minden támogatást megadni. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az INA-Mol ügy jelenti a feszültségforrást a két ország közötti viszonyban. "Mi viszont azt szeretnénk, ha a két olajtársaság kapcsolata erõforrás lenne országaink együttmûködésében" - mondta, majd hozzátette: a tárgyalások azonban nem úgy állnak, hogy rövid távon megoldás lehetne találni, ezért a hosszú távra kell készülni.
kapcsán komoly korrupciós vádak fogalmazódtak meg - bírósági döntés is született az ügyben Ivo Sanader korábbi miniszterelnök elítélésével. Lázár elmondása szerint a horvát ügyészség állandó célkeresztjében van a Molos Hernádi Zsolt, de a miniszter úgy látja, a Mol-INA-ügy nem másról szól, mint hogy a "teljes magyar gazdasági elitet diszkreditálják". Nem csak Hernádit, hanem a Mol teljes vezérkarát be akarják vonni ugyanis különbözõ büntetõeljárásokba. (A horvát olajcégben a Mol kisebbségi, 50 százalékhoz közeli tulajdonnal rendelkezik, viszont a cég irányítása a Mol kezében van. A horvát vádak szerint a Mol korrupciós eszközökkel szerezte meg a horvát cég feletti irányítást, ezért és politikai megfontolásból próbálják visszaszerzi immár évek óta a INA feletti irányítást.) Lázár szerint egy hosszú, elhúzódó konfliktus a INA-ügy, amely kiváló alapot szolgáltat a magyarellenes kijelentésekre - amire a közelgõ horvát választásokon is számítani lehet.
De ez még mind semmi. Az elmaradt gázvezeték-építések sem csak úgy történtek: a miniszter szerint nem véletlen, hogy csak szlovák-magyar gázvezeték valósult meg. A román és horvát vezeték építése mögött szerinte tudatos bojkott húzódik meg, hogy így akadályozzák Magyarország biztonságos gázellátását. (Errõl a témáról Szijjártó Péter is beszélt Horvátországban - lásd a keretes írást.) Lázár szerint ezzel szemben kifejezetten jók a kormányközi kapcsolatok Szlovákiával és Szerbiával.
Csak a környezõ országok operatív helyzetének ismertetése után került elõ iszlám terrorizmus kérdése. Lázár szerint egyértelmûen növeli a biztonsági kockázatokat, hogy a Magyar Honvédség is részt vesz az Iszlám Állam elleni katonai akcióban, ám szerinte az ország nem engedheti meg magának, hogy ne cselekedjen.
Brüsszel sem a barátunk és romolhat a helyzet
Az Információs Hivatal kiemelten foglalkozik az Európai Unió Magyarországgal kapcsolatos tevékenységével - állítólag Lázár személyes utasításra történik mindez. Szó nincs arról - hogy az USA-hoz hasonlóan - szövetségeseink ellen kémkedjünk, ehhez "a bátorságot méretünknél és felkészültségünknél fogva nem vennénk magunknak" - fogalmazott a miniszter. Ugyanakkor a magyar kormány az IH tevékenysége révén mindenképp arra törekszik, hogy Magyarország megértse, az EU-ban a döntések hogyan születnek meg. Lázár szerint ez kifejezetten pozitív fejlemény, a környezõ országok - a miniszter Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot és Lengyelországot említette - azért tudnak sikeresen lobbizni Brüsszelben, mert erõs hírszerzõ tevékenységet folytatnak az Európai Unió központjában
Brüsszel Magyarország-ellenes tevékenységei közé sorolta a 39 kötelezettségszegési eljárást (egy MTI-hír ugyanakkor 44 eljárásról szól), s Lázár a bizottságban is elmondta azt a már máshol is hangoztatott véleményét, hogy szerinte egyes uniós eljárások mögött Magyarországgal szembeni gazdasági lobbik állanak. Lázár szerint errõl "egyértelmû információk állnak rendelkezésre". A miniszter a múlt heti kormányszóvivõi tájékoztatóján a dohány-, a gyógyszer- és az élelmiszer-kiskereskedelem egyes multijai ellen fogalmazott meg hasonló vádakat. Szerinte megdöbbentõ lobbizás folyik annak érdekében, hogy "enyhébb adótörvények vagy elõnyösebb gazdasági szabályok legyenek Magyarországon".
A következõ két-három évben miniszter a brüsszeli viszony elmérgesedésre számít: jóval erõsebbek lesznek a gazdasági versenyjogi, a tiltott állami támogatásokkal kapcsolatos viták, eljárások.
Futottak még
Az IH az elmúlt években újjáépítette a korábban jól mûködõ arab vonalát, viszont a nulláról kellett a török vonalat létrehoznia. Törökország a bevándorlás, az ottani belpolitikai és gazdasági viszonyok miatt (utóbbival talán a Gazprom-vezetékre célozhatott Lázár) került IH feladatai közé. Sokat foglalkoznak a volt szovjet tagállamokkal, ezek közül Belaruszt (ahol a Déli Áramlat futhat) említette a miniszter. Azt is megjegyezte, hogy Kína egyre erõsebb - jó értelemben vett - gazdasági pozíciókat épít a régióban, amivel a déli nyitás keretében a hírszerzésnek is foglalkoznia kell.Link
Júniusban a parlament nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatta nagyobb magyar titkosszolgálatok vezetõit, így a hírszerzésért felelõs Lázár Jánost, az összevont katonai hírszerzést/felderítést felügyelõ Hende Csabát, és az Alkotmányvédelmi Hivatal valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (ex-Nemzetbiztonsági Hivatal) felügyelõ Pintér Sándort.
A három miniszteri meghallgatás nyilvános volt, a jegyzõkönyvek az elmúlt napokban jelentek meg a bizottság honlapján. A meghallgatások merõben más hangulatúak voltak. Hende Csaba jogszabályismertetõ-termelési beszámolója érdemi új információval nem szolgált, az eddig is közismert tényeket sorolta fel, a katonai biztonsági szolgálatok tevékenységét nem is érintette a beszámolóban.
Nem bírják már a lehallgatók a sok túlórát
A több évtizedes rendõri pályával és habitussal a háta mögött Pintér Sándor sem bizonyult szószátyárnak, ám néhány érdemi részinformációt azért közölt. Ezekbõl kiderült, hogy a többi állami szervet kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) a belügyminiszter szerint elérte terhelhetõsége határát amiatt, hogy valamennyi bírói engedélyhez kötött megfigyelési megrendelésnek (lehallgatás, követés, figyelés stb.) eleget tegyenek. Megszaporodtak ezen elvárások, megrendelések, amelyeket már csak túlórával tudnak a szakszolgálat emberei teljesíteni, ezért Pintér a következõ években a NBSZ-nél létszám és technikai fejlesztésekre készül. A cél az, hogy a NBSZ a jelenleginél könnyebben férjen hozzá digitális információkhoz. Jelenleg ehhez külsõ piaci szolgáltató tevékenységét veszik igénybe, amit mostanában néhány lebukás is jelzett.
Létszámfejlesztés és átszervezés várható az Alkotmányvédelmi Hivatalnál is. Az átalakításoknál figyelembe veszik a megváltozott elvárásokat és társadalmi változásokat, amelyekre az elmúlt idõszakban a AH nem tudott idõben reagálni - fogalmazott talányosan Pintér. Ezzel akár kormányt is meglepõ brókerbotrányokra is utalhat - pontosabban arra, hogy ezeket a csõdöket nem látta elõre egyetlen állami szerv sem. Az AH-t teljesen újjáépítik, az új embereket "tudományosan választották" ki, nem hagyományos módon parancsnoki kijelöléssel, hanem kompetenciavizsgálattal - fogalmazott Pintér Sándor.
Kémhiánnyal küzd a hírszerzés is
Egészen más taktikát követett Lázár János, a Miniszterelnökség vezetõje. Lázár János az Információs Hivatal (IH) kvázi vezetõjeként a meghallgatáson már kész tényként említette, hogy az IH kálváriája és átszervezése véget ért. A hírszerzés, az elhárítás (akkor még Nemzetbiztonsági Hivatal) és szakszolgálat felügyelete korábban a Miniszterelnökség mellett mûködõ tárca nélküli miniszter feladata volt. Ennek a felállásnak voltak elõnyei és hátrányai, ám 2010-ben a kormányfõ a hatalommegosztás eszközéhez nyúlt. A IH ment a Külügyminisztériumhoz, ami nem kis derültséget váltott ki a külföldi diplomaták körében, majd okulva az egyébként elõre látható kellemetlenségekbõl, amit a diplomaták és a hírszerzõk keveredése okozott, a felügyelet visszakerült a Miniszterelnökséghez, illetve annak vezetõjéhez, Lázár Jánoshoz.
Lázár szerint 2010 elõtt leépült a hírszerzés, amelynek "a mélységi információszerzés helyett felületes elemzõ munka lett a fõ profilja" - ám az elmúlt öt évben mindez megváltozott, az éves büdzsé 8,6 milliárdról 12,6 milliárd forintra emelkedett.
Lázár szerint 2012 után változott a nemzetbiztonsági környezet, az elmúlt egy évben pedig ezek a folyamatok radikálisan felgyorsultak. Jelenleg is folyik a hírszerzõi állomány toborzása, bár ez nagyon lassan halad, hisz egy-egy hírszerzõ kiképzése akár 10-15 évet is igénybe vehet. Emiatt most a IH létszámhiánnyal küszködik - mondta Lázár János. A fiatalokat nehéz megtalálni, a 10-20 éves szakmai tapasztalattal bíró öregebb korosztályt pedig elszipkázza az üzleti szféra a jóval magasabb fizetésekkel.
Kijevnek nem tetszik, amit Ukrajnában teszünk
Az elmúlt egy évben radikálisan átalakult a térség biztonsága, elsõ helyen Lázár az orosz-ukrán konfliktust említette. Magyarország egy olyan országgal határos ahol háború zajlik - igaz most elvileg él a fegyverszünet. A konfliktus alatt a hírszerzés Kijevben mûveleteket hajtott végre - mint minden más ország a régióból - annak érdekében, hogy az ország érdekeit érvényesíteni tudja magyar politikai vezetés.
A kormány és az IH számára is égetõ kérdés, hogy a következõ tíz évben miként alakul a kárpátaljai magyarok sorsa. Az IH és a kormány az ott élõ magyarokat, magyar állampolgárokat megvédi illetve érdekükben védelmi tevékenységet folytat - fogalmazott a miniszter. A kárpátaljai akció az elsõ az elmúlt 25 éveben, ahol magyar kormány szervei nyíltan is fellépnek, s ami egyben Kijev teljes ellenállásába ütközik. Az ukrán külügy mind a magyar hírszerzés, mind a magyar diplomaták kárpátaljai akcióit blokkolni akarja.
Amerika Romániával van?
Ukrajna után rögtön Romániát említette Lázár, ahol - szavai szerint - a magyar lakossággal szemben koncepcionális büntetõperek folynak. Kifejezetten érzékelhetõ a román igazságszolgáltatás részérõl a magyarellenes fellépés, ami részben sérti a vallásszabadsághoz való jogot is. Lázár szerint romániai magyar történelmi egyházak ellen egy jól szervezet akció folyik a transzparencia és az igazságszolgáltatás jelszavai mögé bújva.
Ennél is meredekebb amit ezután mondott: "miután tudjuk azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagyon erõsen vesz részt a román belpolitikában, nem tudjuk megítélni azt jelen pillanatban, hogy ezeknek az akcióknak van-e köze az Amerikai Egyesült Államok és a román köztársaság szoros együttmûködéséhez, de ezt is próbáljuk megérteni, ha szabad így fogalmaznom, hogy ott egyáltalán mi történik."
Ez a kijelentés egyértelmûen bizonyítja, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok elmérgesedését alaposan megsínylették a titkosszolgálati kapcsolatok is. Korábbi közlésekbõl tudhatjuk, hogy az IH három legfontosabb partnerszervezetei közé tartoztak az USA egyes szolgálatai - különösen a CIA -, valamint a német és az izraeli hírszerzés. Lázár a mostani beszámolójában elismerte: megnehezítette a hírszerzõ munkát, hogy Washington elzárta a hírcsapokat. A két ország között az elmúlt egy esztendõben jelentõsen megromlottak a kapcsolatok; Lázár szerint az USA diplomáciai és titkosszolgálati tevékenysége áll a mögött, hogy a külföldi és különösen a német sajtóban a magyar belpolitikai viszonyokról (NAV-ügy, korrupció, antidemokratikus lépések - a szerk.) eltorzított vélemények jelentek meg.
Szintén okkal és joggal rontja a kapcsolatokat az amerikai lehallgatási botrány, amirõl egyre több információval rendelkeznek az európai kormányok, szolgálatok és nem utolsó sorban a politikusok. Ez viszont Pintér Sándor meghallgatásán derült ki - igaz, nem a belügyér szavaiból, aki a nyílt ülésen errõl egy szót sem ejtett, hanem egy képviselõi kérdésbõl.
Horvátország is ellenünk
A magyarországi elleni támadások közé sorolta Lázár János a horvátországi Mol-sztorit is. Mint ismert, az INA privatizációja
Szijjártó: mélyponton vannak a magyar-horvát kapcsolatok
Mélyponton vannak a magyar-horvát kétoldalú politikai kapcsolatok, ami ellentétes Magyarország érdekeivel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tomislav Karamarkóval, az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökével csütörtökön Zágrábban folytatott megbeszélése után.
Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Horvátországra erõs stratégiai szövetségesként, erõs stratégiai partnerként számíthasson.
A miniszter kifejtette, azért találkozott az ellenzéki HDZ elnökével, hogy amennyiben a jobboldal nyeri meg a jövõ évi horvátországi parlamenti választásokat, akkor ne a nulláról kelljen a két kormánynak az együttmûködésrõl szóló tárgyalásokat kezdenie.
A tárcavezetõ kiemelte, hogy a magyar-horvát kétoldalú együttmûködésnek három nagyon fontos aspektusa van. Elsõként az energiát említette. Ezen a téren Horvátország jelenleg nem teljesíti sem kétoldalú alapon vállalt, sem európai uniós kötelezettségeit - mondta, majd hozzátette: az a tény, hogy Horvátország nem végzi el azt a beruházást, amellyel kétirányúsítaná a horvát-magyar gázvezetékeket összekötõ interkonnektort, Magyarország energiabiztonságát is negatívan befolyásolja.
A miniszter utalt rá, hogy egész Közép-Európa energiabiztonsága szempontjából kritikus fontosságú, hogy Krk szigetén megépüljön a cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG), amihez Magyarország kész minden támogatást megadni. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az INA-Mol ügy jelenti a feszültségforrást a két ország közötti viszonyban. "Mi viszont azt szeretnénk, ha a két olajtársaság kapcsolata erõforrás lenne országaink együttmûködésében" - mondta, majd hozzátette: a tárgyalások azonban nem úgy állnak, hogy rövid távon megoldás lehetne találni, ezért a hosszú távra kell készülni.
kapcsán komoly korrupciós vádak fogalmazódtak meg - bírósági döntés is született az ügyben Ivo Sanader korábbi miniszterelnök elítélésével. Lázár elmondása szerint a horvát ügyészség állandó célkeresztjében van a Molos Hernádi Zsolt, de a miniszter úgy látja, a Mol-INA-ügy nem másról szól, mint hogy a "teljes magyar gazdasági elitet diszkreditálják". Nem csak Hernádit, hanem a Mol teljes vezérkarát be akarják vonni ugyanis különbözõ büntetõeljárásokba. (A horvát olajcégben a Mol kisebbségi, 50 százalékhoz közeli tulajdonnal rendelkezik, viszont a cég irányítása a Mol kezében van. A horvát vádak szerint a Mol korrupciós eszközökkel szerezte meg a horvát cég feletti irányítást, ezért és politikai megfontolásból próbálják visszaszerzi immár évek óta a INA feletti irányítást.) Lázár szerint egy hosszú, elhúzódó konfliktus a INA-ügy, amely kiváló alapot szolgáltat a magyarellenes kijelentésekre - amire a közelgõ horvát választásokon is számítani lehet.
De ez még mind semmi. Az elmaradt gázvezeték-építések sem csak úgy történtek: a miniszter szerint nem véletlen, hogy csak szlovák-magyar gázvezeték valósult meg. A román és horvát vezeték építése mögött szerinte tudatos bojkott húzódik meg, hogy így akadályozzák Magyarország biztonságos gázellátását. (Errõl a témáról Szijjártó Péter is beszélt Horvátországban - lásd a keretes írást.) Lázár szerint ezzel szemben kifejezetten jók a kormányközi kapcsolatok Szlovákiával és Szerbiával.
Csak a környezõ országok operatív helyzetének ismertetése után került elõ iszlám terrorizmus kérdése. Lázár szerint egyértelmûen növeli a biztonsági kockázatokat, hogy a Magyar Honvédség is részt vesz az Iszlám Állam elleni katonai akcióban, ám szerinte az ország nem engedheti meg magának, hogy ne cselekedjen.
Brüsszel sem a barátunk és romolhat a helyzet
Az Információs Hivatal kiemelten foglalkozik az Európai Unió Magyarországgal kapcsolatos tevékenységével - állítólag Lázár személyes utasításra történik mindez. Szó nincs arról - hogy az USA-hoz hasonlóan - szövetségeseink ellen kémkedjünk, ehhez "a bátorságot méretünknél és felkészültségünknél fogva nem vennénk magunknak" - fogalmazott a miniszter. Ugyanakkor a magyar kormány az IH tevékenysége révén mindenképp arra törekszik, hogy Magyarország megértse, az EU-ban a döntések hogyan születnek meg. Lázár szerint ez kifejezetten pozitív fejlemény, a környezõ országok - a miniszter Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot és Lengyelországot említette - azért tudnak sikeresen lobbizni Brüsszelben, mert erõs hírszerzõ tevékenységet folytatnak az Európai Unió központjában
Brüsszel Magyarország-ellenes tevékenységei közé sorolta a 39 kötelezettségszegési eljárást (egy MTI-hír ugyanakkor 44 eljárásról szól), s Lázár a bizottságban is elmondta azt a már máshol is hangoztatott véleményét, hogy szerinte egyes uniós eljárások mögött Magyarországgal szembeni gazdasági lobbik állanak. Lázár szerint errõl "egyértelmû információk állnak rendelkezésre". A miniszter a múlt heti kormányszóvivõi tájékoztatóján a dohány-, a gyógyszer- és az élelmiszer-kiskereskedelem egyes multijai ellen fogalmazott meg hasonló vádakat. Szerinte megdöbbentõ lobbizás folyik annak érdekében, hogy "enyhébb adótörvények vagy elõnyösebb gazdasági szabályok legyenek Magyarországon".
A következõ két-három évben miniszter a brüsszeli viszony elmérgesedésre számít: jóval erõsebbek lesznek a gazdasági versenyjogi, a tiltott állami támogatásokkal kapcsolatos viták, eljárások.
Futottak még
Az IH az elmúlt években újjáépítette a korábban jól mûködõ arab vonalát, viszont a nulláról kellett a török vonalat létrehoznia. Törökország a bevándorlás, az ottani belpolitikai és gazdasági viszonyok miatt (utóbbival talán a Gazprom-vezetékre célozhatott Lázár) került IH feladatai közé. Sokat foglalkoznak a volt szovjet tagállamokkal, ezek közül Belaruszt (ahol a Déli Áramlat futhat) említette a miniszter. Azt is megjegyezte, hogy Kína egyre erõsebb - jó értelemben vett - gazdasági pozíciókat épít a régióban, amivel a déli nyitás keretében a hírszerzésnek is foglalkoznia kell.Link
Hozzaszolasok
#1 |
Alex-andros
- 2015. July 10. 17:03:50
#2 |
Perje
- 2015. July 11. 21:35:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.