Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
NYÍLT LEVÉL MEGCÍMEZVE – KÁSLER ÁRPÁDTÓL
NYÍLT LEVÉL MEGCÍMEZVE – KÁSLER ÁRPÁDTÓL
Kapják:
Kúria, Legfõbb Ügyészség, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnökség, Katonai Fõügyészség, Országos Rendõr-Fõkapitányság, Alkotmánybíróság, Az Európai Unió Bírósága, Svájci Államszövetség Magyarországi Nagykövetsége, Oroszországi Föderáció Nagykövetsége Magyarországon
Tisztelt Kúria vezetõk!
Tisztelt, Dr. Darák Péter, Dr. Kónya István, Dr. Székely Ákos, Dr. Wellmann György, Dr. Török Judit, Dr. Kalas Tibor, Dr. Tálné dr. Molnár Erika, Dr. Erõs Mónika, Dr. Suba Ildikó
A világ legdrágább dolgát, a családtól elvett idõt áldozom fel, hogy Önöket megszólítsam remélve, hogy Önök munkaidejükben veszik a fáradságot és értelmezik az általam leírtakat és ezzel jó irányban, a jogszerûség betartása irányába fognak dönteni hamarosan. Tisztában vagyok azzal, hogy nagy valószínûséggel nem tartozom kedvenc íróik közé, de már bizonyítást nyert, többszörösen is, hogy tényekre és csakis tényekre alapozva bátorkodom Önöket megszólítani, lévén szó egy olyan történelmi jelentõségû és mértékû ügyrõl, melyet csak a Trianoni országdarabolás múlott felül.
Tisztelt Bírák!
Önök az utolsó lépcsõfok amelyre ráléphettünk, az Önök kezében van a civilizált, európai és békés úton való megoldás kulcsa, ha Önök ezt a kulcsot a megfelelõ idõben nem a törvényesség zárjában fordítják el, hanem a fosztogatók, lopott vagyonát õrzõ kamráját próbálják meg lezárni vele, beláthatatlan következményekkel járó eseménysorozat elindítóivá válnak, melyekért kizárólag Önöket terheli majd a felelõsség. Éppen ezért, ezen nyílt levél megküldésre kerül mindazon államigazgatási szervekhez, akik közül néhányan már ezügyben megállapították illetékességüknek hiányát, de hiszem, hogy a jogállamiság fenntartása érdekében ki-ki a maga szerepkörében, de illetékes, illetve az Európai és a világ békéjének és stabilitásának fenntartása érdekében meghatározó szereppel bír.
Egy ilyen ügybe nem lenne szabad személyes érzelmeket beleszõni, de nem állhatom meg kinyilatkozni azt, hogy „hála Istennek-mint jogi végzettséggel nem rendelkezõ”, de a törvényesség és tisztesség talaján járó magyar ember, látva és megtapasztalva a jogvégzettek jogtiprását, méltatlanul kifosztott magyar családok százezreinek érdekében, de 23 ezer magyar állampolgár által felhatalmazva kérem Önöket, hogy tartsák be és tartassák be a magyar hatályos törvényeket.
Az általam több mint öt éve indított perben, melyet akár százezrek is indíthatnának, a Szegedi Ítélõtábla Pf.I.20.360/2010.számú jogerõs ítéletével kapcsolatban a tisztelt Kúria kikérte a legfõbb ügyész szakmai véleményét, majd az európai bíróság véleményét, hogy egyáltalán vizsgálható-e a vételi és eladási árfolyam felszámításának tisztességtelensége.
A legfõbb ügyész nem túl rövid szakmai véleményében leírta, hogy:
„Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet
része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerûen és elválaszthatatlanul hozzátartozik.”
Tehát a feltett kérdésnek megfelelõ választ adott, amely kedvezett volna a pénzintézetnek, vagyis ez esetben nem lett volna vizsgálható a tisztességtelen eljárás, mivel a fõszolgáltatás része. De ugyanakkor a legfõbb ügyész leírta ez mellett a tényleges folyamatot, hogy mi is történt valójában:
„A hitelintézetek a kölcsön folyósításakor devizavételi árfolyamot alkalmaznak, mert a bankmûvelet során a jóváhagyott kölcsönösszegnek megfelelõ devizát forintfizetés ellenében megvásárolják a kölcsön felvevõjétõl (adóstól),”
Erre a szakmai véleményre alapozva, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete közvádas feljelentést tett 12 Magyarországi pénzintézet ellen, elsõsorban a Büntetõ Törvénykönyv 318. § (1)-ban foglaltak szerinti csalás büntette és a Btk.296/A. § foglaltak szerinti fogyasztók megtévesztésének megalapozott gyanúja miatt. Az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül ejtette az ügyet, holott szakmai véleményében, maga a legfõbb ügyész világított rá arra, hogy ez az ügylet nem kölcsön jogügylet, (hanem egy megelõlegezett deviza adásvétel) márpedig a hitelfelvevõk szerzõdési akarata kizárólag kölcsönre terjedt ki. Ellenben maga a pénzintézet volt az, aki nem teljesítette a fõszolgáltatást és nem pénzkölcsönt adott.
Ezekután megkezdõdött egy másfél éves várakozás a Luxembourgi bíróság ítéletére, miközben ez idõ alatt ezrek lettek földönfutóvá téve. Majd 2013. nyarán egy újabb per került a Kúria elé, amellyel kapcsolatosan ismét ki lett kérve a legfõbb ügyész szakmai véleménye. Ez esetben a kérdés kicsit más volt, hiszen a Kásler kontra OTP perrel ellentétben itt a felek a konverziót megtörténtnek tekintették .
Ebben az esetben a pénzintézet érdeke az lett volna, hogy költségként kerüljön megállapításra a kereskedelmi árrés, amely ez esetben nem a fõszolgáltatás része. Nem is csalódtak a legfõbb ügyész szakmai véleményében, mely néhány hónap eltéréssel a Kásler ügyben kiadott álláspontjával teljesen ellentétesen, már költségként tünteti fel és nem a fõszolgáltatáshoz, a hiteljogviszonyhoz tartozónak ítéli meg.
„Ez a költség azonban nem a hiteljogviszonyhoz, hanem egy másik pénzügyi mûvelethez kapcsolódó teher.”
Csak összehasonlításképpen, hat hónap eltéréssel Dr. Polt Péter legfõbb ügyész a devizaperekben teljesen ellentmondásos véleményt fogalmaz meg, mely mindkét esetben teljesen megfelelt a bankok érdekének.
„Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet
része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerûen és elválaszthatatlanul hozzátartozik.” majd hat hónappal késõbb „Ez a költség azonban nem a hiteljogviszonyhoz, hanem egy másik pénzügyi mûvelethez kapcsolódó teher.”
2013. július 4. napján a Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbensõ ítéletében a deviza alapú kölcsönszerzõdésben az árfolyamrésnek, mint költségnek a feltüntetésérõl határozott. Ez ellen a közbensõ ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye, mondta ki a tisztelt Kúria, tehát halandó ember számára akár kõbevésettnek is számíthat(na).
Ennek az ítéletnek a legfontosabb mondata a következõ:
A perbeli kölcsönszerzõdésnek ugyanis elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerzõdés nem teljesíthetõ. (Kúria idézet)
Majd ezt követõen születik a Kúria 6/2013. PJE jogegységi határozata, melyben a tisztelt Kúria ezzel teljesen ellentétes álláspontra jut, melyet több száz perben elsõ és másodfokon alkalmaztak a bíróságok.
“A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levõ árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást,csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történõ kiszámítását.”
A Kúria egyik ítéletében kimondja, hogy: “A perbeli kölcsönszerzõdésnek ugyanis elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerzõdés nem teljesíthetõ, majd ugyanez a Kúria megállapítja, hogy “A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levõ árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást,csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történõ kiszámítását.”
Idõközben megérkezett az Európai Bíróság ítélete is, mely kimondta, hogy a magyar hatályos törvények alapján kell vizsgálni a Kásler perben a tisztességtelen szerzõdési feltételeket.
2014. június 3. napján a Kásler-OTP per felülvizsgálati eljárás tárgyalásán elhangzik az, hogy a Kúria eltérõen nyilvánult meg a 2013. évi július 4-i közbensõ határozatban meghozottakkal, a devizaalapú hitelszerzõdésekkel kapcsolatosan és a 6/2013. számú Polgári Jogegységi határozattal szemben.
2013. július 04.-én átváltást állapít meg, a 6/2013. számú PJE határozatban átszámítást állapít meg, majd 2014. június 03.-án megállapítja, hogy nem történt átváltás ezért tisztességtelen az ellenszolgáltatás nélküli haszon felszámítása a pénzintézet részérõl.
Tisztelt Kúria, tisztelt Hatóságok! Magyarországon nincs jogbiztonság, a devizaügyekben biztosan nincs, miközben az állampolgároktól megkövetelik a jogkövetõ magatartást. A jogbiztonság ilyen mértékû hiányára kívántam felhívni a Magyarország Köztársasági elnökének a figyelmét 2013. augusztusában több száz társammal együtt, de az Elnök úr megállapította illetékességének hiányát, miközben az állami gépezet, mely azóta is a kifosztók szabad-rablásának nyújt segítõ kezet, nyolc évi szabadságvesztéssel járó eljárást kezdeményezett ellenünk ezért a demonstrációért.
A Kásler-OTP per elsõfokú ítéletében a kezelési költség devizában való felszámítását is tisztességtelennek ítélte a bíróság, majd ezt a Szegedi Ítélõtábla mint a polgári bíróság jogkörébe nem tartozónak ítélte meg. Tisztelt Hatóságok, ha két félnek a vitája, jelen esetben adós és bank, nem tartozik a polgári bíróság jogkörében, akkor hová tartozhat? Véleményem szerint az ügyészségre, mást nem tudok, ezen kívül csak az önbíráskodás maradhat, de az már nem jogállami norma. Az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül ejtette ezt az ügyet is. A legfõbb ügyész ingadozó szakmai véleményének tükrében engedtessék meg a kifosztottaknak, hogy ne higgyenek az ügyészség pártatlanságában, minden okuk meg van rá.
Most amikor a legmagasabb bírói fórum által is kimondásra került, hogy fél évtizeden keresztül jogellenesen megkárosították a magyar embereket, még mindig azt vélem észrevenni, hogy az ügy teljes felgöngyölítésének elmaszatolásán van az erõlködés. Miközben egy sütõpor eladásához, ha nincs mellékelve a pénztári bizonylat, ötven ezer forintos bírság kerül kirovásra, de itt milliárdok elcsalását próbálják elbagatelizálni azok, akiknek a bûntény felderítése és törvények betartása és betartatása lenne a legfõbb feladata. A Kúria által beharangozott jogegységi határozat meghozataláról és korábbi határozatok megszüntetésérõl szóló kiszivárogtatott információkból arra lehet következtetni, hogy a bírói testület valami oknál fogva nem akarja felvállalni ennek az ügynek a teljes felderítését, vállalva inkább azt, hogy az általa korábban kiadott határozatokkal teljesen ellentétes és ellentmondásos, az agonizálást meghosszabbító döntést készít elõ.
Tisztelt Bírák!
A civil életben és versenyszférában elképzelhetetlen ez a magaviselet. Az egyenes az egyenes marad és nem görbe, ma is, holnap is meg fél év múlva is. Önök tizenkét kõmívest játszanak a nép keservére.
„Tizenkét kõmíves összetanakodék,
Magos Déva várát hogy felépítenék,
Hogy felépítenék félvéka ezüstér,
Félvéka ezüstér, félvéka aranyér.
Déva városához meg is megjelentek,
Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek,
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit raktak estig, leomlott reggelre.”
Nem tudom meddig akarják kerülgetni az igazság feltárását, azt sem, hogy kit akarnak a jogi paragrafusok közé befalazni, hogy az végre ne ingadozzon, de azt tudom, hogy az igazság kiderítését el temetni nem tudják. Véleményem szerint a legcélravezetõbb az lenne, ha hagynák a tisztelt bankár urakat koprofágia gyakorlására, mert a termékük amivel öngyilkosságba hajszoltak ezreket, elüldöztek százezreket és romba döntötték az ország gazdaságát nem nevezhetõ kölcsönügyletnek, inkább excrementumnak, csalással megtoldva.
Az elmúlt öt év alatt, a hatóságok irattáraiban megtalálhatóak mindazok az általunk beadott bizonyítékok, hivatkozások és feltárások, melyek nem teszik lehetõvé, hogy az érintettek arra hivatkozzanak, hogy „nem tudtak róla”., nem tudtak róla, hogy csalással kifosztottak egy országot, mely kifosztás következtében ezrek maradtak árván.
Tisztelt Bírák! Ne vállalják be az igazság árnyékolásának terhét, mert a felelõsségre vonás nem marad el, lehet várat magára de nem marad el, nem maradhat el, mert az árvák bosszút fognak állni a szüleikért. Felelõsség terheli mindazokat akik a jogszerûséget kellett volna, hogy felügyeljék. Elsõsorban a közjegyzõket, akik úgy állítják ki a felmondásokat, hogy nem vizsgálják meg az adós számláit, akiknek közokiratai alapján, az állami karhatalom segítségével, úgy lakoltatnak ki családokat, hogy éveken keresztül csalással fizetésképtelenségbe hajszolják õket. Számtalan ügyet ismerek ahol 20-30 ezer Ft. elmaradás következtében felmondták a szerzõdéseket és megindították a felszámolást, kiforgatva mindenükbõl az embereket. Az elmúlt évek alatt, hány 20-30 ezer forintos jogtalan többletet követeltek a bankárok?!
Azt állítani, hogy az adósok is felelõsek, mert aláírták a szerzõdést, annyit jelent, mintha a tisztelt bírákra hárítanák az autójuk szerelésével megbízott autószerelõk esetleges, balesetet is okozó hibás szerelést. Mivel a tisztelt bírák sem tanulják ki az autószerelést, hanem hatósági engedéllyel rendelkezõ szervizre bízzák saját maguk és családjuk biztonságát, így bízták az emberek is maguk és családjuk anyagi biztonságát a hatósági engedéllyel rendelkezõ pénzintézetekre, az õket felügyelõ hatóságokra és a bírói jogkörrel eljáró közjegyzõkre.
Száz szónak is egy a vége tisztelt Kúria, maga a szerzõdés tárgya, a kölcsönügylet nem jött létre. A kölcsönnek a hasznát és a kockázatát a kamat kell, hogy fedezze. Valós, bizonylatokkal alátámasztott pénzváltás nélkül, árfolyam különbözet, kereskedelmi árrés, kezelési költség devizában való felszámítása illetve az árfolyam különbözetre felszámított ügyleti kamat mind-mind törvényellenes. Arra kérem Önöket, hogy ne lépjenek a törvénytelenség talajára, mert a Ptk. 523. §-át nem helyettesíti a Ptk 231. §-sa. A Ptk 231. §-sa nem arról rendelkezik és nem azért hozták létre, amire most fel szeretnék használni, menteni a menthetetlent. Ne mélyítsék azt a gödröt, amelyben jelenleg is van az igazságszolgáltatás, mert ha valaki mélyen van, az ne kaparjon tovább, mert mélyebbre kerül és ebbõl a mélységbõl lehet, hogy csak a bitófa magassága emelheti ki az arra érdemest.
Tisztelt Bírák, kérem továbbítsák ezt az ügyet az ügyészségre, mert nem a Ptk. hanem a Btk. paragrafusai vonatkoznak erre az ügyre, hiszen láthatják, hogy polgári peres eljárásban Önök, mint az ország legmagasabban képzett bírái sem tudják kitalálni és évek alatt körülírni azt, amit egy péktõl elvártak volna és akitõl elvárják, hogy az Önök kenyerét ne vonja vissza elfogyasztás után, mondván, hogy az nem volt fogyasztásra alkalmas. Vannak visszafordíthatatlan dolgok, ne tetézzék azokat. Azonnali hatállyal állíttassák le a további károkozást, az emberek vagyonvesztését, egészségi, érzelmi és párkopcsolatokra, családi állapotokra negatívan kiható folyamatokat. Állítsák le, mert mindehez rendelkeznek jogkörrel és ez a kötelességük, ha nem teszik meg, az ezzel járó felelõsség Önöket terheli.
Tisztelettel, Kásler Árpád
Kelt, Gyulán 2014. 06.11. napján
Kérjük, hogy a nyílt levelet az alábbi e-mail címekre illetve kapcsolattartási címekre küldjék meg személyesen is:
Kúria
A Kúria címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.
A Kúria levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 35.
A Kúria elektronikus levélcíme:
LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG
Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1372 Budapest, Pf. 438.
Telefon: 1/354-5500
E-mail:
Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227
Telefon: +36 (1) 224-5000
Fax: +36 (1) 224-5039
Üzenetküldés (E-mail cím nincs megadva)
Miniszterelnökség
Lázár János
a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter
Postai cím: 1357 Budapest, Pf. 6.
Telefonszám: 1/795-5000
Telefax: 1/795-0381
E-mail:
KATONAI FÕÜGYÉSZSÉG
Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1363 Budapest, Pf. 10.
Telefon: 1/354-5500
E-mail:
Országos Rendõr-Fõkapitányság
1139 Budapest, Teve U. 4-6.
Telefon: 1/443-5500
nincs külön e-mail címe csak a BRFK-nak
Budapesti Rendõr-fõkapitányság
Cím: 1139 Budapest, Teve utca 4-6.
Posta cím: 1557 Budapest, Pf.: 1
Telefon: 443-5000
Fax: 443-5260
E-mail:
Alkotmánybíróság
Cím: 1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
Postacím: 1535 Budapest, Pf. 773.
Ügyfélkapu: Ezen a linken elérhetõ.
Levélírás az ügyfélkapun keresztül. E-mail elérhetõséget nem adtak meg.
Telefon: 1/488-31-00
Fax: 1/212-11-70
Az Európai Unió Bírósága
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA >>
Palais de la Cour de Justice
Boulevard Konrad Adenauer
Kirchberg
L-2925 Luxembourg
Fax: +352 4303 2600
Kapcsolat
Kapják:
Kúria, Legfõbb Ügyészség, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnökség, Katonai Fõügyészség, Országos Rendõr-Fõkapitányság, Alkotmánybíróság, Az Európai Unió Bírósága, Svájci Államszövetség Magyarországi Nagykövetsége, Oroszországi Föderáció Nagykövetsége Magyarországon
Tisztelt Kúria vezetõk!
Tisztelt, Dr. Darák Péter, Dr. Kónya István, Dr. Székely Ákos, Dr. Wellmann György, Dr. Török Judit, Dr. Kalas Tibor, Dr. Tálné dr. Molnár Erika, Dr. Erõs Mónika, Dr. Suba Ildikó
A világ legdrágább dolgát, a családtól elvett idõt áldozom fel, hogy Önöket megszólítsam remélve, hogy Önök munkaidejükben veszik a fáradságot és értelmezik az általam leírtakat és ezzel jó irányban, a jogszerûség betartása irányába fognak dönteni hamarosan. Tisztában vagyok azzal, hogy nagy valószínûséggel nem tartozom kedvenc íróik közé, de már bizonyítást nyert, többszörösen is, hogy tényekre és csakis tényekre alapozva bátorkodom Önöket megszólítani, lévén szó egy olyan történelmi jelentõségû és mértékû ügyrõl, melyet csak a Trianoni országdarabolás múlott felül.
Tisztelt Bírák!
Önök az utolsó lépcsõfok amelyre ráléphettünk, az Önök kezében van a civilizált, európai és békés úton való megoldás kulcsa, ha Önök ezt a kulcsot a megfelelõ idõben nem a törvényesség zárjában fordítják el, hanem a fosztogatók, lopott vagyonát õrzõ kamráját próbálják meg lezárni vele, beláthatatlan következményekkel járó eseménysorozat elindítóivá válnak, melyekért kizárólag Önöket terheli majd a felelõsség. Éppen ezért, ezen nyílt levél megküldésre kerül mindazon államigazgatási szervekhez, akik közül néhányan már ezügyben megállapították illetékességüknek hiányát, de hiszem, hogy a jogállamiság fenntartása érdekében ki-ki a maga szerepkörében, de illetékes, illetve az Európai és a világ békéjének és stabilitásának fenntartása érdekében meghatározó szereppel bír.
Egy ilyen ügybe nem lenne szabad személyes érzelmeket beleszõni, de nem állhatom meg kinyilatkozni azt, hogy „hála Istennek-mint jogi végzettséggel nem rendelkezõ”, de a törvényesség és tisztesség talaján járó magyar ember, látva és megtapasztalva a jogvégzettek jogtiprását, méltatlanul kifosztott magyar családok százezreinek érdekében, de 23 ezer magyar állampolgár által felhatalmazva kérem Önöket, hogy tartsák be és tartassák be a magyar hatályos törvényeket.
Az általam több mint öt éve indított perben, melyet akár százezrek is indíthatnának, a Szegedi Ítélõtábla Pf.I.20.360/2010.számú jogerõs ítéletével kapcsolatban a tisztelt Kúria kikérte a legfõbb ügyész szakmai véleményét, majd az európai bíróság véleményét, hogy egyáltalán vizsgálható-e a vételi és eladási árfolyam felszámításának tisztességtelensége.
A legfõbb ügyész nem túl rövid szakmai véleményében leírta, hogy:
„Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet
része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerûen és elválaszthatatlanul hozzátartozik.”
Tehát a feltett kérdésnek megfelelõ választ adott, amely kedvezett volna a pénzintézetnek, vagyis ez esetben nem lett volna vizsgálható a tisztességtelen eljárás, mivel a fõszolgáltatás része. De ugyanakkor a legfõbb ügyész leírta ez mellett a tényleges folyamatot, hogy mi is történt valójában:
„A hitelintézetek a kölcsön folyósításakor devizavételi árfolyamot alkalmaznak, mert a bankmûvelet során a jóváhagyott kölcsönösszegnek megfelelõ devizát forintfizetés ellenében megvásárolják a kölcsön felvevõjétõl (adóstól),”
Erre a szakmai véleményre alapozva, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete közvádas feljelentést tett 12 Magyarországi pénzintézet ellen, elsõsorban a Büntetõ Törvénykönyv 318. § (1)-ban foglaltak szerinti csalás büntette és a Btk.296/A. § foglaltak szerinti fogyasztók megtévesztésének megalapozott gyanúja miatt. Az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül ejtette az ügyet, holott szakmai véleményében, maga a legfõbb ügyész világított rá arra, hogy ez az ügylet nem kölcsön jogügylet, (hanem egy megelõlegezett deviza adásvétel) márpedig a hitelfelvevõk szerzõdési akarata kizárólag kölcsönre terjedt ki. Ellenben maga a pénzintézet volt az, aki nem teljesítette a fõszolgáltatást és nem pénzkölcsönt adott.
Ezekután megkezdõdött egy másfél éves várakozás a Luxembourgi bíróság ítéletére, miközben ez idõ alatt ezrek lettek földönfutóvá téve. Majd 2013. nyarán egy újabb per került a Kúria elé, amellyel kapcsolatosan ismét ki lett kérve a legfõbb ügyész szakmai véleménye. Ez esetben a kérdés kicsit más volt, hiszen a Kásler kontra OTP perrel ellentétben itt a felek a konverziót megtörténtnek tekintették .
Ebben az esetben a pénzintézet érdeke az lett volna, hogy költségként kerüljön megállapításra a kereskedelmi árrés, amely ez esetben nem a fõszolgáltatás része. Nem is csalódtak a legfõbb ügyész szakmai véleményében, mely néhány hónap eltéréssel a Kásler ügyben kiadott álláspontjával teljesen ellentétesen, már költségként tünteti fel és nem a fõszolgáltatáshoz, a hiteljogviszonyhoz tartozónak ítéli meg.
„Ez a költség azonban nem a hiteljogviszonyhoz, hanem egy másik pénzügyi mûvelethez kapcsolódó teher.”
Csak összehasonlításképpen, hat hónap eltéréssel Dr. Polt Péter legfõbb ügyész a devizaperekben teljesen ellentmondásos véleményt fogalmaz meg, mely mindkét esetben teljesen megfelelt a bankok érdekének.
„Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet
része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerûen és elválaszthatatlanul hozzátartozik.” majd hat hónappal késõbb „Ez a költség azonban nem a hiteljogviszonyhoz, hanem egy másik pénzügyi mûvelethez kapcsolódó teher.”
2013. július 4. napján a Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbensõ ítéletében a deviza alapú kölcsönszerzõdésben az árfolyamrésnek, mint költségnek a feltüntetésérõl határozott. Ez ellen a közbensõ ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye, mondta ki a tisztelt Kúria, tehát halandó ember számára akár kõbevésettnek is számíthat(na).
Ennek az ítéletnek a legfontosabb mondata a következõ:
A perbeli kölcsönszerzõdésnek ugyanis elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerzõdés nem teljesíthetõ. (Kúria idézet)
Majd ezt követõen születik a Kúria 6/2013. PJE jogegységi határozata, melyben a tisztelt Kúria ezzel teljesen ellentétes álláspontra jut, melyet több száz perben elsõ és másodfokon alkalmaztak a bíróságok.
“A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levõ árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást,csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történõ kiszámítását.”
A Kúria egyik ítéletében kimondja, hogy: “A perbeli kölcsönszerzõdésnek ugyanis elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerzõdés nem teljesíthetõ, majd ugyanez a Kúria megállapítja, hogy “A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levõ árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást,csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történõ kiszámítását.”
Idõközben megérkezett az Európai Bíróság ítélete is, mely kimondta, hogy a magyar hatályos törvények alapján kell vizsgálni a Kásler perben a tisztességtelen szerzõdési feltételeket.
2014. június 3. napján a Kásler-OTP per felülvizsgálati eljárás tárgyalásán elhangzik az, hogy a Kúria eltérõen nyilvánult meg a 2013. évi július 4-i közbensõ határozatban meghozottakkal, a devizaalapú hitelszerzõdésekkel kapcsolatosan és a 6/2013. számú Polgári Jogegységi határozattal szemben.
2013. július 04.-én átváltást állapít meg, a 6/2013. számú PJE határozatban átszámítást állapít meg, majd 2014. június 03.-án megállapítja, hogy nem történt átváltás ezért tisztességtelen az ellenszolgáltatás nélküli haszon felszámítása a pénzintézet részérõl.
Tisztelt Kúria, tisztelt Hatóságok! Magyarországon nincs jogbiztonság, a devizaügyekben biztosan nincs, miközben az állampolgároktól megkövetelik a jogkövetõ magatartást. A jogbiztonság ilyen mértékû hiányára kívántam felhívni a Magyarország Köztársasági elnökének a figyelmét 2013. augusztusában több száz társammal együtt, de az Elnök úr megállapította illetékességének hiányát, miközben az állami gépezet, mely azóta is a kifosztók szabad-rablásának nyújt segítõ kezet, nyolc évi szabadságvesztéssel járó eljárást kezdeményezett ellenünk ezért a demonstrációért.
A Kásler-OTP per elsõfokú ítéletében a kezelési költség devizában való felszámítását is tisztességtelennek ítélte a bíróság, majd ezt a Szegedi Ítélõtábla mint a polgári bíróság jogkörébe nem tartozónak ítélte meg. Tisztelt Hatóságok, ha két félnek a vitája, jelen esetben adós és bank, nem tartozik a polgári bíróság jogkörében, akkor hová tartozhat? Véleményem szerint az ügyészségre, mást nem tudok, ezen kívül csak az önbíráskodás maradhat, de az már nem jogállami norma. Az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül ejtette ezt az ügyet is. A legfõbb ügyész ingadozó szakmai véleményének tükrében engedtessék meg a kifosztottaknak, hogy ne higgyenek az ügyészség pártatlanságában, minden okuk meg van rá.
Most amikor a legmagasabb bírói fórum által is kimondásra került, hogy fél évtizeden keresztül jogellenesen megkárosították a magyar embereket, még mindig azt vélem észrevenni, hogy az ügy teljes felgöngyölítésének elmaszatolásán van az erõlködés. Miközben egy sütõpor eladásához, ha nincs mellékelve a pénztári bizonylat, ötven ezer forintos bírság kerül kirovásra, de itt milliárdok elcsalását próbálják elbagatelizálni azok, akiknek a bûntény felderítése és törvények betartása és betartatása lenne a legfõbb feladata. A Kúria által beharangozott jogegységi határozat meghozataláról és korábbi határozatok megszüntetésérõl szóló kiszivárogtatott információkból arra lehet következtetni, hogy a bírói testület valami oknál fogva nem akarja felvállalni ennek az ügynek a teljes felderítését, vállalva inkább azt, hogy az általa korábban kiadott határozatokkal teljesen ellentétes és ellentmondásos, az agonizálást meghosszabbító döntést készít elõ.
Tisztelt Bírák!
A civil életben és versenyszférában elképzelhetetlen ez a magaviselet. Az egyenes az egyenes marad és nem görbe, ma is, holnap is meg fél év múlva is. Önök tizenkét kõmívest játszanak a nép keservére.
„Tizenkét kõmíves összetanakodék,
Magos Déva várát hogy felépítenék,
Hogy felépítenék félvéka ezüstér,
Félvéka ezüstér, félvéka aranyér.
Déva városához meg is megjelentek,
Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek,
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit raktak estig, leomlott reggelre.”
Nem tudom meddig akarják kerülgetni az igazság feltárását, azt sem, hogy kit akarnak a jogi paragrafusok közé befalazni, hogy az végre ne ingadozzon, de azt tudom, hogy az igazság kiderítését el temetni nem tudják. Véleményem szerint a legcélravezetõbb az lenne, ha hagynák a tisztelt bankár urakat koprofágia gyakorlására, mert a termékük amivel öngyilkosságba hajszoltak ezreket, elüldöztek százezreket és romba döntötték az ország gazdaságát nem nevezhetõ kölcsönügyletnek, inkább excrementumnak, csalással megtoldva.
Az elmúlt öt év alatt, a hatóságok irattáraiban megtalálhatóak mindazok az általunk beadott bizonyítékok, hivatkozások és feltárások, melyek nem teszik lehetõvé, hogy az érintettek arra hivatkozzanak, hogy „nem tudtak róla”., nem tudtak róla, hogy csalással kifosztottak egy országot, mely kifosztás következtében ezrek maradtak árván.
Tisztelt Bírák! Ne vállalják be az igazság árnyékolásának terhét, mert a felelõsségre vonás nem marad el, lehet várat magára de nem marad el, nem maradhat el, mert az árvák bosszút fognak állni a szüleikért. Felelõsség terheli mindazokat akik a jogszerûséget kellett volna, hogy felügyeljék. Elsõsorban a közjegyzõket, akik úgy állítják ki a felmondásokat, hogy nem vizsgálják meg az adós számláit, akiknek közokiratai alapján, az állami karhatalom segítségével, úgy lakoltatnak ki családokat, hogy éveken keresztül csalással fizetésképtelenségbe hajszolják õket. Számtalan ügyet ismerek ahol 20-30 ezer Ft. elmaradás következtében felmondták a szerzõdéseket és megindították a felszámolást, kiforgatva mindenükbõl az embereket. Az elmúlt évek alatt, hány 20-30 ezer forintos jogtalan többletet követeltek a bankárok?!
Azt állítani, hogy az adósok is felelõsek, mert aláírták a szerzõdést, annyit jelent, mintha a tisztelt bírákra hárítanák az autójuk szerelésével megbízott autószerelõk esetleges, balesetet is okozó hibás szerelést. Mivel a tisztelt bírák sem tanulják ki az autószerelést, hanem hatósági engedéllyel rendelkezõ szervizre bízzák saját maguk és családjuk biztonságát, így bízták az emberek is maguk és családjuk anyagi biztonságát a hatósági engedéllyel rendelkezõ pénzintézetekre, az õket felügyelõ hatóságokra és a bírói jogkörrel eljáró közjegyzõkre.
Száz szónak is egy a vége tisztelt Kúria, maga a szerzõdés tárgya, a kölcsönügylet nem jött létre. A kölcsönnek a hasznát és a kockázatát a kamat kell, hogy fedezze. Valós, bizonylatokkal alátámasztott pénzváltás nélkül, árfolyam különbözet, kereskedelmi árrés, kezelési költség devizában való felszámítása illetve az árfolyam különbözetre felszámított ügyleti kamat mind-mind törvényellenes. Arra kérem Önöket, hogy ne lépjenek a törvénytelenség talajára, mert a Ptk. 523. §-át nem helyettesíti a Ptk 231. §-sa. A Ptk 231. §-sa nem arról rendelkezik és nem azért hozták létre, amire most fel szeretnék használni, menteni a menthetetlent. Ne mélyítsék azt a gödröt, amelyben jelenleg is van az igazságszolgáltatás, mert ha valaki mélyen van, az ne kaparjon tovább, mert mélyebbre kerül és ebbõl a mélységbõl lehet, hogy csak a bitófa magassága emelheti ki az arra érdemest.
Tisztelt Bírák, kérem továbbítsák ezt az ügyet az ügyészségre, mert nem a Ptk. hanem a Btk. paragrafusai vonatkoznak erre az ügyre, hiszen láthatják, hogy polgári peres eljárásban Önök, mint az ország legmagasabban képzett bírái sem tudják kitalálni és évek alatt körülírni azt, amit egy péktõl elvártak volna és akitõl elvárják, hogy az Önök kenyerét ne vonja vissza elfogyasztás után, mondván, hogy az nem volt fogyasztásra alkalmas. Vannak visszafordíthatatlan dolgok, ne tetézzék azokat. Azonnali hatállyal állíttassák le a további károkozást, az emberek vagyonvesztését, egészségi, érzelmi és párkopcsolatokra, családi állapotokra negatívan kiható folyamatokat. Állítsák le, mert mindehez rendelkeznek jogkörrel és ez a kötelességük, ha nem teszik meg, az ezzel járó felelõsség Önöket terheli.
Tisztelettel, Kásler Árpád
Kelt, Gyulán 2014. 06.11. napján
Kérjük, hogy a nyílt levelet az alábbi e-mail címekre illetve kapcsolattartási címekre küldjék meg személyesen is:
Kúria
A Kúria címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.
A Kúria levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 35.
A Kúria elektronikus levélcíme:
LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG
Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1372 Budapest, Pf. 438.
Telefon: 1/354-5500
E-mail:
Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227
Telefon: +36 (1) 224-5000
Fax: +36 (1) 224-5039
Üzenetküldés (E-mail cím nincs megadva)
Miniszterelnökség
Lázár János
a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter
Postai cím: 1357 Budapest, Pf. 6.
Telefonszám: 1/795-5000
Telefax: 1/795-0381
E-mail:
KATONAI FÕÜGYÉSZSÉG
Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1363 Budapest, Pf. 10.
Telefon: 1/354-5500
E-mail:
Országos Rendõr-Fõkapitányság
1139 Budapest, Teve U. 4-6.
Telefon: 1/443-5500
nincs külön e-mail címe csak a BRFK-nak
Budapesti Rendõr-fõkapitányság
Cím: 1139 Budapest, Teve utca 4-6.
Posta cím: 1557 Budapest, Pf.: 1
Telefon: 443-5000
Fax: 443-5260
E-mail:
Alkotmánybíróság
Cím: 1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
Postacím: 1535 Budapest, Pf. 773.
Ügyfélkapu: Ezen a linken elérhetõ.
Levélírás az ügyfélkapun keresztül. E-mail elérhetõséget nem adtak meg.
Telefon: 1/488-31-00
Fax: 1/212-11-70
Az Európai Unió Bírósága
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA >>
Palais de la Cour de Justice
Boulevard Konrad Adenauer
Kirchberg
L-2925 Luxembourg
Fax: +352 4303 2600
Kapcsolat
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2015. July 19. 13:29:28
#2 |
kakas
- 2015. July 19. 14:47:13
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.