Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kitolnánk a Nyugat-Balkánra az EU védelmi vonalát
Ez a "béke" már csak ilyen! A külügyi tanács hétfõn üdvözölte a nyugat-balkáni menekült-útvonalra nehezedõ nyomás kezelését célzó miniszteri szintû konferencia megrendezését, de egyelõre nem hozott hivatalos döntést a tanácskozás helyszÃnérõl. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Budapest egy nagy lépéssel közelebb került a rendezéshez.
Az EU külügyminiszteri tanácsa hétfõn a november 11-12-én esedékes máltai menekültügyi csúcs mellett annak a konferenciának a megrendezését is üdvözölte, amely az egyre forgalmasabbá váló nyugat-balkáni útvonalon zajló menekülthullám kezelését célozza. A tagállamok között ugyanakkor még nem alakult ki egyetértés az eredetileg a magyar kormány által javasolt miniszteri szintû konferencia helyszÃnérõl.
A konszenzus hiányának jeleként a Tanács ebben a szakaszban csupán "nyugtázta Magyarország felajánlását, hogy Budapest legyen a konferencia házigazdája", utalva rá, hogy következõ, szeptemberi ülésén visszatér a kérdésre.
Kattintson és nézzen körül Brüsszelben!
"Még nem született formális döntés a helyszÃnrõl, de sokan eleve Budapestet emlÃtik az esemény helyszÃneként. Ma közelebb kerültünk ahhoz, hogy a magyar fõváros legyen a házigazda" - nyilatkozta a magyar külügy- és külgazdasági miniszter az ülést követõen.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy Budapest bÃrja a visegrádi négyek, Ausztria és a luxemburgi soros EU-elnökség támogatását, és Frank Walter Steinmeier német külügyminiszterrel, továbbá Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai fõképviselõvel is egyeztetett hétfõn négyszemközt a témáról.
A külügyminiszter szerint, ha van kétely a konferenciával szemben, az elsõsorban arra vonatkozik, hogy ilyen rövid idõn belül le lehet-e bonyolÃtani egy tartalmas és érdemi eredményeket hozó konferenciát. Érezhetõen Mogherininek is vannak ilyen kételyei, aki információink szerint a januárt preferálta volna az esemény idõpontjaként.
A magyar diplomácia azonban a sürgetõ helyzet miatt õsszel, lehetõség szerint már októberben összehÃvná a tanácskozást, amelyen az EU-tagállamok kül- és belügyminiszterei mellett a nyugat-balkáni útvonalon fekvõ hat nem uniós tagállam és Törökország venne részt.
Szijjártó úgy vélte, hogy egy olyan ország, ahová naponta 1300-1500 illegális migráns érkezik, nem mondhat mást csak igent. "Európai szinten azonnali megoldások kellenek, nem tisztán magyar ügyrõl van szó" - jelentette ki a magyar diplomácia irányÃtója, aki emlékeztetett rá, hogy az év eleje óta 86 és fél ezer "illegális bevándorló" lépte át a magyar határt, több mint 93 százalékuk a szerb-magyar határon keresztül lépett az ország területére. Szijjártó szerint, ha nem enyhül a nyomás, a menekültek száma az év végére könnyen elérheti a 200 ezret is. A hidegebb idõ beköszöntével ugyanis a Földközi-tengerrõl még jobban a szárazföldre helyezõdik át a menekültáradat súlypontja. Tavaly október és december vége között még egyszer annyian érkeztek hazánkba, mint az év addigi részében.
Nevük mellõzését kérõ EU-források ugyanakkor két másik okot is emlÃtettek, amelyek miatt néhány tagállam vonakodik Budapestet jelölni ki a menekültkonferencia helyszÃnének. Az egyik a magyar-szerb határon épülõ kerÃtés, a másik pedig a magyar kormány vonakodása, hogy kivegye részét a 60 ezer menekült tagállamok közötti elosztásából. Szijjártó Péter hétfõn megismételte újságÃróknak, hogy a rendkÃvüli menekültáradat miatt Magyarország nem fogadhat be több menekültet, ehelyett inkább tõlünk kellene vinni menekülteket.
Magyarország azonban továbbra sem tekinti magát frontországnak, és Olaszországtól és Görögországtól eltérõen nem igényli azt, hogy a többi tagállam vegyen át menekülteket tõlünk. A külügyminiszter szerint inkább annak a feltételeit kellene megteremteni, hogy Magyarország is visszaküldhesse alapvetõen Görögországba azokat a migránsokat, akik nem nálunk lépték át elõször a schengeni határt.
Szijjártó elmondta, hogy a majdani nyugat-balkáni konferencián olyan módszerekrõl kellene megállapodni a résztvevõknek, amelyek révén már a korai szakaszban csökkenthetnék a nyomást. A magyar kormány elképzelései szerint olasz és görög mintára a két fõ tranzitországban, Macedóniában és Szerbiában is befogadó központokat, úgynevezett "hotspotokat" kellene létrehozni, ahol nyilvántartásba vennék a menedékkérõket és ujjlenyomatot vennének tõlük. Úgy vélte, hogy ezek az országok saját erõbõl képtelenek feltartóztatni a menekültek áradatát, ezért az Európai Uniónak kellene segÃtséget nyújtania nekik.
Ami a Magyarországra érkezõ menekülteket illeti, a külügyminiszter szerint a jelentõs többségük ugyan elhagyja az országot, de a célországok késõbb vissza akarják küldeni hozzánk õket.Link
Az EU külügyminiszteri tanácsa hétfõn a november 11-12-én esedékes máltai menekültügyi csúcs mellett annak a konferenciának a megrendezését is üdvözölte, amely az egyre forgalmasabbá váló nyugat-balkáni útvonalon zajló menekülthullám kezelését célozza. A tagállamok között ugyanakkor még nem alakult ki egyetértés az eredetileg a magyar kormány által javasolt miniszteri szintû konferencia helyszÃnérõl.
A konszenzus hiányának jeleként a Tanács ebben a szakaszban csupán "nyugtázta Magyarország felajánlását, hogy Budapest legyen a konferencia házigazdája", utalva rá, hogy következõ, szeptemberi ülésén visszatér a kérdésre.
Kattintson és nézzen körül Brüsszelben!
"Még nem született formális döntés a helyszÃnrõl, de sokan eleve Budapestet emlÃtik az esemény helyszÃneként. Ma közelebb kerültünk ahhoz, hogy a magyar fõváros legyen a házigazda" - nyilatkozta a magyar külügy- és külgazdasági miniszter az ülést követõen.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy Budapest bÃrja a visegrádi négyek, Ausztria és a luxemburgi soros EU-elnökség támogatását, és Frank Walter Steinmeier német külügyminiszterrel, továbbá Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai fõképviselõvel is egyeztetett hétfõn négyszemközt a témáról.
A külügyminiszter szerint, ha van kétely a konferenciával szemben, az elsõsorban arra vonatkozik, hogy ilyen rövid idõn belül le lehet-e bonyolÃtani egy tartalmas és érdemi eredményeket hozó konferenciát. Érezhetõen Mogherininek is vannak ilyen kételyei, aki információink szerint a januárt preferálta volna az esemény idõpontjaként.
A magyar diplomácia azonban a sürgetõ helyzet miatt õsszel, lehetõség szerint már októberben összehÃvná a tanácskozást, amelyen az EU-tagállamok kül- és belügyminiszterei mellett a nyugat-balkáni útvonalon fekvõ hat nem uniós tagállam és Törökország venne részt.
Szijjártó úgy vélte, hogy egy olyan ország, ahová naponta 1300-1500 illegális migráns érkezik, nem mondhat mást csak igent. "Európai szinten azonnali megoldások kellenek, nem tisztán magyar ügyrõl van szó" - jelentette ki a magyar diplomácia irányÃtója, aki emlékeztetett rá, hogy az év eleje óta 86 és fél ezer "illegális bevándorló" lépte át a magyar határt, több mint 93 százalékuk a szerb-magyar határon keresztül lépett az ország területére. Szijjártó szerint, ha nem enyhül a nyomás, a menekültek száma az év végére könnyen elérheti a 200 ezret is. A hidegebb idõ beköszöntével ugyanis a Földközi-tengerrõl még jobban a szárazföldre helyezõdik át a menekültáradat súlypontja. Tavaly október és december vége között még egyszer annyian érkeztek hazánkba, mint az év addigi részében.
Nevük mellõzését kérõ EU-források ugyanakkor két másik okot is emlÃtettek, amelyek miatt néhány tagállam vonakodik Budapestet jelölni ki a menekültkonferencia helyszÃnének. Az egyik a magyar-szerb határon épülõ kerÃtés, a másik pedig a magyar kormány vonakodása, hogy kivegye részét a 60 ezer menekült tagállamok közötti elosztásából. Szijjártó Péter hétfõn megismételte újságÃróknak, hogy a rendkÃvüli menekültáradat miatt Magyarország nem fogadhat be több menekültet, ehelyett inkább tõlünk kellene vinni menekülteket.
Magyarország azonban továbbra sem tekinti magát frontországnak, és Olaszországtól és Görögországtól eltérõen nem igényli azt, hogy a többi tagállam vegyen át menekülteket tõlünk. A külügyminiszter szerint inkább annak a feltételeit kellene megteremteni, hogy Magyarország is visszaküldhesse alapvetõen Görögországba azokat a migránsokat, akik nem nálunk lépték át elõször a schengeni határt.
Szijjártó elmondta, hogy a majdani nyugat-balkáni konferencián olyan módszerekrõl kellene megállapodni a résztvevõknek, amelyek révén már a korai szakaszban csökkenthetnék a nyomást. A magyar kormány elképzelései szerint olasz és görög mintára a két fõ tranzitországban, Macedóniában és Szerbiában is befogadó központokat, úgynevezett "hotspotokat" kellene létrehozni, ahol nyilvántartásba vennék a menedékkérõket és ujjlenyomatot vennének tõlük. Úgy vélte, hogy ezek az országok saját erõbõl képtelenek feltartóztatni a menekültek áradatát, ezért az Európai Uniónak kellene segÃtséget nyújtania nekik.
Ami a Magyarországra érkezõ menekülteket illeti, a külügyminiszter szerint a jelentõs többségük ugyan elhagyja az országot, de a célországok késõbb vissza akarják küldeni hozzánk õket.Link
Hozzaszolasok
#1 |
Satori
- 2015. July 21. 23:12:11
#2 |
Satori
- 2015. July 22. 00:37:36
#3 |
Perje
- 2015. July 25. 15:48:56
#4 |
Perje
- 2015. July 26. 15:40:52
#5 |
Perje
- 2015. July 26. 15:50:06
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték